Rész
1 1| golyóval a pajtásainak, akkor aztán olyanokat sikoltott örömében,
2 2| csak bízd mireánk.~Mikor aztán a németnek a hátát végigcirógatták
3 2| húzta ki a kezét. Olyankor aztán azt mondta a török:~- Sebaj,
4 2| a szép országban!~Akkor aztán végigrabolta a török az
5 2| fejedelem talpa alá. Mikor aztán elérte célját, akkor megszólalt
6 2| alázatos török követet. Aztán hogy õ haragos tekintetû
7 2| kifelejtette róla a bajuszt.~Ezen aztán elmosolyogta magát a fejedelem
8 2| nekividámodva kérdezte:~- Aztán kitõl küldenénk el azt az
9 2| a két fiad is, reggelre aztán hazalovagolhatnak.~ ~
10 3| fájt-e nagyon?~Úgy elszaladt aztán így beszélgetés közben az
11 3| kutyafejû tatárok közt. Azóta aztán megszedte magát a kis ember,
12 3| kalitka drótjához.~Mikor aztán azt is meghallotta Piszliczár
13 3| Piszliczár házában, reggel aztán uzsgyé, isten hírivel!~Szitáry
14 3| kóborolni a vadon erdõkben. Aztán a gyerekek is nagyon jól
15 5| jóravaló magyart!~Többet aztán nem törõdtek az öreggel,
16 5| rebegték elkékült ajakkal, aztán rohantak az apródok szobájába.~
17 6| vállon ragadta õket.~- Hát aztán hogy mennétek így neki a
18 7| az érckalapácsnak.~Ennek aztán lett is foganatja. Az emeleten
19 7| torkán akadt a szó. Egyszerre aztán megcsuklott a térde, leborult
20 7| sodorgatta a szakállát, aztán vállára ütött a gyereknek.~-
21 8| mondta, eszi a meleg gõz, aztán mondta tovább, ahogy következik:~-
22 8| nagy sietség, atyámfiai! Aztán mire mennétek vele, ha ott
23 8| sóhajtott a két gyerek.~- Az ám! Aztán elvárnátok, ugye, hogy a
24 8| lúd lesz.~A három bujdosó aztán megvackolt magának a meleg
25 8| hátukra venni.~- Most már aztán gyerünk haza!~- Hol lesz
26 8| betakar bennünket.~Többet aztán nem mondott az öreg, akárhogy
27 8| falat kenyeret.~Egyszer aztán végképp elfogyott az is,
28 10| friss hajtások.~Hanem mikor aztán kimegy az álom a szemébõl,
29 10| minden kis szellõ. Végre aztán nekitámad valami hatalmasabb
30 10| valamelyik parthoz. Ott aztán alszik az úszó sziget tavaszig,
31 11| az hamar megvolt, akkor aztán Pipitér kiáskálta, szekercével
32 11| csavarodott rá, jajgatott.~Mikor aztán glédába álltak a lápi vitézek,
33 11| azt, ha nem ma, holnap. - Aztán a szeme fölé tette széles
34 11| valamit az õ édesapjukról. Aztán odaállt Pipitér elé, aki
35 11| szájjal. Nézte, nézte õket, aztán leguggolt melléjük, s utoljára
36 11| kezüket. Elõbb Tamásét, aztán az Ádámkáét.~ ~
37 12| együtt hujjántgatott, aminek aztán lett is eredménye. Mert
38 12| átcsalogatta az éjszaka, aztán elnyomta valahol a buzgóság.~
39 12| az egész napjuk, estére aztán el is törõdtek úgy, hogy
40 12| nyugaton. S a piros zsarátnok aztán elkezdett fehér és sárga
41 12| hiúzkölyök makogását.~Egyszer aztán az ég megirigyelte ezt az
42 12| Pipitér, de jó volt teneked! Aztán mit üzent legalább a herceg?~-
43 12| szigetén: a pénzt.~- Hát aztán mi lesz most, Pipitér? -
44 13| kiabált föl Pipitér. - Hanem aztán nekem ne tégy szemrehányást,
45 13| besuttyant rajta. Odabent aztán sok bolyongás után csakugyan
46 13| mosolygott Pipitér, s aztán odafordult a kapushoz, aki
47 13| tovább szenderegni. - Csak aztán jól bezárja kend a kaput,
48 13| kiballagott a vár elé, ott aztán harsányan elkiáltotta magát: -
49 13| föltette rá a mázsás pántokat, aztán fölballagott a kapushoz.~-
50 13| tátogatta, a szemét forgatta, aztán kapálódzott is egy kicsit,
51 13| az úr a háznál. Utoljára aztán csendesen, megadással ballagott
52 13| jó vásárt csinált!~Többet aztán elõ nem jött, akárhogy dörömbölt
53 14| Duplán adja vissza a szót. Aztán még tréfálkozik is: Ebeczki
54 14| én beleharaptam!~Elmondta aztán szegrül végre, hogy játszotta
55 15| belé az orcám.~Utoljára aztán Ebeczki uram vállalta el
56 16| megakadt a gombóc a torkán, de aztán megnyugodott egy kicsit,
57 16| ilyen derék fiai vannak. - Aztán nehéz sóhajjal pillantott
58 16| õ tenéked.~Meg is ijedt aztán az öreg, hogy ilyet mert
59 16| darab volt belule.~- Hát aztán hol szerezted õket?~- Mit
|