Rész

 1     1|        király idejében még híresebb volt. Mégpedig arról volt híres,
 2     1|       híresebb volt. Mégpedig arról volt híres, hogy sehol az országban
 3     1|             de azért csak nem olyan volt az, mint a gyöngyösi cipó.~-
 4     1|             kitettek magukért. Öröm volt nézni, milyen jó étvággyal
 5     1|           gyermekkori tanítómestere volt Hunyadi Mátyásnak. Gyönge
 6     1|            egy hét múlva Gyöngyösön volt Mátyás egész háza népével
 7     1|             egész háza népével s az volt az elsõ szava, hogy kisült-e
 8     1|          ûzni a király személyébõl.~Volt is nagy ijedelmük a gyöngyösieknek.
 9     2|            Afféle mezítlábas remete volt az a János, mégis fél ország
10     2|        János, mégis fél ország tele volt a hírével. Azt tartották
11     2|            csakugyan olyan ábrázata volt, mint aki háromig se tud
12     2|             kirojtozódott, kötéllel volt átkötve a derekán, borzas
13     2|          lássa meg. Annál biztosabb volt a dolgában az udvari könyvtáros.
14     2|        ebédlõbe, hol csupa arannyal volt fölterítve a nagy diófa-asztal.
15     2|          drága jó levest, hogy öröm volt nézni.~Hamarább készen lett,
16     3|           Tóbiás mester olasz tudós volt s az eszével szolgálta a
17     3|         királyt. Szörnyû okos ember volt, nemhiába mindig a könyveket
18     3|        égvilágon, mert minden benne volt a nagy könyveiben, amik
19     3|         erszényét, de biz abban nem volt egyéb egy rézpolturánál.~-
20     3|          zálogba a bicskámat!~Ezüst volt annak a vasa, arany a pántja,
21     4|              de akkor még soványabb volt, mint mikor elment.~- Megmentem,
22     4|           fejét a mindentudó. - Nem volt az benne a nagy könyvekben.~-
23     4|           megették a vacsorát, üres volt a tarisznya, sehol egy falat
24     4|          hajában a tojás, hogy öröm volt nézni.~Hát még a drága jó
25     4|             halála napjáig s könnyû volt a mestersége, mert a két
26     5|           amilyen kegyes pártfogója volt a szegény embernek, olyan
27     5|            szigorú ura-parancsolója volt a hatalmas fõuraknak. Zúgolódtak
28     5|      ármánykodó fõurak. Vitéz János volt ott a házigazda, akibõl
29     5|             történeti képekkel. Ott volt a honfoglaló Árpád, ahogy
30     5|         követeit. Mátyás király úgy volt ábrázolva, hogy a török
31     5|         nyakán tartotta a lábát. Ez volt az utolsó kép.~- No festõ,
32     5|        abban a percben már nem keze volt neki, hanem szárnya, mint
33     5|             harmadik képre borzalom volt nézni. Lánggal égõ városok,
34     5|        szent koronát. Az ötödik kép volt a legszomorúbb. Angyalok
35     5|           piszkos vizébe. Ahogy meg volt festve a második képen.~
36     6|             császártól. Remek állat volt, tűz a nézése, fejedelmi
37     6|       lakozott volna. Inkább jámbor volt ő, mint a bárány. A nagy
38     7|           hogy nagyon jókedvû ember volt, mikor haragos nem volt.
