Rész

  1     6|                          6. Az öreg pipitér~Ahogy a két gyerek leért
  2     6|             Ejnye, te vagy az, öreg Pipitér? Éppen hazaigyekszünk.~Az
  3     6|             hazaigyekszünk.~Az öreg Pipitér volt a Cseperke utcai ház
  4     6|             az a haza?~- Ne bomolj, Pipitér! - szólt oda neki Tamás. -
  5     6|      szerencsétlenség, szegény öreg Pipitér?~- No, azt sokért nem adnám,
  6     6|            a vállán a subát az öreg Pipitér -, jó lesz, ha beabroncsoltatod
  7     6|        Lehet, hogy igazad van, öreg Pipitér. De most már mondd meg azt
  8     6|             markolászta. De az öreg Pipitér alighanem észrevette, mert
  9     7|       elvitték - vélekedett az öreg Pipitér.~- Hátha én tennék próbát -
 10     7|             uram - vette föl a szót Pipitér -, mert ha én kirántom kelmedet
 11     7|        úriember! - szörnyûködött el Pipitér. - Bátyja vagy öccse annak
 12     7|           ne kelljen neki dolgozni.~Pipitér ezen töprengett egész úton.
 13     7|            segedelme - mondta nekik Pipitér, ahogy a váradi vár tövébe
 14     7|          már az a rettenetes basa a Pipitér fejéért. De az öreg elnevette
 15     7|            ezt mondta volna az öreg Pipitér.~A két fiú azonban nem szólt
 16     8|        szemrehányóan mondta neki:~- Pipitér, Pipitér, te még semmit
 17     8|             mondta neki:~- Pipitér, Pipitér, te még semmit sem tudsz
 18     8|             volt, mint volt, kedves Pipitér? Mit beszélt, jó Pipitér?
 19     8|            Pipitér? Mit beszélt, jó Pipitér? Hát te mit mondtál neki,
 20     8|           mit mondtál neki, aranyos Pipitér?~- Várjatok sort, lelkeim -
 21     8|              No, gyöngyeim - kezdte Pipitér, ahogy végigheveredtek a
 22     8|          délceg tartásáról. Jó, jó, Pipitér, de azt találd ki már, hogy
 23     8|          arról” - intettem vissza. „Pipitér kicsit ér” - olvastam a
 24     8|            mit akar mondani az öreg Pipitér. Hej, hogy ragyogott a szeme,
 25     8|       gyerek. S egyben indulnak, ha Pipitér le nem fogja õket.~- Nem
 26     8|        elvárnátok, ugye, hogy a vén Pipitér egymaga szabadítson ki hármatokat?~-
 27     8|            két gyerek, hogy az öreg Pipitér alig bírta életre rázni
 28     8|               Hol lesz a mi hazánk, Pipitér bácsi?~- Ahová én vezetlek,
 29     8|           négy fala.~Így mulattatta Pipitér a pártfogoltjait a hosszú
 30     8|             ölbe a gyereket az öreg Pipitér -, itthon vagyunk már.~Tamás
 31     8|            én itt házat sehol, öreg Pipitér. Káprázik már a te öreg
 32     9|       tudomány a világon, s az öreg Pipitér mestere volt ennek a tudománynak.~-
 33     9|           itt meg téli idõben, öreg Pipitér?~- Hát csak úgy, mint a
 34     9|           úrfiak - nevetett az öreg Pipitér -, készen van az új Szitáry-kastély.
