Rész

 1     1|         Istennek, hogy már elmúlt. Ha pedig még azután is nyomja
 2     1|           még haszna is van abból, ha álmában borsot tört az orra
 3     1|  csizmaszárába szalad a bátorsága, ha az ember szóba ereszkedik
 4     1|       öcsém, míg szépen vagy, mert ha én fölkelek a könnyedet
 5     1|          tõlem?~- „Majd elhallgat, ha megunja” - gondolta Tamás,
 6     1|          bálba járni? Jó is volna, ha piros csizmában el lehetne
 7     1|       tudná õ a jókedvét süttetni, ha akarná. De nem akarja. Dúlt-fúlt,
 8     1|    Tebenned volt a hiba, apámuram. Ha már vadászni voltunk álmodban,
 9     2|           elfogja tõle a napot is.~Ha híre szaladt, hogy gyülekeznek
10     2|   Kolozsvárig. Nem volt válogatós: ha pénzt nem talált, elhajtotta
11     2|           való jó barátjává tenne, ha kisegítene egy kis aprópénzzel -
12     2|   katonáknak. Nagyon örülne tehát, ha a fejedelem küldene neki
13     2|      lehetne ijeszteni a pogányra, ha úgy kívánná a szükség. Mert
14     2|        gondolta magában Apafi -, s ha egyéb kívánsága nincs a
15     2|        fejedelem.~- Boldog vagyok, ha nagyságod szolgálatára állhatok -
16     3|            egy esztendõben egyszer ha látta háza táját. Máskor
17     3|           szerette volna kérdezni, ha merte volna: fájt-e nagyon?~
18     3|            lovagoltak volna rajta, ha a város közepén nem kiált
19     3|     eresztették volna a markukból, ha Szitáry ott nem terem valahány
20     3|            is elfelejtette Ádámka. Ha a kert tündérkert volt,
21     3|          olyan nagyon kegyelmed?~- Ha pinzemet eldugugálok, mindjárt
22     3|           az száz egyéb bohóságot, ha a gazdasszonykája ráparancsolt.
23     4|                     4. A rab ember~Ha olyan sebesen jöhetett volna
24     5|            a fejét a dárdanyéllel, ha a kis herceg oda nem ugrik.~-
25     5|        akarta találni a törököt, s ha Tamás el nem kapja a kezét,
26     5|    szárnyaidat, szilaj sasmadár! S ha valamikor téged akarna a
27     5|        Olyankor volt ez szokásban, ha valami nagy veszedelem ijesztgette
28     5|         meg ne bánjátok. Mi pedig, ha élünk, ha halunk, többet
29     5|      bánjátok. Mi pedig, ha élünk, ha halunk, többet addig elétek
30     6|          No, azt sokért nem adnám, ha valami olyat érhetnék, ami
31     6|          tányérnyaló -, jobb lesz, ha átadod a kulcsokat.” „Kútba
32     6|           öreg Pipitér -, jó lesz, ha beabroncsoltatod a fejed,
33     6| birkanyíráskor, de azért meglátom, ha a hátam megett megdézsmálja
34     6|            arra feküdni valamikor, ha a jó Isten keze valahol
35     7|            te hárum csavárgu, mert ha in kilépik, leszun masodik
36     7|         föl a szót Pipitér -, mert ha én kirántom kelmedet abbul
37     7|      eltisztulkodjatok innen, mert ha kieriszelem Murmucot, fületek
38     7|          nem mehetek a várba, mert ha engem meglát a basa, úgy
39     7| õkegyelmének, s attól tartok, hogy ha rám ösmer, a lábam elé téteti
40     7|     Istenem: hármukat hozd vissza, ha lehet; de kettejüket minden
41     7|    gondoltam valamit.~Keresnék ám, ha tudnák hol keresni. De akármerre
42     7|     beszédes nép. Egy órában egyet ha szól, azt is magának mondja.
43     7|         ilyen felemás magyarság. S ha a szó nem lett volna világos,
44     7|      könnyû kedve, játékos elméje. Ha beéred a cserével: ereszd
45     7|       küldj a legmélyebb tömlöcbe, ha hasznom nem akarod venni;
46     7|         kirakott fegyverek, amikre ha ránézett, káprázott a szem.
