Kötet,  Fejezet

501    II,   4|             van magának?~- Hát hogyne. Õ vezeti a kontóskönyvet.~-
502    II,   4|            akik elhiszik neki, s talán õ maga is elhiszi magának.~
503    II,   4|                nézni a parasztjaim. Az õ nyelvüket beszélem, köröm
504    II,   4|                S ebbõl látják, hogy az õ fajtájuk vagyok, s megered
505    II,   4|               a hatalmasabbak, mert az õ kezükben van a csákány meg
506    II,   4|             sebesen végez, mert ebédre õ is otthon akar lenni. Jártak-e
507    II,   4|               Napólom nevezetû illetõ, õ olvasott róla a világlapban.~-
508    II,   4|        öregapámtól úgy hallottam, hogy õ kisgyerek korában került
509    II,   4|               úgy érzi, hogy én itt az õ mesterségét bántottam meg,
510    II,   4|           csontokat, hiszen nincsen az õ üzenetükben semmi bujtogatás!
511    II,   4|             mikor öt esztendõ múlva az õ falujukban is kidobolták,
512    II,   4|            hogy földosztás lesz, akkor õ is fölment a községházára
513    II,   4|                két holdnak jóllakatni. Õ meg az asszony kettõ; meg
514    II,   4|            tehetetlen apját, anyját is õ tartja, az nyolc; de kilencediknek
515    II,   4|                is el tudnak piszmogni. Õ maga, János, ezután napszámba
516    II,   4|               túrják a más földjét, de õ már csak a magáét szántogatja.~
517    II,   4|               kérdezte, hogy mit eszik õ kilencedmagával a télen,
518    II,   4|                minden okvetetlen, mert õ másképp kénytelen lesz agyonverni
519    II,   4|     átvállalásával is. Majd megmutatja õ, mit lehet a barna homokból
520    II,   4|            tudta a gyeplõt tartani. Az õ asszonya más, latolgatta
521    II,   4|            hatvan felé hazafelé” -, az õ asszonya asszony a talpán,
522    II,   4|             bebizonyította velük, hogy õ csak árendába kifizetett
523    II,   4|             hát még az a tömérdek adó! Õ maga se hinné, hogy ennyi
524    II,   4|             Valér nem tehet róla, hogy õ mindig így kihúzza a lutrit.~
525    II,   4|              nini, hiszen Valért is az õ nevire írták be az anyakönyvbe.
526    II,   4|          csakugyan okoskodott is, hogy õ itt nyomát se látja a villámnak.~-
527    II,   4|               való szöme van az úrnak.~Õ úgy értette, hogy a sas
528    II,   4|              egy béres hitelt rá, hogy õ, mikor egyszer kint éjszakázott
529    II,   4|              éjszakán, ha akarta, mert õ is ott virradt meg a halmon.
530    II,   4|             mert nem rossz végrül ment õ oda. Már akkor hatodik esztendeje
531    II,   4|              nevetik, hogy csókolgatja õ az ura papucsát. Erre Julis
532    II,   4|                a második dûlõbõl is az õ kútjára jár vízért, mert
533    II,   4|              Julis elmosolyodott, hogy õ ilyen utca hírivel aludt,
534    II,   4|                asszony unta meg, hanem õ elégelte be az asszonnyal.
535    II,   4|                   És te összeálltál az õ asszonyával?~- Össze. Û
536    II,   4|                 hogy oltalma legyen az õ hidege ellen. Nyilván megbánta,
537    II,   4|                mostani õsember is tud: õ is bebörtönözi a meleget
538    II,   4|             kicsike, de azért titokban õ is büszke rá, hogy ilyen
539    II,   4|        megajánlja a gyereknek, hogy az õ csizmáját rántsa föl reggel,
540    II,   4|           talán elkeseredett volna. De õ csak azt tudta, hogy mellig
541    II,   4|         ellenségei is szoktak támadni, õ is rájuk talált, s azok
542    II,   4|             szent ember szõrös fülébe. Õ azonban nem csinált titkot
543    II,   4|              ugyanazt cselekedte, amit õ. (Legfeljebb az a különbség
544    II,   4|          szoktatta magához a galambot, õ meg csak polyvával.)~- A
545    II,   4|               néköm, hogy én vagyok az õ kiválasztott püspöke.~Mohamedet
546    II,   4|               a két serdültebb gyerek, õ pedig inkább lopásra adta
547    II,   4|         körülmény gyanánt nevezem meg: õ is városi ember ugyan mint
548    II,   4|              haragosan. Nem hát, ez az õ pulijuk. Hála Istennek,
549    II,   4|        fehércseléd ez a Franci néni. S õ vitte szét elõször a hírt
550    II,   4|            volt. Azt nem állítja, hogy õ látott valamit, pedig a
551    II,   4|             megmunkálja a gyerekekkel. Õ ilyesmivel nem foglalkozik
552    II,   4|              Mindenre születni kell, s õ, most már tudja, arra született,
553    II,   4|             neki a világtörténelmet az õ nyelvére. - Ez egy mezítlábas
554    II,   4|           Jussa volt hozzá, mert éppen õ volt az a bizonyos, akire
555    II,   4|           vizet kért az Isten nevében. Õ odaadta neki a vödröt, azt
556    II,   4|              semmit. No mindegy, ez az õ dolga, miránk csak annyiban
557    II,   4|              fõispáni gondokat. Persze õ azokkal a medvebõrös díványon
558    II,   4|         szegény ember, mint most, mert õ a sarkcsillaga mindenféle
559    II,   5|             mond, mégpedig azért, mert õ mondja. Ebben a stílusban
560    II,   5|       császárnak - éspedig azért, mert õ mondta -, hogy meg fogják