| Table of Contents | Words: Alphabetical - Frequency - Inverse - Length - Statistics | Help | IntraText Library | ||
| Alphabetical [« »] ázsiában 1 ázsiából 1 azt 1396 aztán 500 aztat 8 áztatnak 1 áztatva 1 | Frequency [« »] 563 neki 560 õ 533 hanem 500 aztán 465 úr 464 ezt 449 no | Móra Ferenc Tápéi furfangosok IntraText - Concordances aztán |
Kötet, Fejezet
1 I, 1| könyv tábláján a feszületet, aztán felelt:~- Háromfélit: kenyeret, 2 I, 1| zsineggel hozzáköti a lábához, aztán hol elõrerúgja a lábát, 3 I, 1| rozsdát letisztogattam róluk. Aztán elõhúztam az ágy alul a 4 I, 1| szék, mint a rosta. Akkor aztán a búbos kemencébe próbáltam 5 I, 1| subára, hogy majd megszólal. Aztán meg Messzi Gyurka mesélt 6 I, 1| feleltem rá hirtelen, de aztán jobbnak láttam lenyelni 7 I, 1| nyáron is megtalálhatja. Aztán meg annyit én is tudok, 8 I, 1| valami úri kisasszonyé.~- Aztán nem félsz majd, kisfiú? - 9 I, 1| törni: elül az úri rendek, aztán a subás, ködmönös kiskunok, 10 I, 1| tanakodó csoportban. De aztán felhagytak a népek fölvilágosításával, 11 I, 1| szomorúan nézett utána, aztán kedvetlenül járt le s fel 12 I, 1| se érhetett a nyomunkba aztán. Meg se álltunk az ötödik 13 I, 1| elhordani az irhát.~Hanem aztán megbántuk, amit tettünk. 14 I, 1| csak a dinnyebokor, de az aztán megszenvedtetett az egészért. 15 I, 1| több rajta kettõnél.~Azokat aztán, mikor érõfélben voltak, 16 I, 1| hallom. Szégyenletemben aztán ki se mertem nyitni a számat, 17 I, 1| mint a vas-ék.~Attól fogva aztán rajtam veszett, énrajtam, 18 I, 1| palástot.~- Hanem most már aztán tenyeredbe szedd ám a lábad, 19 I, 1| életbe nem lépett.~Mikor aztán mindenbõl kifogytunk, édesanyám 20 I, 1| fene ilyenkor benneteket? Aztán úgy tudom, nektek szõlõtök 21 I, 1| peckesen szalutált neki, aztán belénk döfte a szemét.~- 22 I, 1| gyalogszemmel is, pápaszemmel is, aztán kijelentette, hogy kitanít 23 I, 1| betakarodott gyerek és tanár. Akkor aztán megkerültem az iskolát, 24 I, 1| elõször csak messzirõl, aztán mindig kisebb körben. Ádám 25 I, 1| osztály nyitott ajtajáig. Ott aztán hallottam én mindent. Azt 26 I, 1| odacsoszogott a csengõhöz. Akkor aztán usgye, szaladtam vissza 27 I, 1| be az iskolába, és többet aztán sose kértek tandíjat Móra 28 I, 1| fényes ezüstpénzt. Akkor aztán elrikkantotta magát nagy 29 I, 1| vigyorgott az öreg -, aztán egy húszast szednél ki darabjából, 30 I, 1| hogy: Messzi keresztapám, aztán ez a név rajta is veszett.~ 31 I, 1| hol az a papramorgó?~Mikor aztán ezen is túl voltunk, akkor 32 I, 1| szegény magányos özvegy.~Akkor aztán felcihelõdött, nyakába akasztotta 33 I, 1| pite a tepsiben.~Így esett aztán, hogy mikor egyszer a házunk 34 I, 1| megmutatta, merre kell mennem, aztán a nyakamba kötötte a fekete 35 I, 1| vele? Jobb lesz ezt eladni. Aztán minek cipelném én õkegyelmét 36 I, 1| le bírtuk fülelni. Most aztán ölbe fogva cipekedtünk vele 37 I, 1| kukucskálta meg a rongypiacot. De aztán elmúlt a céh, a bõrruhát 38 I, 1| borotválta az állát. De aztán jött a hatvanhét, Deák fönt 39 I, 1| játszottunk. Menjen a helyére.~Aztán én is a helyemre mentem, 40 I, 1| alól.~Hogy mért hagytam aztán abba közjóra szolgáló munkásságomat? 41 I, 1| fölvitted a sarat a fára, aztán a nadrágoddal lehorzsoltad. 42 I, 1| címû olvasmányra nyitottam. Aztán vaktában rámutattam egy 43 I, 1| fajtája a kalcinált szóda. Ezt aztán olvasta kanciláltnak, kancsináltnak, 44 I, 1| õ is tudja ám ezt.~Erre aztán egészen vérszemet kaptam.~- 45 I, 1| A gyerek fölírta a C2-t, aztán rám nézett.~- Na tovább, 46 I, 1| magáért meg nem tenné.~Így aztán csak a szegényemberes fejfánál 47 I, 1| választott el az apám sírjától. Aztán meg olyan is volt az idõ, 48 I, 1| valahol a saját fejfáját.~Így aztán a második fejfát a húgom 49 I, 1| haragudott, hanem õ.~A múlt õszön aztán hírül adták hazulról, hogy 50 I, 1| meg a hatvanhétnek.~Engem aztán így meg se lepett, mikor 51 I, 1| Elnevette magát:~- Hát aztán mit csinálnál ott vele, 52 I, 1| szétrohasztaná az esõ, meg a hólé.~- Aztán számítsa föl, apám, a múzeumnak.~ 53 I, 1| Természetesen a többi gócokat aztán nem is molesztáltam, hanem 54 I, 1| Egy kicsit lapozott benne, aztán az Andrássy útnál leugrott.~- 55 I, 1| nem gyõzi a város üveggel. Aztán meg a tekintélytisztelet 56 I, 1| jöjjön ezer esztendeig, akkor aztán majd meglátjuk, mit tehetünk 57 I, 1| koponya fejlõdésérõl.~Most aztán jött a nagyágyú. A sajtó 58 I, 1| én ilyen tudós polémiára. Aztán meg elég nekem akkor is 59 I, 1| sincs elintézve.)