Kötet,  Fejezet

1     I,   1| ember vagyok, de még most is sajnálom a szegény kis princeket,
2     I,   2|      válaszolta rá:~- Örökre sajnálom, hogy nem beszélem hazája
3     I,   2|    csak nyugodtan, máskor se sajnálom tõled, ha rákívánsz. De
4     I,   2|   egy nagy kalapskatulyát.~- Sajnálom, az én birtokomban már csak
5    II,   1|      Jaj, édes uram, de csak sajnálom mégis, hogy a szép brokátruhámat
6    II,   3|   hogy leszünk, Küsmödi? Nem sajnálom ám érte a száz pengõt.~-
7    II,   4|       az elszökött vadkacsát sajnálom. Pedig õrajta tûnõdöm, meg
8    II,   4|     a Fegyelemnek, de mindig sajnálom az olyan szegény köszönõket,
9    II,   4|     is majd csak elmögy mán.~Sajnálom, hogy a szinoptikus térképek