| Table of Contents | Words: Alphabetical - Frequency - Inverse - Length - Statistics | Help | IntraText Library | ||
| Alphabetical [« »] untunk 1 unus 2 upman-gyárban 1 úr 465 ura 42 ûrá 1 ura-gazdája 1 | Frequency [« »] 560 õ 533 hanem 500 aztán 465 úr 464 ezt 449 no 445 kis | Móra Ferenc Tápéi furfangosok IntraText - Concordances úr |
Kötet, Fejezet
1 I, 1| odacsempésztem a gombot az Úr asztalára. Talán egyszerûbb 2 I, 1| egy olvashatatlan aláírású úr, és ellenjegyezte egy másik 3 I, 1| nem is kicsi. Címeres nagy úr, ország bírója! Csak én 4 I, 1| állam valamelyik tanító úr.~- Nem félek én, csak a 5 I, 1| verset, amit Fehér tanító úr írt, Isten nyugtassa a haló 6 I, 1| után majd Szente tanító úr elvisz a Stross szomszéd 7 I, 1| várni, amíg a polgármester úr megjön, a karácsonyi gyertyácskák 8 I, 1| lángvirág, és Szente tanító úr megrántotta rajtam az úri 9 I, 1| olyan sikert a Fehér tanító úr költészetének, hogy még 10 I, 1| jelezte Szente tanító úr annak a pillanatnak az elérkeztét, 11 I, 1| rántotta meg a tanító úr mosolyogva a kabátujjat. - 12 I, 1| kabátujjat. - A nagyságos úr akar megsimogatni.~Egy nagyságos 13 I, 1| megsimogatni.~Egy nagyságos úr volt akkor az egész városban, 14 I, 1| nyomogatta a lábam Sor doktor úr, ahogy ott feküdtem összeszorított 15 I, 1| követünk ölében. Tudta a doktor úr, hogy a kenyérsütögetõ asszony 16 I, 1| fejünket, mikor már a tanító úr elõtt állt a jövevény. Mezítlábas, 17 I, 1| öcsikém? - kérdezte a tanító úr.~- Iskolába szeretnék járni - 18 I, 1| fiam - mondta a tanító úr. - Telepedjél meg a kuckóban. 19 I, 1| Annál többet vette a tanító úr. Karácsonyra Három Matyi 20 I, 1| Három Matyi, még ha a tanító úr kérdezte is. Leckéjét ha 21 I, 1| a másikért. Ha a tanító úr szólította, nem ugrott, 22 I, 1| tudakolta tõle sokszor a tanító úr, megsimogatva beesett, sápadt 23 I, 1| Nem dicsérte már a tanító úr se.~Szegény Matyi egyre 24 I, 1| ébredt fel, mikor a tanító úr megrázta a vállát:~- Kedves 25 I, 1| csak visszajött a tanító úr, karján hozta Matyit, mint 26 I, 1| nem volt, aki húzza. Nagy úr volt akkor Bíró Pali is, 27 I, 1| kérdezte tõlem a tanár úr.~- Eszembe jutott édes szülém - 28 I, 1| a számat, mikor a tanár úr azt kérdezte:~- Mi a neved, 29 I, 1| Mit szól ehhez, deák úr?~- Csúnya jószág, látom.~- 30 I, 1| megállítani. Maconka tanár úr megforgatott elõre-hátra. 31 I, 1| veled szerencsét.~Gergulics úr könyvkereskedõ volt. A boltocskája 32 I, 1| hasznos - járt-kelt Gergulics úr a két asztal közt. - A könyvkereskedelem 33 I, 1| valamelyik tudományra?~Gergulics úr levetette a pápaszemét, 34 I, 1| el a sorsomat. Gergulics úr elégedetten dörzsölte össze 35 I, 1| mondhatnám, hogy Gergulics úr azok közé a mesterek közé 36 I, 1| Hát a könyvek, fõnök úr? - húzódtam közelebb a könyvosztályhoz.~- 37 I, 1| de megértettem. Gergulics úr büszkén nézett körül, hogy 38 I, 1| mézeskalács-üzem. Gergulics úr esze nélkül sietett haza, 39 I, 1| uraktól se.~No, Zólyomi tanár úr, az inspekciós nem is volt 40 I, 1| tartozok, tekintetes tanár úr? - csomózta ki a kendõ sarkát.~- 41 I, 1| forintunk van, tekintetes úr. Nem adott többet a cigányasszony 42 I, 1| elkomolyodva Zólyomi tanár úr a rubrikás papirost. Most 43 I, 1| kezét.~- Tekintetes tanár úr, szegények vagyunk mink 44 I, 1| minekünk.~Zólyomi tanár úr hirtelen elkapta rólunk 45 I, 1| zárva az ajtó. Az írnok úr átment sörözni a Koronába. 46 I, 1| az nekünk.~Bajáki tanító úr tanított engem ábécére, 47 I, 1| kezdõdött.) Minden városi úr vele vágatta a dohányát. 48 I, 1| éccaka Agócs fõtisztelendõ úr. Jó ember az a szegényhez. 49 I, 1| neki!~Agócs fõtisztelendõ úr igazán nagyon jó ember volt. 50 I, 1| történt, hogy Eyszrich tanár úr a latin nyelv szépségeit 51 I, 1| Isten vagy...~Megint a tanár úr hangját hallottam:~- Nem, 52 I, 1| lett, hogy a latin tanár úr ölben vitt be az iskolába, 53 I, 1| alatt legyen a szemed, gyiák úr!~A gyerek sírva szaladt 54 I, 1| az, mi az, lelkem gyiák úr? - fuldokolta kapzsian Torongyos, 55 I, 1| alkudozott Cintula.