Rész

 1     1|         ágyasházba. Ügyet se vetett rá, hogy a fejedelem azzal
 2     2|            is legyen, aki vigyázzon rá, tízezrével vitte rabszolgának
 3     2|          dömöcki acélpengét, amivel rá lehetne ijeszteni a pogányra,
 4     2|            megtörténhetett - hagyta rá Apafi.~- Jól mondod, kimondhatatlan
 5     3| Piszliczárhuz huzzá!~- Nem érünk mi rá, Piszliczár uram, sietõs
 6     3|         neki.~- Hát miért haragszik rá olyan nagyon kegyelmed?~-
 7     6|         elborult tekintettel nézett rá az öccsére, s azzal lefordultak
 8     8|             romladék. Üszköt vetett rá a moldvai tatár.~Ez a kõvel
 9    11|         Tamás.~- Az ám - azt mondja rá Ádámka -, csak az a kár,
10    11|      kacagott, ha sikló csavarodott rá, jajgatott.~Mikor aztán
11    11|           ide még az is - pislogott rá Pipitér a fél szemével.~
12    12|            a csillagok is megálltak rá. Ahelyett, hogy elszaladoztak
13    13|           parancsolgatsz? - förmedt rá mérgesen a katona. - Még
14    13|    ráfordította a kulcsot, föltette rá a mázsás pántokat, aztán
15    13|       kapushoz.~- Ejnye - támadt az rá mérgesen -, kend mindig
16    13|         keze hamarosan megtanította rá, hogy ki most az úr a háznál.
17    14|         Bizony nagy, bizony nagy!~- Rá se gondoltunk, hogy így
18    14|        Miért, Buzáth uram? - nézett rá meglepõdve a fejedelem. -
19    15|          nagyságodat!~Apafi azonban rá se hallgatott a jóskodásra,
20    15|             apámuram! Nem emlékszel rá, hogy mit fogadott a Tamás?
21    16|          öreg olyan szemeket vetett rá, mint a vasvilla. Alighanem