Rész

 1     1|       alig tudott vele eltelni, mikor legelőször ott járt. Meg
 2     1|         a torkán a selyem cipó, mikor egy kopaszfejû, vén embert
 3     1|         elváltozott a színében, mikor a lovára pattant, hogy a
 4     1|      lépett ki a város kapuján, mikor már hallotta a király szigorú
 5     2|       pedig ijedten sütötte le, mikor a sok nagyurat meglátta.~-
 6     3|         éppen indulóban voltak, mikor egyszer csak közéjük toppan
 7     4|        még soványabb volt, mint mikor elment.~- Megmentem, elgyüttem,
 8     5|      tüzeskedett, mint a másik, mikor egyszer megint csak fölpattant
 9     6|         Apaffy nagyon megijedt, mikor az oroszlán vesznitértét
10     6|         be a bõrével Apaffynak, mikor megint ott járt a török
11     7|      nagyon jókedvû ember volt, mikor haragos nem volt. Haragos
12     7|   beszéden s nagyon örült neki, mikor kiértek az útra, oda már
13     9|             DARVAS PISTA FOGLYA~Mikor ezt a történetet elõször
14     9|        a hajamat édesapám -, de mikor ez az eset megesett, akkor
15     9|      meg a város szegénye. Mert mikor a német világ bejött, hajdúnak
16     9|         szemét az öreg hajdúra, mikor a fütyülésen kapták.~- Magamnak
17     9|     nagy urat s észre se vette, mikor már megint elejbe hurcolták
18     9|    álmodott azon az éjszakán. S mikor reggel fölébredt, még nagyobb
19     9| Hroziancsik úr magasztalásával, mikor egy szál bajuszt se látott
20    10|        megirigyelhette volna. S mikor estenként letette a kormos
21    10|       hogy érne õ rá a sírásra, mikor úgy várja a munka? És búgott
22    10|    szerint üldögélt a szobában, mikor hirtelen rányitották az
23    10|     záporesõ, hullott a könnye, mikor elment.~A gazda pedig nagy,
24    10|   szegények közt osztotta szét. Mikor meghalt békességben, derült
25    11|       Sári néni egy téli estén, mikor a kemence körül ültünk.
26    11|          Senki sem vette észre, mikor kora reggel óvatosan kiment
27    11|          sem azt nem hallották, mikor az utcaajtó becsapódott,
28    11|     mindketten jóízûen aludtak. Mikor reggel felébredt, azt mondta
29    12|   szinte lõtte is már a varjút, mikor egyszerre csak hangot hall
30    12|        hatalmas úr is: a hideg. Mikor Palkó ki akart bújni a prémes
31    13|         kérdõre vonja az anyát, mikor hirtelen megállította valami.
32    13|     maga vitte a gyerektelepre. Mikor hazatért nem gyõzött vele
33    13|       hozzá magyarázat gyanánt, mikor az apa ránézett. - Alig
34    13|        kikocsizott a gyerekhez. Mikor hazajött, remegve borult
35    13|       Láttad volna, hogy örült, mikor a csörgõje nyelét le bírta
36    13|   láttad volna, hogy tapsikolt, mikor a kalapomon a tollat meglátta!
37    13|    apának is elfulladt a szava, mikor búcsút intett az induló
38    13|            Két hét múlva, fiam!~Mikor két hét múlva megérkezett
39    14|          Négy-öt éves lehettem, mikor utoljára szundikáltam a
40    14|         szorult össze a szívem, mikor az apámat temették. Haragudtam,
41    14| kimondhatatlanul elszomorodtam, mikor észrevettem, hogy körös-körül
42    15|       ki igazán a mérgét a tél. Mikor haragos szélparipáján végigrobog
43    15|       Hallgatni is szomorú azt, mikor ilyen kolduska módra jajgatnak
44    15|      szántó-vetõ embernek, hogy mikor van vége a heverd-el idõnek.~
45    15|       Bezzeg megörült Andráska, mikor egy-két nap múlva azzal