~- Hohó, gyiák úr - vigyorgott az öreg -, 56 I, 1| kukucska-piacra megyek, tekintetes úr - mondta a szûcs tisztességtudóan, 57 I, 1| szót szól még a tekintetes úr, kibuggyan belõle az öröm, 58 I, 1| után Agócs fõtisztelendõ úr nem mutat érdeklõdést a 59 I, 1| hova gondol a tekintetes úr? - tiltakozott ijedten a 60 I, 1| Olvasta tán a tekintetes úr is az újságban, hogy stipendiumot 61 I, 1| hamar, majd meglátod, milyen úr leszel benne. Mint a Tóth 62 I, 1| benne. Mint a Tóth ügyvéd úr fia.~A gyerek fölült az 63 I, 1| le a katedráról.~- Tanár úr, kérem... - mozgott a szája 64 I, 1| kezem.~- Pardon, kolléga úr, többet nem lehet.~- Nem 65 I, 1| Bocsánatot kérek, igazgató úr, akkor az eddigi szekundák 66 I, 1| mosolygott.~- Akkor a tanár úr nem jön vissza.~- Miért 67 I, 1| meg.~- Azért, mert a tanár úr nélkül megél az iskola, 68 I, 1| inasaim szeme láttára.~- Tanár úr, engedje meg, hogy elragadtatásomnak 69 I, 1| oroszlánnal álmodott, és Ajtony úr vitézei fekhetnek ott a 70 I, 1| esze az úrnak?~- Hazafi az úr, vagy nem hazafi az úr?~ 71 I, 1| az úr, vagy nem hazafi az úr?~Magyar emberek közt nincs 72 I, 1| mondja, hogy „Andrássy Gyula úr”, és Andrássy azzal sért 73 I, 1| vissza, hogy „Tisza István úr”.~Közbeléptem, hogy emberhalál 74 I, 1| disputálnotok, direktor úr, el van már intézve a kérdés.~- 75 I, 1| rúnáim, hogy Gaál szenátor úr csak telefonon tudta elolvasni.~- 76 I, 1| homokot az akácnak. Az itt az úr, a fenyõ csak elõõrs. Az 77 I, 2| meg a tábort, generális úr, kerítsön valahol egy gubát 78 I, 2| elmosolyogta magát:~- Hiszi-e az úr, hogy magam is mögkívántam 79 I, 2| csárdának épült.~- De ez nagy úr ám - oktatta a jegyzõ -, 80 I, 2| jegyzõ -, ez nem tekintetes úr, mint én vagyok, nem is 81 I, 2| nagyságos, mint az esperes úr, se méltóságos, mint az 82 I, 2| így köszöntötte fel:~- Tés úr, a kegyelmes istenit neki, 83 I, 2| hogy „no, polgármester úr, hogy érzi ilyenkor magát, 84 I, 2| sebeset, ahogy a Hóbajárt úr parancsolta.~Mivel pedig 85 I, 2| teremteni. (A fõtisztelendõ úr is csak vasas-németnek emlegetõdött 86 I, 2| ért az semmit. Mire a bíró úr felállt, és az ötitcést 87 I, 2| Fogadj Isten, vadász úr - biccentett rá a székely -, 88 I, 2| azt mondja. - Ugyan vadász úr, kifele ember kegyelmed, 89 I, 2| majd megmutatnám én, ki az úr a háznál, csak én volnék 90 I, 2| hallgass a neved! Én vagyok az úr a háznál, ahogy Szûr Péter 91 I, 2| egy esztendõ múlva a nemes úr fölkocogott látogatóba a 92 I, 2| a cseléd.~Az öreg nemes úr világéletében utálta a macskát, 93 I, 2| No hát csak igyekezzen az úr ezeket is megtéríteni, hogy 94 I, 2| Álljon be mihozzánk az úr magyar huszárnak, mire a 95 I, 2| obsitot. Márton professzor úr, a bécsi egyetem tanára, 96 I, 2| Bacsányi hofkoncipista úr, aki szintén jakobinus volt - 97 I, 2| azoktól nem sokat várt Maret úr, Napóleon államtitkára, 98 I, 2| ugyan nem beszélt, de Maret úr tudott annyit latinul, hogy „ 99 I, 2| spectabilis”, Andréossy úr pedig tudott annyit németül, 100 I, 2| hányni a Burgba.~- Kegyelmet úr, ez és ez vagyok, erre meg 101 I, 2| két kezét. - Mit akar az úr engem ilyen szurokba keverni? 102 I, 2| szittya idiómát is.~A nemzetes úr nem titkolódzott, hiszen 103 I, 2| János. - Nem talál abban az úr egy fia békát se.~De nem 104 I, 2| írva? - faggatta Heeger úr a mestert.~- Nézte a fene, 105 I, 2| rongyok a szélben, Heeger úr odaugratott egy perzekútort.~ 106 I, 2| én hatökör vagyok.~Heeger úr elrikkantotta magát: Napóleon 107 I, 2| vörös, de ha a fenséges úr kurtábbra nem fogja a magyarok 108 I, 2| köpönyeggel, s leballagott a két úr a várból. A Parádé-piacon 109 I, 2| hiszem el, hogy érem.~A két úr eldisputált Lateráti uram 110 I, 2| kinek integet ez az ifjú úr ezzel a háromágú akasztófával?~- 111 I, 2| társának, hogy a nádorispán úr õfensége itt van! - parancsolta 112 I, 2| megértettem, méltóságos gróf úr!~- No hát akkor isten hírével! 113 I, 2| Jánoson!~- A méltóságos úr kocsisán?~- Hát persze hogy 114 I, 2| grófhoz:~- Méltóságos gróf úr, házasodni szeretnék.~- 115 I, 2| grófot.