Kötet,  Fejezet

  1     I,   1|                    marékkal van belõle! Az maga eltartott egy hétig, míg
  2     I,   1|                 pipacsvirágok közé, mint õ maga.~Például ebben a percben
  3     I,   1|               hatást, ha olyant mond, amit maga sem ért meg.~Minden program
  4     I,   1|                  kõhöz.~- Sebaj, kikerül a maga foltjából - nyomogatta a
  5     I,   1|                   Melyiktek ad neki helyet maga mellett?~Talpra ugrott az
  6     I,   1|                kínzószerszámának. Édesapám maga vásárolta a Valódi boltosnál,
  7     I,   1|                    a becsület. Balla bácsi maga vitte haza a remeket. Ragyogott
  8     I,   1|                    igen híres ember volt a maga idejében. (Ezt a jövendõbeli
  9     I,   1|               Lajost. Akkor most nem volna maga olyan jegyes ember.~Az adóügyi
 10     I,   1|                ember.~Az adóügyi tanácsnok maga is negyvennyolcas ember
 11     I,   1|                   gyereket el nem engedett maga mellett, anélkül, hogy csókra
 12     I,   1|              nagyon szép név, de tán még õ maga se tudta egy szuszra kimondani,
 13     I,   1|                   útnak indított édesapám. Maga is eljött velem a város
 14     I,   1|               ahogy a kerítésajtót behúzta maga után, tüsszentett is akkorát,
 15     I,   1|           õkegyelmét a hátamon. Elmén ez a maga lábán is. Mint ha csak a
 16     I,   1|              asszony atyafisága. A szûcsné maga nem, de ha megharagították,
 17     I,   1|                     Éljen a negyvennyolc”. Maga faragta ezt Márton fiatal
 18     I,   1|            béklyóval, amivel valódilagosan maga Csehó Pista volt megvasalva,
 19     I,   1|            horpadozott keménykalapot, amit maga se ítélt már a világ szeme
 20     I,   1|                 negyedik gimnáziumban.~- A maga fia? - fanyalgott a vasáros.~-
 21     I,   1|                 sorában.~Már le is vette a maga tasla kalapját, mikor megszólalt
 22     I,   1|                kegyetlenségével -, mit tud maga ehhez?~- Nézd, Fercsikém -
 23     I,   1|                 helyemre, én meg ideülök a maga helyére. Így ni. No most
 24     I,   1|                 köszönést el kell fogadni. Maga odaköpött elém, és nekem
 25     I,   1|              ismert ipszilonos név.~- Mi a maga apja?~Azt is megmondta.
 26     I,   1|                    is sejtettem: a könyvet maga az iparoktatási fõmufti
 27     I,   1|               fülem.~A váratlan fordulatot maga a vizsgabiztos provokálta
 28     I,   1|                 utolsó ítéletre mindenki a maga fejfájával jelenik meg a
 29     I,   1|                     De már a Szentlelket a maga jószántából faragta galambnak
 30     I,   1|                 vagyok benne, hogy az apám maga hajította bele a Csiribiri
 31     I,   1|                 közé -, ki is az az izé? A maga fõnöke?~- Tömörkény István.~-
 32     I,   1|                  már Rákóczi is követelte.~Maga az elnök tisztelt meg bennünket
 33     I,   1|                lehetett, aki nyilván nem a maga jószántából feküdt a bucka
 34     I,   1|                virágai fehér költészetétõl maga is meg ne mámorosodna.~Az
 35     I,   2|                   Igaz, hogy nem egészen a maga jószántából, hanem az urabátyja,
 36     I,   2|                    mert amit süt-fõz, mind maga éli el.~- Nem baj az - nevetett
 37     I,   2|                     Hiszen Zsigmond király maga volt az, aki minden este
 38     I,   2|                 kerítsön valahol egy gubát maga is. Mög akarok gyõzõdni
 39     I,   2|                   nem jár a nyugdíj. Hanem maga kitöhetné az újságba, hallja!~
