Kötet,  Fejezet

 1     I,   2|        Mert szegedi cigány volt Csikaló, azt beszéli róla az aranyszájú
 2     I,   2|         a szúnyogok. Arra aztán Csikaló sietett letenni a hegedûjét.~-
 3     I,   2|        hogy egyszer kapta magát Csikaló, hóna alá szorította a hegedûjét,
 4     I,   2|   fejedelem - pislogott sebesen Csikaló.~- Hát akkor mi szándékban
 5     I,   2|  kurucsnak - kezdett bátorkodni Csikaló. - Úgy érzsem, engem azs
 6     I,   2|   seretnék lenni - jajveszékelt Csikaló. - Nem sívelem azs olyan
 7     I,   2|     inkább lóra ilek - gondolta Csikaló, de azért engedelmesen elõkapta
 8     I,   2|         csak gyalog kuruc légy, Csikaló. Hanem ha még egyszer megtudom
 9     I,   2| lehúzatom rólad a zöld atillát.~Csikaló állt, mint a cövek, de a
10     I,   2|        fogva, akármerre jártak, Csikaló mindig kiszökött a kurucok
11     I,   2|       cigány, rákiáltott:~- Hé, Csikaló, megvan-e még a hegedûd?~-
12     I,   2|   sátrában is kialudt a mécses, Csikaló fogta a hegedûjét, lábujjhegyen
13     I,   2|       kiáltott torkaszakadtából Csikaló, ahogy visszaszaladt a táborba.~
14     I,   2|         Nem vették észre, mikor Csikaló fölemelte a sátor ponyváját,