Kötet,  Fejezet

  1     I,   1|                muskátlis ablakukból:~- Te gyerek, szaggass a malackámnak
  2     I,   1|         kipiroslott a zsalun.~- Ejnye, te vagy az, gyerekem? Azt hittem,
  3     I,   1|              mint valami varázsírás.~- Te, az S-et megfordítva írtad -
  4     I,   1|                   Miféle legényke vagy te? Mi szél hozott ebbe a mi
  5     I,   1|             akarok lenni!~- Mit akarsz te? - nyugasztotta édesapám
  6     I,   1|         vakondok-túrás közé esik, az a te földed. Tégy-végy rajta,
  7     I,   1|           mesterség - azt mondja. - De te már olyan nagyon okos leszel,
  8     I,   1|              is lehetnél. Látod, akkor te varrhatnád Maconka tanár
  9     I,   1|             akkora legény voltam, mint te!~- Föl nem venném száz forintért -
 10     I,   1|            ötletem támadt.~- Hallod-e, te gyerek, miért nem veszel
 11     I,   1|        életemben azt csináltam, amit a te kis boltodban kezdtem. Szétosztogattam
 12     I,   1|            ilyeneket cselekszel? Hát a te eszed már sose érik meg?~
 13     I,   1|              meg veszünk két malackát. Te legelteted õket a szõlõben
 14     I,   1|           kellett kiáltanom:~- Egyedül te vagy az Isten...~Abban a
 15     I,   1| földbirtokostól. Unus es Deus. Egyedül te vagy az Isten. Ha egy kicsit
 16     I,   1|             mellé:~- Hej, istenkém, ha te el nem vetted volna, az
 17     I,   1|              Mit csináltál már megint, te anyagyász? - nézett rám
 18     I,   1|           szántásokat felmérni.~- Hej, te cudar! - rugaszkodott utána
 19     I,   1|          metszõkést.~- Még csúfolódsz, te koszos! - csikorította össze
 20     I,   1|            kérdeztem. Hogy világért se te csúfoskodj azzal a piacozással,
 21     I,   1|               a sáros kocsiúton.~- Hát te loptál, Sándor? - fogtam
 22     I,   1|              én nem jövök vissza, vagy te.~Sándor fölényesen mosolygott.~-
 23     I,   1|                nem jön vissza.~- Miért te? - döbbentem meg.~- Azért,
 24     I,   1|                düh.~- Milyen inas vagy te, fiam?~- Szabóinas.~Hát
 25     I,   1|              Ne beszélj csacsiságokat, te. Mi az a tica?~- Vagy izé...
 26     I,   1|            most már talpra ugrott. Hát te akarsz nekem imponálni,
 27     I,   1|                akarsz nekem imponálni, te arannyal megpántolt kukoricagombóc?
 28     I,   1|              szemfüles borbélyinast.~- Te tudod, mi az a kalcinált
 29     I,   1|                  Számmal írd a kettõt, te kófic.~A gyerek fölírta
 30     I,   1|              apja, ne tüzeskedjen már. Te se legyél olyan akaratos,
 31     I,   1|            valaki a vállamra üt:~- Hát te meg se látod a szegény embert?~
 32     I,   1|                 mikor ért ekkora öröm. Te, micsoda mûvész ez az ember.~-
 33     I,   1|                ember, hát honnan jössz te?~- Én bizony István szent
 34     I,   1|             egyformák. De hát olvastad te a Szekfû könyvét?~- Olvasta
 35     I,   1|         emberhalál ne legyen.~- Láttad te már a Szekfû könyvét? -
 36     I,   1|               lesz ezt elhamvasztani a te kuruc szívednek. Azután
 37     I,   2|             megeszi ezt az ökröt, amit te éppen csak megemelintettél.~
 38     I,   2|               vitte a fõbíróhoz.~- Hát te, te! - csapta össze a kezét
 39     I,   2|           vitte a fõbíróhoz.~- Hát te, te! - csapta össze a kezét
