Rész

 1     1|          cipót nem tudtak sütni, mint ott. Maga a király is alig
 2     1|          csak nem olyan volt az, mint a gyöngyösi cipó.~- Kéz
 3     2|       Azért, mert több esze van, mint mindnyájatoknak együttvéve -
 4     2|        Fölzúdultak erre az urak, mint a kifüstölt darazsak. Maga
 5     2|   csakugyan olyan ábrázata volt, mint aki háromig se tud olvasni.
 6     2|       húzódott erre a püspök úr, mint aki nagyon szeretné, hogy
 7     2|     nézni.~Hamarább készen lett, mint a többi az arany kanállal.
 8     3|     megtalálni a szalmakazalban, mint egy lovat a Mátrában.~-
 9     3|      akkorát rikoltott a mester, mint egy erdõ sárgarigó:~- Ne
10     4|         Mást is tudom. Zümmögöm, mint a béka, vartyogom, mint
11     4|          mint a béka, vartyogom, mint a szúnyog.~- Hordjon el
12     4|        akkor még soványabb volt, mint mikor elment.~- Megmentem,
13     4|         de azért úgy eltévedtek, mint hangya a búzában. Tévelyegtek
14     4|           Úgy ugrott oda Vendel, mint a labda, vígat rikkantott,
15     4|         labda, vígat rikkantott, mint a rigó.~- Megsütöm én, uram
16     5|        van a szegény jobbágynak, mint az úrnak. Mindig annak fogod
17     5|    egyebe sincs a kerek világon, mint az én szeretetem. Ha én
18     5|     homloka, csak a szeme égett, mint a parázs. Az urak haragosan
19     5|       tanácskozni afelõl, hogy s mint lehetne Mátyás királyt elpusztítani.~
20     5|        egyik jobban tüzeskedett, mint a másik, mikor egyszer megint
21     5|      fõurakat s hangja csengett, mint a harang:~- Magyar urak,
22     5|        volt neki, hanem szárnya, mint az angyaloknak. El is szállt
23     5|           El is szállt ragyogva, mint az angyal s repültében visszakiáltott:~-
24     5|         lánggal égett az ország, mint a harmadik festményen. Égette,
25     6|     volna. Inkább jámbor volt ő, mint a bárány. A nagy oroszlánt
26     6|        viselteti az oroszlánnak, mint a szeme fényének. Mindjárt
27     6|          már õ tette rá a kezét, mint az oroszlánetetõ fölvigyázójának
28     6|    jószágra:~- Gondját viselték, mint az Apaffy oroszlánjának!~ ~
29     7|         láttam ilyen fejedelmet, mint te vagy - nézett haragosan. -
30     9|       csak olyan szép szomorúan. Mint ahogy az olyan elárvult
31     9|         De most már cifrázta ám, mint szûcs a subát. Legédesebb
32     9| Rosszjancsi úr úgy megszelídült, mint a bárány. Saját kezével
33    10|     jobban szerette a kislányát, mint azelõtt. Aranyhajú Piroska
34    10|      Kacagásától csengett a ház, mint madárszótól az erdõ.~- Szemem
35    10|        nevetnél, danolnál te is, mint a többi emberek.~De karácsonyra
36    10|         de egyik lyukasabb volt, mint a másik. Aztán elmosolyogta
37    10|      Hanka - kacagott a drótos s mint a záporesõ, hullott a könnye,
38    11|           nagy sörényű oroszlán, mint amilyen a képeskönyvekben
39    11|        igazán nem félt semmitől. Mint hős oroszlán járt, kelt
40    11|         és virág többet szenved, mint az ember. Ó, ha még egyszer
41    11|         Jóska lett belõle, éppen mint azelõtt. Ott feküdt kis
42    12|      háza elõtt. Körülbelül úgy, mint Piros Palkó a kõrösi nagyutcában,
43    12|       farka akkorát kunkorodott, mint egy sós kifli. Az egyik
44    12|          akkorára felágaskodott, mint az oroszlán. Csillogott-villogott
45    13|   asszony volt, finom és gyönge, mint a hajnalka-virág s úgyis
46    13|     végig-végig valami rettegés, mint szél a hajnalka-virágot.
47    13|       ilyen csöppségeket dajkál, mint a mi bogaracskánk. Erdõillat,
48    14|       szakállával maga is olyan, mint valami szép fehér márványszobor.
49    14|          sohase álmodtam többet, mint ott a szövõszék árnyékában!~
50    14|        hozzá.~A keze hideg volt, mint a jég és ahogy megrántottam,
51    14|         is úgy veszett, fogyott, mint a megszegett kenyér. Most
52    14|    Inkább égett az egész testem, mint a parázs, mire készen lett
53    15|        színe van égnek, földnek, mint tegnap ilyenkor. Az ég nevetõ