Rész

 1     3|     ahogy hátranézett, fel is ugrott, s a bátor fiú elszörnyûködve
 2     3|      a szárnya alatt, akkorát ugrott, majd a padlásba verte a
 3     4|  rozsdás lópatkót.~Bezzeg úgy ugrott fel a díványról a nagy testû
 4     6|   kiszabadítani. A nyakába is ugrott örömében.~- Ládd, bátyám,
 5     8|   Kolozsvárra, Kolozsvárra! - ugrott fel a két gyerek. S egyben
 6    12|        mikor Tamás már talpra ugrott. Az álomméz ugyan össze-összehúzta
 7    12|      a fejed lágya?~Hej, hogy ugrott föl Szitáry Tamás, s elfelejtett
 8    12|     én, meg is nézem, ki az - ugrott föl Tamás.~- Majd inkább
 9    13| fülére süket is volt. Ijedten ugrott föl a medvebõrrõl, s kereste
10    14|      Ebeczki uram az ablaknak ugrott, s telekiabálták a palotát:~-
11    15|     Buzáth uram azonban eléje ugrott.~- Hová gondol nagyságod?
12    16|   meglátta, egyszeriben eléje ugrott, s jókedvû vigyorsággal