~- Méltóságos gróf úr, keresztelõre készülünk.~- 116 I, 2| János.~- Méltóságos gróf úr, úgy nézem én, hogy hiába 117 I, 2| ez így, méltóságos gróf úr - csóválta a fejét János. - 118 I, 2| teszem azt, a méltóságos gróf úr... el találna múlni.~Már 119 I, 2| nem köszönik.~- De nagy úr az úr, adjon egy garast - 120 I, 2| köszönik.~- De nagy úr az úr, adjon egy garast - ütött 121 I, 2| megköszönnénk, ha nekünk adná az úr a hurcolkodásra azt a száz 122 I, 2| városbíró.~- Azt a palatinus úr õfensége tudja. Egyszer 123 I, 2| monográfiáját, s Heckenast úr ád érte ötven forintot. 124 I, 2| forintot. Sajnos, Heckenast úr nem akart belemenni ilyen 125 I, 2| olvastam. Greguska tisztelendõ úr ideadta elolvasni az övét.~- 126 I, 2| Márton József professzor úr, aki a bécsi egyetemen magyar 127 I, 2| s Gruber fõtisztelendõ úr fölkérdezte õket:~- Mit 128 I, 2| kétágú.~Gruber fõtisztelendõ úr se látott még ilyent, de 129 I, 2| most Klebelsberg miniszter úr építteti az egyetemi klinikákat, 130 I, 2| Azalatt Gruber igazgató úr szétszalajtotta az örömhírrel 131 I, 2| az Akadémiának. A többi úr csupa magisztrátusbeli volt, „ 132 I, 2| dohánytekercsnek. Helmetzy szerkesztõ úr ugyan - ez volt az a híres 133 I, 2| készségeskedett Gruber igazgató úr.~- Nem feledtem én semmit - 134 I, 2| amit valamelyik szegedi úr támasztott a hajó oldalához.~- 135 I, 2| elõtt:~- Méltóságos gróf úr, a bot az enyém, de nagyon 136 I, 2| lekapni a süvegét a nagy úr elõtt!~- Hátha megszállja 137 I, 2| mondja meg legalább, diák úr - rimánkodtak neki -, hogy 138 I, 2| aranyért se, mint a tekintetes úr. Hanem, ahol én kaptam, 139 I, 2| ahol én kaptam, ott az úr is kaphat, ha jól szalad.~ 140 I, 2| csizmában ballaghass át az Úr színe elé.~Különben élete 141 I, 2| csizmadiánál dolgoztatok, akinél az úr.~A futós csizmadia ugyanis 142 I, 2| a vak koldus.~- Tábornok úr - mondta reszketõ hangon -, 143 I, 2| sírva könyörgött:~- Tábornok úr, legalább a furulyámat fogadja 144 I, 2| honvéd-dicsõségnek. Német lett az úr az országban, bujdosott 145 I, 2| nyílt kerekre a Gergely úr mély ráncba húzódott szeme.~- 146 I, 2| piros hajnalban Gergely úr csakugyan ott szunyókált 147 I, 2| fehér.~- Ejnye, de nagy úr az úr - nevetett a Mitetszik -, 148 I, 2| Ejnye, de nagy úr az úr - nevetett a Mitetszik -, 149 I, 2| Egyszer az angol konzul, White úr mosolygó arccal jelenti, 150 I, 2| most már csak szíja az úr” - akkorára úgy összeégett 151 I, 2| kiérkezett volna értük, s a két úr bosszúsan nézett össze. 152 I, 2| Addig tanakodott a két úr, míg abban állapodott meg, 153 I, 2| várakozással is telik az idõ.~A két úr aztán letarisznyázott az 154 I, 2| odabent, hanem azért a két úr egyszerre vérehagyott arccal 155 I, 2| nyugalmazott uradalmi mérnök úr, akinek a kezébe csak most 156 I, 2| tudtam, hogy K. Szabó Ambrus úr e világon van, hát arról 157 I, 2| csak állta az inspektor úr, amit kimondott. A szalonnának 158 I, 2| vendéggel. - Vagy nem ért az úr magyarul?~De az inspektor 159 I, 2| Csak nem töszi a tekintetes úr csúffá a házamat?~- No hát 160 I, 2| mit tenni, az inspektor úr azt gondolta magában, hogyha 161 I, 2| akinek parancsoljon az úr. Olyan részög a kocsis, 162 I, 2| csavargatta a nyakát a tekintetes úr. - Úgy ver a híre, hogy 163 I, 2| mög ha fél a tekintetös úr, fejszével strázsálok a 164 I, 2| fogadja el a tekintetös úr kamatba.~Ilyen ember volt 165 I, 2| mondja K. Szabó Ambrus úr. Én meg elhiszem neki, ámbár 166 I, 2| uram. Hát mán a tekintetös úr is marhalopásra akarja adni 167 I, 2| kérdözöm.~- Neköm, tekintetös úr? Nem segít neköm senki a 168 I, 2| mondhatom én mög, tekintetös úr. Böcsület dolga az.~- Ötven 169 I, 2| és beszélj.~- No, írja az úr - szegte föl dacosan fejét 170 I, 2| barátságosan a tekintetes úr, és belecsavargatta egy 171 I, 2| csak úgy, mint „Laucsik úr”.~A kiegyezés után való 172 I, 2| mink olyanfélék, tekintetös úr. Ilyen borzasztóságot csak 173 I, 2| nemcsak a Laucsik tekintetes úr volt sûrû vendég, hanem 174 I, 2| hanem a Ráday méltóságos úr is.)~Az öreg betyár úgy 175 I, 2| emberre.