Kötet,  Fejezet

  1     I,   1|          harapni az írnok urat.~Reggel, ahogy kisütötte a nap az álmot
  2     I,   1|                is méltányolná úgy, mint ahogy Borbás keresztanyám méltányolta,
  3     I,   1|            sebesebben jött lefelé, mint ahogy én fölfelé mentem, s olyan
  4     I,   1|          megfordítva írom az S-et, mint ahogy falusi, szabók cégtábláján
  5     I,   1|       nyomogatta a lábam Sor doktor úr, ahogy ott feküdtem összeszorított
  6     I,   1|                 kenyeret, azon melegen, ahogy a kemencébõl kiszedtük,
  7     I,   1|         tanultam. Se ajtaja, se ablaka, ahogy a mese mondja. Azaz, hogy
  8     I,   1|             mintha sírt volna örömében, ahogy a dér leolvadt róla. Az
  9     I,   1|           orcája is színesedni kezdett. Ahogy ránk vetette háládatos tekintetét,
 10     I,   1|                földed. Tégy-végy rajta, ahogy neked tetszik. Én bele nem
 11     I,   1|           ballagtunk ki dinnyét szedni. Ahogy odaérünk a mezsgyére, eljajdítom
 12     I,   1|          tudománnyal? - kérdezte tõlem, ahogy könyveimet nyalábolgattam
 13     I,   1|               úgy füstölt belõle a por, ahogy szétterítette az asztalon
 14     I,   1|               nyíltszívû úriember volt. Ahogy az édesanyám elment, azonnal
 15     I,   1|                 nézett csúnyábban, mint ahogy én vevõmre néztem.~- No
 16     I,   1|                szokott folyni a könnye, ahogy azóta megtanultam.~Csak
 17     I,   1|               le is ültette az anyámat, ahogy a másodikos bizonyítványomban
 18     I,   1|                csókolni édesanyámat, de ahogy nekitántorodott a kerékvetõ
 19     I,   1|              mindjárt nevén szólította, ahogy a gyûrûs, kövér kezét elénk
 20     I,   1|               bírtam egy hétnél tovább. Ahogy elhaladtak a házunk elõtt
 21     I,   1|                az esze, mint a borotva.~Ahogy összeadtuk a pénzt, Palkó
 22     I,   1|          fuldokolta kapzsian Torongyos, ahogy meglátta a tojásban a húszast.~-
 23     I,   1|                 szóra az asztalhoz úgy, ahogy volt, a nagy báránybõrsapkával
 24     I,   1| szõlõmetszõkéssel a csizmaszárban. Mint ahogy a kártyabeli királyok sohase
 25     I,   1|              nem zavarta az álmát, mint ahogy nem háborgatta az asztalnál
 26     I,   1|      étvágyamnál - szuszogta bánatosan, ahogy egy kis lélegzetet vett. -
 27     I,   1|                 volt a tolvaj.~Azonban, ahogy telt-múlt az idõ, egyre
 28     I,   1|                 hozom ki.~Napba nézett, ahogy a kerítésajtót behúzta maga
 29     I,   1|               keresztapám a cirmosra.~S ahogy betessékelte a tarisznyába,
 30     I,   1|         Szerencsés Fekete György nevét, ahogy az illendõség kívánja:~-
 31     I,   1|                innen, akasztófára való!~Ahogy az elfutott ész nélkül,
 32     I,   1|               erõs fogadást tettek úgy, ahogy Mártontól látták. Márton
 33     I,   1|            csodálkozott rá az anyukája, ahogy az imposztor megjelent a
 34     I,   1|           húztam elõ az osztálykönyvet.~Ahogy kinyitom, platty, ráesik
 35     I,   1|          tanítani - mondta az igazgató, ahogy bemutatkoztam neki, és ideadta
 36     I,   1|         szabadságharc. Mindjárt láttam, ahogy átlapoztam, hogy nagy tudós
 37     I,   1|                 magyar ember a király”. Ahogy a végére értünk, vállon
 38     I,   1|                 A gyerek rám bámult, de ahogy a szemem sarkával odavágtam
 39     I,   1|                rám nézett.~- Na tovább, ahogy következik!~- D...~- A számot
 40     I,   1|                      A számot is mellé, ahogy következik!~- D3 E4 F5 I6 ...~-
 41     I,   1|                 az avar urak közé, mert ahogy én ismerem õket, azok meg