 40     I,   2|           kezét a fõbíró. - Hol jártál te az éjszaka, te szégyöntelen!~-
 41     I,   2|              Hol jártál te az éjszaka, te szégyöntelen!~- Nem jártam
 42     I,   2|        legkisebb fiát.~- Hol cékléztél te az éjszaka, te országos
 43     I,   2|               cékléztél te az éjszaka, te országos lator?~- Én? -
 44     I,   2|             éjfélig.~- Hát éjfél után, te többel jó?~- Hát akkor is
 45     I,   2|              másvilágra.~- Nem is vagy te magyar embör - csóválta
 46     I,   2|                is sokszor jártam már a te udvarodban, mégse vendégeltél
 47     I,   2|        vendégeltél mög eccör se.~- Hát te tudod, ki vagyok én? - hökkent
 48     I,   2|                már csak mögvendégölsz, te szögedi embör? Mert annak
 49     I,   2|               adok, ha mögígéröd, hogy te is mögvendégölsz engöm,
 50     I,   2|          vállára.~- Van-e ilyen szép a te ünneplõ miseruhád?~- Dehogy
 51     I,   2|            létömre itt éktelenkedjek a te asztalodnál?~- Mögint igazad
 52     I,   2|             toppant eléje a kisbíró -, te vagy az, akit én keresek.
 53     I,   2|          szemét a madaras ember. - Hát te ki fiacskája vagy?~- Ugyan
 54     I,   2|          dorozsmai bíró vagyok.~- Úgy? Te vagy az a híres? - rebbentette
 55     I,   2|        rángatta az ajtót.~- Eressz ki, te kófic! - kiáltotta bosszúsan
 56     I,   2|              az ajtó mögül:~- Megállj, te ember, még az adót is elengedem,
 57     I,   2|               belõle a varjú.~- Ejnye, te csiribiri ember! - vörösödött
 58     I,   2|         ablakon. - Hát bolondnak nézel te engem? Hát azt hiszed, nem
 59     I,   2|             mint az égett sebet.~- Hát te tán parazsat szorongatsz
 60     I,   2|              el vacsorára.~No, Mátyás, te se láttál még ilyen zsugori
 61     I,   2|             aztán mért mondasz ellent, te bolond? - nevetett a fejedelem
 62     I,   2|      mesterségéhez mindenki ért. Éppen te vagy a századik, aki meg
 63     I,   2|            keményen rászólt a fiúra.~- Te pedig ne tátogj, mint a
 64     I,   2|                házigazdával is:~- Hej, te kutyaházi magyar ember,
 65     I,   2|               szaktársát:~- De bizony, te vagy az a mestör, atyámfia,
 66     I,   2|            mért jönnek énhozzám, mikor te vagy az, akit a próféta
 67     I,   2|                a nagybélû pogánnyal?~- Te? - gerjedt föl a mesterben
 68     I,   2|                a mesterben az ürmös. - Te nem tátogsz, hanem befogod
 69     I,   2|           pecsönyét.~- Mi-it beszélsz, te átkozott méhnek tökéletlen
 70     I,   2|               gyümölcse?~- Nem hallod, te bolond, hogy köszörüli a
 71     I,   2|         kontyát a Latrán utcából.~- Ne te ne! - kurjantotta el magát
 72     I,   2|              tégöd tán a nyavalya tör, te asszony?~- Törje ki kendöt
 73     I,   2|       mesterhez egy nagy szál török.~- Te vagy-e a kecskeméti borbély?~-
 74     I,   2|           méltónak talált arra, hogy a te kezed szabadítsa meg a szakállától.~
 75     I,   2|              basa:~- Nyisd ki a füled, te híres borbély. Ha engem
 76     I,   2|                Õ se bántotta a tiedet, te se bántsd az övét!~Megszégyellte
 77     I,   2|            patakzik a verejtéke.~- No, te is megkerültél, te papucsos
 78     I,   2|                 No, te is megkerültél, te papucsos molnár? - mordult
 79     I,   2|            vissza harapósan:~- Meg ám, te lisztes zacskó!~Máté meg,