 40     I,   2|                    mit akarsz?~- Én bizony maga a dorozsmai bíró vagyok -
 41     I,   2|                    Hiszen azért járt itt a maga személyében. Igaz, hogy
 42     I,   2|                  is minden jóravaló ember.~Maga ez a Hóbajárt basa is kegyetlen
 43     I,   2|                  minden rendes nemzetnek a maga divatja volt a legszebb,
 44     I,   2|                    vagy az, akit a próféta maga tanított ki a szabókés használatára?~-
 45     I,   2|                    borsozta, mert õ csak a maga ízében szerette a bús gerlicét.
 46     I,   2|               légynek se vétett. Végezte a maga dolgát, s nem avatkozott
 47     I,   2|              kíváncsi nem volt egyéb, mint maga Musztafa Csökmedzsi, a Hóbajárt
 48     I,   2|         hiszekegyet.~A basa erre szétrúgta maga körül a vánkosokat, beletapsikolt
 49     I,   2|                   Isten bocsássa meg neki: maga József nádor.)~Ami azt illeti,
 50     I,   2|                  pántlikáig!~Aztán letette maga elé az asztalra a szép piros
 51     I,   2|                fülû szerecsen?~A fejedelem maga egész komolyan hitelt adott
 52     I,   2|                 agarat. Mindig ott lakatta maga körül, s ha jókedve volt,
 53     I,   2|                    a bajodról - intette el maga elõl a fejedelem.~Az udvarnak
 54     I,   2|                   se mert. Legtöbbet pedig maga a jámbor fejedelem hallgatott.
 55     I,   2| szúnyog-muzsikásoknak.~Tisztában volt vele maga is a jámbor, hogy nem hegedûre
 56     I,   2|                  meg a török muskotályt. Õ maga is restellte ezt a gyerekséget,
 57     I,   2|                    köp az ember.~- Ki-ki a maga kádjáról dézmál - fintorodott
 58     I,   2|                  és olyan bánatosan meredt maga elé, hogy a fejedelemnek
 59     I,   2|                 Mária Terézia, hogy sebten maga elé parancsolta az íródeákját.~-
 60     I,   2|                    macskáimat.~Ezzel már a maga nyelvén beszélt, de Buzogány
 61     I,   2|                  ki a macskaszobából, hogy maga is szégyellte. De hát olyan
 62     I,   2|                  is, azd mágyar is. Hiszed maga szemednek?~A fényes uraságoknak,
 63     I,   2|                 közt, nem kisebb fiú, mint maga Nagy Frigyes, aki a mozi
 64     I,   2|                   nemzetiségérõl, Hózseást maga a biblia is csak a „kisebb
 65     I,   2|              Napóleon nem -, belelehelte a maga parazsas lelkét. Ki is nyomatták
 66     I,   2|            szisztémára.~A harmadik levelet maga Metternich írta. Õ Felségének
 67     I,   2|                  Akkor nem is drachma.~- Õ maga találta.~- Akkor azt sem
 68     I,   2|               mikor az állam elválasztja a maga érdekét a polgárokétól,
 69     I,   2|                  érdekét a polgárokétól, a maga hitelét kifelé a belföld
 70     I,   2|     visszavonulásra a peregrinust, hanem õ maga tologatta ki mosolyogva
 71     I,   2|                    filozófiájával és saját maga által termelt krumplival
 72     I,   2|                   bécsi ezüstforintokból a maga számára is kiszoríthat annyit,
 73     I,   2|               szívesen fogadta a meghívást maga és hajóskapitánya nevében,
 74     I,   2|                  különösen magyar jellegû. Maga mesélgette többször, hogy
 75     I,   2|                   és kéjgyönyör. Széchenyi maga is nyelvújító volt ugyan -
 76     I,   2|                    a durva kend és a rideg maga helyett ‑, azonban a szivart
 77     I,   2|                   hogy a szegedi hajóács a maga készítette hajóval a még
 78     I,   2|                  pusztáinak, majorságainak maga se tudta számát. Négylovas
