Rész
1 1| maga tette rá, de azért csak nem olyan volt az, mint
2 1| a friss cipót, maguk meg csak a kerítés mellől nézték,
3 1| hogy nem lesz semmi baj se, csak egy lovat szerezzenek neki.
4 1| tyúkkal-kaláccsal, de az csak nyargaltában szólt vissza,
5 1| nyargaltában szólt vissza, akkor is csak annyit:~- Ne félj, bíró,
6 1| eléje az öreg. - Én még csak arra kérlek, úgy pusztítsd
7 1| semmi kárt a városotokban, csak a selyem cipót ne sajnáljátok
8 2| aranyos hintó, de János csak mögötte ballagott. Azt mondta,
9 2| restellt vele szóba állni. Csak úgy félvállról vetette oda
10 2| meg a tudós könyvtáros is, csak a várkapitány kapkodott
11 3| indulóban voltak, mikor egyszer csak közéjük toppan egy öreg
12 3| látott a szitán. - Mássz föl csak erre a fára, nézd meg azt
13 3| vissza a király -, nézz csak körül abból a fahegybõl,
14 4| Hát aztán mi vagy még?~- Csak cseh vágyom - mondta kicsit
15 4| cseh, szeplõs, vörös arcán csak úgy omlottak a könnyei,
16 4| kicsinyeit, nem is került vissza, csak egy esztendõ múlva, de akkor
17 4| az ég a földtõl?~- Aztat csak nem tudok - horgasztotta
18 4| megfeleltél, Vendel. No, ugye csak jó iskola az a szegedi juhászoké?~-
19 4| Nem szólt Mátyás semmit, csak mosolygott s kiadta a parancsot,
20 4| Tévelyegtek elõre-hátra, egyszer csak elsóhajtotta magát a király:~-
21 4| Nini, Vendel, hát mégis csak tanultál valamit azoktól
22 5| szóbeszéd. Nem szólt semmit, csak végighordta királyi tekintetét
23 5| arca, magas fehér homloka, csak a szeme égett, mint a parázs.
24 5| másik, mikor egyszer megint csak fölpattant az ajtó. Ott
25 5| költögette Magyarország népe, de csak nem nyitotta ki a szemét
26 5| akivel azt tettek, amit csak akartak. Sanyargathatták
27 6| jelentette a török követ -, csak jól gondját viseltesse,
28 6| följegyeztek az íródeákjai, csak éppen azt nem jegyezték
29 6| bárány. A nagy oroszlánt is csak az ablakon keresztül merte
30 6| udvari oroszlánetető. Már csak azért is, mert olyan sovány
31 6| hosszúságával, a csontja meg csak úgy zörgött, ha mozdult.
32 6| nevű cselédjét.~- Gyere csak, Kristóf fiam. Nem hiszek
33 6| hordta a nevét:~- Gyere csak öcsém, Cinege Pál, kiveszlek
34 6| oldalról.~- Ejnye, ejnye, hát csak nem viseltette gondját nagyságod
35 7| nem volt. Haragos pedig csak akkor volt õkegyelme, ha
36 7| tévelyeg elõre-hátra, egyszer csak fejszecsattogást hall valahol
37 7| jobb szívû urat az isten, csak az a sárkány felesége ne
38 7| megmutatnám én, ki az úr a háznál, csak én volnék a fejedelem!~Bosszankodott
39 7| megemlegethesselek róla?~- Nekem bizony csak Szür Illés - mondta a favágó. -
40 7| magát a fejedelemné.~- Az csak az okos ember, igaz ember! -
41 8| ajándék agár azonban, mintha csak megértette volna a szót,
42 8| ügyes-bajos ember járt nála, csak odahunyorított az ajtónálló
43 8| megvesztegeti õ az agártanácsost, csak bízzák rá.~Másnap reggel,
44 9| nem sírt, se nem nevetett, csak fütyült. Mégpedig azt se
45 9| azt se valami hegyesen, csak olyan szép szomorúan. Mint