 42     I,   1|                gyönyörûséget is tudnék.~Ahogy így osztozunk, gurul be
 43     I,   1|            mondom, hogy így van ez jól, ahogy van, nem baj az, hogy barátaimat
 44     I,   1|               Itt se teszem, se veszem, ahogy elmegyek mellette. Nagyon
 45     I,   1|             szeretnék még róla írni. De ahogy az életemet ismerem, a verseskönyvet
 46     I,   2|              azt nézhették egész estig, ahogy Péter a gallérja mögé eresztgette
 47     I,   2|            amink addig nem volt. S mint ahogy a karonülõ csecsemõ kapadozik
 48     I,   2|        domborodott, fél életnagyságban. Ahogy az agyagot levakartuk róla,
 49     I,   2|            nyaka nem olyan szép vastag, ahogy Átillának dukálna, inkább
 50     I,   2|               fuvarosoknak nézték õket.~Ahogy ott szemlélõdik a király
 51     I,   2|           kivilágosodott a sötétségbõl, ahogy közeledett az õrtüzekhez.
 52     I,   2|                 Pallavicini nevét, mint ahogy az urak mondják.) Valahogy
 53     I,   2|          testhezállóbb elnevezése, mint ahogy az urak elanyakönyvelték.~
 54     I,   2|               lehetne már németet lõni, ahogy frissen szerzett barátom,
 55     I,   2|               képpel mondotta ezt, mint ahogy a nagyurak szoktak beszélni
 56     I,   2|            kelete volt a fínomkodásnak. Ahogy a hadnagy a Latrán utcában
 57     I,   2|                lett volna békónak is.~S ahogy javában mulatoznak, egyszer
 58     I,   2|             mert úgy csinál a témákkal, ahogy a miniszterek szoktak csinálni
 59     I,   2|               hol frisset, hol sebeset, ahogy a Hóbajárt úr parancsolta.~
 60     I,   2|             hogy oda okos embör köll.~S ahogy másnap megindult a tápéi
 61     I,   2|                mindön embör úgy tögyön, ahogy én töszök, akkor nem lössz
 62     I,   2|           cselédjei is vakarództak.)~De ahogy ezt a sok keserû-savanyú
 63     I,   2|             jártak jól a jámborok, mert ahogy a basa végignézett a sült-tökbe
 64     I,   2|              döcögött bele a nagy hasa, ahogy a könnyeit törülgetve kiadta
 65     I,   2|            zúgták rá a többi követek, s ahogy hazaértek, rögtön bírónak
 66     I,   2|               kiáltották ki a csõszt. S ahogy a Hóbajárt basa meghallotta
 67     I,   2|                 összeverõdött féltiben, ahogy leborult a basa elõtt:~-
 68     I,   2|                  ha valaha visszakerül.~Ahogy ott nézelõdik a víz mentén,
 69     I,   2|               dobbant örömében a szíve, ahogy megmarkolta a zacskót. Annál
 70     I,   2|              megindult a falu felé. Hát ahogy megfordul, jön ám neki szembe
 71     I,   2|               lisztes zacskó!~Máté meg, ahogy meglátta, mit csinál a török,
 72     I,   2|               borbély. És elmondta úgy, ahogy volt, miképpen szólította
 73     I,   2|          nevetett a német a szeme közé, ahogy lecihelõdött a lóról.~Õsapám
 74     I,   2|                irgalmat, se tekintetet. Ahogy hazaért a bíróválasztásról,
 75     I,   2|             áristomba, ebadta fattyú!~S ahogy egy hajtásra legurította
 76     I,   2|          nemzetes bíró uram, ma reggel, ahogy a vak Császár Andrissal
 77     I,   2|            eltévedt a rengeteg közepén. Ahogy tévelyeg elõre-hátra, egyszer
 78     I,   2|            macskaugrás ide az országút.~Ahogy aztán mennek, mendegélnek
 79     I,   2|               Én vagyok az úr a háznál, ahogy Szûr Péter barátom mondta.
 80     I,   2|               torkaszakadtából Csikaló, ahogy visszaszaladt a táborba.~
 81     I,   2|               el magát bosszúsan Dória.~Ahogy ott néznek egymásra tanácstalanul,
 82     I,   2|               sírhatnéksággal a deák, s ahogy megállt a tornác törött
 83     I,   2|                jutott eszébe a deáknak, ahogy onnan a tornác aljából elnézte