 79     I,   2|                vezéreljen haza mindenkit a maga tûzhelyéhez.~Mire azonban
 80     I,   2|                    a kisajtóban a németet.~Maga az öreg bíró is leakasztotta
 81     I,   2|                    Lobogó szakállú vezérük maga Damjanich tábornok. Útban
 82     I,   2|                   nekik. Ott telepedett le maga a tábornok is egy fölfordított
 83     I,   2|                hegyezte a fülét, Damjanich maga is elmosolyodott:~- Jó ember,
 84     I,   2|                     Jó ember, mit csinálna maga a kutyája nélkül? Én meg
 85     I,   2|               tüzek világánál egy darabon.~Maga Damjanich fáradtan heveredett
 86     I,   2|                  Benedek tábornok sátrába. Maga a vezér igazgatta a feje
 87     I,   2|                 Azzal levette kabátjáról a maga gyémántcsillagos érdemrendjét,
 88     I,   2|                  ébredt többet. A tábornok maga bontotta föl a csákót: kettõs
 89     I,   2|               ragyogott a tekintete. Mikor maga formájú fehér szakállas
 90     I,   2|                    szívbõl fogadott!) után maga kalauzolta õket a szállásukra.
 91     I,   2|                    szép szál legény volt a maga idejében, 1849-ben, csakhogy
 92     I,   2|                   nincs mit beszélni, mert maga Török Nagy Pál se beszélt
 93     I,   2|            perzekútorra a sastekintet. - A maga nemében a legideálisabb
 94     I,   2|                 szintén híres ember volt a maga idejében, noha más irányú
 95     I,   2|               dacosan fejét a betyár. - De maga felel érte az Isten elõtt,
 96     I,   2|                  is névelõvel emlegették a maga idejében.~- Hû, kutyafékomadta! -
 97     I,   2|            sikerült neki. Nem kímélte se a maga munkáját, se a más érdekét,
 98     I,   2|                 Csak nem felejtötte tán el maga se Kossuth Lajost? Mert
 99     I,   2|                    neki felállítani, amibe maga jószántából kerüljön bele.~
100     I,   2|                õvele a törvény embere mint maga formájúval békességben elbeszélgessen!
101     I,   2|           meghallotta a lova nyerítését, õ maga figyelmeztette az asszonykát:~-
102     I,   2|                    a szegedi kormánybiztos maga elé parancsolta a guerillavezérré
103     I,   2|           ordítások miatt. Az öreg várnagy maga tett bizalmas jelentést
104     I,   2|                 cifra káromkodást hallott, maga is elég jártas ebben a nem
105     I,   2|               nevetett Sándor.~- A Katiét? Maga?~- Én.~- Hát fúrt-e már
106     I,   2|             szilvóriumot!~- Igya mög az úr maga! - vágta rá Sándor az ajtót
107     I,   2|                tartják, vágja ki a rezet a maga emberségébõl.~- Ne engöm
108     I,   2|                Sándor szeme. - Hát majd ha maga öleget tösz a kötelességinek,
109     I,   2|                    Sándor?~- Tudja mán azt maga úgyis. Mikor Ferenc Jóskát
110     I,   2|                  Most már a többit olvassa maga.~A bíró aztán olvasta. Az
111     I,   2|                   volt az impérium, de nem maga gyakorolta, hanem rábízta
112     I,   2|                 aki azelõtt zsandár volt - maga a polgármester se akart
113     I,   2|                  No hadd gyûjjön az írnok, maga mög kérdözzön, mindönre
114     I,   2|                   a nyolcvanas években, de maga se csinál belõle titkot,
115     I,   2|                     Annál érdekesebb, hogy maga az ügyész se iszonyodott
116     I,   2|                  és a végzeté is. A betyár maga is érezhetett valami ilyent.
117     I,   2|                    már nem formál jussot a maga részére. Kiadták neki a
