Kötet,  Fejezet

 1     I,   2| ölelõformán lendítette ki a két karját.~- Áldott föld az ilyen,
 2     I,   2|   beszédre - vetette szét a két karját a peregrinus. - Mily szép
 3     I,   2|       is csak a gömbölyû, fehér karját nyújtotta ki, aztán hallatszott,
 4     I,   2|        Szluha elkapta a hadnagy karját.~- Szluha vagyok, a szegedi
 5    II,   1|         mester, felemelvén jobb karját, mint Szent Pál apostol
 6    II,   2|          lendíti Imre fölfelé a karját, igen örülvén annak, hogy
 7    II,   4|       én. Megkaptam a tanító úr karját.~- Kedves barátomuram, hiszen
 8    II,   4|    vetette szét két elapadt kis karját.~Marika sohase tett még
 9    II,   4|        mondta. Az asszony sáros karját simogatta, de a Marika nyakára
10    II,   4|        kerül, azért megfogtam a karját.~- Hagyja, kedves tanító