 84     I,   2|               is megreccsent a nádszék, ahogy öreges lassúsággal ölelõformán
 85     I,   2|               már az öreg ököl. A deák, ahogy odalépett, el is mosolyodott
 86     I,   2|        bosszúságát. Azt se vette észre, ahogy vállára vetett bottal haladt
 87     I,   2|         ajánlotta fel magát a „közért”, ahogy most mondanánk. Nem mintha
 88     I,   2|               is kifogott abrakolni. De ahogy a tarisznya apadni kezdett,
 89     I,   2|              ijedtükben az oszlopokról, ahogy elkerekítette:~- Micsoda?
 90     I,   2|                 szénáskertekben fogott. Ahogy a Salamon és Markalf históriájában
 91     I,   2|              Megbékült abban a nyomban, ahogy a mérgét kiadta. S ha vén
 92     I,   2|              olyan közel az emberekhez, ahogy tett-vett, jött-ment a vásznon,
 93     I,   2|         tett-vett, jött-ment a vásznon, ahogy mosolygott és haragudott,
 94     I,   2|               mosolygott és haragudott, ahogy a lováról leugrott, és a
 95     I,   2|                 a botjára támaszkodott, ahogy Voltaire-nek kitette a szûrét,
 96     I,   2|       Voltaire-nek kitette a szûrét, és ahogy a tábornokainak saját kezûleg
 97     I,   2|           párnán ült a Mária Trézia, de ahogy a csikóst meglátta, három
 98     I,   2|                  Úgy mondom el a mesét, ahogy deákkoromban Holló igazgató
 99     I,   2|                mondja csillogó szemmel, ahogy következik. Mintha csak
100     I,   2|            udvarra, s ott úgy szelelte, ahogy a szegény ember a búzát
101     I,   2|            rezsgett bele a cigánybolha, ahogy magyarkovácsul a szikrát
102     I,   2|               nagyobb volt a rend, mint ahogy a peregrinus gondolta.~Mivel
103     I,   2|                 Mindig ezt számítgatta, ahogy a Kärtnerstrassén hányta
104     I,   2|               hajóskapitánya nevében, s ahogy a nagy sokaságot látta,
105     I,   2|        hihetetlennek hangzik, így volt, ahogy következik.~A csókai csata
106     I,   2|               szeressétek egymást, mint ahogy a Teremtõ mindnyájatokat
107     I,   2|                körüljárta pihenõ hadát. Ahogy kerül-fordul egyet, megint
108     I,   2|              heveredett le a tûz mellé. Ahogy ott könyököl, érzi, hogy
109     I,   2|              tanultam, s most úgy adom, ahogy vettem. Se hozzá nem teszek,
110     I,   2|                 le a gyapjúnyíró ollót, ahogy becsörtettünk nagykényesen.~-
111     I,   2|                 föl belõle buksi fejét, ahogy meglátott bennünket.~- Gyere
112     I,   2|               nem untunk sose. Egyszer, ahogy fáradtan ballagtunk hazafelé
113     I,   2|                  Megriadt az istenadta, ahogy meglátott bennünket, de
114     I,   2|                hol ragyogott a szemünk, ahogy a honvédek csatáiról beszélt,
115     I,   2|            Haynaut meg nem döföli vele.~Ahogy ezt így elgondolja magában,
116     I,   2|       sárkányával.~A nagyasszony pedig, ahogy egy kicsit kifújta a mérgét,
117     I,   2|               nyoma veszett. Meglépett, ahogy a legények válláról leszabadult.
118     I,   2|               egyszerre elcsendesedett, ahogy azt a szívére tehette. Szép,
119     I,   2|   megbillentette a hátán a batyut, mint ahogy más ember megbillenti a
120     I,   2|                szinte nevetett a szeme, ahogy odasúgta nekik:~- Gyertek
121     I,   2|             tartom itt az asztalomon. S ahogy most elnézem a Kossuth-bankót,
122     I,   2|              Pál se beszélt róluk, mint ahogy a mostani háborúról se a
123     I,   2|           fõherceg. Szanaszét ugráltak, ahogy a kis fekete ló megállt
124     I,   2|      valamennyien pásztortûz-szakértõk. Ahogy odabotorkált a kis ló, összevillant