118     I,   2|               magja is kiveszett. S hogy a maga idejében nemcsak a gerendás
119     I,   2|                   egy malackát ne gurítana maga elõtt, vagy egy-két kötés
120     I,   2|                köztük, kimarja azt a többi maga közül. Az ilyen aztán addig
121     I,   2|                   csúffá tegyék a tulajdon maga kutyáját.~Az ügy különben
122     I,   2|             tiszttartó utasítást küldött a maga diplomáciai megbízottjának
123     I,   2|               szoktak látni.~A ketrecajtót maga a tiszttartó nyitotta ki:~-
124     I,   2|                  de legalább harmadmagával maga Matyej tette tiszteletét.
125     I,   2|                    bácsi! - rázta életre - maga a csõsz?~- Én vagyok, tekintetes
126     I,   2|        legmodernebb európai állatkertet. A maga stellingeni civilizált zsiráfjait
127     I,   2|                   ügyhöz, tetszik tudni, a maga szakállára senki se szívesen
128     I,   2|             könyvet.~- Nézze már, kolléga, maga úgyis olyan betûféreg, hátha
129     I,   2|                   hát olyan bolond ember a maga Thallóczyja?~- De nagyon
130     I,   2|               ebben segítségemre nincs, az maga is részes a tekintélylejáratás
131     I,   2|                  az ilyen jeles deák, mint maga?~- Herepfedény! - csattant
132     I,   2|                 tanár úr, ex ungue leonem! Maga pedig jegyezze meg, édes
133     I,   2|            huncutságukra, mikor egyik se a maga nevét vallotta be.~~Hogy
134     I,   2|                    ha rajtakapják, mikor a maga gyönyörûségére tutul. Hát
135    II,   1|                    ráncbaszedte Xanthosz a maga emberségébõl is, de már
136    II,   1|           miletoszi lány se ment el többet maga jószántából asphodelust
137    II,   1|                    nem férhetett, ezt csak maga Apolló adhatta. Annyi azonban
138    II,   1|                  annyira a görögöt, hogy a maga nyelvén üdvözölte Xanthoszt,
139    II,   1|                   áldozatul a tûzbe, aztán maga vette elsõnek a szájára.
140    II,   1|             hajnalon tárul eléd” - morogta maga elé, ahogy megindult az
141    II,   1|                    kis idõre nyitva hagyta maga után az ajtót. De itt aztán
142    II,   1|                   aki dísze, virága volt a maga szakmájának. Ügyes keze
143    II,   1|                  Thibaut mester? Az bizony maga a valóságos Belfegor.~-
144    II,   1|              tallérokkal telt ládát, azt a maga szorgalmával és becsületességével
145    II,   1|                    találta a hangját, hogy maga se ismert rá.~- Én vagyok,
146    II,   1|                    kezébõl a pallost, és õ maga szedte le a dívánülõ pasák
147    II,   1|                 vagy a padisah kopója vagy maga a padisah. Amannak pipaszárral
148    II,   1|                    hogy az senki más, mint maga a próféta. Aminthogy az
149    II,   1|                    õ is hamar megtalálta a maga szenderpilléjét. Hosszú
150    II,   1|              jókedvû szamárhajcsár, tereli maga elõtt a szamarát fütyörészve.
151    II,   1|              uralkodó volt, és szeretett a maga feje után járni. Akkor ugyan
152    II,   1|                muszájból jár haza, hanem a maga jószántából. Abból is látnivaló
153    II,   1|                    Lefogta a szemét, mégis maga elõtt látta az élet egész
154    II,   1|                egész nyomorúságát. Romokat maga mögött, és romokat maga
155    II,   1|                    maga mögött, és romokat maga elõtt. A Krisztust és a
156    II,   1|               megbecsülni az urat, ki-ki a maga tehetsége szerint. Tessék
