Rész

 1     1|       dolgot, ugye? - akasztott le mosolyogva a falról egy
 2     2|    szemét pedig ijedten sütötte le, mikor a sok nagyurat meglátta.~-
 3     3|        fûben, urak - heveredett le ebéd után a király. - Tóbiás
 4     3|       egy-kettõre fönttermett s le is kiáltott csúfolódva:~-
 5     4|        nem tudok - horgasztotta le nagy fejét a mindentudó. -
 6     5|      legjobban királya ellen.~- Le kell tenni a trónról. Beleültetjük
 7     5|        parancsolatából szálltam le hozzátok.~Az urak fakó orcával
 8     5| legszomorúbb. Angyalok szálltak le az égbõl s fekete szemfödõvel
 9     5|     fekete szemfödõvel takarták le Magyarországot.~Az urak
10     6|         macskád!~Péter vitte is le hűségesen az ebédet mindennap
11     8|      csendesedett el addig, míg le nem kapott két nagy nyúlfület
12    12|        tudta, merre van a gyere le. Leugrani nem mert, fölfelé
13    12| csinálnak olyant.~Hanem itt-ott le volt kapargatva a jég az
14    13|         mikor a csörgõje nyelét le bírta törni. Még a szeme
15    14|       Csudáltam, hogy nem hajol le érte és kiszóltam a konyhába
16    14|      vett rajta a köhögés, hogy le kellett neki feküdni a lócára.
17    14|      csillagok közül integetett le rám:~- Ne félj, soha nem