~No de aztán egyszer meg is kaptam az 60 I, 1| hallgassatok! - magyarázta aztán az egész társaságnak. - 61 I, 1| Isten a többit.~Lassanként aztán kiderült, mirõl van szó. 62 I, 1| egy ártatlan tréfát, amit aztán pár esztendeje a makói színházban 63 I, 1| kéziratot. Elõször egyen, aztán ketten, most már hárman 64 I, 1| embernél. Persze, a tanulságot aztán csak az ember tudja levonni: 65 I, 1| betört az üvegje, a mutatókat aztán magam szedtem le róla. Makkembert 66 I, 2| magyar királyi udvar számára. Aztán meg a parlamentarizmus se 67 I, 2| iszik.~Gyöngyélete is volt aztán a nagyétkû Kórogyinak, egész 68 I, 2| csonthegyek közül. Akkor aztán azt mondta nagy alázatosan:~- 69 I, 2| Sicambriának hívták -, most aztán visszaadta neki a tromfot: 70 I, 2| csak egy szemvillanásig. Aztán megint összegörnyedt, s 71 I, 2| fõgenerálissal etette meg. Aztán befordult a sátrába, aludt 72 I, 2| hivatalt vállalni.)~Utoljára aztán talált a kisbíró a faluvégen 73 I, 2| eredj”!~Ez az együgyû tréfa aztán igazán kihozta a sodrából 74 I, 2| ott meghálhatunk, reggel aztán majd megkereshetjük a többieket.~- 75 I, 2| csodálkozott el a király.~- Hát aztán ki hozta ezt a gyevi törvényt?~- 76 I, 2| olyan nevezetû.~Utoljára aztán észbekaptam, mi lehet itt 77 I, 2| valahol egy darab követ.~- Aztán minek volna az teneked?~- 78 I, 2| biztatta õket a király.~Mikor aztán elverte az éhit, odahajolt 79 I, 2| fér már a kanalamba.~Mikor aztán a kótyi bíróék odaszaladtak 80 I, 2| követre bízni a követ.~A követ aztán azt a bolondságot találta 81 I, 2| kiviszem közületek. Amit aztán végeztek, azt estére nekem 82 I, 2| nekem megjelentsétek.~Lett aztán olyan zenebona, hogy meg 83 I, 2| nagyobb lett a kacagás.~- Hát aztán mért mondasz ellent, te 84 I, 2| neki a mögötte ülõk.~Erre aztán kivágta az ismert feleletet.~- 85 I, 2| akarták lökni az öreget, aztán magyarázgatták neki, ki 86 I, 2| ahová senki sem hívta. Ott aztán egy ültõ helyében megevett 87 I, 2| hegedûszót hallani.~Erre aztán elõugrott két füligszáj 88 I, 2| hanem azt megmondom, hogy az aztán színe-java legyen ám az 89 I, 2| dühvel a szakállába.~Erre aztán a többi török is vérszemet 90 I, 2| széphistória lesz.)~Ezért aztán azt mondta egyszer Pali 91 I, 2| alatt a gyomrát a török. - Aztán a próféta is tiltja nekünk 92 I, 2| eszét a város dolgába, hogy „aztán ügyeközzön ám kend haza, 93 I, 2| azt is kiadta a Bodrinak, aztán megtörülgette a száját, 94 I, 2| járása, mint a szél.~Otthon aztán fülön fogta a kis inast, 95 I, 2| hátára az aranyos zacskót, aztán mindjárt takarodót fúvatott 96 I, 2| üres falut találta.~Azon aztán ki is töltötte a mérgét, 97 I, 2| beleeresztette a pénzes zacskóját. Aztán levágott a fáról egy ágat 98 I, 2| visszakapta a pénzét.~De aztán mégis megemberelte magát, 99 I, 2| húzta ki a telet, tavasszal aztán megindult visszafelé.~Már 100 I, 2| meglelte a magáét is. Akkor aztán gondolkodóba esett: mitévõ 101 I, 2| uralkodott Móra Balázs, aztán mindezt fordítva végigcsinálni, 102 I, 2| mozlemineknél. Így esett aztán meg, hogy mikor egyszer 103 I, 2| addig él is.~Abból lett aztán veszte szegény Móra Balázsnak, 104 I, 2| alatta a pocakja.)~- Most már aztán mondd el, fiam, hogy hogy 105 I, 2| távozz békében a bürgéddel, aztán majd ha levágod, elhozhatod 106 I, 2| Egész a felsõ pántlikáig!~Aztán letette maga elé az asztalra 107 I, 2| elvetemedett lázadó!~Persze hogy aztán a magáról megfelejtkezett 108 I, 2| majd lehúzom a csizmáját, aztán menjen kend is az áristomba, 109 I, 2| mesemondásában? De mikor aztán én adogattam tovább õsapám 110 I, 2| fejedelem csizmájára. Ott aztán úgy nyúlt végig, hogy Apaffy 111 I, 2| ügyes-bajos ember mondókáját, aztán odahunyorított az ajtónálló 112 I, 2| vesztegetheti senki emberfia.~Erre aztán az urak is jobbnak látták 113 I, 2| szép magyar neve.) Azokkal aztán nagy megelégedetten bebújt 114 I, 2| macskaugrás ide az országút.~Ahogy aztán mennek, mendegélnek a bükkfák 115 I, 2| is elég szép hivatal. Hát aztán meg van-e legalább elégedve 116 I, 2| zümmögtek a szúnyogok. Arra aztán Csikaló sietett letenni 117 I, 2| lecsókolta róla a port, aztán a szívére szorítva, keresztüllopódzott 118 I, 2| suhogását is lehetett hallani. Aztán második, harmadik felhõ 119 I, 2| szájtátva nézett utána. Aztán keserves mosollyal nevettek 120 I, 2| csapta le a deák a pennát. Aztán nagyot nyújtózott, kinyitotta 121 I, 2| végig, mint egy lángkard. Aztán nem álmos vénségek darvadoztak 122 I, 2| vonják, úgy kell táncolnunk. Aztán akit föllobbasztott is a 123 I, 2| annak telni békességgel. Aztán meg úgy van az, hogy aki 124 I, 2| hallgatni. Most az