Rész

 1     1|           is, míg meglátogatlak.~No arra nem soká kellett várni,
 2     1|        eléje az öreg. - Én még csak arra kérlek, úgy pusztítsd el
 3     2|    nevetésre görbült szájról látta. Arra aztán õ is elnevette magát,
 4     3|        legmagasabb nyárfa hegyében, arra mutatott föl a pásztor,
 5     6|       nagyon s nyilván mind a kettő arra gondolt, melyikük eszi meg
 6     6| fölvigyázója meghagytak a borjúból, arra most már õ tette rá a kezét,
 7     9|           maga hazájában. Aki sírt, arra azt mondták, hogy a magyar
 8    12|             fagyva. De bizony szõtt arra tél olyan gyönyörû virágos
 9    12|            éppen elegendõ nagy volt arra, hogy ki lehessen rajta
10    12|          bántja többet a macskákat, arra akármelyiketekkel fogadok
11    14|   gyerekkoromban soha sem gondoltam arra, hogy szobrász leszek. Tán