125     I,   2|           parazsakat - a bal markába, s ahogy a fõherceg közel ért, fölugrott,
126     I,   2|               nyitva is maradt a szája, ahogy kipattant az ajtó, és berobbant
127     I,   2|          férfiszájnak. Magas, gömbölyû, ahogy kell, mégis karcsú. Pici
128     I,   2|         dölyfösen, csak úgy közömbösen, ahogy megnézi az ember az útjába
129     I,   2|        nyújtotta ki, aztán hallatszott, ahogy ráfordítja a kulcsot a zárra.~
130     I,   2|                kacsintottak össze. Úgy, ahogy urak szoktak, ha szép asszony
131     I,   2|          Tisza-parton jutott ez eszébe, ahogy meglátta a kis mokány embert,
132     I,   2|             Jóskát egyéb tisztesség is. Ahogy hazaértek, a csendbiztos
133     I,   2|               tudta, hogy fogjon hozzá. Ahogy Szegedre lejött, hamarosan
134     I,   2|                a Szentháromságegyisten, ahogy nevirül se ösmerjük azt
135     I,   2|                embere Sándor volt, mint ahogy Sándornak meg õ volt az
136     I,   2|       Valószínûleg úgy történt a dolog, ahogy az más társadalmi osztályban
137     I,   2|               levegõ. Sándor jött-ment, ahogy akart, a csárdás nem elõgetett
138     I,   2|                 elé, perzekútort lesni. Ahogy meglátott egyet, elébe szaladt,
139     I,   2|                  mégpedig azon nyomban, ahogy a követségbe küldött perzekútor
140     I,   2|                hogy felismerte Sándort, ahogy az megállt elõtte, és megcsóválta
141     I,   2|     foglalkozást. Délig õrizte a házat, ahogy ígérte, akkor megjött a
142     I,   2|              egyenesen a szabómûhelybe. Ahogy annak a küszöbén betette
143     I,   2|               mind Szegedre kente. Mint ahogy a kilencvenes években minden
144     I,   2|           elengedte neki. Kelt, feküdt, ahogy ándungja tartotta, a bírónak
145     I,   2|                néha majdnem úgy beszél, ahogy történelmi alakról szokás.
146     I,   2|        templomról, hanem megmondta úgy, ahogy volt:~- Fõbíró uram õkegyelmétõl.~-
147     I,   2|                  az nem kap víziszonyt, ahogy a finom nyelvû hivatalosság
148     I,   2|               pillangók „apró állatok”, ahogy a vámvizsgálat megállapította
149     I,   2|              nyakukat Afrika gyermekei, ahogy akarták. De mi lesz velük
150     I,   2|       ünnepelték úgy a zsiráfokat, mint ahogy a fiumeiek ünnepelték. Zsiráfné
151     I,   2|                arca egyszerre kiderült, ahogy belenézett.~- Itt van ni,
152     I,   2|         Tetrakontaoktaéderek~Ma reggel, ahogy átmentem egy kis zöldszagért
153     I,   2|              figyelmét. Most is hallom, ahogy mondja panasznak álorcázott
154     I,   2|                 akitõl hallottam. Adom, ahogy kaptam, se hozzá nem teszek,
155     I,   2|                Csak futtában hallottam, ahogy az ügyvéd magyarázott a
156     I,   2|        elfelejtette nekem megírni, mint ahogy én is elfelejtettem szerkesztõkoromban
157     I,   2|         ugrottam át még a politikát se, ahogy máskor szoktam, inkább végigrágtam
158     I,   2|              Megborzadt a boldogságtól, ahogy a szûrös igricek hadát meglátta.
159     I,   2|               fölébressze szegényt, hát ahogy a te híredet hallotta, mindjárt
160     I,   2|           kanásznóta lett belõlük, mint ahogy disznópásztor lett Guge
161     I,   2|               mannának. Továbbadom úgy, ahogy vettem, azaz hogy sokkal
162     I,   2|           nekivágott az éjszakának. Hát ahogy a földje széléhez ér, és
163    II,   1|              nagyon is rendben tartott, ahogy olvadt bronz módjára lezuhog
164    II,   1|               mellé. Az pedig elmondta, ahogy kellett, szép Erippe tolmácsolásával,
165    II,   1|            Xanthosz az asszony szemébe, ahogy egyedül maradtak.~Szép Erippe