egyszer aztán te csúfoljad majd ki a vén 125 I, 2| beleírta a száz aranyat is, aztán bekocogott a kamaráshoz:~- 126 I, 2| kellett vele menni. Ott aztán tyúkkal, kaláccsal fogadták - 127 I, 2| olyan ludakat tenyészteni. Aztán meg öreg fa is vagyok már 128 I, 2| akkor meg mért tájcsoltok? Aztán mit sugdolództok, mint a 129 I, 2| biztos, hogy az öreg kuruc aztán letérdelt, és megcsókolta 130 I, 2| nekem sose volt kenyerem. Aztán meg furcsán is van az ember 131 I, 2| falat teljen még ki belõlük, aztán mondja egy csöppet fölényesen:~- 132 I, 2| nyakát vágták a törökök, arra aztán pályázatot hirdetett a Mária 133 I, 2| legény nem hallotta, így aztán ezt a választ adta a Mária 134 I, 2| a túlságos érdeklõdéssel aztán sokszor szerzett kellemetlen 135 I, 2| mint az én történetem.~Erre aztán elõvettem a Kalkreuth tábornok 136 I, 2| kicsit vakargatta a fejét, aztán elnevette magát:~- Ejnye, 137 I, 2| a fogával, hogy igazi-e, aztán a markába nyomta egy szájatátó 138 I, 2| monsieur Jean Tóth Gutman”. Aztán meg nem is kellett oda sok 139 I, 2| a lázító iratokat.~- Ez aztán az igazi aknamunka! - csapta 140 I, 2| írásokról van szó. Mikor aztán lelket vertek bele, eszébe 141 I, 2| mézet szokta vásárolni.~- Aztán legalább megnézte-e kend, 142 I, 2| asztalfiából három ezüsthatost. De aztán meggondolta a dolgot, és 143 I, 2| álmélkodott a palatinus, aztán elnevette magát, és rákacsintott 144 I, 2| haragja elfüstöl. Így esett aztán, hogy a kassai gróf hiába 145 I, 2| van-e abban végig.~Mikor aztán a szobalány is a katonákra 146 I, 2| egyet szippantott a pipából. Aztán végigvetette magát a deresen, 147 I, 2| elviheti, másikunkat is, aztán kinek számolok én el akkor, 148 I, 2| csöndes teremtés.~Akkor aztán azt találta ki a görög, 149 I, 2| kalapálásból is kihallatszik.~Akkor aztán azt gondolta el a bolond 150 I, 2| elkobozva a könyv.~- Hát aztán mért kobozták el? - füttyentette 151 I, 2| Bécset?~- Persze. Pest aztán magától is utánamegy Bécsnek.~- 152 I, 2| is, földet is vesz neki. Aztán jön az öccse, Jancsi, aki 153 I, 2| amelyiket akarja. De mi lesz aztán a többi pénzzel? Talán a 154 I, 2| egy ispotályt építtetni? Aztán az izsáki iskolára is gondolni 155 I, 2| krumpliföldet az Orczy kert mellett. Aztán... aztán... talán azt a 156 I, 2| Orczy kert mellett. Aztán... aztán... talán azt a mellényt 157 I, 2| rõzsérevaló bécsiek.~Így aztán se Julcsa nem kapott házat, 158 I, 2| mert nem vontati senki. Aztán mög kéménye is van, s az 159 I, 2| dolgozik az, mi a haszna, aztán megkérdezte az embereket, 160 I, 2| nem a homok termette.) „Aztán szivarra gyújtottak, és 161 I, 2| úrnak tizenöt forintért...~Aztán a gróf kezdett el anekdotázni, 162 I, 2| meghatottan néztek utána. Aztán bement a kabinjába, s beírta 163 I, 2| a garasa az övénél. Arra aztán õ is rávicsorította a fogát 164 I, 2| becsúsztatta a mentéje zsebébe, aztán legyintett a kezével.~- 165 I, 2| aranyat a leégettek közt, aztán hátat fordított nekik, és 166 I, 2| hadikészülõdésben elbódorogtak hazulról, aztán összetalálkoztak, és eltévedtek 167 I, 2| nyakamba a granicsárok?~Az urak aztán nekiláttak a tarokknak, 168 I, 2| pufogtattuk valamennyien. Mikor aztán kiadtuk a mérgünket, akkor 169 I, 2| mondta a katona a társainak.~Aztán egyikük kiállt a kapu elé, 170 I, 2| katonák a szájukon, egyszer aztán hátrafordult a Kuckó király:~- 171 I, 2| tûnõdött el apó. - Hát aztán mit tegyünk most már?~- 172 I, 2| a méheimet - vezényelte aztán Gergely apó. De hát azoknak 173 I, 2| Furulyázott neki egy kicsit, aztán a markába nyomott egy darab 174 I, 2| mit mutatok én nektek!~Aztán bementek a tiszta szobába, 175 I, 2| volt, mint a templomban, aztán olyan riadalom, hogy elhallatszott 176 I, 2| szabadságharcról beszél.~Mikor aztán a magam szárnyára kerültem, 177 I, 2| kellemetlen skriblernek tartottak. Aztán Tóth Béla sok anekdotát 178 I, 2| prófétájuknak vállalni. Erre aztán egyszerûbb ceremóniában 179 I, 2| lelke a forradalmat élteti. Aztán visszahanyatlott az ágyba, 180 I, 2| vízzel és hideg vízzel, aztán letapasztották a testet 181 I, 2| a koporsót az udvarból, aztán átvették tõlük a pasák, 182 I, 2| a szultán kapta meg. Az aztán meg is váltotta õket gavallérosan. 183 I, 2| Szolgálati idõm emlékére.”~~- Hát aztán megszolgálta-e kendnek az 184 I, 2| is telik az idõ.~A két úr aztán letarisznyázott az ivóban. 185 I, 2| Szluha is hallgatódzott, aztán megrázta a fejét.