Kötet,  Fejezet

 1     I,   2|      rebbentette el magától Mátyás haragosan a madarakat. - Hát mért
 2     I,   2|         telt poharat, és ráförmedt haragosan:~- Hát te, semmiházi, köszönni
 3     I,   2|  fejedelmet, mint te vagy - nézett haragosan. - Már a csizmád is rég
 4     I,   2|          neked a lovat! - kiabálta haragosan.~- Én meg szavamra mondom,
 5     I,   2|         ember? - kapta föl a fejét haragosan a Mária Terézia, mikor a
 6     I,   2| mimózalevél ez - köpte ki a zsiráf haragosan a sovány osztrák-magyar
 7    II,   1|           megcsóválja a fejét. Nem haragosan, inkább a hadvezér derûs
 8    II,   2|            hogy az ispán úr nagyon haragosan lehordta szegény Márton,
 9    II,   2|       kalapját.~- Ohó - toppantott haragosan a csõsz a botjával -, hát
10    II,   3|     megfogja a karomat. Egy kicsit haragosan nézek hátra, csak úgy a
11    II,   4|           tanító urat kielégíteni. Haragosan legyint:~- Szamár vagy,
12    II,   4|            Kutya ugat valahol. Nem haragosan. Nem hát, ez az õ pulijuk.