166    II,   1|               eléd” - morogta maga elé, ahogy megindult az úton, amely
167    II,   1|                tanácsurak. (A konzulok, ahogy a krónikás mondja.) Elõadták
168    II,   1|       jóéjszakát kívánt neki, és - mint ahogy máskor is szokta - egy kis
169    II,   1|            gyülekezet úgy rendelkezett, ahogy a takács kívánta. Nicolette
170    II,   1|               hogy vigye át Sztambulba. Ahogy megindul vele a ladik, utánaordítanak
171    II,   1|            teremtés‑e, mint a mienk. De ahogy kinyitottam a könyvet, olyan
172    II,   1|                 megsütötte a foglyokat, ahogy parancsolva volt, és kiállt
173    II,   1|             zsidó? - kérdezte nyájasan, ahogy a pecsenyegõz megcsapta
174    II,   1|              meg, mit szól a csodádhoz.~Ahogy megindulnak hármasban, valamelyik
175    II,   1|            olyan vérszomjas ember, mint ahogy a mestersége magával hozta
176    II,   1|      megismertette vele olyan alaposan, ahogy csak egy jólértesült írnoktól
177    II,   1|           fõméltóságok között.~Egyszer, ahogy Bourbon herceg, a gõgös
178    II,   1|         fonákját.~- Minden úgy van jól, ahogy van - csitítgatta mosolyogva
179    II,   1|                 eltegye magát másnapra. Ahogy vetkõzni kezd, hallja, hogy
180    II,   1|               úr vigyázzon a királyára, ahogy tud, õ bizony hazamegy Béarnba
181    II,   1|                 meg is van gyújtva úgy, ahogy a törvény rendeli. Mivel
182    II,   1|            bekopogtatott. Most azonban, ahogy nyílt az ajtó, mindjárt
183    II,   1|                hálhatott vetett ágyban, ahogy a subáján látszott, és valahol
184    II,   1|                 kutya a költõ kezét, és ahogy nyílt az ajtó, elsõnek osont
185    II,   1|                pedig olvasta a bibliát, ahogy az egy tennessee-i polgárhoz
186    II,   1|                   riadoztak a gyerekek, ahogy nagyokat zökkentett rajtuk
187    II,   1|              úgy öregesen, fél szemmel, ahogy koromhoz és mesterségemhez
188    II,   1|               tartozhat, csupa kamélia. Ahogy végiglángol a tömegben,
189    II,   1|                     mondja elégedetten, ahogy a csata után végignéz a
190    II,   1|             Olyan, mint egy bronz faun, ahogy összehúzott szemmel hajol
191    II,   1|               átkot kiálthat a világra, ahogy felugrik, és hadonász az
192    II,   1|          lelöktem a lóról. Különben is, ahogy én ismerem magamat, inkább
193    II,   2|             tött az asszony miatt. Mert ahogy mögmérgesödött, amért az
194    II,   2|        poharával az ötömösi ember felé, ahogy Roland a kardjával tisztelgett
195    II,   2|          koronások. Fölszuszog az öreg, ahogy készen van velük.~- Az ötezresöket
196    II,   2|        növendékfácskákban találtatódik, ahogy a gyökerük szûz homokot
197    II,   2|                 azt kiteríti a térdére, ahogy ül a kõpadkán a fácskái
198    II,   2|              Hiszen minden jól van úgy, ahogy van, de mégiscsak más lenne
199    II,   2|                majd sor kerül rájuk is.~Ahogy ülünk az eperfák hûvösében,
200    II,   2|               szavukról ismertem rájuk, ahogy tegnap becsoszogtak hozzám
201    II,   2|      paragrafusa szerint.~Úgy feleltem, ahogy a kódex elõírja:~- Majd
202    II,   2|        mégiscsak megállt falatozni. Hát ahogy bontogatja a tarisznyát,
203    II,   2|               látta, a Gyurka gyereket, ahogy a bárányfelhõket õrizte
204    II,   2|                 megszeppent egy kicsit, ahogy az unokája az eszébe jutott.
205    II,   2|               megrebbent az öreg szeme, ahogy odahajolt föléje.~- Ejnye,
206    II,   2|          hallottuk a végzet dübörgését, ahogy szürenkeztünk a borbélynál,