~- Nem 186 I, 2| még ha nem érdekli is. Aztán becsapta az ajtót nagy csattanással, 187 I, 2| fehér karját nyújtotta ki, aztán hallatszott, ahogy ráfordítja 188 I, 2| hogy a markába szakadt, aztán elordította magát:~- Törjétek 189 I, 2| kollégája verte le a lábáról, aztán kettejüket a harmadikukkal 190 I, 2| tartott a hajsza. A többit aztán már a népballada mondja 191 I, 2| elõbb túlessen rajta. Akkor aztán megrázkódott, s hogy dolga 192 I, 2| vele egy kicsit a torkát, aztán elõvette a bugyellárist.~- 193 I, 2| szömöm ki nem nyílt, de aztán csak jóra fordult a sorom. 194 I, 2| fújta a biztos a füstöt. - Aztán hány ökröt loptál már össze, 195 I, 2| híja löhet a kétszáznak.~- Aztán hányszor vesztöttél rajta?~- 196 I, 2| Jóskára a rabvallató szemét.~- Aztán hová vezetted azt az ökröt, 197 I, 2| kicsinyég megállt benne az ütõ. Aztán összeszedte magát, és vállat 198 I, 2| a betyár meghatva.~Ezen aztán elnevette magát a perzekútor. 199 I, 2| is hóhérkézre adta. Erre aztán nagyon befolyásos urak kijárták 200 I, 2| Lefagyott a lába, nem vallott. Aztán múmiává fagyott a törzse 201 I, 2| ártatlanul halt-e meg. A rokonai aztán egész Ferenc Józsefig mentek 202 I, 2| kitûnõ jogászi gyakorlatot. Aztán Laucsikot hívatta magához 203 I, 2| eshetõségre biztosítva van. Erre aztán nem lehetett nemet mondani. 204 I, 2| magától Kossuth Lajostól. Aztán Ferenc József is megamnesztiázta, 205 I, 2| Kossuth Lajost. Igaz, hogy aztán mégiscsak lecsukatta, s 206 I, 2| kísérte egész a kis ajtóig, de aztán sürgõsen magához parancsolta 207 I, 2| magához a puskát.~- Hát aztán hol lesz az ebéd, Sándor 208 I, 2| elébe egy meszely bort, aztán kiállt a ház elé, perzekútort 209 I, 2| rázárta az ajtót. Hajnalban aztán valahogy kiszökött a menyecske, 210 I, 2| az asszonyt a vakdûlõig, aztán visszament a tanyába, és 211 I, 2| embernek kipattant a szeme, aztán nem is akart becsukódni. 212 I, 2| kezében van a puskája. Erre aztán lecsukódott a szeme.~- Ne 213 I, 2| nem is gondoltam rá eddig!~Aztán visszaigazított mindent 214 I, 2| én neked rossz embered. Aztán meg ha már csipkedni kell 215 I, 2| mind egyformák.~Egyebet aztán nem vallott Sándor. A cserepes 216 I, 2| többit olvassa maga.~A bíró aztán olvasta. Az egész világ 217 I, 2| kitalálta az egészet?~Ezért aztán most azt felelte Laucsiknak:~- 218 I, 2| jóváhagyhatja, mint Kuna P. András.~Aztán volna még a kenés. Nem lehet 219 I, 2| a vadászebét, ebbõl lett aztán plebejus körökben Triász. 220 I, 2| többi maga közül. Az ilyen aztán addig ténförög, még be nem 221 I, 2| tiszttartó a ketrecet.~Erre aztán csakugyan ki is ugrott a 222 I, 2| ketrecbõl - egy kuvasz. Aztán a második kuvasz, aztán 223 I, 2| Aztán a második kuvasz, aztán a harmadik kuvasz. De nem 224 I, 2| zabkenyérbe is beleharapott, aztán azt kérdezte, ki ebben a 225 I, 2| süthetünk belõle.~Péter úr aztán kocsira kapott, s csak úgy 226 I, 2| falut?~- Kripócnak.~Otthon aztán utána járatott Kripócnak. 227 I, 2| formalitásról van szó.~Ezzel aztán el is rontotta a dolgát. 228 I, 2| írásos ajánlatot tenni, aztán majd nyilvános árverést 229 I, 2| jól be van-e téve az ajtó, aztán megveregette a piktor vállát.~- 230 I, 2| a legelnézõbb finánc se. Aztán a pillangók döglött állapotban 231 I, 2| érni.~- Ide nem ért, ebben aztán egészen biztos vagyok - 232 I, 2| politikus meghallgatta õket, aztán levett a szekrény tetejérõl 233 I, 2| írhassunk a kõszínû levélre. Aztán majd ki lehet selejtezni.~ 234 I, 2| gömbölyödött eggyé.~Mikor aztán semmi se segített, a legõsibb 235 I, 2| Negyvennyolcas? Az már beszéd! Az aztán iskola, ahol ilyent tanítanak! - 236 I, 2| erõt rajtam a köhögés -, aztán ez leckére van?~- Dehogy, 237 I, 2| hogy még ezt se tudod” - aztán mérgesen fölkapná az újságot, 238 I, 2| nem négy lesz.~Most már aztán én is megharagudtam, és 239 I, 2| kalauz hümmögött egy darabig, aztán kétségét kivetni visszafordult 240 I, 2| vakszemen, hogy hazaesik. Erre aztán el is kotródott esze nála 241 I, 2| az elülálló követnek. Az aztán sietett is kitálalni a szívük 242 I, 2| János Mike Pálnak.~Mikor aztán a hajdúk jóéjszakát kívántak, 243 I, 2| ezeket lóvá tettük!~Mikor aztán másnap deresre fektették 244 I, 2| nem gyõzik szusszal. Ezért aztán király õfelségének most 245 I, 2| kanászokban van.~Ennél egyéb aztán nem is kellett a Vatha népének. 246 I, 2| itta.~Az egy részeg ember aztán megvadította az egész társaságot. 247 I, 2| trafikost. A király kanásza aztán addig bolyongott az alvó 248 I, 2| döngetni az ajtót ököllel, aztán folytatta lábbal, s mikor 249 I, 2| nagyot álmodni.~Utoljára aztán igazán megharagudott a legény, 250 I, 2| volt dolgod!