Rész
1 1| bírót, hogy minek hívják azt a várost, ahol ilyen tündéreknek
2 1| cipót a vadásztarisznyájába. Azt azzal a kívánsággal adta
3 1| kedvüket a nagyurak.~No, azt meg kell adni, hogy azok
4 1| összehúzta a szemöldökét, aztán azt mondta a gyöngyösieknek,
5 1| nevette el magát a bíró. - Azt mondja a törvény, hogy mindenki
6 2| ország tele volt a hírével. Azt tartották róla, hogy ésszel
7 2| mindnyájunknál többre tartod azt a fatalpú remetét? - kérdezték
8 2| csak mögötte ballagott. Azt mondta, nincs õ megsántulva,
9 2| bátorította a király nyájasan -, azt akarják kipróbálni az urak,
10 2| oda neki a kérdést:~- Hát azt tudod, ugye, atyámfia, hogy
11 2| tudott volna felelni:~- Azt mondd meg, te remete, hol
12 2| Olyant, amit mindenki tud. Azt mondd meg, mi a különbség
13 2| kardjához.~- Sose bántsd azt a gyíklesõt, hívem - ütött
14 2| kanala lett volna, csakhogy azt elfelejtettek neki adni.
15 3| mester - nem veszett az el. Azt mondja az írás, hogy a világon
16 3| száján.~- No, mire végzik? - azt mondja. - Hazafelé igyekeznek?~-
17 3| Kis kár nem nagy kár - azt mondja a pásztor.~- De nagy
18 3| életemben.~- Meg kell pedig azt próbálni, mester! - ütött
19 3| csak erre a fára, nézd meg azt a szarkafészket!~Tóbiás
20 4| szégyenlõsen a hosszú ember.~- No, azt látom - mosolygott Mátyás -,
21 4| a cseh.~- Hja, atyámfia, azt meg is kell érdemelni -
22 4| ismerte el a király. - Hát azt tudod-e, mennyire van az
23 4| tojást a mocsárszélben, azt odakínálta a királynak.~-
24 5| királynak Ulászlót, akivel azt tettek, amit csak akartak.
25 6| az íródeákjai, csak éppen azt nem jegyezték föl, hogy
26 6| fejedelem. A székely ember ma is azt mondja az éhen veszett jószágra:~-
27 7| Mihály erdélyi fejedelemrõl azt jegyezték föl az íródeákok,
28 7| fejedelem hallgatott. Legföljebb azt cselekedte, hogyha már nem
29 7| én - nevetett Apaffy -, s azt hiszem, a fejedelem is meg
30 7| lesz, ha elagyabugyálom azt a nagy mihaszna vadászt,
31 8| Amire a fejedelem rendesen azt válaszolta:~- Mit tehetek
32 8| az a leghívebb szolgám? Azt ugyan meg nem vesztegetheti
33 8| az aranyat. Azért mégis azt ugatná meg, akit akar.~-
34 8| meghajlással jelentette:~- Azt jelenti, nagyságos fejedelem,
35 8| kutyájuknak se hihetnek, mert azt is megvesztegetik.~Attól
36 9| hazájában. Aki sírt, arra azt mondták, hogy a magyar szabadságot
37 9| csak fütyült. Mégpedig azt se valami hegyesen, csak
38 9| olyan szép neve volt, hogy azt nyelvkitörés nélkül ki se
39 9| parancsolat, nem lehetett azt kinevetni. Hroziancsik úr
40 9| ez a jó ember idevezet, azt nyomban tömlöcbe vessék.
41 9| töltött puskás õr állt, annak azt mondta Hroziancsik:~- Nisd
42 9| a bajuszos ország felé. Azt az utcát, amelyiken kiszekerezett
43 10| se egyikre, se másikra. Azt szeretném, ha az én apuskám
44 11| óvatosan kiment a szobából, sem azt nem hallották, mikor az
45 11| Mikor reggel felébredt, azt mondta kicsi Jóska az édesanyjának:
46 12| hogy került oda, hanem azt már õ sem tudta, merre van
47 12| nyöszörgött Palkó.~- Azt jól teszed, fiacskám - nevetett
48 13| megállította valami. Mintha valaki azt súgta volna a fülébe:~-
49 13| villogott örömében.~- De azt láttad volna, hogy tapsikolt,
50 13| rezzent össze az anya.~- Igen, azt mondta az orvos - mondta
51 13| munkámban. Nem anyának való azt látni.~- Mégis úgy elszorul
52 14| hogy szobrász leszek. Tán azt se tudtam, mi az a szobrász.~-
53 14| nemigen tudtam, mi az a halál. Azt hittem, az az egész, hogy
54 14| másnap majd fölkaparom én azt onnan a kis kapámmal.~Másnap
55 14| megcsókolta a homlokomat és azt mondta:~- Fiacskám, én most
56 14| ajkára tett ujjal, mintha azt akarná mondani:~- Csitt,
57 15| is.~Hallgatni is szomorú azt, mikor ilyen kolduska módra
58 15| mit mond a pacsirta?~- Azt mondja hogy: ka-lács, ka-lács!~-
59 15| a nagy sapkát. Meg kell azt odakint mutogatni a káposztapilléknek,
|