Rész
1 1| Öröm volt nézni, milyen jó étvággyal hányták a sok
2 1| étvággyal hányták a sok jó ételt a gallérjuk mögé.
3 1| szárnyra az a közmondás, hogy jó világ van Gyöngyösön, mert
4 2| úgy bekanalazta a drága jó levest, hogy öröm volt nézni.~
5 3| TÓBIÁS MESTER~Jó embereivel, hív szolgáival,
6 3| vele jártodban-keltedben, jó ember?~- Színét se láttam -
7 3| erdõszélen!~Nem telt bele egy jó harapásnyi idõ, már a fakón
8 3| szorított a pásztorral.~- No, jó ember, többet tudsz egy
9 4| két porontynak is, Mátyás jó szíve megesett a jámborokon.~-
10 4| megfeleltél, Vendel. No, ugye csak jó iskola az a szegedi juhászoké?~-
11 4| volt nézni.~Hát még a drága jó íze! Nem is gyõzött a király
12 6| szeretnék meghízni ezen a jó kerti levegőn.~- Jut is,
13 7| birkózott nagy igyekezettel.~- Jó napot adjon isten, te szegény
14 7| asszony! - ütött az asztalra a jó Apaffy - mától fogva hallgass
15 8| jobbkedvûen.~- Megismeri a jó embert, megismeri a rosszat -
16 8| hozta. - Körüludvarolja, aki jó, megmorogja, aki nem jó.~-
17 8| jó, megmorogja, aki nem jó.~- No, ilyen tudománnyal
18 9| Bíz az még harap is, ha jó kedvében találják. Annyi
19 9| parancsot, hogy akit ez a jó ember idevezet, azt nyomban
20 10| aranykovácsnak hívta a régi jó világban. Azért hívták így,
21 10| felez, örömet kétszerez a jó asszony a háznál. Hát még
22 10| oltárra! Csak szereti a jó Isten ezt az aranykovácsot!~
23 10| emberségtudásáért mindenki szerette, jó szívét áldották a falu szegényei.
24 10| szegényei. Szelídségre, jó kedvre, se volt neki párja.
25 10| Felesége meghalt. Kivitték a jó asszonyt a temetõ szomorúfûzfái
26 10| kékszemû, lenhajú kislány.~- Jó napot kívánom - köszönt
27 10| a drótos.~- Edd meg, ha jó - mordult rá haragosan a
28 10| munkacska, drotoznyi, nagy jó uram.~- Ha csak ezt a rongyos
29 10| kihozott egy nagy bundát.~- Jó ember - mondta a tótnak -,
30 10| nekem szûk. Próbálja meg, jó lenne-e magának?~Szegény
31 10| féltve õrizgetett ruháit. A jó meleg gúnyácskát, a bélelt
32 10| aranyos pintyõkém?~- Édes jó apám - ragyogott a kép.~
33 13| egyet, amelyiknek az orvosa jó barátom. Csupa ilyen csöppségeket
34 13| tódította az anya.~- Ó, de jó neki, hogy semmit se tud! -
35 14| is békített egy kicsit. A jó emberek, akik magukhoz vettek,
36 15| szét: ébredeznek-e már a jó pajtások, fák, füvek, virágok,
37 15| karikázott bele a szeme.~Jó az isten, akinek fejet adott,
|