Kötet,  Fejezet

 1     I,   1| nyugtalan álmom volt, égett a házunk, ropogott a nádtetõ, mint
 2     I,   1|  kicsit felhõdztem, mert a mi házunk bizony roskadt volt egy
 3     I,   1|    tovább. Ahogy elhaladtak a házunk elõtt a pajtásaim: megvártam,
 4     I,   1|   aztán, hogy mikor egyszer a házunk végét kellett tapasztani,
 5     I,   2| újítással meg akarják zavarni házunk birodalmának nyugalmát is.
 6     I,   2|   bömbölve szaggatta a szél a házunk nádtetejét, nem kellett
 7    II,   3|       hazulról, hogy elállt a házunk szívverése hetekre, ha a
 8    II,   3|     kisajtót -, ez éppen a mi házunk. A kislány mindjárt elszalad
 9    II,   4|       az árok volt, amelyik a házunk végében húzódott. Nyár derekáig
10    II,   4|      hogy most már nincs szép házunk, kertünk, semmink se. Szegények