 80     I,   2|            ilyen emberséges ember vagy te, szomszéd?~- Hát van tenálad
 81     I,   2|              papucsából.~- Így volt-e, te kutyaházi? - fordult a basa
 82     I,   2|              elhozhatod nekem a máját. Te pedig, fiam molláh, fogd
 83     I,   2|    káposztatorzsán farsangoló apádnak, te lator! Hát te azt hiszed,
 84     I,   2|      farsangoló apádnak, te lator! Hát te azt hiszed, hogy idebent
 85     I,   2|                  Hát az az újság, hogy te mától kezdve nemzetes bíróné
 86     I,   2|               lesz már csak hallgass a te neved! Hát nem tudod te
 87     I,   2|                te neved! Hát nem tudod te azt, hogy ki parancsol ezután
 88     I,   2|             ráförmedt haragosan:~- Hát te, semmiházi, köszönni se
 89     I,   2|          garasból a magáét! Eredj már, te tökéletlen, mondom neki,
 90     I,   2|    személyválogatás. Mars az áristomba te is, gézengúz!~Azzal fölkapta
 91     I,   2|       megszólítás az volt rajta, hogy „te kutyaházi!”)~Takaros agárkutya
 92     I,   2|                  Jó napot adjon Isten, te szegény ember - szólította
 93     I,   2|                eddig való szívességet, te szegény ember. Mi is a becsületes
 94     I,   2|          láttam ilyen fejedelmet, mint te vagy - nézett haragosan. -
 95     I,   2|      rákiáltott:~- No, Szûr Péter, hát te vagy az a híres igazmondó?
 96     I,   2|          igazmondó? Hát mit is mondtál te énrólam tegnap a bodolai
 97     I,   2|            cigánynak:~- Hol termettél, te rezgõ nyárfa?~- Szaladjváron
 98     I,   2|             Magyarország,~De szomorú a te orcád,~Könnyel sózod a kenyered,~
 99     I,   2|                Heiszter az erszényt. - Te pedig nekem adod a lovat,
100     I,   2|       hallgatni. Most az egyszer aztán te csúfoljad majd ki a vén
101     I,   2|                   Nem jó lössz ez így, te lúd! Úgy nézöm, sose érjük
102     I,   2|               el magát az öreg - Ugye, te vagy a nógrádi vicispán
103     I,   2|      méltósággal inti le.~- Hun voltál te még akkor, te csiripiszli!
104     I,   2|               Hun voltál te még akkor, te csiripiszli! Jobb lesz,
105     I,   2|            csak nem kívánhatod, hogy a te kedvedért most hadat üzenjek
106     I,   2|                gyõztese.~- Hol szedted te ezt, fiam?~- Egy régi kalendáriumban
107     I,   2|             már elbocsáthatod, Uram, a Te szolgádat, mert szemeim
108     I,   2|     megérintették annak homlokát, akit Te küldtél közénk világosságnak.~
109     I,   2|              átlábolni az életet, hogy te is ilyen csizmában ballaghass
110     I,   2|               a falu végin, csak éppen te hiányzol még.~- Nem szeretem
111     I,   2|              édesanyám:~- Elhallgatsz, te sövénytámogató! Nem szégyenled
112     I,   2|             pénz, ritka pénz, ilyent a te apád álmában se látott.
113     I,   2|               Szizin ad Süli olür.” (A te neved Süli lesz.)~A szertartás
114     I,   2|               deákkoromban.~- Megállj, te gyerek - akasztotta a gamósbotját
115     I,   2|                szárába -, igaz-e, hogy te mán gyiák vagy?~- Igaz ám,
116     I,   2|           biztos -, hanem nézd, inkább te harapj egy kicsit.~Azzal
117     I,   2|             neköm, hogy hogyan szoktál te lopni.~A betyár keresztet
118     I,   2|              Emlékszök én arra, Jóska. Te is emléközhetsz rá, mert
