Kötet,  Fejezet

 1     I,   1|          Így maguk közt azonban békességben megvannak az õsök, és nagy
 2     I,   2|       neki, a másikat vidd haza békességben, de az egyiket én öszöm
 3     I,   2|         atyafiak, mégpedig szép békességben. A török csak ellenségnek
 4     I,   2|       az aranyszájú monda. Szép békességben éldegélt kidõlt-bedõlt viskójában
 5     I,   2|  szántogattak, vetegettek, szép békességben, s amikor pihenõre tértek,
 6     I,   2|     embere mint maga formájúval békességben elbeszélgessen! Még akkor
 7    II,   1|        a patakok; mikor a mórok békességben voltak, akkor egy kasztíliai
 8    II,   1|         senki, végezte a dolgát békességben, hétköznap olvasta a dollárjait,
 9    II,   3| gepidákat, akikkel olyan áldott békességben megvoltam hetekig, hónapokig.
10    II,   4|   szerbül.~- Hát megvannak szép békességben, ugye? - kérdem az öreg