207    II,   2|                 is éppen húszesztendõs. Ahogy kinyitom, akkora tököt mutat
208    II,   2|           szappanhab a dudaember állán, ahogy hátraszegi a fejét.~- Hát
209    II,   2|                Becsültem másfél akósra, ahogy ott meredezett a napon,
210    II,   2|                 gatyája felgyûrve, úgy, ahogy akkor a vízbe ugrott.~-
211    II,   2|        zacskóhoz, olyan könnyedén, mint ahogy ilyesmit fel szokás kapni.
212    II,   2|                a nyerítése hallatszott, ahogy a fûzfák koronája közé ért.
213    II,   2|              volt. A vízözönt is látta, ahogy gyerekkorában a kis bibliában.
214    II,   2|           töknek nézte a koponyát, mint ahogy a népek gyakran emberfejnek
215    II,   2|            képviselõ ravasz férfi, mint ahogy illik is annak, aki annyi
216    II,   2|               levegõ.~Nagyot lélegzett, ahogy magára maradt, de még ki
217    II,   2|              kezdett nyögni, huzakodni, ahogy indulás elõtt szokta. A
218    II,   3|         Küsmödiben rejlik az elégtétel, ahogy a kint való népek olyankor
219    II,   3|         memóriámban is hiba esett, mert ahogy az elõbb betoppant hozzám,
220    II,   3|           szemlélködtem. Hát, hallja-e, ahogy Úrfölmutatáskor letérdepöltek
221    II,   3|                 összeszorított markára: ahogy hirtelen felém csavarintja,
222    II,   3|               vette a pipát a szájából, ahogy meghozta a döntést.~- Azt
223    II,   3|              több délután három óránál, ahogy a csordakút gémjének árnyékából
224    II,   3|            jólesik neki a hideg víz. De ahogy megelégíti magát, leveszi
225    II,   3|                megy el a háztól. Én meg ahogy az alföldi nemzetet ismerem,
226    II,   3|           fölöttem az apró tatárszemek, ahogy a gödrökben bujkáltam, hiszen
227    II,   3|            papsajtvirágos árokparton, s ahogy becsattantom a bicskám,
228    II,   3|             nagyon tanakszanak valamin.~Ahogy kiszállok az autóból, felém
229    II,   3|          kékkõvel együtt?~- Hát ügön... Ahogy van... - mondják vontatva.~-
230    II,   3|             volna rá.~Harmadnap reggel, ahogy számbaveszem a hadamat,
231    II,   3|            Valahányadik nap este aztán, ahogy kihagyom a másnapi munkát,
232    II,   3|                magunkéra.~Másnap reggel ahogy kimegyek, már úgy posta
233    II,   3|               maga is segített kivágni.~Ahogy magamhoz tértem az ámulatból,
234    II,   3|            illeti, nem is fogadott úgy, ahogy a régészt rendes magyar
235    II,   3|           instanciát az õsök irányában.~Ahogy Dusán fogadott engem, abban
236    II,   3|          aszerint mérvén a tiszteletet, ahogy az isten viselte magát.
237    II,   3|            Magam is éreztem a hangomon, ahogy kiemeltem a sírból a vékony
238    II,   3|           tökéletes. Olyan „többel jó”, ahogy fehértói virágnyelven mondják.
239    II,   3|               igazi „szögrehúzó” ember, ahogy errefelé mondják. Ha jövök,
240    II,   3|             Tisztán olvasok a szemében, ahogy belém döfi a tekintetét
241    II,   3|        levegõben. A vihar elõtti csönd, ahogy a politikában mondják. Valamiért
242    II,   3|               az ismeretlen hadicélért. Ahogy ebéd után munkába állunk,
243    II,   3|                szívem verését. Felelem, ahogy a becsület és az okosság
244    II,   3|               kerestem, csak mögláttam, ahogy a koponya véletlenül kigurult
245    II,   3|          kételkednek szõrös mellükben”, ahogy a klasszikus mondja. Visszaadtam
246    II,   3|                 adja el az aranyát úgy, ahogy tudja, aztán majd elosztoznak
247    II,   3|    helyreigazítom egy-egy bõrszivarral. Ahogy a kutyahitû Döncõhöz érek
248    II,   3|                még nem láttam. Éreztem, ahogy a szemembe hull a homlokomról
