Rész
1 2| éppen a kardját kötötte fel, de nem az Attila-félét,
2 3| percben, ahogy hátranézett, fel is ugrott, s a bátor fiú
3 3| kakaskukorékoláskor is le s fel járkált az ebédlõszobában.
4 3| mélyebben aludt Szitáry Kristóf. Fel se ébredt addig, míg fel
5 3| Fel se ébredt addig, míg fel nem vijjogta az ebédlõben
6 4| lópatkót.~Bezzeg úgy ugrott fel a díványról a nagy testû
7 5| nagyobbik.~- Úgy - csattant fel haragosan a fejedelem, -
8 6| nefelejcs szemét búsan emelte fel az égre, mintha a jó Istent
9 7| csukott ajtók elõtt le s fel járkáltak a hosszú lándzsás
10 8| Kolozsvárra, Kolozsvárra! - ugrott fel a két gyerek. S egyben indulnak,
11 11| ha csapatostul verték is fel rejtekén a kócsagot. Nem
12 13| jajgatásra, amit Pipitér csapott, fel kellett ébrednie a jámbornak,
13 14| öregembert én ismerem! - csattant fel Buzáth uram. Meg is bánta
14 15| bántódásuk.~A követnek csakugyan fel kellett kínálni a békét,
15 15| úgy a tövéből kurjongatott fel a falakra: nesztek a béke,
16 15| Hej, te fiú - kiáltott fel a fejedelem -, nemde nem
17 15| hallgatagon csoszogott le s fel a gyékénybocskorban az udvaron,
18 16| Elandalodásukból Pipitér rezzentette fel õket.~- Nini, mindjárt beérünk
|