157    II,   1|                ágyát a feleségével, mintha maga a király tévedt volna be
158    II,   1|                   az, majd elolvassa ezt õ maga a miniszternek.~Oda azonban
159    II,   1|                Erre aztán már nem tudott a maga fejétõl kádenciát a herceg.
160    II,   1|              szegény Alfrédot.~- Érje be a maga halhatatlanságával - acsarogták
161    II,   1|                     de az bizonyos, hogy a maga idejében sokkal nagyobb
162    II,   1|                   osont be rajta.~Az ajtót maga De Saint-Aulaire úr nyitotta
163    II,   1|                   volt kijelenteni, hogy a maga részérõl sem ellenzi a vádlott
164    II,   1|                   kezdett el ugrándozni.~- Maga hallgasson, Mr. Train -
165    II,   1|                   subában láttam, holott õ maga csupa új subákat csinált.~
166    II,   1|             silbakoltak volna körülötte, s maga a monsieur président is
167    II,   1|                     s olyan komolyan mered maga elé, mintha haditerven törné
168    II,   1|             narancserdõt taroltatott le, s maga is olyan karcsú és olyan
169    II,   2|                  mög huszonötezrös, adna-e maga két kéket ezért a vörösért?~-
170    II,   2|             sarcolni a népeket!~S mindjárt maga mellé vett egy passzusíró
171    II,   2|                    Mink úgyis tudjuk, hogy maga be van üsmerködve szögénykékkel.
172    II,   2|                    hálatnám, nézze. Hiszön maga mondta, mikor nálunk vót,
173    II,   2|                 volt kalapja. Márton apó a maga nagy tasla kalapját tette
174    II,   2|                   no, hány csillagja van a maga gazdájának?~- Mölyiknek?~
175    II,   2|          napszámosok hazaszéledtek, s csak maga maradt ott halompásztornak,
176    II,   2|            szolgámnak:~- No, tartson velem maga is.~Hadd lássa ez a városi
177    II,   2|                   a városi cimborát.~- No, maga erre helyhözködjön, neköm
178    II,   2|                hogy Börcsök mind elhárítja maga elül a töpörtyûket, és õeléje
179    II,   2|                   csak taszigálom énelûlem maga elé a cserebogarakat, akik
180    II,   2|            megriadt jószággal, örült, hogy maga ki bírt evickélni az árból.
181    II,   2|                   nem volt semmi viloncia. Maga vezette ki az istállóbul
182    II,   2|                    Mindenkinek elég volt a maga baja, Andrásra ügyet se
183    II,   2|                 alá bújtatta az ölébe, s õ maga csak akkor kenyerezett meg.
184    II,   2|                 szegedi formájú.~- Szegedi maga, földi?~- Dehogyis, kérem,
185    II,   2|                   a gazda.~- Abból, hogy a maga kocsmájából nem néztem ki
186    II,   2|                   elsõ éveire esett, mikor maga a csempészet még csak csecsemõkorát
187    II,   2|                 mondják, nagyon szerette a maga idejebeli ponyvaregényeket.
188    II,   2|                   hogy uraságod bizonyosan maga hozta.~- Igen - vörösödtem
189    II,   2|               tettük - magyarázta kedvesen maga a fõnök. - Remélem, õméltóságáék
190    II,   3|                   tudok mán én arrul, amit maga beszél, mert az ilyen öreg
191    II,   3|              diplomáciai fölvilágosítást a maga nyelvén.~- Nem zavari, mert
192    II,   3|                  ebben, bácsikám?~- Hát ha maga kiszûvesködne, mögmutatnánk
193    II,   3|                    az aranykoporsó.~- Oszt maga beéri a vassal? - csodálkozott
194    II,   3|                    Gyerünk, no. Kotormány, maga csak nézelõdjön itt addig.
195    II,   3|                   embereimre. - Káprázik a maga szeme, János, amott szállnak