39     7|             volt, mikor haragos nem volt. Haragos pedig csak akkor
40     7|            Haragos pedig csak akkor volt õkegyelme, ha az ország
41     7|     hordhatom mindig a fejemen - ez volt neki a szavajárása.~No,
42     7|     szavajárása.~No, ami neki nehéz volt, bezzeg könnyû volt az a
43     7|           nehéz volt, bezzeg könnyû volt az a feleségének, híres
44     7|            Bornemissza Annának. Nem volt az országnak olyan dolga,
45     7|              Szegény Szür Illés nem volt se holt, se eleven, úgy
46     7|          Olyan ügyefogyott ábrázata volt pedig, mintha háromig se
47     8|             agarat. Takaros ebállat volt, hegyes fejû, kajla fülû,
48     8|     elmosolyodott:~- Illetlen tréfa volt, fiam, de megbocsátom. Megtanultam
49     9|            se sírni, se nevetni nem volt szabad Magyarországon.~Nem
50     9|             az a szabadságharc után volt. Akkor moccanni se volt
51     9|             volt. Akkor moccanni se volt szabad a magyarnak a maga
52     9|          illik, aki a város hajdúja volt a boldogabb idõkben, most
53     9|         fõnök úr valami morva ember volt s olyan szép neve volt,
54     9|        ember volt s olyan szép neve volt, hogy azt nyelvkitörés nélkül
55     9|             a bajusza.~Bolond világ volt akkor s akármilyen bolond
56     9|           akkor s akármilyen bolond volt a parancsolat, nem lehetett
57     9|       reggel fölébredt, még nagyobb volt a gyönyörûsége. A hatalmas
58     9|       sötétben, hogy egyik úrnak se volt mersze belépni. Hroziancsik
59    10|      toldotta meg a nappalt, ha sok volt a munka. Ennek örült õ nagyon,
60    10|             gyarapodott a gazdaság. Volt már háza, földje, szõleje
61    10|          Szelídségre, jó kedvre, se volt neki párja. Egész nap oly
62    10|             maga elé. A tükör alatt volt fölakasztva a kislánya arcképe,
63    10|     takargatva a kislánya. Szánalom volt õket nézni. Szellõs nyári
64    10|      válogatott, de egyik lyukasabb volt, mint a másik. Aztán elmosolyogta
65    10|            kis tót lányt, hogy öröm volt nézni.~- Csupa grófkisasszony
66    11|          túl, a nagy erdő közepében volt a csodaforrás. Azért volt
67    11|           volt a csodaforrás. Azért volt csodaforrás, mert aki belőle
68    11|           Nem csoda, hiszen egyedül volt a nagy erdő kellős közepében,
69    11|         bezzeg a vadállatok, mert ő volt a legbátrabb...~De meghallották
70    11|  játszadoztak körülötte s olyan víg volt a kis virág...~De hirtelen
71    11|         büszkén tekingetett, mert õ volt a legszebb, a legnagyobb
72    11|            üldözõje mindig nyomában volt s egyre közeledett feléje.~
73    11|             ágyában, a puska is ott volt mellette s mindketten jóízûen
74    12|            a nagy vadászat!~Egymaga volt Palkó a vasúti kocsiban,
75    12|             bõrdíványon. Azaz, hogy volt még ott egy igen hatalmas
76    12|            olyant.~Hanem itt-ott le volt kapargatva a jég az ablakból.
77    12|             ablakra. Még bajusza is volt neki, öt szál az egyik felõl,
78    12|             még éppen elegendõ nagy volt arra, hogy ki lehessen rajta
79    12| körültekintett a kocsiban. Nyoma se volt ott macskának sehol se.
80    12|        ablakra nézett: csupa harmat volt az. Leolvadt róla a jégmacska
81    12|           jégmacska régen, nyoma se volt már neki.~Mire kidörzsölte
82    13|         Szeme a kis kristálytükörre volt szegezve, amelyik az ágya
83    13|             anya vézna, kis asszony volt, finom és gyönge, mint a
84    14|          Varjúnak varjú a fia! - ez volt a szavajárása az édesapámnak.
85    14|              S mivel õ takácsmester volt, én is az akartam lenni.
86    14|             oda hozzá.~A keze hideg volt, mint a jég és ahogy megrántottam,
87    14|       keresztapám, aki esztergályos volt és elvezetett õhozzájuk.
88    14|         ismertem rá a házunkra. Nem volt az udvarán kert és nem volt
89    14|         volt az udvarán kert és nem volt a szobában szövõszék. Mosóláb
90    14|         szobában szövõszék. Mosóláb volt a sarokban, azon teknõ,
91    14|            azon teknõ, a szoba tele volt gõzzel, a falakon csurgott
92    14|          már tudom, hogy nyomorúság volt az életünk, de akkor nem
93    14|           így legalább mindig meleg volt nálunk és mindig szivárványt
94    14|          Haragos, zimankós téli nap volt, majd megvett a hideg, ahogy
95    14|             szobrom a szülém szobra volt, aki beváltotta, amit ígért.
96    15|            hogy egymagának is kicsi volt kóstolónak is.~- Kicsit