119     I,   2|            senki a jó Istenön kívül.~- Te embör, te! Ne káromold az
120     I,   2|             Istenön kívül.~- Te embör, te! Ne káromold az Istent!~-
121     I,   2|        összevissza.~- Ügyes embör vagy te, Jóska - bókolt a biztos.~
122     I,   2|             csirkét ettél, azt hittem, te is szereted a békát.~A betyár
123     I,   2|           bácsi az ajtót.~- Féltötted? Te!~Olyant szorított az asszony
124     I,   2|           rajta.~- Még most is féltöd? Te! - lökte el Sándor az asszonyt.
125     I,   2|             van, Kati fiam. Eredj most te szépen haza a Rácok kertjibe
126     I,   2|              egy kicsit.~- Kati, Kati, te! - szólította az asszonyt,
127     I,   2|                tõled, ha rákívánsz. De te se uraltasd magad, hanem
128     I,   2|             mondom én neked, Sándor, a te Katidat is csak abban a
129     I,   2|              nagyrament embernek, mint te vagy.~Sándor panyókára rángatta
130     I,   2|           kisebbítsd magadat! Nem mégy te senkihez észért.~- No jó,
131     I,   2|                húzi a lénungot.~- És a te dolgod micsoda, Sándor?~-
132     I,   2|    mutatóujjával.~- Megírom a Katinak, te Sándor!~- De akkor olyan
133     I,   2|               ha emlékszel a nevire. A te adjutánsaid verték agyon.~-
134     I,   2|           fejét a bíró. - Hiszen tudod te még egyéb hasznát is venni
135     I,   2|              pusztult el, Sándor, hogy te nem akarsz vallani. Hát
136     I,   2|              El ám, Sándor, elmegyünk. Te is jössz velem. Nem hagylak
137     I,   2|              mert csúnya világ lesz, s te is okvetlen elpusztulnál
138     I,   2|              süvölvény betyár.~- Csiba te! - kurjantottak rá az öregebbek,
139     I,   2|       bizodalmasan ráugráltak.~- Csiba te, a rossz nyavalya törje
140     I,   2|                   Nem fogod be a szád, te girhös? - förmedt rá a számadó
141     I,   2|               vége lett.~- Hova, hova, te kosaras ember?~- Átmegyek
142     I,   2|                el.~- Hát hogy gondolod te azt, fiam, hogy én megsérthetném
143     I,   2|               öt póknak hány lába van, te azt gondolnád, hogy valami
144     I,   2|             ejnye, de nagy csacsi vagy te, kislányom, hogy még ezt
145     I,   2|               lett volna nem születni, te Isten szegénykéje.~Az édesapám
146     I,   2|               nem lesz belõle birka.~- Te, Ferkóka - fogta egyszer
147     I,   2|                fejemet -, láttál-e már te herepfedényt?~Szõkebajuszos
148     I,   2|                õfelségétõl, azt kérdi, te vagy-e az a híres százdi
149     I,   2|      fölébressze szegényt, hát ahogy a te híredet hallotta, mindjárt
150     I,   2|              is hátrahökken, mint õ.~- Te vagy az, öcsém?~- Én ám,
151     I,   2|            öcsém?~- Én ám, bátyám. Hát te hová igyekszel éjszakának
152    II,   1|               vászon tunikájában.~- Ó, te szegény! - jajdította el
153    II,   1|             nagy szakállad nõtt azóta, te rossz ember!~Az óriás mordult
154    II,   1|        megszólalt:~- Megállj, barátom. Te meg az asszonyod meg a két
155    II,   1|               teérted!~- Csöndesebben, te legdrágább! - fogta be szép
156    II,   1|              akarsz velem hazaindulni, te álomszuszék?~Szép Erippét
157    II,   1|            hogy jóban legyek veled. Ha te barátságot mutatsz énhozzám,