47     7|            ismerne ilyes dolgokat, ha kapával keresné a kenyerét! -
48     7|        darab fekete kenyeret, hogy ha a lábára ejti, eljajdul
49     7| Szaladjatok innen, ifjú szarvasok! Ha ma nem mentek, holnap már
50     7|    megkedvelt benneteket.~- De még ha küld, se megyünk az apánk
51     7|         mondta akkor a vén török:~„Ha valamikor téged akarna a
52     8|         gyerek. S egyben indulnak, ha Pipitér le nem fogja õket.~-
53     8|          Aztán mire mennétek vele, ha ott ólálkodnátok napszámra
54     8|         faggatták. Majd megtudják, ha odaérnek, csak odáig elsegítse
55     8|     kéregették össze úton-útfélen. Ha nem volt, nem ettek, megszokták
56     9|  esztendõvel ezelõtt. De jó volna, ha megtalálnám! Adnék érte
57     9|            aki elõl zárni kellene, ha volna is mit zárni. Mert
58     9|       Pipitér -, majd meglátjátok, ha kitavaszodik, mit tud az
59     9|          is megtudjátok, csirkéim, ha kitavaszodik. Majd rájöttök
60    10|        terád bízza a madarasházát, ha valamikor elszabadulunk
61    10|             biztatta õket az öreg.~Ha az Isten szigete megindul?
62    11|         lógatta a lábát a vízbe, s ha halacska ütõdött hozzá,
63    11|           ütõdött hozzá, kacagott, ha sikló csavarodott rá, jajgatott.~
64    11|         lett õ. Nem törõdött vele, ha csapatostul verték is fel
65    11|         nagy hõsködést:~- Pipitér! Ha a lármánál egyéb nem kellene
66    11|      szolgám! Elfoglaljuk még azt, ha nem ma, holnap. - Aztán
67    11|         Beleütött volna a fogamba, ha ki nem hullott volna régen.
68    11|         volna régen. Próbáld csak, ha nem hiszed.~Tamás haragosan
69    11|        Látod, nem jobb lett volna, ha eresztesz bennünket a magunk
70    11|           magában -, azért reggel, ha partot érünk, mégiscsak
71    11|            vissza se jövök többet, ha nem az édesapámmal.”~Addig
72    12|           nem bújt-e bele az öreg, ha Tamás ki nem adja nekik
73    12|     Pipitér nincs a szigeten, mert ha itt volna, ezt a riadozást
74    12|          miért tette volna másért, ha nem azért, hogy azon a helyen
75    12|     egyebet, mint hogy várakoznak, ha nem akarnak is? A szigetrõl
76    12|         amelyik csak vizet ereszt, ha rálépnek, s meghimbálja
77    12|           gyarló föld felett: „Ej, ha nekem ilyen kardom volna -
78    12|        hercegem, baj lesz ebbõl.~- Ha baj lesz, Ebeczki uramnak
79    12|      nyomta, ehol e, nézzétek meg, ha nem hiszitek.~S azzal megcsillantott
80    12|             bizony még kilocsogná, ha meghallaná, amit tervelünk.~
81    13|      gyerekek, de tovább nem visz. Ha a várkapura akarunk kerülni,
82    13|          kapaszkodok még a tiedbe, ha nem sikerül Buzáth urammal
83    13|       nekem ne tégy szemrehányást, ha olyan deresen lovagoltat
84    13|      kellett ébrednie a jámbornak, ha mind a két fülére süket
85    13|      búcsút vehess a gyerekeidtõl, ha mink hazajövünk a fényes
86    13|      bástyákra lesni: mi lesz itt, ha Buzáth uram megjön?~Az pedig
87    14|       olyankor szokott bezárkózni, ha nagyon bántotta valami.
88    14|         haragudhatott a fejedelem, ha még az ajtót is elfelejtette
89    14|          nem törõdik vele. - Hanem ha kelmed nem az igazi Ebeczki
90    14|          uram. - Talán jobb volna, ha mi ketten Ebeczki urammal
91    14|               Jaj, nagyságos uram, ha csak torma lett volna! Nem
92    14|            kelmednek, Buzáth uram, ha visszaszerzi, amit elveszejtett.
93    15|         kínálja föl nekik a békét. Ha maguk jószántából kitakarodnak
94    15|        majd csak akkor hisszük el, ha ő mondja. Jöjjön ide őnagysága
95    16|            hûséges cseléde van! Ó, ha nekem volnának ilyen hûséges
96    16|            jó napot a maga módján, ha a fejedelem meg nem szólal:~-
97    16|          akkor meg éppen megnézem, ha ilyen nagyon veszedelmes
98    17|                     17. Minden jó, ha a vége jó~Murmuc látta azon
99    17|        mosolygott a fejedelem. - S ha szívesen látod a vendéget,