Rész

 1     1|         te magyarul, te gyerek, tán a krími tatároknál?~A kis
 2     1|       álmodtál, lelkem jó apám? Tán nem akart a kis lovam szénát
 3     2|    hírbõl a veszedelmet.~- Úgy, tán már megint elveszejtette
 4     2|         azon gondolkozott, hogy tán valamivel meg is kellene
 5     3|        kristálybillikomokban.~- Tán kincset talált kelmed, Piszliczár
 6     5|       öreg székely hadnagyot -, tán a török van a sarkunkban?~-
 7     6|    tréfára való idõ. Csak tudod tán, hogy melyik a Szitáry-ház!~-
 8     6|         Mit beszélsz, te ember? Tán megzavart az a nagy szerencsétlenség,
 9     6|     atyámfia - kérdezém tõle -, tán légyvesztõ papiros? Nem
10     6|          de az olyan volt, hogy tán a puskagolyó is visszapattant
11     7| bizonyosan nincsenek itthon, de tán még a kulcsot is elvitték -
12    11|      melléje ijedten Pipitér. - Tán te is meguntad már az Isten
13    11|  meguntad már az Isten kertjét? Tán jobban szeretnél a Piszliczár
14    12|        gyorsan dobogni a szíve. Tán bánatában világnak ment
15    12|        erre. „De - ezt mondja - tán egynegyedével is beérnéd
16    12|       sem bánom” - mondok. „Hát tán tíz arany is elég lenne?” „
17    13|       csak fél óra járás. Azóta tán már itt is vannak a várban!
18    13|    megszólalt szép csendesen:~- Tán odáig még nem vagyunk, nagy
19    13|          Nem-e? Én parancsolnék tán ebben a várban, vagy mi
20    14|       is elõkerült hamarosan, s tán századszor mesélte már el