~- A Lócsik tekintetös úr keresteti kendöt.~- Nem 176 I, 2| Legalább Beck Pista nemzetes úr, a város néhai katonaügyi 177 I, 2| hiszem, hogy a nemzetes úr hitte, mert õ sohase hazudott - 178 I, 2| földbirtokos, igen tekintélyes úr, mutogatott nekem egy kostól 179 I, 2| akar éntûlem a tekintetös úr?~- Majd megmondom Sándor, 180 I, 2| Pétöri dohány ez, tekintetös úr.~- Jól mondod, Sándor - 181 I, 2| csipködtet a tekintetös úr - vont vállat Sándor, aki 182 I, 2| Én.~- Hát fúrt-e már az úr lószörbül pipaszárat?~- 183 I, 2| Tögyön vele próbát az úr, ha van hozzá kurázsija, 184 I, 2| szilvóriumot!~- Igya mög az úr maga! - vágta rá Sándor 185 I, 2| Ne engöm nyaggasson az úr, hanem a magafélét - mondta 186 I, 2| mondtam. De azt fölérheti az úr ésszel, hogy én hatökör 187 I, 2| öleget, mikor a prófosz úr sétáltatott.~- Hát hogy 188 I, 2| Azt mán a tekintetös úr dolga kisütni, mert a tekintetös 189 I, 2| kisütni, mert a tekintetös úr azért húzi a lénungot.~- 190 I, 2| neköm azt a barátságot az úr, hozassa el a Katitul az 191 I, 2| Kinek szánta a tekintetös úr? - rebbent meg a menyecske 192 I, 2| Engödelmet kérök, tekintetös úr. De magának volt igaza. 193 I, 2| tekintete.~- Hej, tekintetös úr, ha engöm ötvenegyben le 194 I, 2| pedig elhiheti, tekintetös úr, mert csak esztendeje temettettem 195 I, 2| Hol vannak már, tekintetös úr?~- Kicsodák? - kérdezte 196 I, 2| Idáig is elérnek, tekintetös úr?~- Hiszen ide igyekszenek, 197 I, 2| Kikindára.~- Elmögy a tekintetös úr?~- El ám, Sándor, elmegyünk. 198 I, 2| Hát minek néz engöm az úr? Csak nem gondolja, hogy 199 I, 2| Azt írja benne a doktor úr, hogy amikor Sándor kiszabadult 200 I, 2| mellõl a hivataltévõ nagy úr, aki soha ítéletet alapos 201 I, 2| ezök mustrálva, tekintetös úr! Aki hitványos van köztük, 202 I, 2| urak voltak az A-yak, Péter úr is három asszonyt nyûtt 203 I, 2| válogatás. Neki mindegy volt, ha úr, ha szegény, mindenkit csúffá 204 I, 2| zabocskájukat aratgatták.~Péter úr belekóstolt a túróba tisztesség 205 I, 2| ebben a faluban a legnagyobb úr?~- Én volnék - lépett elõ 206 I, 2| Hát ki itt a gazda?~- Nagy úr az, földi, láthatatlan, 207 I, 2| süthetünk belõle.~Péter úr aztán kocsira kapott, s 208 I, 2| máskor is kérnek a nagyságos úr jóakaratából.~A földesúr 209 I, 2| hárította el õket Péter úr -, szót se érdemel az egész.~- 210 I, 2| Talán a polgármester úr.~A polgármester Haberhauer 211 I, 2| Én vagyok, tekintetes úr.~- No nézze, itt egy korona, 212 I, 2| jár a koronáért, mert az úr csak egy hatos árát hozott 213 I, 2| kunsági városban! A tanár úr már emlék gyanánt se igen 214 I, 2| tudom - bólintott a tanár úr. - Sasku Károly magyar illemtana 215 I, 2| Szabad megnézni, igazgató úr, jól tudom-e még a leckét.~- 216 I, 2| perc múlva berohant a tanár úr az igazgatói irodába.~- 217 I, 2| igazgatói irodába.~- Direktor úr! Ki küldte, kinek küldte, 218 I, 2| van címezve, ugye?~A tanár úr megvakarta a fejét.~- Kérem, 219 I, 2| kir. sasmadarat!”~A tanár úr a homlokára ütött.~- Direktor 220 I, 2| homlokára ütött.~- Direktor úr, nem hozott nekünk mostanában 221 I, 2| csóválta fehér fejét a direktor úr azzal a léleknyugalommal, 222 I, 2| fullánkos célzás is a tanár úr éves bécsi csellengésére. 223 I, 2| mikor lehetett az, direktor úr? - izgult a tanár úr.~- 224 I, 2| direktor úr? - izgult a tanár úr.~- Úgy négy hónapja, karácsony 225 I, 2| János - tekingetett a tanár úr a kályha felé.~- Nem lehessen 226 I, 2| dehogy! - törte fel a tanár úr a borítékot. - A cs. és 227 I, 2| ez magyar iskola.~A tanár úr megnyugtatja a feljebbvalóját. 228 I, 2| igazgató úrnak.~Az igazgató úr elgondolkozott.~- Mond valamit 229 I, 2| külön, se együtt.~A tanár úr alig mert megszólalni.~- 230 I, 2| megszólalni.~- Drága jó direktor úr, nem König és Adler az, 231 I, 2| az ügyvéd verte rá.~Ez az úr szintén nevezetes ember 232 I, 2| ember volt helyben. A tanár úr nem tudta mire magyarázni, 233 I, 2| mi lett a sassal, ügyvéd úr?