Rész

 1     1|     előtt, arany tálcán hordták föl a sok hízott libát, selyem
 2     3|       napáldozat táján a király föl nem ébredt és össze nem
 3     3|         hegyében, arra mutatott föl a pásztor, Tóbiás mester
 4     3|        látott a szitán. - Mássz föl csak erre a fára, nézd meg
 5     5| Szapolyai s olyan büszkén vágta föl a fejét, mintha már rajta
 6     6|         éppen azt nem jegyezték föl, hogy a nagyságos fejedelemben
 7     6|     déltájban akkorákat mordult föl a várkertből a palotába,
 8     7|      fejedelemrõl azt jegyezték föl az íródeákok, hogy nagyon
 9     9|       nevetni, hékám - borzolta föl a hajamat édesapám -, de
10    10| babafõkötõt, boldogan sóhajtott föl az aranykovács:~- Nincs
11    10|   énnálam nem akad, hanem vegye föl ezt a bundát. Ebben majd
12    12|    pajtikám, ha megszabadítasz!~Föl is villant a Palkó gyereknek
13    12|      fejét a csatorna mögé, tán föl se emeli, míg az esõ ki
14    14|      nagy csendességre ébredtem föl. Apám szép csöndesen ült
15    14|        körül a sûrû vízpárától. Föl is tettem magamban, hogy
16    15|     nyitó-kapa, vígan pattannak föl a venyigék, rengetik, hintázzák
17    15|        kendermag-bogarat vetett föl a kapa a homokból. Együtt