46 9| hozta olyan dühbe, hogy csak úgy csattogott a foga a
47 10| mosolygó históriák. Egyre csak a Nekopogi kovács története
48 10| szebbet festeni az oltárra! Csak szereti a jó Isten ezt az
49 10| kisírja magát, de aztán megint csak az üllõhöz lépett, hogy
50 10| már a világon?~Az arckép csak nézett, nézett rá, mintha
51 10| drotoznyi, nagy jó uram.~- Ha csak ezt a rongyos életet össze
52 10| Odatette a tót elé:~- Nézze csak, atyámfia - rebegte szégyenlõsen -
53 10| szaladt a tótnak:~- Kerüljön csak vissza, barátom! elfelejtettem
54 11| csodaforrás, mert aki belőle csak egy cseppet is ivott, azzá
55 11| gondolkozott, míg egyszer csak elindult kicsi Jóska a nagy
56 11| erdő közepébe. Hát egyszer csak megérkezett a csodaforráshoz.~
57 11| hallgatta...~De egyszer csak hirtelen lecsapott a héja
58 11| repült olyan gyorsan, amint csak tudott, de üldözõje mindig
59 11| Hiszen akármi lett, mindenütt csak szenvednie kellett. Minden
60 11| Jóska az édesanyjának: mégis csak legjobb kicsi Jóskának lenni!~ ~
61 12| varjút, mikor egyszerre csak hangot hall a feje fölött:~-
62 12| beugrott a vonatba, bizonyosan csak õrá várakozott.~Mert mit
63 12| gallérját is fölgyûrette vele, csak a közül nézett volna ki
64 12| macskának sehol se. Éppen csak a jégmacska hunyorgatott
65 12| mögött - hanem azért mégis csak ébredj fel, mert mindjárt
66 13| gyerek az után se kapott, csak nézett maga elé mereven.~-
67 13| Helyre kis legény ez, anyja, csak gyöngécske egy kicsit.~Az
68 13| kezét.~- Nincs semmi baj, csak egy kicsit nyûgös a fiúcska.
69 13| terembe vezették õket s csak az orvos suttogását hallották:~-
70 13| suttogását hallották:~- Csak egy pillanatnyi világosságot!~
71 13| mosolygott az anya, úgy, ahogy csak az anyák tudnak mosolyogni.~ ~
72 14| elõre mereven, hogy még csak nem is pillantott.~- Édesapám! -
73 14| nyitott szemmel alszik. Csak az anyám jajveszékelésén
74 14| jajveszékelésén fakadtam sírva s csak akkor szorult össze a szívem,
75 14| megrepedt falakon, de valahol csak belopózott. Szülém odahúzott
76 14| hagylak el téged!~Talán csak cinegék bujkáltak a száraz
77 14| száraz vadrózsabokron, talán csak a szél ütögette össze az
78 14| minden síron van sírkõ, csak az én szüleimén nincs.~Megakadt
79 15| szedi-veszi már a sátorfáját. Hát csak szaladj öreg, bizonyosan
80 15| alul szétnéz a világban, csak neveti a cudar idõt. Könnyû
81 15| felé ez a tollas róka.~- Csak így, csak így, csak, csak,
82 15| tollas róka.~- Csak így, csak így, csak, csak, csak! -
83 15| róka.~- Csak így, csak így, csak, csak, csak! - panaszolja
84 15| Csak így, csak így, csak, csak, csak! - panaszolja õ maga
85 15| így, csak így, csak, csak, csak! - panaszolja õ maga is.~
86 15| valami dermedt legyecskét, de csak akkorát, hogy egymagának
87 15| madarak?~Nincs még itt senki, csak a meleg napsugár.~De Andráska
88 15| törülgetni, hanem Andráska csak a nagy sapkában sütkérezik
89 15| sapkástól, hogy Andráskának csak úgy karikázott bele a szeme.~
|