249    II,   3|                megeszi a fagyökér, mint ahogy a többi nagy hadvezéreket
250    II,   3|                 a kendõt az álla alatt, ahogy a kintvaló illemkódex rendeli
251    II,   3|             uraknál. Megmondom magának, ahogy van: nagyon rosszul esett.
252    II,   3|             valami vad, keserû félelem, ahogy ezt a szót kimondta. Mostanában
253    II,   3|             szaglászta az aranyfibulát, ahogy a hangjából kiérzett, határozott
254    II,   3|                tartotta, s elnézegette, ahogy szórta a szivárványos szikrát.
255    II,   3|                 fogadj isten”, az igen, ahogy az emberség kívánja, de
256    II,   3|                aztán megkérdezte tõlem, ahogy a sírokat számolgattam:~-
257    II,   3|              abból új falat kell verni.~Ahogy befordultam az udvarra,
258    II,   3|              ebbõl a szóbeszédbõl, mert ahogy a hó eltakarodott a földekrõl,
259    II,   3|            fahitû - gondoltam magamban, ahogy húsvét elõtt kikocsiztam
260    II,   3|              mögint fölszántom árpának, ahogy a céklát kiszödöm belüle.
261    II,   3|                 itt-ott csak mögsüpped, ahogy az essõ mögszalad rajta.
262    II,   3|               tesz - kiáltottam vissza, ahogy kigurultunk a tanyából.~
263    II,   3|                a Tóth Péterné házát, és ahogy csinálom a sarat, érzek
264    II,   3|             õket a sokablakos házba, de ahogy megláttak, igen bizodalmasan
265    II,   3|                 Megmérték, Cuci?~- Hát. Ahogy az igazgató úrtól láttam.
266    II,   3|             csakugyan úgy volt megírva, ahogy elmondta. No, mondom ennek
267    II,   3|                nem adtak - szólalt meg, ahogy kifulákolta magát. - Neköm
268    II,   3|               utánam küldött leveleket. Ahogy összenyalábolom õket, és
269    II,   4|                 is pénzt olvasgatott, s ahogy a bátyját meglátta, mérgesen
270    II,   4|           kocogott haza a körtefájához, ahogy más ember a családjához
271    II,   4|            Antal föl nem ébredt többet, ahogy azon az éjszakán elaludt
272    II,   4|                  Hát valamelyik délben, ahogy odaérek a játékosbolt elé,
273    II,   4|               Hideg volt, mint a jég, s ahogy ijedten megrántottam, nagy
274    II,   4|              pára.~Elfúlt a lélegzetem, ahogy megszólaltam:~- Vissza akarok
275    II,   4|              már úgy is jó volt az ing, ahogy én helybenhagytam.~Fogyott
276    II,   4|                 ott van, és vigyáz rám, ahogy megígérte. Ez a hit meg
277    II,   4|             volt, majd megvett a hideg, ahogy a behavazott homokosgödrök
278    II,   4|             együtt vetették meg neki, s ahogy ráborultam a havas halomra,
279    II,   4|               kérdezte a talicskakerék, ahogy viaskodott a szétomló poszahomokkal.~
280    II,   4|          valóban el-elsírdogálta magát, ahogy meggörnyedt háttal cipelte
281    II,   4|                 Csillagfényes este van, ahogy ezt a történetet eljajveszékeli
282    II,   4|            elnézelõdtél a gyárban. Mint ahogy az efféle kis bamba gyerek
283    II,   4|                 természetességgel, mint ahogy azt mondta volna, hogy hányadik
284    II,   4|                 mindenki úgy fejezi ki, ahogy tudja. Etal nem késett a
285    II,   4|  vállalkozásokba.~Például a múltkor is, ahogy heverek a tanya végiben,
286    II,   4|                tüsszentette magát, mert ahogy föltápászkodott, napba nézett.
287    II,   4|            nyomon járt.~Egyszer hallom, ahogy nagy szívbéli keserûséggel
288    II,   4|               aztán megegyeztünk. Hanem ahogy szedelõdzködünk hazafelé,
289    II,   4|            nekem ezeket a pácienseirõl, ahogy déli harangszó után ritkul
