Rész
1 3| rajtafeledkezett a kert sok szépségén, hogy csak a Piszliczár
2 3| melyik tündér szállította a sok pompás harapnivalót, hanem
3 5| fejedelem palotája elõtt is sok volt a szájtátó, bent a
4 5| kifüstölik a vadméheket, s a sok nekibõszült méhecske mind
5 5| hangra mind elhallgatott a sok mérges méhecske. Örült,
6 6| majd kiveri a szememet ez a sok szúnyog. Hogy mennének inkább
7 7| kimondani. Garmadával a sok ékkõ, mázsaszámra az arany,
8 8| õket az öreg. - Rettentõ sok idõnk van még a beszélgetésre.
9 8| csavarogtok olyan sokáig?” Az a sok oktondi mind azt gondolta,
10 8| már a te öreg szemed is a sok nyomorgás miatt. Nád, nád,
11 8| édes fiam. A mi hazánk és sok száz bujdosótársunké, akiknek
12 10| fölséges eledel!~- Hát ezt a sok gyöngyszemet ki szórta el
13 10| harmatkása. Annak a magja ez a sok gyöngyszem.~Tamásnak a madarakra
14 11| elúszó szigetecskét s rajta a sok rongyos gyereket.~A szigetbeliek
15 11| szándékod van neked ezzel a sok bohósággal, öreg Pipitér?~
16 12| hagyja itt magára ezt a sok gyámoltalan gyereket, aki
17 13| besuttyant rajta. Odabent aztán sok bolyongás után csakugyan
18 13| fejét csóválni: ejnye, de sok gyereke van ennek az öregembernek!~
19 15| hol vette itt magát az a sok gyerek? - tûnõdött Ebeczki
20 16| még kiveri a szememet ez a sok szeles népség! Pedig meg
21 16| Hát csak úgy dõlt belõle a sok aranyforint, egyik fényesebb,
|