Kötet,  Fejezet

1     I,   2|      amiben azonban, megmondta õszintén, nem nagy öröme volt. Különösen
2     I,   2|    patrónusa. - Feleljen nekem õszintén a fõtisztelendõ úr, tudja
3    II,   1|           A montpellieri gólya~Õszintén megvallva, a montpellieri
4    II,   1|       mint a bokrot - vallotta õszintén Karafula, akinek sejtelme
5    II,   2|        volt, arrul is leestem. Õszintén megvallom, hogy a lótudomány
6    II,   2|       én - lepõdtem meg nagyon õszintén. - Közelebb se levelezek,
7    II,   2| kiverte a verejték, s most már õszintén dadogott:~- Kérem... alássan
8    II,   3|   vagyok olyan rossz hazafi, s õszintén örülök Attila érvényesülésének,
9    II,   3|       az igazgató úr, aki most õszintén értetlen, de hamar föltalálja