196    II,   3|            fölkaptam a fejem.~- Mit beszél maga, Szirovica? Kitõl hallotta,
197    II,   3|                egyik szittya. - Mit gondol maga, igazgató úr, mire valók
198    II,   3|                 nagy szál ember volt, mint maga, nagyon nekiörülnek ezer
199    II,   3|                   föltalálja magát. - Volt maga katona?~- Hát hogyne. Mégpedig
200    II,   3|              fõnöki szív.~- Családos ember maga, János. Hagyjon békét a
201    II,   3|                  utunkban ne legyen. Ugyan maga is segített kivágni.~Ahogy
202    II,   3|                 Máder bácsi, honnan került maga ebbe a faluba?~- Szegedébül -
203    II,   3|                   bátran, jó ember, hiszen maga a gazda, én kérek szívességet.
204    II,   3|                mégiscsak kár esett, de azt maga a gazda csinálta. Tudniillik
205    II,   3|                    a belsõ világossága, ha maga van, de ha a többiek fölkarolják,
206    II,   3|                    kaffogó kócos kuvasz. A maga fajtája se szereti, de határozottan
207    II,   3|                 ásni, ahol én kijelölöm. A maga szakállára senki se turkálhat.
208    II,   3|                   az nem számít, mert az a maga zsoldjában van. Hát a miénk
209    II,   3|                     Hanem az az igaz, hogy maga is csak olyan úr, mint a
210    II,   3|                   aztán beszéljenek. Addig maga õrizze, de vigyázzon rá,
211    II,   3|                   mint a két szemire, mert maga felel érte.~Nem tudom, volt-e
212    II,   3|                 Szögedébe nem mögyök. Mert maga mán ottan szót érthetött
213    II,   3|                Magával is, mög énvelem is. Maga pedig, úgy nézöm, mán nem
214    II,   3|                   darab gubaszivarba, hogy maga mán nem ér több tavaszt.
215    II,   3|               vagyok vele.~- Hát hány éves maga, Jakab bácsi?~- Mondom,
216    II,   3|                   No mögálljon csak. Akkor maga mán ötven tavaszt látott,
217    II,   3|                   ember, hát megkeveredett maga? Mi a fenének hozta ide
218    II,   3|                    szóltam utána.~- Látja, maga feljött, de a mekekuka lent
219    II,   3|          szárazföldet állított a helyükbe. Maga elé tétette az angyalokkal
220    II,   3|                   mind Átokházának hívta a maga nyelvén. És mindig olyan
221    II,   3|                 tüsténkedett Mihály. Sõt õ maga is beáll a napszámosok közé,
222    II,   3|                  embert kettõnyolcvanával. Maga beáll hetediknek. Nyolcadik
223    II,   3|                    rá haragudni.~- Kicsoda maga, szüle? - mosolyogtam rá.~-
224    II,   3|     bemutatkozáskor.~- Hát aztán ismerte-e maga Kálmán királyt?~Egy kicsit
225    II,   3|                    a hangomat. - Azt, hogy maga ilyen semmi ember? Nem szégyenli
226    II,   3|              szabad ilyen kapzsinak lenni. Maga most azt gondolta, hogy
227    II,   3|               lehet nyúzni. Látja, Mihály, maga most rosszabb volt az uraknál.
228    II,   3|                   rám. - Ugyan löhet, hogy maga is tudhassa. Az állami polgársággal
229    II,   3|                   tudjuk bizonyítani, hogy maga magyar állampolgár. Tudja,
230    II,   3|                    arról van itt szó, hogy maga tétetik folyamatba, hanem
231    II,   3|                 írásnak az értelme, hogyha maga hat hét alatt be nem bizonyítja
232    II,   3|                  nézzem, miféle csat van a maga tarisznyáján?~Mityóknak
233    II,   3|                    a Város is hozzátette a maga ötszáz pengõjét.~- Kész
234    II,   3|               megjelent idõre. Bátorítónak maga mellé vette az asszonyt
235    II,   3|                    helyben.~- Mért?~- Mert maga is csak úgy csinálja, mint