~Piac kezdetére aztán szépen le is égett az ipolysági 251 II, 1| elmennek pántlikát venni, aztán kikeresték a parton a legmagasabb 252 II, 1| jaj a legyõzötteknek!”, aztán pedig körülnéztek egy kicsit 253 II, 1| világított a nyakában. Õ kapta aztán az ölébe szép Erippét, aki 254 II, 1| ötezer arany dareikoszt. Aztán a két kisgyereket a rokonság 255 II, 1| gazdám.” Elõször görögül, aztán gallusul.~- Ámbár - tette 256 II, 1| neki kezet elérzékenyedve, aztán háromszor tapsolt, s a belépõ 257 II, 1| beleloccsantott áldozatul a tûzbe, aztán maga vette elsõnek a szájára. 258 II, 1| Erippe az ura száját.~Mikor aztán olyan csönd lett, hogy egyéb 259 II, 1| hallgass, jó ember - ölelte aztán magához, és odább rúgván 260 II, 1| hogy ki volt ez az asszony. Aztán megcsókolta mind a két arcát:~- 261 II, 1| a szemérmes bevezetésbõl aztán észreveszi, aki akarja, 262 II, 1| köztük nem vagyok.~Mikor aztán a jó öreg herceg mögött 263 II, 1| bele a levesbe, mert hátha aztán a húsra is kedvet kapnék.~ 264 II, 1| a házszentelõre, a többi aztán a királynõ dolga.~Soha még 265 II, 1| akármelyik szerelmébe. Ezen aztán megbukott minden alattvalói 266 II, 1| jóra minden rosszat.~Mikor aztán letelt a hét, és eljött 267 II, 1| maga után az ajtót. De itt aztán már igazán szóról szóra 268 II, 1| megszenteltessék ez az éjszaka.~Mikor aztán virradni kezdett, akkor 269 II, 1| a valóságos Belfegor.~- Aztán mit tud ez a Belfegor?~- 270 II, 1| megzsinegeltette a tutun-basit, aztán eltiltotta az ottomán birodalomban 271 II, 1| mintha port verne le róla, aztán rántott egyet a nyakravalóján, 272 II, 1| hogy „ez már döfi”.~Mikor aztán oszladoztak a népek, egy 273 II, 1| a fejét mindkét kezével, aztán megcsóválta, fölnézett az 274 II, 1| Mirandola piros papucsán, aztán a lelke is rajta veszett. 275 II, 1| béresével egy sorban kaszálni, aztán madrigálozhatnak, amennyit 276 II, 1| köpönyegébe akart belekapaszkodni, aztán arcra bukott, és föl se 277 II, 1| tette mind a két kezét, aztán tüzet rakott; megsütötte 278 II, 1| ösztökéli farkánál fogva, erre aztán föl is ugrik a jámbor, de 279 II, 1| kalapjába. Ezen az alapon aztán ezzel fejezte be a panaszát:~- 280 II, 1| polgármestert se ismeri. Õ aztán megismertette vele olyan 281 II, 1| mind a kettõjüket!~Erre aztán a király se kívánt több 282 II, 1| bársonyhasú székbe.~- Hát aztán mért haragszol mester? - 283 II, 1| szemére és a megáldott ölére, aztán fölült az öszvérére, és 284 II, 1| kásalevesét, megitta az almaborát, aztán fölment a szobájába, hogy 285 II, 1| mellette levõ szoba ajtaja, aztán beszélgetés szûrõdik át 286 II, 1| tologatását, ágyrecsegést, aztán csönd lett. Kitámolygott 287 II, 1| láncokról lógatják le. Így aztán tûztõl se kell félni, mégis 288 II, 1| is a Rügen-szigetre, ott aztán eheti a meszet, és ihatja 289 II, 1| vele egymás szemét.~Erre aztán már nem tudott a maga fejétõl 290 II, 1| ígérkezett be teára. Ilyenkor aztán nem tehetett egyebet a nagyúr, 291 II, 1| feleségére”.~Annál nagyobb volt aztán szegény boldogtalan vas-cárnak 292 II, 1| becsapott ajtó elõtt, de aztán harmadszor is csak bekopogtatott. 293 II, 1| rakosgatta föl az asztalra, aztán a fejével is érdeklõdött, 294 II, 1| sapkáját az induló hajó felé:~- Aztán majd írjál!~Erre újabb trükkel 295 II, 1| õrültség régióját. Ezen aztán feldühödött az esküdtszék, 296 II, 1| igaz tökéletességûekre, aztán Mr. Train védõire. Mindkét 297 II, 1| Ezen föllelkesedve olvastam aztán el annak a gyúrói postásnak 298 II, 1| két fia és két lánya. Hogy aztán negyedszerre mi történt 299 II, 1| csak mindenre ráértek! Hát aztán hogy igazítjátok az utcát?~- 300 II, 1| házért, de ami rend, az rend, aztán az angoloknak más az ízlésük, 301 II, 1| szép házba. A harmadiknál aztán már nem mondtak semmit, 302 II, 1| valahol az Ardennekben, aztán kiásták volna, bevitték 303 II, 1| napnak fordított talpán. Aztán azzal szórakozik, hogy kidugdossa 304 II, 1| pislog, kinyújtja a nyakát, aztán megint lehorgad a feje. 305 II, 1| orrához viszi a csokrot, aztán nagyot lóbál rajta, és belehajítja 306 II, 1| összegöngyöli, és odábblöki, aztán leveti az ingét, és azt 307 II, 1| szerkesztette az evangéliumát.~Mikor aztán az ember az ammenig ért, 308 II, 1| keresztüleresztik a vámon. Otthon aztán be lehet akasztani a sifonérba, 309 II, 1| készülõ kecske. Egyszer aztán úgy föl találtam kapni, 310 II, 2| celláján két lakat volna, aztán föltette a szemüvegét, megnézte 311 II, 2| elhamarkodott lépését, mert aztán többet nem fordult se té, 312 II, 2| irodalomnak, minek urizálnék? Aztán meg nem is a házasságról 313 II, 2| Mátyás megfontoltan, de itt aztán meg is áll. Utóvégre azért 314 II, 2| beszéljen, ha kérdezik, aztán nyájasan int Mátyásnak, 315 II, 2| mondja csak tovább. Mi lett aztán abból, hogy éppen ott érte 316 II, 2| Nem röcsög.