Rész

 1     1|              is tudhattam volna! Csak Szitáry Ádám lehet az a vitéz legény,
 2     1|              ezt szólította meg a kis Szitáry gyerek:~- Tamás, vidd be
 3     1|               elvágták volna, ahogy a Szitáry Tamás tekintete átvillant
 4     1|               a vállára ne veregessen Szitáry Tamásnak.~- Csak nagy kópénak
 5     1|             hol az egyik, hol a másik Szitáry fiút, akik fölszolgáltak
 6     1|       behallatszott a légydongás. Még Szitáry Tamás is elfehéredett az
 7     1|          miért nem hívtad ki velünk a Szitáry gyerekeket is? Tamás majd
 8     1|             volna azt a rablómadarat?~Szitáry Tamás fél térdre ereszkedett
 9     2|               aranyszárnyú madarat?~- Szitáry Kristóf uram lesz arra a
10     2|           Nosza, szaladjon hát valaki Szitáry Kristóf uramért a Cseperke
11     2|               a Cseperke utcába!~Mire Szitáry Kristófot elõhívták, akkorra
12     2|          motoszkált a madárnak.~- No, Szitáry uram, látott-e már aranyos
13     2|         állhatok - hajtotta meg magát Szitáry -, csak arra kérnék engedelmet,
14     2|          arannyal se lehet kibélelni.~Szitáry Kristóf a kezébe vette a
15     3|         udvarán apródkodott a két kis Szitáry, azóta nemigen beszélgethették
16     3|               hegedültek kard élivel.~Szitáry Kristóf pedig olyan deli
17     3|       Piszliczár uram lesz - nevetett Szitáry Kristóf -, nézzétek, csakugyan
18     3|             utunk - integetett vissza Szitáry.~De a kis fekete ember már
19     3|         sólyma nélkül a basa - mondta Szitáry a két fiának, s betértek
20     3|           mint egy sündisznó.~Azalatt Szitáry kitanította a fiait: ki
21     3|     eresztették volna a markukból, ha Szitáry ott nem terem valahány lófõ
22     3|                  tudakolta mosolyogva Szitáry Kristóf.~- Hát csak Isten
23     3|           szerezte kelmed? - kérdezte Szitáry Kristóf, a könnyeit törülgetve
24     3|            mint ez a sólyom - mutatta Szitáry Kristóf az õ madarát, amelyik
25     3|          aztán uzsgyé, isten hírivel!~Szitáry Kristófnak is úgy tetszett,
26     3|            hogy csak úgy dagadt tõle.~Szitáry Kristóf elnézelõdött a gyerekek
27     3|         macska.~Annál mélyebben aludt Szitáry Kristóf. Fel se ébredt addig,
28     3|            gyerek egymást átölelve, s Szitáry Kristófnak elszorult a szíve,
29     4|          olyan sebesen jöhetett volna Szitáry Kristóf visszafelé, mint
30     4|    rikoltozott a török barát, akkorra Szitáry Kristóf már a váradi basa
31     4|             repül azután - mosolygott Szitáry.~A kegyelmes basa bedugta
32     4|          legmélyebb tömlöcbe!~Szegény Szitáry Kristóf szólni sem tudott
33     5|                A rab ember fiai~A két Szitáry gyerek valami megkésett
34     5|              a kapun. Odaugrott a két Szitáry gyerek is: hátha hírt hall
35     5|         fejedelem udvari papja, a két Szitáry gyerek meg kiballagott a
36     5|               érheti veszedelem, mint Szitáry Kristóf.~Az estéli csendben
37     5|       nekibõszült méhecske mind a két Szitáry szívébe eresztette a fullánkját.~-
38     5| ablakmélyedésbe, mintha ott se volna. Szitáry Tamásnak pedig egyre jobban
39     5|              fiai - zokogta Ádámka.~- Szitáry Tamás és Szitáry Ádám -
40     5|            Ádámka.~- Szitáry Tamás és Szitáry Ádám - tette hozzá méltósággal
41     5|              székely nemes vagyok én, Szitáry Tamás. S én mondom neked,
42     5|          szegény Erdélyországot, mint Szitáry Kristóf. Adja Isten, hogy
43     6|             az írás, hogy a hazaáruló Szitáry Kristófnak minden javait
44     7|                Hanem igenis vagyunk a Szitáry Kristóf gyerekei, akik múltkoriban
45     7|              meghallják.~- Micsuda? A Szitáry orfiuk? A Kristóf ór fiai?
