Rész

 1     1|              is elveszitek tõlem?~- „Majd elhallgat, ha megunja” -
 2     1|             mégpedig akkorákat, hogy majd elfújta az asztalról a levelensültet.
 3     1|             leveszem a süveget, hogy majd a te fejedre teszem, már
 4     1|         Szitáry gyerekeket is? Tamás majd lelõtte volna a sólymot.
 5     2|           félj te, jámbor fejedelem, majd ellátjuk mi a németnek a
 6     2|           török:~- Sebaj, fejedelem, majd találunk mink magunknakvalót
 7     2|          tündöklõ ábrázatú fejedelem majd sóbálvánnyá változott, szegény.
 8     2|         elvigyorogta magát.~- Az ám, majd el is felejtem mondani,
 9     2|             török, és sólyom helyett majd gólyát keres rajtunk. Annak
10     3|       szárnya alatt, akkorát ugrott, majd a padlásba verte a fejét.~-
11     4|     tehetetlen dühében.~Hajdár basát majd szétvetette a méreg. Még
12     4|             lábára verni a patkókat. Majd megmutatom én neki, kicsoda
13     5|            fényes!~- De ne féljetek, majd elszedik a csókáknak a körmét
14     5|       dárdájukat a darabontok.~- Jó, majd megvárjuk idekint! - sóhajtott
15     5|            váradi basa õkegyelmét. Õ majd elveszi méltó büntetését
16     6|      törülgette a ködmöne ujjával -, majd kiveri a szememet ez a sok
17     7| szántszándékkal beledugni a fejemet. Majd elhúzódom itt a nyíresbe
18     7|        bátorítgatta õket, öreg szíve majd megszakadt értük, mikor
19     7|             órakörte nincs akkora.~- Majd ez a két szolga keresztülvezet
20     7|              intett vissza a basa -, majd vacsora után beszéljünk
21     8|          szél. A Somlyó-hegy tövében majd csak találunk valami barlangot,
22     8|       verebek a baglyot. No, mondék, majd megtudom én azt is. Azzal
23     8|          felelte vissza az õ szeme. „Majd teszünk mink arról” - intettem
24     8|        nyomta. „Ez az a Szitáry, aki majd veszedelembe vitte az országot
25     8|            öreg, akárhogy faggatták. Majd megtudják, ha odaérnek,
26     8|         bírta már továbbvinni.~- No, majd bírlak én, úrficskám - kapta
27     9|              õket az öreg Pipitér -, majd meglátjátok, ha kitavaszodik,
28     9|           hunyorgatott a szemével.~- Majd azt is megtudjátok, csirkéim,
29     9|           csirkéim, ha kitavaszodik. Majd rájöttök magatok is, mért
30    11|            õsz fejét. - No, szolgám, majd megbánod, hogy nem ittál
31    12|             az - ugrott föl Tamás.~- Majd inkább én - mondta Pipitér. -
32    13|   csikorgatta a fogát Buzáth uram -, majd beszélek a fejeddel, csak
33    13|        megint kinyitotta. - Igaz is, majd elfelejtek kegyelmednek
34    15|              megbocsát nektek.~- Azt majd csak akkor hisszük el, ha
35    15|              miféle népek vagytok!~- Majd megmondjuk a fejedelemnek.
36    15|            Vagy meg se kell mondani. Majd megösmer az magától is.~
37    16|           Szitáry gyerekek vállát.~- Majd belenézek édesapátok ügyébe.
38    16|           jobbra-balra, s egypárszor majd orra bukott a hosszú dókában.~-
39    17|        intett neki.~- Ne félj, fiam, majd magához tér az, mire Kolozsvárra
40    17|             föl egy kocsira, Pipitér majd gondját viseli neki az úton.~
41    17|          uram - mondta neki -, errõl majd beszélünk még egymással.
42    17|         jártak otthon. Reggel azután majd lássuk egymást.~No, az a
43    17| meglátogatlak azon a híres szigeten. Majd meglátjuk, tudsz-e csíkot