Kötet,  Fejezet

 1     I,   2|      ne mondd, hogy sajnáljuk tõled a betevõ falatot!~- Ezt
 2     I,   2|       a csákómat visszaveszem tõled!~Azzal sarkon fordult, szembe
 3     I,   2|     még egyszer ilyent hallok tõled, mindjárt odaadlak az öreg
 4     I,   2| nyugodtan, máskor se sajnálom tõled, ha rákívánsz. De te se
 5     I,   2| Sándor, hogy nem vonok én meg tõled semmi tisztességet, ami
 6     I,   2|      Ha én most azt kérdezném tõled - kezdte a barátom -, hogy
 7    II,   3|   majd csak akkor fogadjuk el tõled, ha a belügyminiszter úr
 8    II,   4|      az életedet, és elvegyem tõled azt, amirõl a te bölcs apád
 9    II,   4| Lajcsi?~- A bátyám.~- Elvette tõled?~- Nem. Odaadtam neki.~-
10    II,   4|    Most még csak azt kérdezem tõled, hogy mért mondod Ferenc