~Harmadszorra aztán recsegett. Most Gergõ érdeklõdött, 317 II, 2| csak a fejét simogatta. Aztán beöntött egy pohár bort, 318 II, 2| fejét tapogatta. Egyszer aztán kivágta a szót:~- No, úgy 319 II, 2| fejét. - Pincér úr, füzetni!~Aztán betarisznyázzák a bankókazlakat, 320 II, 2| mögött ült. Az okos emberek aztán mindjárt megértették egymást, 321 II, 2| most adja ki a mérgit, mert aztán ûk gyünnek.~- Hát föl kerék, 322 II, 2| hogy „vasút akar lenni”. Aztán meg micsoda különös vasút 323 II, 2| lehetne igazítani az órát. Aztán meg az is szép lenne nagyon, 324 II, 2| lössz, mint azelõtt vót?~Itt aztán csakugyan meg kellett adni 325 II, 2| hallja - nézett le kevélyen, aztán több szót nem is vesztegetett 326 II, 2| körül, még föl nem nõtt, aztán kiházasították, és kerestek 327 II, 2| Bekívánta a király a háborúba, aztán sose eresztette többé vissza.~- 328 II, 2| ángyó szava.~- Törvény.~Aztán egy kicsinyég hallgatunk 329 II, 2| kecskeméti barack!~- Hát aztán? Mivel volna az különb a 330 II, 2| Kecskeméten a barackmag!~Amire aztán a makai ember is azt mondta, 331 II, 2| ellátszik Kecskemétre.~Erre aztán észbe kapott a kecskeméti 332 II, 2| tömködi a kenyeret.~Azzal aztán az egyik is hazatérült, 333 II, 2| bolondkát - motyogta szánakozva.~Aztán szép csendesen kiterelte 334 II, 2| legkövérebb a papsajtfüvecske, aztán lehevert melléjük.~- A zálogot 335 II, 2| ember vagy-e te vagy kecske?~Aztán meg nem is olyan utolsó 336 II, 2| vágtam szét a kötést. Ezzel aztán jogot szereztem arra, hogy 337 II, 2| másodikat is.~A hatodikat aztán nem bántotta. Nagy világosság 338 II, 2| darabot kellett neki úszni, aztán már vitte a víz, amerre 339 II, 2| fejét fájdalmas nyerítéssel, aztán már csak a nyerítése hallatszott, 340 II, 2| ennivalót bekötötte a kéménybe, aztán belegubódzott a subába, 341 II, 2| nyalábolta le András a kutyát, aztán leoldozta a tulajdon nvakravalóját, 342 II, 2| Megszalonnáztatta a kutyáját, aztán a suba alá bújtatta az ölébe, 343 II, 2| leráncigálni a tetõrõl, aztán megfordultak a falu felé. 344 II, 2| közénk, férünk még a kanapén, aztán kerítsen magának is poharat.~ 345 II, 2| utána a szája sarkát.~- Ez aztán bor, igaz-e?~- Hát különb 346 II, 2| nem emberbe való. Mikor aztán kioldották a szemét, akkor 347 II, 2| ki négyféle bort.~Ebbõl aztán olyan nagy mulatság lett, 348 II, 2| megtanulni. Nagyon csodálkozott aztán rajta, hogy ez a közkedvelt 349 II, 2| begyömöszölte a briliánsokat, aztán skatulyába rakta õket, szépen 350 II, 2| alulra a „töröttek”-et. Akkor aztán a dobozt a hóna alá fogva 351 II, 2| dohányzom. Becsületemre! Aztán én éjszaka érek haza, mit 352 II, 2| vigyorgott rám barátságosan, aztán végigpillantotta rajtam 353 II, 2| ketten. A méltóságos asszony aztán mindjárt rátért a tárgyra.~- 354 II, 2| rájuk a méltóságos asszony, aztán hirtelen megállt. - Nini, 355 II, 3| hibás mán az emlõje.~Azóta aztán nem láttam Küsmödi bácsit, 356 II, 3| õsök csontjait.~A hangja aztán még a nevét is eszembe juttatta. 357 II, 3| volt egy török kaszárnya, aztán az az õrnagy, aki abba lakott, 358 II, 3| csizmából származott papucsok, aztán megint visszapattyognak. 359 II, 3| legszebb a régészetben. Aztán meg én nem is vagyok olyan 360 II, 3| éjjelünk, se nappalunk.~- Aztán mit tehetnék én ebben, bácsikám?~- 361 II, 3| mikor fölvetõdzött a lángja. Aztán mög az a jelönsége is mögvan, 362 II, 3| csak nem akart lenni.~- Aztán sok volt az az encsömbencsöm? - 363 II, 3| Ezen a csintalan beszéden aztán elmosolyodik a menyecske, 364 II, 3| fejkendõje csokrát.~Most aztán rajtam az elszomorodás sora. 365 II, 3| felelni. Megmérte a birkát, aztán összekurjantatta Imrével 366 II, 3| hogy szóba álljon velem, aztán majd vezetem én, ahová akarom.~ 367 II, 3| végighúzza az élén az ujját, aztán megcsóválja a fejét, és 368 II, 3| neki rémhírt terjeszteni. Aztán meg igazság szerint nem 369 II, 3| egésznek.~- Ejnye, ejnye. Aztán mi lesz most az országgal?~ 370 II, 3| kommenció.~Erre mondtam én aztán, hogy no, emberek, hûvösöljünk 371 II, 3| akiket itten felturkálunk? Aztán meg, hogy meg nem ette õket 372 II, 3| egy suhanó pillanatra, aztán magam is elfelejtem az egész 373 II, 3| hótt embör.~A holt ember aztán az is marad mindaddig, míg 374 II, 3| nekik megmondani. Hanem aztán megtértek, amikor látták, 375 II, 3| ebben a keserves világban. Aztán még nem is sietteti a munkát, 376 II, 3| való hivatkozással. Erre aztán meg is kaptam a választ. 