Rész
1 1| szalad a bátorsága, ha az ember szóba ereszkedik vele. Igenis
2 1| lábatlankodsz, mikor az ember legjobb ízût alszik. Már
3 2| kotorászhatott benne az ember, mégis üresen húzta ki a
4 2| Nyugtasd meg a basát, jó ember: holnap ilyenkor otthon
5 2| lesz arra a legalkalmasabb ember; ügyes is, hûséges is, háládatos
6 2| kelmed már csak világlátott ember.~- Olyant azért mégse láttam,
7 3| mezején.~Aki épkézláb magyar ember volt akkoriban, az egy esztendõben
8 3| is volt õ mindenütt, ahol ember kellett a gátra, s mindig
9 3| az ábrázatát, de boldog ember az, aki hazájáért viselhet
10 3| szájtátó kõoroszlán. Kis fekete ember izgett-mozgott az egyik
11 3| Szitáry.~De a kis fekete ember már akkor nem volt az ablakban,
12 3| gyengyumért - vihogta a kis ember, s úgy elgurult a tarka
13 3| aztán megszedte magát a kis ember, s olyanformán beszéltek
14 3| Azt akarta mondani a jó ember, hogy a lovak már abrakolnak,
15 3| sólyomra vigyázott a jó ember, hogy el ne vigye a macska.~
16 4| 4. A rab ember~Ha olyan sebesen jöhetett
17 4| a díványról a nagy testû ember, mint a labda, s úgy toporzékolt,
18 5| 5. A rab ember fiai~A két Szitáry gyerek
19 5| vagytok különben?~- Rab ember fiai - zokogta Ádámka.~-
20 5| Ide hallgassatok, rab ember fiai! Apátok eltékozolta
21 5| Nem illik a kard amaz ember fiainak a kezébe, akinek
22 5| Az már a ti dolgotok, rab ember gyerekei...~ ~
23 6| mondani.~- Mit beszélsz, te ember? Tán megzavart az a nagy
24 6| Ezt hozá az az udvari ember. „Mi van abban, atyámfia -
25 7| hiszem én azt, szolgám. Ember az, csak tetteti magát,
26 7| hogy akármilyen haszontalan ember Piszliczár uram, Iluci nem
27 7| az Isten benneteket, rab ember fiai!~- No, most rátok férne
28 7| meg-megdobogtatta a rab ember fiainak szívét. A két gyönge
29 7| mutatta, hogy ez a veres képû ember nem lehet más, mint a basa.
30 7| Nem olyan tücski-hajcsi ember a ti apátok, hogy így füttyszóra
31 7| vállára ütött a gyereknek.~- Ember vagy, öcsém! Kár, hogy nem
32 7| keresztül a két tatár a rab ember fiait. Mennyi volt ott a
33 7| bele.~- Addsza csak, jó ember! - mondta neki Tamás, s
34 7| sorunk. Hej, mégiscsak derék ember ez a Hajdár basa!~Megjött
35 7| is elállt, de a csuklyás ember karon fogta õket.~- Siessetek,
36 7| már szabadok vagytok.~- Jó ember - fordult vissza Tamás -,
37 7| szabadságunkat. Ki vagy te?~Az ember egészen kibújt a csuklyából:
38 7| annak egy hete is. De a rab ember fiainak úgy tetszett, mintha
39 9| elszikkad a vize, s úrrá lesz az ember a termõföldeken.~S akkor
40 9| Hát csak úgy, mint a többi ember, édes fiam. Mert ne gondoljátok
41 10| Pipitér -, micsoda tudós ember kerekedik belõled ebben
42 11| hajtotta elõre-hátra, s a rab ember fiainak nagyon kedvére való
43 11| olyan tartományait is, ahol ember még soha nem járt.~- Olyan
44 11| négy sarkára. Minden tíz ember kap két-két evezõt: azzal
45 13| tarisznyámban.~- Isten hozott, jó ember! - vigyorgott le erre a
46 13| vagyok itt, az Isten szigeti ember.~- Hozott a mándruc! Mit
47 13| bennünket a bátkai erdõben.~- Ember, tudod-e, mit beszélsz?
48 13| Te csak maradj itt, jó ember! Hogy búcsút vehess a gyerekeidtõl,
49 14| Buzáth uramnak.~- Felelj, ember, az Úristen áldjon meg:
50 15| várban eleget. Egy öreges ember, maga is rongyos, igazgatta
51 16| szólal:~- Nem bánom, jó ember, megiszunk nálad egy pohár
52 16| hát a te pénzed ez, jó ember?~- Bizon hod enim, drágalátus
53 16| holnap ádum.~- Az ám, jó ember, csakhogy egy kis hiba van
54 17| megállni, ahogy ez a négy ember összeölelgette egymást.
55 17| könny nélkül a becsulátus ember.~Szitáry Kristóf karon fogta
56 17| mit akarsz mondani, jó ember. Azt akarod mondani, ugye,
57 17| hadakozni? Jól teszed, jó ember, csak várj még egy-két esztendõt,
|