158    II,   1|              mert én gondoltam rád, ha te elfelejtkeztél is rólam.
159    II,   1|            mint amilyennek meghalt, de te ebben a pillanatban hatvanévessé
160    II,   1|               Mária, hogy kerülsz ide, te vén pemete?~Thibaut mester
161    II,   1|                vagyok, drága szívem, a te szerelmes urad, aki a magam
162    II,   1|            volna, akkor hogy szeretnél te engem!~Thibaut mester megint
163    II,   1|              fordulnék többet felé, ha te szövetkeznél össze velem -
164    II,   1|          magamnak az én korom szerint, te pedig nem kellesz se Istennek,
165    II,   1|                Istennek, se lelkemnek, te ördöggel cimboráló, penészles
166    II,   1|          fejvesztés járt.~- Igaz-e az, te kutyától-szakadt - kérdezte
167    II,   1|        kérdezte tõle a szultán -, hogy te engem részegen rabszolgaivadéknak
168    II,   1|               mert másképp azt mondom, te is csak olyan himarogli
169    II,   1|              szpáhi -, egy szippantást te, egy szippantást én. Látod,
170    II,   1|               ilyen derék embert, mint te vagy, majd meglátod, ki
171    II,   1|          szaggassa ki a szemed szõrit, te vagy a padisah kopója vagy
172    II,   1|            spanyol tudomány is beáll a te szolgálatodba, abban a percben
173    II,   1|                egyszerre megtaláltam a te lányodban. Ha hozzám adod,
174    II,   1|               számára a szivárványt.~- Te alighanem költõ vagy, ugye?~-
175    II,   1|               nem nagyon dicsekednék a te helyedben - kötözködött
176    II,   1|             szolgámmá tenned. De már a te esküvõdet, Allah-uccse,
177    II,   1|               meg a lánya arcát.~- Hát te, tuba galambom, vállalod-e?~
178    II,   1|            fogadok el parancsot.~- Hát te különb embernek tartod magad,
179    II,   1|              Boabdil unokája vagyok.~- Te meg tudd meg, hogy én meg
180    II,   1|            országból.~- De hát ki vagy te tulajdonképpen, hogy ennyi
181    II,   1|               ki nekünk egy serpenyõt, te zsidó.~Salamon kitüsténkedett
182    II,   1|                jó szagot érzek én itt, te zsidó? - kérdezte nyájasan,
183    II,   1|                olyan pecsenye, hogy ha te eszed meg, az én fogam törik
184    II,   1|            ijedt Salamonnak:~- Ne félj te semmit, az én emberem szeme
185    II,   1|        lovagtól, hogy mi panaszuk van, te akkor ejtsd ide a serpenyõt
186    II,   1|                faragott nyápic ember a te segítséged nélkül csúffá
187    II,   1|              volna a szamaradat? Hanem te rántottál az állat fején
188    II,   1|    mogyorófahájjal! Hát téged mi lelt, te subickolt nyelvû legény?~
189    II,   1|          helyre, ahol az édesapád ült, te pedig eredj föl a toronyablakba,
190    II,   1|              csizmafényesítõ. - Nagy a te bölcsességed, de most nem
191    II,   1|                a kardcsiszárnak. - Hát te mit hoztál, fiam?~A kardcsiszár
192    II,   1|           nagyon jó családnevelõ, s ha te kilenc hónapra hozzáadod
193    II,   1|            egyszer bosszúsan Ferenc. - Te lennél a király, én meg
194    II,   1|             olyan bolondom lenne, mint te - magyarázta ki magát a
195    II,   1|              bele a fogságba.~- Ejnye, te cudar! - hördült fel Ferenc. -
196    II,   1|           nevetnie.~- Nagy bolond vagy te, Karafula, de megmentetted
197    II,   1|           csõdület van a kapunkban, ha te elkezdesz társalogni velem.~