377 II, 3| földjét felturkálják.~Tovább aztán nem is érdeklõdtem. Szõreg 378 II, 3| vesztem a lelkem.~Tavaly aztán muszáj volt vele megismerkednem. 379 II, 3| begréket, koponyákat.~- Hát aztán hová tette õket, Máder bácsi? 380 II, 3| bizánci császárok szokták. Aztán meg az is kitudódott, hogy 381 II, 3| kitaláltam.~A nagy öröm aztán egy kicsit meg is szelesíti 382 II, 3| leszünk.~Valahányadik nap este aztán, ahogy kihagyom a másnapi 383 II, 3| zavarodottan elsompolyognak. Erre aztán a gazda, beletörõdvén abba, 384 II, 3| kutya nélkül maradna - akkor aztán be lehet adni az instanciát 385 II, 3| megyünk már õhozzá. Végre aztán csak odajutottunk, sõt már 386 II, 3| értetlenül egy pillanatig, aztán az öreg keserû hangot is 387 II, 3| becsülete van, mint a tudósnak. Aztán meg hátha bolondjában itt 388 II, 3| visszahúzza, lassan, gondolkozva, aztán hirtelen elhatározással 389 II, 3| Elõször megtapogatja kívülrõl, aztán belenyúl. Ugrál benne a 390 II, 3| Ehun van-e, ödd mög.~Most aztán rajtam van a nevetés sora. 391 II, 3| múzeumból, vessék össze azzal, aztán beszéljenek. Addig maga 392 II, 3| aranyát úgy, ahogy tudja, aztán majd elosztoznak rajta, 393 II, 3| látott, ugye?~- Annyit. Hát aztán?~- Hát aztán akkor legföljebb 394 II, 3| Annyit. Hát aztán?~- Hát aztán akkor legföljebb ennyit 395 II, 3| senkinek számadással, de aztán csak bement a tanyaudvarra 396 II, 3| szokás pöckölni. Jó óráig aztán eszünkbe se jutott, pár 397 II, 3| betemetett ember hangja, aztán egészen elhalt. Csak a macskasírásokat 398 II, 3| kellett feküdni Rozikának. Aztán majd mehet pörösködni, Mihály, 399 II, 3| rendeli bemutatkozáskor.~- Hát aztán ismerte-e maga Kálmán királyt?~ 400 II, 3| Egy kicsit eltûnõdött, aztán megrázta a fejét.~- Nem 401 II, 3| No, gyújtsunk rá, Mihály, aztán felejtsük el. Csak azt ne 402 II, 3| képében a kútágas hegyibe. Így aztán csak tiszteletemet küldtem 403 II, 3| nem kell ide fehérnép.~Aztán megállt elõttem, ijedten 404 II, 3| magával? - bámultam rá.~Most aztán kitört Átokháza fiából a 405 II, 3| elõtt új elmélet alakul ki, aztán megrázta a taraját, és a 406 II, 3| hajította a kútba. A víz fenekén aztán, a kantacserepek, törött 407 II, 3| kitapogatja elõször a lábafejével, aztán megemeli a tenyerével, mindjárt 408 II, 3| hagyja itt nálam ezt az izét, aztán majd nézzen be érte mához 409 II, 3| oda megint hozzánk. Akkor aztán megkérdezte tõlem, ahogy 410 II, 3| maga. Kikapari a csontot, aztán mög bekapari.~- A maga földjén 411 II, 3| rajta. Kigödrösödik.~- Hát aztán? Nem töri ki benne a nyakát.~- 412 II, 3| vissza a kocsiba. - Hát aztán mirõl tudom én azt meg, 413 II, 3| ember csökönyössége miatt. Aztán meg ha harminc év óta egy 414 II, 3| kösse meg vele a szerzõdést. Aztán éjszakázzon meg nála, reggelre 415 II, 3| elõ nem kerítitek!~Erre aztán csak elõkerült a galáris, 416 II, 3| a részét a közörömbõl, s aztán megkérdezi, hogy mit nevetnek.~- 417 II, 3| hátrabillenti a fél fejét, aztán egészen megfordul, és elállja 418 II, 4| azt mondta volna neki:~- Aztán gondját viseld ám a szegényeimnek, 419 II, 4| ki a száján Antal úr, de aztán megzavarodva nézett körül. 420 II, 4| fel újra az öregúr szeme, aztán elballagott az öccséhez. 421 II, 4| van az üveg mögött.~Arról aztán én nem tehetek, ha az emberi 422 II, 4| kimosom ezt a kis ruhát, aztán majd együtt megyünk a temetõbe. 423 II, 4| akár csak olyan árokparti. Aztán ráfújt a kezefejére:~- Eredj 424 II, 4| egy-két napra maradozott el, aztán egy-két hétig nem ment haza, 425 II, 4| hétig nem ment haza, egyszer aztán nyomaveszett egészen. A 426 II, 4| esõt jelentett. Utoljára aztán elmúlt ez is. A halott beleunt 427 II, 4| Másnap a fejét fájlalta, aztán a fülére jajgatott. Mikor 428 II, 4| tapogatta, forgatta Matyikát, aztán írást adott az asszonynak.~- 429 II, 4| gyereknek fehérnemût. Hajnalban aztán fölrázta az ártatlant. Gondolta, 430 II, 4| Hát hol vönnék én kocsit?~Aztán fölcsillant a szeme.~- Ugyan 431 II, 4| is meg az egérkének is. Aztán az egérke visszamegy a szalmába, 432 II, 4| világot. Mert katonakorodig aztán, ha meg hagyja érni a fölséges 433 II, 4| valódi kisasszony-kalapot. Ez aztán megviselte egy kicsit, úgyhogy 434 II, 4| hogy vadkacsát hozunk, de aztán csak Matykót hoztuk, ámbár 435 II, 4| föltápászkodott, napba nézett. Erre aztán mégiscsak megszólaltam, 436 II, 4| gyakorolhat a házban (hanem az aztán mindenki fölött), de a szemével 437 II, 4| általános rosszalláshoz aztán Mák ángyó szolgáltatta a 438 II, 4| Van humor a gyerekben.) Aztán meg olvasgatva õrzi a tehenet. 