290    II,   4|                az anyját kérdeztem meg, ahogy kijött:~- Van-e már háromesztendõs
291    II,   4|             kellett a Palkó bûnén, úgy, ahogy a tanterv kívánja, itt elmondom
292    II,   4|              kívánja, itt elmondom úgy, ahogy történt.~Palkó abban az
293    II,   4|              Mégpedig teljes mondatban, ahogy a pedagógiai becsület kívánja:~-
294    II,   4|                viszony. A többi gyerek, ahogy megkapja a részét az ingyentejbõl,
295    II,   4|            reszketnek a gyönyörûségtõl, ahogy szívja be a jó meleg párát.
296    II,   4|           ábrázata egyre vörösebb lesz, ahogy közelebb kerül az asztalhoz,
297    II,   4|               tudott, mégpedig olaszul, ahogy a hadifogságban tanulta,
298    II,   4|               mindenki úgy éli világát, ahogy akarja, s ha Andrásnak ilyen
299    II,   4|                 mit szántál érte?~- Hát ahogy mögegyezünk. Egy hold földdel
300    II,   4|                  törülgette is, Marikát ahogy kikapta a teknõbõl, markába
301    II,   4|           Megképzett elõtte Marika úgy, ahogy a koporsóládába tette, a
302    II,   4|            emberen végigfutott a hideg, ahogy az ajtóban hallgatódzott.
303    II,   4|       fakeresztet.~VIII~Kisütött a nap, ahogy megindultak, egymás mellett,
304    II,   4|             körben és egyre sebesebben, ahogy kiszélesedett az út. Mire
305    II,   4|                 ha már vonatra szorul.)~Ahogy belépek, csakugyan egyszerre
306    II,   4|                 tatár kán. - Hallottam, ahogy az alorvos jelöntötte a
307    II,   4|              darabig rázza a köhögés, s ahogy fölemelkedik, kis nyálpecsét
308    II,   4|         csöndben könyökölik végig, mint ahogy fönt a sürgönydrótot a tollászkodó
309    II,   4|                hogy biztatni kell õket, ahogy az ötömösi ember szokta
310    II,   4|                golyókkal feleltek, mint ahogy hallgatással Tessedik Sámuelére.~
311    II,   4|                    kérdem a kocsisomat, ahogy szorongok mellette az ülésdeszkán.~
312    II,   4|                fillért. Úgy nézett rám, ahogy az angyalokra nézhettek
313    II,   4|              tokmányba szorult kaszakõ, ahogy õk mondják magukról. Kevésbeszédûek
314    II,   4|                nekem, hogy jól van így, ahogy van, nem is kell a parasztnak
315    II,   4|                  itt több baj van, mint ahogy ti tudjátok, járjatok utána,
316    II,   4|               mindennek úgy kell lenni, ahogy van, és hogy minden a jó
317    II,   4|                és már kétszer volt úgy, ahogy nem kellett volna. Mikor
318    II,   4|                a lutrit.~Éjszaka aztán, ahogy hányta-vetette életük sorát
319    II,   4|                 és törõdés lett belõle. Ahogy ültek az eperfa alatt, a
320    II,   4|               csókolgatja az ura lábát, ahogy ott térdel elõtte a földön.~
321    II,   4|           kezembül a vödröt ijedtömben, ahogy azt a nagy lármát hallottam.~-
322    II,   4|         igazították el a városi urak. S ahogy Julis ott elnézte ácsinkózás
323    II,   4|             igen. Nagyon tetszett neki, ahogy lötyög a vékony lábaszárán,
324    II,   4|                 a vékony lábaszárán, és ahogy megbeszédesedik a konyha
325    II,   4|               engem is körülzsibongott, ahogy napáldozatkor odavetõdtem.~-
326    II,   4|                  tojásban, borocskában. Ahogy beletanult a mesterségbe,
327    II,   4|                nem látott, csak Vincét, ahogy ült a letört deszkákon -
328    II,   4|              Köszöntem neki, fogadta. S ahogy az idevaló illemtan kívánja,
329    II,   4|              lelkén akartam könnyíteni. Ahogy mifelénk mondják: ha az
330    II,   4|         érdeklõdéssel találkozott, mint ahogy én számítani mertem volna -