236    II,   3|                 hogy csinálja?~- Úgy, mint maga. Kikapari a csontot, aztán
237    II,   3|                    aztán mög bekapari.~- A maga földjén is vannak csontvázak?~
238    II,   3|                    milyen sebösen szalad a maga plajbásza, pedig nem is
239    II,   3|                   pedig nem is nyálazza.~- Maga meg a kapával van így -
240    II,   3|                   plajbász, hanem kalamus. Maga valami írnokféle, ugye?~-
241    II,   3|             vonogatta a vállát -, hiszön a maga dolga. Mög a szomszédé.~
242    II,   3|              akarja.~- Rosszacska már ez a maga tanyája, Illés. Meg kellene
243    II,   3|                       Neköm? Mért adná azt maga neköm?~- Holnap beleállunk
244    II,   3|               neköm?~- Holnap beleállunk a maga földjibe. Abba a kis csücsökbe
245    II,   3|              akarok. Ezt nem ronthati le a maga törvénye se.~- Dehogynem -
246    II,   3|            csináljunk szerzõdést. Írást.~- Maga megmondja, mennyire saccolja
247    II,   3|             méltányosnak találom, és arrul maga írást ad nekem. Így gondolja,
248    II,   3|               gondolja, ugye?~- Nem, hanem maga ád neköm írást, akiben a
249    II,   3|                  Pedig én magyarán mondom. Maga fölásati a földet, ugye?
250    II,   3|                  magában.~- Nagyeszû ember maga, Illés - ültem vissza a
251    II,   3|                    a nagy észt.~- Az már a maga dolga, kéröm szépen. Mög
252    II,   3|           régészeti megfigyelés páratlan a maga nemében, de sajnos, azt
253    II,   3|              válogat?~- Hát a dohányban.~- Maga még pipás ember?~- Én még
254    II,   3|                    kárt a lucernában, mint maga. Magáé ez a föld?~- Nem -
255    II,   3|                    Nincsetlen vagyok én.~- Maga a csõsz?~- Nem, nem én vagyok.~-
256    II,   3|                   rendelkezik itt? Kicsoda maga?~- Én? - mondja fölemelt
257    II,   3|               mögkérdözték tûle, hogy „hát maga, öregem, kire szavaz?” „
258    II,   3|                    azt mondták neki, hogy „maga, öreg, derék ember”, s még
259    II,   3|                  az ember. Vagy látott már maga almafát naggyá nõni anélkül,
260    II,   3|                   Ugye, mirõl gondolta azt maga, hogy nekem sok az ellenségem?~-
261    II,   3|                    az nem jelönthet jót.~- Maga nem szokott levelet kapni?~-
262    II,   4|                   hallotta valaki bajának, maga sietett oda a segítséggel.~-
263    II,   4|                kell lenni, hogy a jó Isten maga is rámosolygott a Sebaj
264    II,   4|                    nekem is helyet csinált maga mellett.~- Gyere, kisfiam,
265    II,   4|                   A csikó leginkább csak a maga bõrébe van öltözve, de azonfölül
266    II,   4|                   gyár keze-lába helyett a maga ura-gazdája lett. Önálló
267    II,   4|         Gagyarászva, csérogva, víjjogva, a maga madárhangjainak örülve,
268    II,   4|                      ígérte a fõorvos.~S a maga autókocsiján vitette haza
269    II,   4|                   eddig úgy felkarolták.~- Maga nem anya, hanem gyermekgyilkos -
270    II,   4|                huszonhat hónapos gyereket? Maga, így, betegen, leromlottan?~
271    II,   4|                nincs megelégedve, s neki a maga szempontjából igaza lehet.
272    II,   4|               megsegíti abban, hogy õ is a maga fészkében húzhassa meg magát
273    II,   4|                   mint egy kutyaól, csak a maga gazdája lehessen benne,
274    II,   4|                belsõ sarkába tessékelte, s maga is odaült mellé.~- Régön
