Rész

 1     1|    kocsikázom szüretre? Mit gondol maga, úrfi, hogy ebben az országban
 2     1|           látta az ura homlokát, s maga is megszeppent. Akire pedig
 3     2|            nagy öröme telt volna a maga hangjában. Pedig a fejedelem
 4     2|         amiért a két fiát idevette maga mellé.~- Nosza, szaladjon
 5     5|            Ilyenkor a két testvér, maga se tudta, miért, egyre szorosabban
 6     5| visszafordult, s mérgesen becsapta maga után az ajtót. Ki se jött
 7     6|            a kérdést. Némán meredt maga elé, s néha megrándult az
 8     6|           hoznom a rabságból, hogy maga tisztázhassa ki a nevét
 9     6|             elhullott már a légy a maga jószántából.” „Nagy legyek
10     6|        Ádámkát csavargatta bele. Õ maga egy szál ködmönben maradt,
11     7|     állhatja a török katona, aki a maga napsugaras hazájában hírbõl
12     9|        gazdák, mert itt mindenki a maga szegénye.~Azzal letört az
13    11|    fürtjeit. S úgy elkomolyodott õ maga is, hogy többet egész nap
14    11|            takarodót parancsolt. Õ maga azonban nem nyugodott le.
15    12|    feneketlen örvényt buggyant föl maga alatt. Tamás ugyan neki
16    12|        szolgám - mondta az öreg, s maga is letelepedett a tûz mellé.
17    13|            vár alatt burjánzott. Õ maga pedig odakullogott a vár
18    15|             Jöjjön ide őnagysága a maga személyében. Tiveletek nem
19    15|          eleget. Egy öreges ember, maga is rongyos, igazgatta õket
20    16|           zárta ki Buzáth uramat a maga várából.~Csavargatta is
21    16|         neki szerencsés jó napot a maga módján, ha a fejedelem meg
22    16|           a fejedelmi látogatást a maga palotájában. Hogy olyan
23    17|          ezalatt, s odanyújtotta a maga piros selyem zsebbelijét.~-
24    17|         Kelmed pedig menjen haza a maga családjával a Cseperke utcába,