~- Nemigen maradt már annak 234 I, 2| ábrázat - vette fel a tanár úr Zeus madarát, szétkurjantván 235 I, 2| valami szépet. Baksay tanár úr azt mondta, költõ lesz belõlem, 236 I, 2| ész elfér, Zólyomi tanár úr pedig akadémikusnak szánt, 237 I, 2| az -, Trungel tisztelendõ úr pedig arra biztatott, hogy 238 I, 2| azért mégiscsak Kunz tanár úr találta el legjobban.~- 239 I, 2| szentenciája rólam.~Kunz tanár úr az ábrázoló geometriát tanította, 240 I, 2| volt. De azért Kunz tanár úr tárgyilagos ember volt, 241 I, 2| végét csengették. Kunz tanár úr fejébe csapta a kék bársony 242 I, 2| inkvizíciót Mihálovits tanár úr.~Némi habozás után felrajzoltam 243 I, 2| gúnnyal Mihálovits tanár úr. - Meg tudná mondani, miféle 244 I, 2| mereszkedett rám döbbenten a tanár úr.~- Hangosan, fiam, hangosan! - 245 I, 2| Ebbõl elég is lesz, tanár úr, ex ungue leonem! Maga pedig 246 I, 2| szavazzunk, szavazzunk!”~- Doktor úr - javasoltam az ügyvédnek -, 247 I, 2| õszintén a fõtisztelendõ úr, tudja vagy nem tudja, mi 248 I, 2| vagyunk, méltóságos fõispán úr - fordult az ügyvéd az elnöki 249 I, 2| írja most nekem G. I. King úr Cincinnatiból, hogy olvasta 250 I, 2| hiszem, azt csak Kunz tanár úr tudta, ámbár abban se vagyok 251 I, 2| hogy most már menjen az úr, míg szépen van, mert úgy 252 I, 2| kutyakopogóst.~- Hej, csak nagy úr a fõbíró! - csóválták a 253 I, 2| vármegyeházán egy pesti úr állított be az alispánhoz, 254 I, 2| rajta, hogy nyilván Guge úr is fölkapta rá a fejét valahol 255 I, 2| füvellõ égi mezõkön. (Guge úr is honti földesúr volt, 256 I, 2| disznópásztor lett Guge úr sarjadékából.~Az igricek 257 I, 2| Istvánt:~- Ha Istent ismer az úr, csak tíz percre eresztessen 258 II, 1| kriptaajtót, a felséges úr még korhelylevesre se ment 259 II, 1| országunkból, ha a felséges úr utód nélkül talál meghalni? 260 II, 1| egymással, mert a király úr azt hitte, most is az a 261 II, 1| amelynek ajtaját Garcia úr sarokra kitárta.~- Mit akartok? - 262 II, 1| bolondja. Különben ez a derék úr is okos ember volt, mert 263 II, 1| olyan muzsikus, mint az úr, de olyan tisztelõje sincs 264 II, 1| Meg azt is tudom, hogy az úr kedvéért az Isten is megáldja 265 II, 1| megérkeztek. De mért kérdezi az úr?~A szatócs nagyon ravasz 266 II, 1| gallérjukba. Nem tudja, hogy ez az úr mit beszél, õt nem figyelmeztette 267 II, 1| minisztériumába.~Berryer úr volt a rendõrminiszter, 268 II, 1| mosolygott gúnyosan Berryer úr, aki nem volt ijedõs ember, 269 II, 1| a más dolgához, Berryer úr vigyázzon a királyára, ahogy 270 II, 1| van - sápadt el Berryer úr, mikor a hírt megjelentették 271 II, 1| sarkon kidobolták a herceg úr õmagassága legkegyelmesebb 272 II, 1| hanem, ha beéri a tiszt úr káposztalevessel meg rántott 273 II, 1| batyuska?~- Itthon-e a tanár úr, matuska?~- Nincs, batyuska, 274 II, 1| Különösen De Saint-Aulaire úr fújta ellene a követ pár 275 II, 1| ajtót maga De Saint-Aulaire úr nyitotta ki, aki rózsát 276 II, 1| Azonban sokkal finomabb úr volt, semhogy kimutatta 277 II, 1| vendégnek.~- Úgy látom, gróf úr szereti az állatokat - kezdte 278 II, 1| Alfréd, mire De Saint-Aulaire úr kényszeredett mosollyal 279 II, 1| költõnek, elmondta neki Aubry úr kutyájának esetét, aki Charlemagne 280 II, 1| kapkodnak.~De Saint-Aulaire úr idegei nem bírták ezt a 281 II, 1| Rögtön oda sederedett a két úr közé, és mivel egyik se 282 II, 1| szavazatát.~De Saint-Aulaire úr hölgyei lekötelezõ nyájassággal 283 II, 1| mert azt hittem, a gróf úr kutyája.~- Én pedig a költõ 284 II, 1| kacagott De Saint-Aulaire úr, de most már szívébõl. - 285 II, 2| tekintetbe venni, mert aki úr, az menjen az urak kocsmájába, 286 II, 2| poharához, hogy a tisztelt úr fölrezzen, és helyrerántja 287 II, 2| elfordítja a fejét. - Pincér úr, füzetni!~Aztán betarisznyázzák 288 II, 2| semmi tolakodás. Az írnok úr akár el is alhatott az újságon, 289 II, 2| pénzömbül ne parancsolgasson az úr!~Hát most más világ van, 290 II, 2| Ugyan mondja mán mög az úr, mért ne vónék? - ereszti 291 II, 2| akadt olyan agyafúrt városi úr is, aki azon kezdte a programbeszédét, 292 II, 2| Nem ér az semmit, mérnek úr. Nem vasút köll mán minekünk, 293 II, 2| gyerökei vannak. A tekintetös úr levelezi ûket, ugye?