Rész
1 1| Bíborponyvából húztak sátrat a nagy templom előtt, arany tálcán
2 1| nem való vagyok én olyan nagy urak közé - mondta szabadkozva. -
3 1| király személyébõl.~Volt is nagy ijedelmük a gyöngyösieknek.
4 2| JÁNOS REMETE~Sok nagy úrnak a nevét elnyelte az
5 2| Maga Mátyás is megbánta a nagy õszinteséget. Tréfával akarta
6 2| alázatosan János.~Lett erre nagy zúgás, maga Mátyás is összeráncolta
7 2| az egész udvar bevonult a nagy márványos ebédlõbe, hol
8 2| arannyal volt fölterítve a nagy diófa-asztal. Jutott ott
9 2| tudott ott többet enni a nagy nevetéstõl s attól fogva
10 3| hív szolgáival, válogatott nagy urakkal a Mátra széliben
11 3| mert minden benne volt a nagy könyveiben, amik közül mindig
12 3| mit nevetnek most õrajta. Nagy mérgesen bújt vissza a könyvébe
13 3| Tóbiás mester is becsapta a nagy könyvét és megdörgölte a
14 3| közé kapta a nyakát erre a nagy tudós s alázatosan elsompolygott
15 3| elnevette magát, a mester pedig nagy morogva bebújt a sûrûbe.
16 3| a király.~- Kis kár nem nagy kár - azt mondja a pásztor.~-
17 3| azt mondja a pásztor.~- De nagy kár ám az, hogy a fakó lovam
18 4| hajtotta magát kétrétbe a nagy égi meszelõ a király elõtt.~-
19 4| érdemes tudományt magadnak.~Nagy örömben ment el Vendel,
20 4| tudok - horgasztotta le nagy fejét a mindentudó. - Nem
21 4| mindentudó. - Nem volt az benne a nagy könyvekben.~- No, megállj,
22 5| királyunk - panaszolták nagy keservesen -, mióta te vagy
23 5| Ez az igazság - felelte a nagy király. - Nem a nagy fáknak
24 5| felelte a nagy király. - Nem a nagy fáknak kell a támaszték,
25 5| agyonnyomnátok ti hatalmas nagy fák.~A fõurakat azonban
26 5| rázuhanhatnak még azok a hatalmas nagy fák!~Addig súgtak-búgtak
27 5| ahogy kergeti a kunokat. Nagy Lajos, amikor fogadja idegen
28 5| Hanem alighogy meghalt a nagy király, azonnal megkezdõdött
29 6| fejedelem egyszer valami bolond nagy oroszlánt kapott ajándékba
30 6| volt ő, mint a bárány. A nagy oroszlánt is csak az ablakon
31 6| Karó Péter nevezetűt.~- Nagy méltóságot szántam neked,
32 6| fölvigyázója.~- Alássan köszönöm nagy kegyelmét nagyságos uramnak -
33 7| székely ember birkózott nagy igyekezettel.~- Jó napot
34 7| székely -, látod, milyen nagy fába vágtam a kis fejszém.
35 7| keresel, mire kivágod ezt a nagy fát?~- Egy máriás-huszast.~-
36 7| ha elagyabugyálom azt a nagy mihaszna vadászt, aki úgy
37 7| már Apaffy is kilépett a nagy szárnyasablak bíborfüggönye
38 8| beeresztette az agarat. Akit az nagy jókedvében körültáncolt,
39 8| addig, míg le nem kapott két nagy nyúlfület a köntöse hátáról.
40 8| köntöse hátáról. Azokkal aztán nagy megelégedetten bebújt a
41 9| álmából fütyörészte fel a nagy urat s észre se vette, mikor
42 9| nyugalommal fogta két marékra a nagy zászlós bajuszát, hogy a
43 9| tessékelte bele Darvas Pistát a nagy bársonyszékbe.~- Nagyon
44 9| erre meg is ölelgette a nagy úr a szegény hajdút s még
45 9| a tömlöcbõl a Sós Pálék nagy fekete macskája fúva, prüszkölve
46 10| Piroskát az édesanyja mellé s a nagy üres házban egyes-egyedül
47 10| valami munkacska, drotoznyi, nagy jó uram.~- Ha csak ezt a
48 10| ártatlan teremtéssel?~- Nagy baj érte engement - fakadt
49 10| a kamrába s kihozott egy nagy bundát.~- Jó ember - mondta
50 10| mikor elment.~A gazda pedig nagy, nagy melegséget érzett
51 10| elment.~A gazda pedig nagy, nagy melegséget érzett a szíve
52 11| Folyón innen, patakon túl, a nagy erdő közepében volt a csodaforrás.
53 11| csak elindult kicsi Jóska a nagy erdőbe, a csodaforrás felé.~
54 11| becsapódott, pedig az mindig nagy zajt csinál. A házak, a
55 11| sietett túl a patakon, a nagy erdő közepébe. Hát egyszer
56 11| csoda, hiszen egyedül volt a nagy erdő kellős közepében, ahol
57 11| lett belőle. Olyan szép, nagy sörényű oroszlán, mint amilyen
58 11| van az erdõben, elmentek nagy golyós puskákkal, kutyákkal,
59 11| gyöngyözõ friss vize, ~Engemet nagy fává változtass izibe, ~
60 11| fává változtass izibe, ~Nagy fává változtass, izibe,
61 11| legott azzá változott. Nagy hatalmas koronájú fa lett
62 11| fejszéikkel. S már felemelték nagy fejszéiket, hogy levágják,
63 12| bundának. No, de ez még nem nagy sor. Meleg sapkája, bélelt
64 12| nélkül esnék meg holnap a nagy vadászat!~Egymaga volt Palkó
65 12| Palkó a vasúti kocsiban, nagy kényelmesen végigheveredett
66 12| másik még éppen elegendõ nagy volt arra, hogy ki lehessen
67 12| hallatszik egyszerre a nagy csendességben. Palkó összerezzent
68 13| tenyerekbe.~- Hallom, milyen nagy legény vagy! - bólingatta
69 14| szundikáltam a szövõszék mellett. A nagy csendességre ébredtem föl.
70 14| jég és ahogy megrántottam, nagy koppanással esett ki belõle
71 14| ha ki akartam vele menni.~Nagy nyomorúságban éldegéltünk
72 15| enyhe idõ járogat már. A nagy kõházak közt megszorul a
73 15| kedvetlenül kukucskált ki a nagy sapka alól.~- Ugyan, melyik
74 15| hogy a fejébe nyomta a nagy sapkát. De még azon is keresztülhallatszott
75 15| pedig itthon Andráska a nagy sapkát. Meg kell azt odakint
76 15| törülgetni, hanem Andráska csak a nagy sapkában sütkérezik a pászta
77 15| Andráska látott. Mert a nagy sapka nem oda esett, ahol
78 15| hogy szegény tapsifüles a nagy sapkában sehogy se találja
|