198    II,   1|          Itthagytam délben a spinéten. Te tetted el, Anna Mária?~Anna
199    II,   1|             magam gondja. Ezután már a te firkáidat is én tartsam
200    II,   1|           megdöbbenve nézett rá.~- Hát te minek örülsz?~- Annak, hogy
201    II,   1|            fogyasztom, hanem azt, amit te összefirkáltál. És még te
202    II,   1|              te összefirkáltál. És még te mondasz engem tékozlónak?~
203    II,   1|              megöld, azt nem tûröm el, te, te...~Az ablak pelargóniumai
204    II,   1|          megöld, azt nem tûröm el, te, te...~Az ablak pelargóniumai
205    II,   1|              selyemnyesedékkel, amivel te itt nagy vásárt csinálhatsz.
206    II,   1|             ide a dragonyosokat, mikor te már eladtad a portékádat.
207    II,   1|                kaszáltatok elõbb, mint te, akkor neked itt egy szál
208    II,   1|              nyakába veti magát, hogy „te az enyém, én a tied, édes
209    II,   1|               hiszen engem várnak itt, te is nekem sütöd a harcsát.~-
210    II,   1|         harcsát.~- No, ezt eltaláltad, te szotyák! - kacagta el magát
211    II,   1|             magát az öregasszony. - Ha te azt meghallod, hogy kit
212    II,   1|               nyakát:~- Velünk tartasz te is, barátom?~- Ó, hogyne! -
213    II,   1|              Zia, hogy lebontjuk ezt a te házadat, mert nagyon kiugrik
214    II,   1|             borgomastro elég írást, de te mind hallatlanná tetted,
215    II,   1|               házat, akkor vidd õket a te házadba, és ezután keress
216    II,   1|           ezután keress nekik kenyeret te!~A borgomastro visszaugrott
217    II,   2|            velük.~- Az ötezresöket mán te felezd el, öcsém. Én mán
218    II,   2|              Önts a tüsztölt úrnak is, te közelebb éröd.~A fiatal
219    II,   2|           botjával -, hát így vigyázol te a jószágodra? Hátha róka
220    II,   2|             hát olyan nagy legény vagy te? - nézett keményen Márton
221    II,   2|            marad. No azt mondd meg, ha te olyan nagy legény vagy?!~-
222    II,   2|        istenszem a háromszögbõl:~- Hát te, te szõrmók, ember vagy-e
223    II,   2|                háromszögbõl:~- Hát te, te szõrmók, ember vagy-e te
224    II,   2|               te szõrmók, ember vagy-e te vagy kecske?~Aztán meg nem
225    II,   2|             tartott a házajtónak.~- Ne te ne - csapkodta meg András
226    II,   2|              sírás.~- No, Virgonc, hát te mire végzöd? - kereste a
227    II,   2|                víz színén.~- No gyere, te szégyöntelen! - nyalábolta
228    II,   2|        szivarban is van különbség, azt te tudhatod legjobban - hív
229    II,   2|              születésem napjára, akkor te abból csak egyet mersz szippantani
230    II,   2|              sincs róla. Látszik, hogy te a homoki vinkóhoz vagy szokva.
231    II,   3|            köszönni a nagyságos úrnak, te külûfejû?~- Annak örüljön,
232    II,   3|               gatyaszárát.~- Gyere no, te veszött - veregeti meg a
233    II,   3|        teleönti a posztótányért.~- No, te bojnyik, ez a tied.~S míg
234    II,   3|          kifehéredõ csontokat.~- Kuss, te! - suhogtatja a kapanyelet,
235    II,   3|               tudom, hogy csak úr vagy te is, kutya van benned.” Döncõbe
236    II,   3|                abban a zacskóban.~- Ne te, ne! - kezd verejtékezni
