Rész

 1     1|           neked köszönhetem, hogy most királyi pálcát forgatok
 2     1|           már a gyöngyösi cipó?~- Most nem szolgálhatunk vele -
 3     1|   ijedtében. Marasztalta volna is most már a királyt tyúkkal-kaláccsal,
 4     1|     öreget. - Ne félj, nem teszek most már semmi kárt a városotokban,
 5     3|          a cigánypecsenyét.~- No, most már hunyjunk egyet ebben
 6     3|     magával hurcolt egyet-kettõt.~Most is úgy belemerült az olvasásba
 7     3|         érteni, hogy mit nevetnek most õrajta. Nagy mérgesen bújt
 8     3|          lova.~- No, híres bölcs, most add elõ a tudományod! -
 9     4|     parancsot, hogy a Vendel cseh most már ne maradjon többet el
10     4|          Ládd, megvan a tudomány, most már megérdemled a hozzávaló
11     6|       meghagytak a borjúból, arra most már õ tette rá a kezét,
12     7|          uram, kelmed is megkapta most már a magáét. Mégiscsak
13     8|  magakelletõ ebállat ez! - mondta most már jobbkedvûen.~- Megismeri
14     8|           a fejedelem köntösére s most lesütött arccal várta a
15     9|           csurgott bele.~- Könnyû most nevetni, hékám - borzolta
16     9|         volt a boldogabb idõkben, most meg a város szegénye. Mert
17     9|      Hroziancsik ablaka alatt. De most már cifrázta ám, mint szûcs
18     9|       bajuszát, hogy a fõnök urat most már végképp elöntötte a
19     9| katufrékjára az az érdemjel, amit most bizonyosan megkap. Dühösen
20     9|           a másiktól.~Rosszjancsi most már szivart is dugott a
21     9|      minden éjszaka másik háznál. Most a Sós Pálék padlásán lappang.
22     9|          Sok pájunk folt fele. De most már temlecben ül. Lánc fan
23    10|     elfojtott sírással -, mi lesz most már mibelõlünk?~- Ne félj,
24    10|         legjobb altatója a munka. Most még ezerszer jobban szerette
25    10|         mi keresnivalóm van nekem most már a világon?~Az arckép
26    11|     csodaforrás friss vizében, de most egy kicsit elkezdett félni.
27    11|           lerajzolva.~Kicsi Jóska most már igazán nem félt semmitől.
28    11|           Úgy örült annak, hogy õ most a fák királya, de midõn
29    11|     közeledett feléje.~Mit tegyen most, mi legyen már? Sírt az
30    13|   húsvétig nem látta a kisfiát és most nem tudott betelni a nézésével.
31    13|        szava megreszketett volna.~Most meg az anya mondta összetett
32    13| engesztelõleg ölelte meg.~- Nekem most dolgom van Pesten, fiam.
33    13|        nem tudott semmit, jobb ha most se tud. Legalább nem aggat
34    14|       szorított és elmondta, hogy most már nincs szép házunk, kertünk,
35    14|  éldegéltünk vagy két esztendeig. Most már tudom, hogy nyomorúság
36    14|         mint a megszegett kenyér. Most már nem a lócára feküdt,
37    14|        azt mondta:~- Fiacskám, én most kimegyek apához, de ne félj,
38    14|        soha nem hagylak el téged. Most pedig szaladj el keresztapádért.~
39    15|         valami víg világ. Ott még most adja ki igazán a mérgét
40    15|           pecsenyében is válogat, most meg félnap is elkószál egy-két
41    15|             Öltözz hamar, legény. Most hallgasd meg, mit mondanak
42    15|         sapkára meleg lesz ám már most, jobb lesz a kakastollas
43    15|     telelt ki a szõlõvesszõkkel s most õ is napvilágra jött levegõzni.