Kötet,  Fejezet

 1     I,   1|     repedésen beleejthesse a szép fényes ezüstpénzt. Akkor aztán
 2     I,   1| kukucska-piacon nem szoktak ilyen fényes szemû emberek járni, sõt
 3     I,   2|         sok hasznát vette, mert a fényes gyõzelem az asztal alá gurította.~
 4     I,   2|          Hiszed maga szemednek?~A fényes uraságoknak, akik ott haptákoltak,
 5     I,   2|         eszébe? Különösen, hogy a fényes tiszti ruháját felcserélte
 6     I,   2|      nézte a vezéri sátort, a sok fényes ruhájú tisztet. Utoljára
 7     I,   2|           volt, hogy ezen a tájon fényes délben sem volt bátorságos
 8     I,   2|         az arkangyal, hanem olyan fényes is.~De Ráday magában nem
 9    II,   1|        hogy mi az ördögnek mécsel fényes nappal, bátran felelte:~-
10    II,   1|          ábrázattya - írta haza a fényes portáról az öreg Toldalaghi
11    II,   1|           külterületen érhették a fényes ábrázatú urat. Sztambul
12    II,   1|       legkegyelmesebb urunknak, a fényes orcájú madridi bírónak a
13    II,   1|           nem volt, mint uraságod fényes arcában gyönyörködni.~-
14    II,   4|           nyugtassa.~Húsvétra már fényes délben is tudott lelkeket