237    II,   3|     Kedveskedik neki, hogy „gyere mán, te büdös”, és eteti a fenével
238    II,   3|           kutya a vizet.~- No, ilyen a te szöröncséd - nevette el
239    II,   3|                se venné észre.~- Kani, te, fene az orrodba, mán mögint
240    II,   3|               ki veszítött el tégödet, te?~A fibula nem tudja megmondani,
241    II,   3|            Bolondot csinálsz magadbul, te gyerök - pirongatta az öreganyja,
242    II,   3|             tudom szerezni ezerért. Ha te adsz ötszázat, a másik ötszázat
243    II,   3|                össze is szedtem.~- Hát te ilyen üzletember vagy? -
244    II,   3|           eresztenének belûle, akkor a te dolgod, hogy szabadítasz
245    II,   3|                 fülem hallatára:~- Hát te, szomszéd? Tán eladtad a
246    II,   3|                konkurrenciára.~- Csiba te! Az anyád! - kurjantott
247    II,   3|              hogy ugyan nem arany-e? - Te is add elõ, Jóska, amid
248    II,   3|               én nem hagyom magam, hát te hagyod-e? Azt mondta, õ
249    II,   3|            mondta, õ se hagyja. No, ha te se hagyod, akkor fogjunk
250    II,   3|            szépen vagyok.~- Igen, mert te azt mondtad, hogy a dematrakát
251    II,   4|            padláson.~- Minek az neked, te Fütyû? - mosolyodott el
252    II,   4|           Antal úr - hiszen nem tûri a te bozontod a kalapot.~- Oka
253    II,   4|                látod-e, hogy az enyim, te béka!~A kicsi méregbe jön,
254    II,   4|                vannak, tudod-e, oszt a te oldaladon meg nincs más,
255    II,   4|                szeme is.~- Kis csikóm, te! - dörgölte hozzá a bajuszát
256    II,   4|                fejû parasztgyerek vagy te, Messzi Imriske. Az ilyen
257    II,   4|                 ész kell hozzá), addig te elnézelõdtél a gyárban.
258    II,   4|               ólat vagy górét, akkorra te, Imriske, faragtál a nyesedékfából
259    II,   4|            mechanikai lángelme lakik a te nagy fejedben, kis kanász.
260    II,   4|              nem tanítanak: de mi az a te munkádhoz képest, Messzi
261    II,   4|                nagyon értelmes ember a te apád, és neki van igaza,
262    II,   4|           elvegyem tõled azt, amirõl a te bölcs apád azt mondja, hogy
263    II,   4|               árat szabnak a búzának a te megtagadott véreid, és a
264    II,   4|               beálltál úrnak...~Maradj te csak a malackáid közt, Messzi
265    II,   4|              látni, amelyekrõl én is a te korodban szakadtam el, Messzi
266    II,   4|                Isten madárkáit.~- Hiss te, hiss te! Az anyátokat!~
267    II,   4|             madárkáit.~- Hiss te, hiss te! Az anyátokat!~Nem illik
268    II,   4|           föcske kerget.~- Hát osztán, te! - csikorítja össze a fogát
269    II,   4|              legény az ereszet alul:~- Te, francia költõ, te, az erre-arráját
270    II,   4|             alul:~- Te, francia költõ, te, az erre-arráját annak a
271    II,   4|      kukoricába eresztötted a tehenet! Te költõ, teee!~Írásban vissza
272    II,   4|               értettem, de azt hiszem, te vállalhatod, van benne elég
273    II,   4|              kacsa az éjjel.~- Melyik, te?~- Akit mögszelídítöttünk.
274    II,   4|            ragadós kezébõl.~- Csö-önd, te bórembukk! - mordul rá az
275    II,   4|               azt hittem, Marika, hogy te kisfiú vagy. Mit szoktál
276    II,   4|               kisfiú vagy. Mit szoktál te enni, Marika, hogy ilyen
