Kötet,  Fejezet

 1     I,   1|        hogy barbárok - mondta õszinte utálattal.~~És sokszor eszembe
 2     I,   2| böcsületös nevem - ismerte be õszinte megdöbbenéssel. - Most már
 3    II,   1|       a király se kívánt több õszinte szót hallani, Karafula is
 4    II,   1|  jobbnak látta ki nem mutatni õszinte érzelmeit, inkább nagyon
 5    II,   1|       ki zavarából a gróf, és õszinte undorral megvakarva a kutya
 6    II,   3|    felfogású közjogász lehet. Õszinte érdeklõdéssel faggattam
 7    II,   3|   világosan, mint egy mérnök. Õszinte tisztelettel néztem Máder
 8    II,   3|      Mit ígértem én? - kérdem õszinte csodálkozással.~- Hogy ami
 9    II,   3|    társadalomban is megmaradt õszinte lénynek, s nem szimulál
10    II,   4|      köll ám, hallja - mondja õszinte elismeréssel egy juhászféle
11    II,   5|      van, és a forradalom sok õszinte híve mögött is ott ül a