 35     9|               biztatta õket az öreg Pipitér -, majd meglátjátok, ha
 36     9|        mondod ezt Isten szigetének, Pipitér, mikor nem is sziget? Hiszen
 37    10| virágoskertje kezdett nyiladozni.~- Pipitér, hányja már a barkáját a
 38    10|            fonunk halfogó varsát.~- Pipitér, micsoda aranycsillagok
 39    10|              mint annak a levele.~- Pipitér, ki terígette a zöld gyékény
 40    10|             a világon.~- Nézd csak, Pipitér, micsoda tûz lobog ott a
 41    10|              lám - nevetett az öreg Pipitér -, micsoda tudós ember kerekedik
 42    10|      Lápországból.~- Mikor lesz az, Pipitér, mikor? - sóhajtottak a
 43    10|           hiszen az a láppart, amit Pipitér így szokott nevezni, soha
 44    10|         süvegébe a sás közt.~- Jaj, Pipitér, gyere hamar, mit láttam
 45    10|             bemászni. Ott mondta el Pipitér, mi az a jászesõ. Mikor
 46    10|          makkfa sincsen sehol se!~- Pipitér, Ádámka! Gyertek csak ki!
 47    10|           Kirohantak mind a ketten, Pipitér körülnézett, s áhítatosan
 48    10|         lápon, amerre neki tetszik.~Pipitér igazat beszélt: az Isten
 49    11|      bennünket, ahova akar.~Az öreg Pipitér azonban minden bajra tudott
 50    11|             Kik lennének azok, öreg Pipitér?~- Hát olyan magatokformájú
 51    11|            verte a szél a szigetet, Pipitér megint megfújta a nádkürtöt.
 52    11|         gyerekek - fordult hozzájuk Pipitér -, ki akar a hajónkra ülni?
 53    11|         hova lenni örömükben, mikor Pipitér sorba állítgatta õket a
 54    11|            Még azt se bánták, mikor Pipitér nekiállította õket egy kiszáradt
 55    11|          hamar megvolt, akkor aztán Pipitér kiáskálta, szekercével megfarigcsálta
 56    11|      glédába álltak a lápi vitézek, Pipitér beszédet intézett hozzájuk.
 57    11|         lesz-e így, vitéz katonáim?~Pipitér vitéz katonái olyan helyeslõ
 58    11|            még az is - pislogott rá Pipitér a fél szemével.~A nagyobb
 59    11|             fogta egyszer vallatóra Pipitér a gyereket, mikor behunyt
 60    11|             se tudod, él-e, hal-e.”~Pipitér ümmögött valamit, de a rongyosok
 61    11|          észrevették a katonákat, s Pipitér annál kevélyebben igazgatta
 62    11|             ezt a nagy hõsködést:~- Pipitér! Ha a lármánál egyéb nem
 63    11|         édesapjukról. Aztán odaállt Pipitér elé, aki kimelegedve a nagy
 64    11|            láp vizébõl.~- Hallod-e, Pipitér, kérdeznék én tõled valamit.~-
 65    11|        ezzel a sok bohósággal, öreg Pipitér?~Pipitér kivette a szájából
 66    11|           bohósággal, öreg Pipitér?~Pipitér kivette a szájából a nádat,
 67    11|     ütögette le egy kõrisfagallyal. Pipitér mosolyogva nézett utána.~„
 68    11|             térdelt melléje ijedten Pipitér. - Tán te is meguntad már
 69    11|       el-elcsukló szóval rebegte:~- Pipitér... az elébb... az elébb...