439 II, 4| kevesebbet juttatsz belõle.~Így aztán megegyeztünk. Hanem ahogy 440 II, 4| darabig csak szelídültek, aztán mind visszamentek vadkacsának 441 II, 4| róla a másik parton, s majd aztán ahhoz képest forgatja magát 442 II, 4| ábrázatom után érdeklõdnek.~- Aztán, tudsz-e te olvasni valami 443 II, 4| szippant és egyet nyel. Aztán még egyszer szippant, de 444 II, 4| fölé, ott nem talál semmit. Aztán az ablakra veti okos kis 445 II, 4| arcocskája, mint a fal. Egyszerre aztán Pétör elvesz, s néha öt 446 II, 4| szófogadással.~- Majika.~- Aztán ki Marikája vagy te? - faggatták 447 II, 4| én édös kisfiam helyött!~Aztán habart valami vacsorát, 448 II, 4| keresztet írt a homlokára. Aztán elkattyogott a harmadik 449 II, 4| nyírt neki szemfödelet is, aztán átment a csõszhöz.~- Mögint 450 II, 4| Üdvözlégyet, a Hiszekegyet, aztán magában az Isten tíz és 451 II, 4| a csõsz a botját.~Többet aztán eszébe se jutott neki Modol 452 II, 4| fényösségöd is a szép ruhádhoz.~Aztán feldombolta a sírt a rossz 453 II, 4| mívelek szakirodalmat.~Így aztán nemcsak szabadjegy-képes 454 II, 4| voltak benne. Attól kezdve aztán az én szolgáim is kijártak 455 II, 4| nem tudom, hogy mit csinál aztán majd ez a kis ország annyi 456 II, 4| osztály hátra van. Mikor aztán kinyilvánítom, hogy én csak 457 II, 4| kinyitnom az ötödiket, amely aztán nem akar becsukódni. Szemnek, 458 II, 4| Meggyfalevél.~Most már aztán egészen rendben vagyunk. 459 II, 4| juhász kérdezte meg, hogy hát aztán mire való ez.~- Hát arra, 460 II, 4| rászánom magam arra, hogy most aztán igazán kimutatom a haragomat - 461 II, 4| gyerekkel, összemosolyognak, aztán összekapaszkodnak.~- No, 462 II, 4| rajzolhatom, mert azokba aztán végképp belezavarodna a 463 II, 4| magunkét nyeldessük.~Így aztán a régi egzakt meteorológiából 464 II, 4| ugráltak le mozit játszani, de aztán, hogy az éjszaka is ránk 465 II, 4| úrfélébõl kevesebb van. Aztán a körülmények se nagyon 466 II, 4| Föláll, kinéz az ablakon, aztán fölveti a fejét:~- No?~Ezt 467 II, 4| csakhogy ez a gomborrú férfiú aztán végigvonul az egész köteten, 468 II, 4| Megcsapkodja a gebéi fületövét, aztán békességesen mondja:~- Hát 469 II, 4| játszott velük senki, de aztán ezek is csak belenyugodtak, 470 II, 4| tenni a napszámért. Hogy aztán otthon mit meséltek rólam 471 II, 4| azért nem adnak semmit, aztán meg az asszonyok kinevetik 472 II, 4| baj az, avul is, javul is. Aztán meg a kalendáriumot is elolvassa, 473 II, 4| No látja, hogy tudja. Aztán mi nemzet volt?~Erre már 474 II, 4| kilencig, tízig iskoláznók, s aztán hazaengednõk apja, anyja 475 II, 4| temetõben a gaz közül. Mikor aztán az akácfakereszt elkorhad, 476 II, 4| földje legyen valaha.~Hanem aztán, mikor öt esztendõ múlva 477 II, 4| is írjanak földet.~- Hát aztán mennyi földet igényel kend? - 478 II, 4| ahol csak pióca termett, aztán egy kis vak-szik is holttetemkedett 479 II, 4| hogy a maga szegénye lehet? Aztán meg, az igazat megvallva, 480 II, 4| magára vetett egy keresztet, aztán az urára, aki a kanapé sarkában 481 II, 4| kanapé sarkában gubbasztott, aztán a gyerekekre, akik álltak 482 II, 4| felügyelõ.~- Egy esztendeig aztán nem követelünk magától semmit - 483 II, 4| kihúzza a lutrit.~Éjszaka aztán, ahogy hányta-vetette életük 484 II, 4| hogy mit csúfoskodnak.~Ezen aztán el is múlt az asszony haragjának 485 II, 4| fizettek ki a biztosítók.~Így aztán Valért pap adta ösze Palival, 486 II, 4| eleinte csak hébe-hóba, de aztán éjszakárul éjszakára, úgyhogy 487 II, 4| odaszokott. De úgy, hogy aztán el se ment többet.~Hamar 488 II, 4| ilyennel rég találkozott.~- Aztán mi közöd neked ahhoz a sánta 489 II, 4| is firkált, másikba is, aztán tudtára adta Julisnak, hogy 490 II, 4| eredménye is bizonytalan. Aztán a végrehajtási költségeket 491 II, 4| csontokat. A csomagokat aztán belegyömöszöltem egy zsákba, 492 II, 4| kiitta egy hajtásra, és aztán megkérdezte szokás szerint, 493 II, 4| Elõször elvitték a tehenet. Aztán a disznót. Aztán mög mindönt 494 II, 4| tehenet. Aztán a disznót. Aztán mög mindönt az égvilágon, 495 II, 4| Feketeszélön, tán üsmerte is.~- Aztán ide szegõdött be?~- Gondoltam, 496 II, 4| hogy itt tehetõsek a népek. Aztán azt is csak meg kell tudnom, 497 II, 4| Hát kend az a híres?~Aztán nekem magyarázták:~- Rémítgeti 498 II, 4| szárazrajra villámlik - aztán fújta a füstöt, amibõl a 499 II, 4| paraszterdõnek. Az okos emberek aztán, a városi urak, csináltak 500 II, 4| kéménybe, meg a labanc is, aztán alágyújtottak, és addig