Rész

 1     1|    Szomorúan kezdõdött pedig az is nagyon. Csupa sóhajtozás, csupa
 2     2|         vargák a török katonáknak. Nagyon örülne tehát, ha a fejedelem
 3     2|           No, a váradi basa követe nagyon emberségtudó szerzet volt.
 4     2|        sóhajtott a fejedelem -, de nagyon sajnálom azokat a szép új
 5     3|             ha merte volna: fájt-e nagyon?~Úgy elszaladt aztán így
 6     3|    esztendõvel s egyszer Brassóban nagyon megszorongatták a torkát
 7     3|    tündérpalotából. Ádámka azonban nagyon otthon érezte magát, különösen
 8     3|            találun.~A gyerekek nem nagyon tudakozódtak, hogy melyik
 9     3|           miért haragszik rá olyan nagyon kegyelmed?~- Ha pinzemet
10     3|      erdõkben. Aztán a gyerekek is nagyon jól találták magukat. Akkorákat
11     5|             A csacsi, úgy látszik, nagyon tudta már a járást az erdélyi
12     5|          Beszélj vele holnap.~- De nagyon sürgõs ám a dolgom!~- Az
13     5|            aminek a jó Apafi olyan nagyon nekiörült, hogy: haragos
14     7|            vele.~Hídalmáson Ádámka nagyon szeretett volna beköszönni
15     7|          búvik bele vissza!~Ádámka nagyon elszégyellte magát, Tamás
16     7|          elõl.~Szomorú kép volt ez nagyon, s mentül tovább nézelõdött
17     7|            nem ereszt a basa, mert nagyon megkedvelt benneteket.~-
18     8|            vármegyét. Azazhogy nem nagyon kellett bujdokolni: hiszen
19     9|          én itt elõször, azóta meg nagyon sokszor. Laktam én már az
20     9|        hely ez itten?~A két gyerek nagyon ímmel-ámmal igenelt. Fejük
21     9|     megpakolta a füstölt csíkot, s nagyon ki volt békülve az elsõ
22    10|        tolla a süvegünk mellé. Nem nagyon kell rajta keresni a lyukat,
23    11| elõre-hátra, s a rab ember fiainak nagyon kedvére való volt ez az
24    11|       ellen.~A rongyos hadseregnek nagyon tetszett ez a csataterv.
25    11|       Érted-e legalább, szolgám?~- Nagyon. Minden zizzenését, minden
26    11|            Ádámkát megkeresni. Nem nagyon kellett ugyan keresni, mert
27    12|       elfelejtették az álmosságot. Nagyon ragaszkodtak szegények öreg
28    12|           Egyszerû sora volt annak nagyon. Pipitér meglátta a kis
29    12|         venne-e gombát, mert annak nagyon bõviben vagyunk itt az Isten
30    12|        eladnám õket a töröknek, az nagyon szereti inasnak, apródnak,
31    12|      úrfiak, de lépjenek közelebb. Nagyon csacska jószág ez a nád,
32    14|    olyankor szokott bezárkózni, ha nagyon bántotta valami. Buzáth
33    14|           az ajtó kinyílt. Valamin nagyon haragudhatott a fejedelem,
34    14|         jobban izzadt az üstöke, s nagyon csendesen szólalt meg:~-
35    15|          lehetett látni. De a hang nagyon ösmerősnek tetszett Ebeczki
36    16|           úgy, ahogy vagyunk. Mert nagyon nehezen várnak ott már bennünket.~
37    16|         már bennünket.~Buzáth uram nagyon erõsködött, hogy õ ott nem
38    16|           éppen megnézem, ha ilyen nagyon veszedelmes jószág - mondta
39    16|            tudja, hogy most valami nagyon érdemes dolgot mûvelt. De
40    17|            mert a fejedelemasszony nagyon várja azóta a fiát, ezt