 70    11|           láttam egy sólyommadarat. Pipitér, Pipitér, édes Pipitér,
 71    11|             sólyommadarat. Pipitér, Pipitér, édes Pipitér, szeretnék
 72    11|              Pipitér, Pipitér, édes Pipitér, szeretnék az édesapámhoz
 73    12|                                 12. Pipitér elvész, de megkerül~Másnap
 74    12|       pillantást ne vessen vissza a Pipitér sás nyugvóhelyére.~„Nini,
 75    12|             nyugvóhelyére.~„Nini, a Pipitér vacka üres, Pipitér nem
 76    12|         Nini, a Pipitér vacka üres, Pipitér nem hált idebent az éjszaka.”~
 77    12|         hogy hajlongott bele a nád. Pipitér azonban nem volt közte egyik
 78    12|   tenyerébõl, elkezdett kiabálni:~- Pipitér, Pipitér! Nem haragszom
 79    12|      elkezdett kiabálni:~- Pipitér, Pipitér! Nem haragszom már, öreg
 80    12|             Nem haragszom már, öreg Pipitér!~De az öreg Pipitér bizonyosan
 81    12|            öreg Pipitér!~De az öreg Pipitér bizonyosan haragudott, mert
 82    12| megijesztette, elmondván neki, hogy Pipitér elveszett.~A két gyerek
 83    12|             ér az semmit, cimborák. Pipitér nincs a szigeten, mert ha
 84    12|        Tamást. Az evezõrudakat csak Pipitér rejthette el. S miért tette
 85    12|        rezzenésre: jön-e már vissza Pipitér?~Az pedig csak nem jött,
 86    12|          kardot, hulló csillagot!~- Pipitér, kedves Pipitér, hogy jöttél
 87    12|        csillagot!~- Pipitér, kedves Pipitér, hogy jöttél vissza, kedves
 88    12|          hogy jöttél vissza, kedves Pipitér? - borult a nyakába az öregnek.~-
 89    12|            te láttad a herceget, jó Pipitér?~- De beszéltem is vele!~-
 90    12|           beszéltem is vele!~- Jaj, Pipitér, de jó volt teneked! Aztán
 91    12|             Majd inkább én - mondta Pipitér. - Lehet az is, hogy a kacagó
 92    12|             sora volt annak nagyon. Pipitér meglátta a kis herceget
 93    12| befogadnák-e õt az Isten szigetére? Pipitér meg erre azt mondta, hogy: „
 94    12|          nem találják - szólt közbe Pipitér -, hol leszünk mi már akkor,
 95    12|           meg várta, mi lesz ebbõl. Pipitér alig tudott szólni, olyan
 96    12|             Hát aztán mi lesz most, Pipitér? - kérdezték a gyerekek.~-
 97    12|            gyerek tapsolt örömében. Pipitér azonban lecsendesítette
 98    12|         sárvári vár feketéllik.~Míg Pipitér ágyat vetett a fejedelem
 99    13|           vár tövében ringatódzott. Pipitér összehívta a rongyosokat.~-
100    13|           népe az Isten szigetének. Pipitér legelül, nyakában a kis
101    13|      cselekedni, mint a többiek, de Pipitér a nyakába vette, akárhogy
102    13|             Ahogy a szárazra értek, Pipitér egy szálig elbújtatta a
103    13|           nem sietõs! - kiabált föl Pipitér. - Hanem aztán nekem ne
104    13|       Nyikorgott a nehéz vaskapu, s Pipitér besuttyant rajta. Odabent
105    13|             arra a jajgatásra, amit Pipitér csapott, fel kellett ébrednie
106    13|        parancsolatodra - mosolygott Pipitér, s aztán odafordult a kapushoz,
107    13|       kulcsot is fölviszem - ígérte Pipitér készségesen, s azzal kiballagott
108    13|             középen a kis Apafival. Pipitér hátul maradt sereghajtónak.~
109    13|          van ennek az öregembernek!~Pipitér pedig nagy robajjal csapta
110    13|        kaput ököllel, rúgta lábbal.~Pipitér kidugta a fejét a toronyablakon.~-
111    13|             kerülsz, uram - lóbálta Pipitér csendesen a fejét, amelyikkel
112    13|             ahogy te - felelte neki Pipitér, s azzal becsapta az ablakot.
113    15|         szigetük, se váruk már. Még Pipitér is hallgatagon csoszogott
114    16|       kerülsz te még az én kezembe!~Pipitér azonban barátságosan hunyorgott
115    16|           nehéz sóhajjal pillantott Pipitér felé. - Meg akinek ilyen
116    16|             ilyen hûséges embereim!~Pipitér térdre esett, s megcsókolta
117    16|             várnéppel együtt, hanem Pipitér nem maradt el a kis gazdáitól.
118    16|           másikat. Elandalodásukból Pipitér rezzentette fel õket.~-
119    17|        Fektessétek föl egy kocsira, Pipitér majd gondját viseli neki