~- Nem 294 II, 2| Istennek ajánlom, tekintetös úr. Én jót akartam.~- Möghiggye, 295 II, 2| Vendel hajdú.~- Az ispán úr sürgõsen hívatja kendet - 296 II, 2| mondotta mogorván.~- Az ispán úr? - ragyogott föl a szeme 297 II, 2| biz abból, hogy az ispán úr nagyon haragosan lehordta 298 II, 2| toporzékolt a tekintetes úr. - Tegnap is libákat láttam 299 II, 2| vörösödött az indulat is az ispán úr képén. - Zálogot kell venni 300 II, 2| mondom - fújt nagyot az ispán úr -, ha még egyszer panaszt 301 II, 2| akkor egy kicsit nostras az úr, üljön ide közénk, férünk 302 II, 2| elõtt.~- Mégiscsak igazgató úr ért legtöbbet a borhoz. 303 II, 2| kérdezték tõle.~A képviselõ úr nagyon indignálódva felelt:~- 304 II, 2| nyáron sok volt a méltóságos úr és kevés a borravaló. Ez 305 II, 2| Egészen jól remélte a fõnök úr. Õméltóságáék ugyan még 306 II, 2| búcsúztatót a méltóságos úr mondotta, gomblyukában ökörfarkkóróvirággal. 307 II, 3| pengõt.~- Nem igénylöm én az úr pézit - rántott egyet a 308 II, 3| Adjon Isten, tekintetös úr. No, hogy mondja az újság? 309 II, 3| ne gondolja a tekintetös úr, hogy nini, tán ezért vagy 310 II, 3| szabadságában, még ha olyan nagy úr is, mint Attila.~Kis õsz 311 II, 3| Ezt is köszönöm, dilektor úr - hajolt hozzám bizodalmasan 312 II, 3| barátom, ez valami nagy úr lehet, mert rettentõ mérges 313 II, 3| is írhatott ez a városi úr az õ neve mellé piros keresztet - 314 II, 3| is, mit farcinál engöm az úr!~Odanéztem a levelerúgott, 315 II, 3| lopni, mert csak én vagyok úr, és mégis egyedül én követek 316 II, 3| gödörben a vizeskorsónkat. Nagy úr itt az embernek való víz, 317 II, 3| Mit gondol maga, igazgató úr, mire valók voltak ezök?~- 318 II, 3| szólítani. De ha az igazgató úr nincs jelenlétben, akkor 319 II, 3| múzeumnak, és az igazgató úr képében megszállja a tanyát 320 II, 3| a rém, mert az igazgató úr huncut ember, és úgy forgatja 321 II, 3| foglaltatik, az igazgató úr most már teljesen tökéletes 322 II, 3| toppan meg az igazgató úr, aki most õszintén értetlen, 323 II, 3| aki ültette.~Az igazgató úr most már tisztában van a 324 II, 3| mondják vontatva.~- A tanító úr szemétdombján?~- Nem, nem 325 II, 3| No?~- Nézze... igazgató úr... nem akartunk mink rosszat 326 II, 3| ember, dolgos ember a Máder úr, de nagyon magának való, 327 II, 3| odalépett hozzánk Máder úr, aki addig a kerítés mögül 328 II, 3| kel keresni üket, igazgató úr. Otan én már felaskaltalak 329 II, 3| múzeum semmit. Erre Máder úr is haragudott, meg én is, 330 II, 3| dénárnak.~- Hát úgy, igazgató úr - mosolyog a szelíd arcú 331 II, 3| mentegettem magam Máder úr elõtt.~- Az nem tesz semmit 332 II, 3| hever a földön. - Máder úr kivágatta a fát, hogy utunkban 333 II, 3| magyart, mint az öreg Máder úr. De már olyanok, nem tudom, 334 II, 3| az uradalmába. Igen derék úr különben, szívesen látott, 335 II, 3| Nem igaz?~A méltóságos úr nem mondott véleményt, és 336 II, 3| Hogy ásathasson az igazgató úr addig, míg a szép idõben 337 II, 3| kikötése volna, igazgató úr.~- Jókor jut eszibe - mondom 338 II, 3| tömködsz. Én tudom, hogy csak úr vagy te is, kutya van benned.” 339 II, 3| félcipõm homokkal.~- Hja, az úr a pokolban is úr, tudja - 340 II, 3| Hja, az úr a pokolban is úr, tudja - néz rám valami 341 II, 3| megcsóválja a fejét.~- Tögye el az úr a cigarettlijit. Nem vagyunk 342 II, 3| alapvizsgán Krenner tanár úr, Isten nyugtassa. Szemre 343 II, 3| hogy maga is csak olyan úr, mint a többi, és mög akari 344 II, 3| kútfödélre.~- Mit mutogat ezön az úr? - fúrta belém a szeme pengéjét. - 345 II, 3| hiteles zsidajukkal.~Varga úr, a városi autó sofõrje bizodalmasan 346 II, 3| rendõrségre vigyem õket, igazgató úr?~- Isten õrizz! Hiszen nem 347 II, 3| sírból, mikor a helytartó úr, a János, odahívta gyöngyöt 348 II, 3| megadóztatná a pénzügyminiszter úr, akkor én bizonyosan elsõ 349 II, 3| Nem jól mondom, igazgató úr?