46     7|           olyan hamar, mivel vádolják Szitáry Kristófot.~Ádámka bizonyozott,
47     7|              minden okvetetlen.~A két Szitáry pedig azalatt a várudvaron
48     7|       vándordalnokok. Hanem vagyunk a Szitáry Kristóf bujdosó fiai, akit
49     7|          tolta az arcán a csuklyát.~- Szitáry Kristóf nincs már Váradon.
50     7|         célozott a labdájával, amikor Szitáry Tamás megfogta a kezét: „
51     8|             markomba nyomta. „Ez az a Szitáry, aki majd veszedelembe vitte
52    11|              õket, s azt mondta a két Szitáry gyereknek:~- No, csirkéim,
53    11|              Itt lakik a hadnagyotok, Szitáry Ádámka. Meg a kapitányotok,
54    11|           Ádámka. Meg a kapitányotok, Szitáry Tamás. A generálisságot
55    11|         Haszontalan teremtés vagy te, Szitáry Tamás. Egy ujjadat se mozdítod
56    12|           lágya?~Hej, hogy ugrott föl Szitáry Tamás, s elfelejtett tüzes
57    12|        Kolozsváron is. Megtudta, hogy Szitáry Kristóf még most is rabul
58    12|               s kilépett belõle a két Szitáry elé - Apafi Mihály herceg.~
59    12|           fiának a legpuhább mohából, Szitáry Tamás fölnézett az égre.
60    13|             álltak, élükön mind a két Szitáry gyerek, középen a kis Apafival.
61    15|            nem jönnek a pajtásaim is: Szitáry Ádámka meg Szitáry Tamás.~-
62    15|      pajtásaim is: Szitáry Ádámka meg Szitáry Tamás.~- A Szitáry gyerekek? -
63    15|         Ádámka meg Szitáry Tamás.~- A Szitáry gyerekek? - álmélkodott
64    15|               én, jöjjenek le veled a Szitáry gyerekek is!~- Nem lehet
65    15|         szabad nem lesz az édesapjuk, Szitáry Kristóf.~- Az ám, ni, csakugyan!
66    15|             Én már meg is feledkeztem Szitáry Kristófról. Üsse kõ, hát
67    15|            Üsse kõ, hát legyen szabad Szitáry Kristóf is! Mindjárt szalajtok
68    15|     várnagyhoz, hogy eressze szabadon Szitáry uramat.~Nem telt bele három
69    15|          címerterembe a fiával, a két Szitáry gyerekkel meg a két kapitánnyal.
70    16|        nevetve hallgatta végig, mikor Szitáry Tamás elmesélte bujdosása
71    16|   elkomolyodott, mikor megveregette a Szitáry gyerekek vállát.~- Majd
72    16|             vagyok én hívebb cselédje Szitáry uramnak, mint amilyen hív
73    16|              hogy megláthassa a híres Szitáry gyerekeket. Teleszórták
74    16|               ragyogó szemével.~A két Szitáry gyerek meg annál hallgatagabb
75    16|         szegin házamban.~Azután a két Szitáry gyereknek borult a nyakába.~-
76    16|              se herceget, hanem ahogy Szitáry Ádámkát meglátta, egyszeriben
77    16|             elküldtem Hajdár basának. Szitáry Kristóf uram vitte neki.
78    17|            orcája; de azért mégiscsak Szitáry Kristóf az. Úgy nevet a
79    17|            nélkül a becsulátus ember.~Szitáry Kristóf karon fogta a két
80    17|        fejedelem sietett felemelni.~- Szitáry uram - mondta neki -, errõl
81    17|           sima volt az ég, mint a két Szitáry gyerek arca, kék, mint az
82    17|               egy üres szék. S amikor Szitáry Kristóf belépett a két fiával
83    17|              az üres székbe beültette Szitáry Kristófot. De még a nyakába
84    17|        országunk tanácsosává teszünk.~Szitáry szólni akart, de a fejedelem
85    17|           csendet intett.~- Lépj elõ, Szitáry Tamás! Hogy kívánságod ne
86    17|           kastélyodat nekiajándékozod Szitáry Ádámnak, aki jobban szeret