277    II,   4|               az a kék a lábad szárán, te csiripiszli?~- A bûröm -
278    II,   4|               ezt se éri föl ésszel!~- Te mezítláb jársz, te gyerek?
279    II,   4|           ésszel!~- Te mezítláb jársz, te gyerek? Ebben a sárban,
280    II,   4|            jöhet õ már vissza.~- Miért te?~- Csak.~Ha egy kisgyerek
281    II,   4|          érdeklõdnek.~- Aztán, tudsz-e te olvasni valami szépet, Pétör?~-
282    II,   4|              csókolta szemét-száját.~- Te hétszépség, te - kecsegett
283    II,   4|        szemét-száját.~- Te hétszépség, te - kecsegett neki -, mintha
284    II,   4|               lelkös állatnak való az, te.~- Neköm jó. Mögférök benne
285    II,   4|         galambom. Olyan mönyecske vagy te, aki möglépte mán száz tû
286    II,   4|                rángatta a vállát. - Ha te olyan nagy iparasszony löttél,
287    II,   4|                 Aztán ki Marikája vagy te? - faggatták tovább a népek.~
288    II,   4|               eljajdította magát:~- Ó, te, te, te... hogy mért nem
289    II,   4|           eljajdította magát:~- Ó, te, te, te... hogy mért nem tégödet
290    II,   4|       eljajdította magát:~- Ó, te, te, te... hogy mért nem tégödet
291    II,   4|          Szûzanya:~- Ki Marikája vagy, te kis szemõk?~Modol észre
292    II,   4|                harangláb mellõl:~- Hát te, te hova bódorogsz ebben
293    II,   4|            harangláb mellõl:~- Hát te, te hova bódorogsz ebben a krisztustalan
294    II,   4|            mérgesen, hogy „möhetsz mán te akárhuva, szépségös”, de
295    II,   4|                és rekedten kérdezte:~- Te tötted, magad, evvel a rossz
296    II,   4|               alighanem rosszat töttél te itten.~Modol csöndesen megrázta
297    II,   4|             jóvá, möghiggye kend.~- Ó, te szögény, te szögény - mondta
298    II,   4|       möghiggye kend.~- Ó, te szögény, te szögény - mondta a csõsz.~
299    II,   4|            Hozom neked a jegyet. Addig te legyél a bakter.~Az országút
300    II,   4|                vonat.~- Nem a kalauzt, te szamár, hanem a mozdonyvezetõt -
301    II,   4|                Andriska! Hát nem tudod te elõvenni a szemedet?~Dehogynem
302    II,   4|                Verka, mutasd meg, hogy te okosabb embernek adsz kenyeret.~
303    II,   4|             azt hiszed, majd ezután is te mégy elõre? Majd csak utánam,
304    II,   4|             mint tifelétök húsz.~- Hát te?~Pál elmondta, hogy szerencsét
305    II,   4|              erre neveltelek én tégöd, te szöm nélkül való, te! Eltisztulj
306    II,   4|            tégöd, te szöm nélkül való, te! Eltisztulj elülem, mert
307    II,   4|              Micsoda lármát?~- Azt mán te tudod. Te voltál olyan lármával,
308    II,   4|            lármát?~- Azt mán te tudod. Te voltál olyan lármával, hogy
309    II,   4|            asszony köllene neköm, mint te vagy, neköd mög olyan embör,
310    II,   4|               embör, mint én vagyok. A te bérletöd is tíz hold, mög
311    II,   4|              hatvanhat esztendõs.~- És te összeálltál az õ asszonyával?~-
312    II,   4|           hóból gyúrt sündisznó.~- Hát te, te? - csapta össze a kezit
313    II,   4|             gyúrt sündisznó.~- Hát te, te? - csapta össze a kezit
314    II,   4|                és továbbszaladt.~- No, te bolondka - törõdtem bele
315    II,   4|           nyújt a másiknak:~- Testvér, te is olyan nagyon megütötted