~Ráhagyom egy szótlan fejbiccentéssel, 350 II, 3| Szereti a virágot a tekintetös úr. Hát csak szeresse is, még 351 II, 3| tavaszt. Hát a tekintetös úr merne-e fogadni? De elõre 352 II, 3| helytartójátul, hogy a tekintetös úr velembeli.~Vén szamár, gondoltam 353 II, 3| mert nagy öröm az, mikor úr van csúffá téve. Mégpedig 354 II, 3| tán sértésnek a tekintetös úr? Hiszön csak afféle tréfabeszéd 355 II, 3| Nézze csak mög a tekintetes úr a mappát.~Megnézem a térképet, 356 II, 3| azt mondta a tekintetös úr, hogy ne bántsuk, az is 357 II, 3| egy kis áldomást, igazgató úr - sütött ki Mihály szemébõl 358 II, 3| Neköm se volt, tekintetös úr - mondta Mihály csöndesen.~- 359 II, 3| Egyet se, tekintetös úr. Mert nézze...~Nem mondhatom 360 II, 3| Szórul szóra, tekintetös úr. Kész vagyok a törvény elõtt 361 II, 3| Holtig szégyönlöm, tekintetös úr.~Meg kellett simogatni a 362 II, 3| tõled, ha a belügyminiszter úr írást ád róla, hogy õ ismer 363 II, 3| aranyfibulát a múzeumba.~- Igazgató úr, tetszik tudni, micsoda 364 II, 3| micsoda ez?~Az igazgató úr egy kicsit megszédült, a 365 II, 3| veszem annyiért, ha igazgató úr ád nekem érte ötszázat.~ 366 II, 3| láda fenekén.~Az igazgató úr ezután nyakába vette a várost, 367 II, 3| telefonált az igazgató úr az aranymûvesnek. - Most 368 II, 3| szorongatta a kezét az igazgató úr. - Hát most már, ugye, rendben 369 II, 3| derült fel az igazgató úr, és átadta az írást, amivel 370 II, 3| Számítottam rá, hogy igazgató úr ezt meg fogja kérdezni tõlem. 371 II, 3| és mosolygott az igazgató úr is.~- A londoni börze - 372 II, 3| szomszéd -, ez a nagyságos úr munkáltati.~- Ez? Osztán 373 II, 3| Cuci?~- Tessék, igazgató úr - nyitott ki Cuci egy kisajtót -, 374 II, 3| ezelõtt valami hun-avar úr övszíján fityegett.~- No, 375 II, 3| magának?~- Semmit se, igazgató úr - teszi hátra Cuci János 376 II, 3| Megjöttünk, igazgató úr. Ha vélekszik még rám.~- 377 II, 3| újságban, hogy igazgató úr fölmagasztalta a szõregieket. 378 II, 3| adni?~- Tudja, igazgató úr, nekünk nem volt olyan kis 379 II, 3| Ha majd bontatja igazgató úr a temetõt, és fölvesz bennünket 380 II, 4| mosolyodott el Antal úr - hiszen nem tûri a te bozontod 381 II, 4| Fütyû - nevetett Antal úr, s a kalaptól a csizmáig 382 II, 4| abból csakugyan, hogy Antal úr egyszer hiába nyúlt a ládafiába, 383 II, 4| csapott a tenyerébe Antal úr, s másnap már fúratta a 384 II, 4| nem ment éhesen, s Antal úr együtt bólongatott a nevetõ 385 II, 4| vagyok, lelkem tekintetes úr. Elvitte a tehénkémet zálogba 386 II, 4| zálogba a Gáspár tekintetes úr. Segítsen rajtam, lelkem 387 II, 4| rajtam, lelkem tekintetes úr!~- Sebaj, lelkem - szalajtotta 388 II, 4| szalajtotta ki a száján Antal úr, de aztán megzavarodva nézett 389 II, 4| könyökölt az asztalra Antal úr -, annyi pénzed csak van, 390 II, 4| érte pénz - folytatta Antal úr. - Visszaadod az asztalosné 391 II, 4| mosolygott szelíden Antal úr -, de van egy kikötésem. 392 II, 4| világéletében - nézett Gáspár úr a bátyja után, aki olyan 393 II, 4| bizony megtartották. Gáspár úr hiába vágatta ki másnap 394 II, 4| asszony?~- Mög, fölorvos úr, az Isten áldja mög a hozzámvaló 395 II, 4| én leszek benne nagyságos úr. A jövõ az Isten kezében 396 II, 4| meg fog emlékezni arról, úr létemre is milyen jó szóval 397 II, 4| fiam. Valamelyik adótiszt úr azt tanácsolta Messzi Pálnak, 398 II, 4| veszelõdik az el, tekintetös úr, mert vigyáznak egymásra 399 II, 4| fekete volt a tekintetös úr, mint a Bogár, most mög 400 II, 4| gyüttünk olyan jóra, tekintetös úr! - Ezt csak súgva mondja 401 II, 4| mondja ijedten:~- Tekintetös úr, baj van.~- No?~- Möglépött 402 II, 4| Sokat köll-e várni, orvas úr?~Furcsállom, hogy egyesével 403 II, 4| töreködtünk be magához, tekintetös úr?~- Majd megmondják kendtek.~- 404 II, 4| amíkrül legolcsóbb, tekintetös úr!~Ezeknek az együgyû ravaszságoknak 405 II, 4| csak nem kívánja tõlem az úr, hogy gesztenyével zabáltassak 406 II, 4| táblabíró úrnak, és a táblabíró úr lapját hajítja be a pincelakásba 407 II, 4| mit akar vele a tekintetös úr? Mári tanyai eredés, öt 408 II, 4| Dehogynem - mosolyog a tanító úr -, csak nem jól tetszett 409 II, 4| ni - mutatott rá a tanító úr a legrongyosabbra. - Mondd 410 II, 4| akárhol - segíti ki a tanító úr.