275    II,   4|                  nem is láttak a tanyán. Õ maga a régi rongyait viselte,
276    II,   4|           négyesztendõs-forma gyereket húz maga után, mind a kettõ fehér,
277    II,   4|              nevezetût, mikor elég annak a maga baja?~- Andris bácsi - kérdezi
278    II,   4|       fiataluraknak.~- Dehogy! Ne törõdjön maga azzal! Elõbb bent leszünk,
279    II,   4|                melegebb van? Ott is csak a maga büdössége melegíti a szögény
280    II,   4|                   az üzletember, aki nem a maga szemével néz, hanem a közönségével,
281    II,   4|                   Melyik pártnak az embere maga?~- Én? Izé... Hogy is csak...
282    II,   4|              szükség volna itt terrorra?~- Maga kire szavaz, földi? - kérdem
283    II,   4|                    koma a nevét. No, akkor maga is öt pengõt fizet - acsarkodott
284    II,   4|              gazdától, adta is jó szívvel, maga merítette meg a vödröt.
285    II,   4|                   elhiszik neki, s talán õ maga is elhiszi magának.~Én azonban,
286    II,   4|              valami Bunford nevezetû volt, maga talán hallotta is hírét.~
287    II,   4|                 Mert dolgoztati az embört, maga mög csak nézi.~Lepisszentették,
288    II,   4|                   elemeit, s lássa abban a maga szerepét!~
289    II,   4|         tekintetébe, mikor körülhordozta a maga földjén. Ha János alanyi
290    II,   4|                  is el tudnak piszmogni. Õ maga, János, ezután napszámba
291    II,   4|                    ezután napszámba adja a maga erejét, mint eddig, s olyankor
292    II,   4|                 hogy a munkás igen, de aki maga is gazda, az csak menjen
293    II,   4|                    gazda, az csak menjen a maga földjére. Ez az uraság parancsa,
294    II,   4|            fölvitte Isten a dolgát, hogy a maga szegénye lehet? Aztán meg,
295    II,   4|                  lehet mondani, hogy Pál a maga lábából kihúzandó tüskét
296    II,   4|                    bele a barna homokba. A maga húszholdas fehér homokját
297    II,   4|                   még az a tömérdek adó! Õ maga se hinné, hogy ennyi telt
298    II,   4|                 amit öt esztendeje öntöz a maga verejtékével, meg a családjáéval?
299    II,   4|                    igaz volt, de a rendõr, maga is tanyai sarjadék, azt
300    II,   4|                magát, tíz liter pálinkát a maga jószántából megajánlott
301    II,   4|              lehetett volna tartani. Julis maga fohászkodott neki a fordításnak
302    II,   4|                    bebörtönözi a meleget a maga vályogbarlangjába, betapasztván
303    II,   4|                  az unokájának. Ennélfogva maga jószántából megajánlja a
304    II,   4|                  be a fejedet.~Leoldotta a maga vállárul a rossz kötött-kendõt,
305    II,   4|                   érvényesebb püspök, mert maga tette meg magát annak. Elõször
306    II,   4|                 Ötven pézér mög is nyúzom. Maga a városban pöngõért adhati
307    II,   4|                   egy régi újságlevelet.~- Maga tán tud írást?~- Tudok.~-
308    II,   4|            gyorsabban megy.~- De hát akkor maga se erre a tájra való, ha
309    II,   4|                   hagyja a világot menni a maga útján, úgyse lehet azt többet
310    II,   4|             vadgalambok. Ki-ki folytatta a maga mesterségét, anélkül hogy
311    II,   4|         végrehajtók. A paraszt befejezte a maga aratását, most jött az övéké.
312    II,   4|                  akit apja, a béres, még a maga karrierjével se biztathat?~
313    II,   4|                  Mint mikor egyik koldus a maga baját egy pillanatra megfelejtve,