Kötet,  Fejezet

1     I,   2|        nem lettek okosabbak. A fahitû félegyházi paraszt nem tudott
2     I,   2|    volt nyugodva”, mert nagyon fahitû ember volt ez a Sándor.
3    II,   3|     öreg Mátyással, akármilyen fahitû ember. A fõ az, hogy szóba
4    II,   3|    abban, hogy nem akar jönni. Fahitû embör az nagyon.~Igaza is
5    II,   3| kérdezték, hogy nincs az ilyen fahitû ember ellen törvény?~Ezt
6    II,   3|  törvény dolgában.~Észretért a fahitû - gondoltam magamban, ahogy
7    II,   3|        a sírokat otthagyni egy fahitû ember csökönyössége miatt.
8    II,   3|     már úgy láttam magam elõtt fahitû Illést, mint illusztrációt