Kötet,  Fejezet

 1     I,   1|          holott szégyenlõs népek voltunk mink, és nem értünk rá az
 2     I,   1|          Mikor aztán ezen is túl voltunk, akkor ez következett az
 3     I,   2|    hirtelen-hamar-jóra, mert nem voltunk fölkészülve a méltóságos
 4     I,   2|        mi mindig lojális emberek voltunk éjfélig, a tantervet pedig
 5    II,   2| duttyánba. Ásatásról jöttünk, el voltunk melegedve - a tavalyi nem
 6    II,   3|       tetszik tudni, mindig mink voltunk azok, akik elnyomtuk a nemzetiségi
 7    II,   3|           amelyikben éppen benne voltunk, míg minden õst ki nem szedtek
 8    II,   3|          biztosan. Mentül többet voltunk együtt, annál nagyobb örömünk
 9    II,   3|           Az aratásnak már utána voltunk, a cséplésnek még elõtte.
10    II,   5|  tûzvészben, amelynek csóvavetõi voltunk - és én mégis hivõ hittel