~Pétör szót fogad, és éppen 411 II, 4| könyvet - vezényelt a tanító úr. - El tudnád-e mondani, 412 II, 4| hanem én. Megkaptam a tanító úr karját.~- Kedves barátomuram, 413 II, 4| elégedve magával, a tanító úr azonban kicsit zavartan 414 II, 4| olvasókönyvben.~A tanító úr azonban nem hagyja magát, 415 II, 4| adná, de azért a tanító úr nincs megelégedve, s neki 416 II, 4| aranyból van a szíve. A tanító úr, akinek mindenütt ott a 417 II, 4| lehet megcsalni. A tanító úr megsejtette, hogy Pétör 418 II, 4| napvilágra kerültek. A tanító úr figyelte minden mozdulatát. 419 II, 4| tapasztva.~Mire a tanító úr utolérte, Pétör már ott 420 II, 4| Pétör? - kérdezte a tanító úr.~Pétör - szégyen, nem szégyen - 421 II, 4| sírt Marika is, és a tanító úr addig tiltotta kettõjüknek 422 II, 4| tilalmas cselekedet, a pap úr dolga. A pap urat azonban 423 II, 4| fuvarral és pénzzel. A pap úr ezért meghatalmazta a tanító 424 II, 4| törökül volt, még a szolgabíró úr se tudta elolvasni, pedig 425 II, 4| kellett szerezni. A tanító úr ugyan Isten nevében is elkántálta 426 II, 4| nevében a kofa válaszol:~- Aki úr, az mönjön az urak közé!~ 427 II, 4| érzem, hogy igaza van.~- Úr a fene - mondom - hiszen 428 II, 4| növeli a szimpátiát, mert ha úr volnék, akkor tárcából venném 429 II, 4| ki tudja, melyik zászlós úr járt vele valaha elsõ osztályon 430 II, 4| már el is indul.~- Hát az úr - néz rám a bakter. - Nem 431 II, 4| fejét:~- Kedves igazgató úr, hogy gondolja ezt? Kétkötetes 432 II, 4| ha ezt a pénzügyminiszter úr tudná, vagy ha a 33-as bizottság 433 II, 4| keserve. - Hát azt gondolja az úr, csavargót akarok én nevelni 434 II, 4| akasztotta meg a tanító úr a háromaraszos hun utódot - 435 II, 4| lelkedeséssel...~A tanító úr összecsapta a két kezét.~- 436 II, 4| lelkesedéssel.~A tanító úr megint össze akarta csapni 437 II, 4| követválasztás lesz, kedves tanító úr, akkor igen. Gondolom, olyankor 438 II, 4| azt parancsolja a tanító úr, hogy mondjon egy szép idõhatározó 439 II, 4| Nos? - sürgeti a tanító úr. - Mi lesz azzal az idõhatározó 440 II, 4| van.~Csakugyan a tanító úr is izzad, a vizsga-elnök 441 II, 4| is izzad, a vizsga-elnök úr is, el kell ismerni, hogy 442 II, 4| De hát milyen párti az az úr?~- Mindegy az, kérem, nagyon 443 II, 4| milyen az elve. Az egyik is úr, meg a másik is úr, mi különbség 444 II, 4| egyik is úr, meg a másik is úr, mi különbség lehetne köztük?~ 445 II, 4| Lehet, azért, mert én is úr vagyok, s az egyik urat, 446 II, 4| kérdezte meg tõlem:~- Tán az úr is abban a járatban van?~- 447 II, 4| mióta kikerültek a tanító úr keze alól; se azt, hogy 448 II, 4| az országban a legnagyobb úr?~Egy öreg ember azt felelte - 449 II, 4| a tisztjének:~- Hadnagy úr, ez ám a föld!~Nem tette 450 II, 4| hogy két holdat, a jegyzõ úr is rábólintott, meg a városból 451 II, 4| városból való nagyságos bíró úr is. De a környékbeli uraságok 452 II, 4| föl magát”. De a jegyzõ úr közbeszólt, hogy János mindig 453 II, 4| se állt be, s erre a bíró úr, az Isten áldja meg érte, 454 II, 4| benne, hogy a polgármester úr mindnyájunkat elcsapna, 455 II, 4| mindenki egyetért. A végrehajtó úr nem gyõzi a szemüvegét fujkálni, 456 II, 4| nézett nagyot a városi úr. - Hadirokkant?~Nem, azt 457 II, 4| segítséget húznak.~A városi úr nagyot nevetett. Sok együgyûség 458 II, 4| lesz neki az ura, a városi úr elkomolyodott. Írásokat 459 II, 4| Mérgesen beszélt a városi úr, nem úgy, mint akik a följebbvaló 460 II, 4| megesett rajta a városi úr szíve.~- No azért ne virginálj 461 II, 4| csapta össze a kezit a tanító úr. - Bújj ki hamar abbul a 462 II, 4| a köpönyegbõl!~A tanító úr nem tudta, hogy a köpönyeg 463 II, 4| amikor lehetett, a tanító úr is elsikkasztotta az iskolamulasztást. 464 II, 4| eszközökben. Még a városi úr is tehet jót a szegény emberrel, 465 II, 4| akarja látni az igazgató úr? Mert azt mondják, az ott