Kötet,  Fejezet

  1     I,   1|              napszámba.~- Megállj, kenek rá mézet is - fordult be a
  2     I,   1|           szégyen, eddig sohse gondoltam rá. De ha már a zenekedvelõ
  3     I,   1|               engem.~- Kemence? - néztem rá csudálkozva. - Hát ki bántja
  4     I,   1|              magában az az oroszlán, aki rá volt festve az óra számlapjára,
  5     I,   1|               leszek édesapám - feleltem rá hirtelen, de aztán jobbnak
  6     I,   1|                  írni a számmal is: csak rá kellett lehelnem egész közelrõl
  7     I,   1|         rongyosságot. Mégis csak kellene rá valami kabátot adni.~Mindenki
  8     I,   1|        megsajnáltuk.~Nem haragudtunk már rá, hiszen nem volt már jobb
  9     I,   1|                  életemben büszke leszek rá, hogy Három Matyi mellettem
 10     I,   1|               Annál több kilátásod volna rá, hogy földet kapsz.~Ebbõl
 11     I,   1|               barátom humorista. (Van is rá jussa, mert különben temetkezési-társulati
 12     I,   1|                 hogy én arra még egyszer rá nem kívánok.~Akkor volt
 13     I,   1|            éjszaka!~- El azt - bólintott rá édesapám. - Hja, szomszéd,
 14     I,   1|                  bátyám, hogy eltátottam rá a számat.~- No, öcsém, ne
 15     I,   1|                 Balla bácsi.~- Nincs már rá szükség, ne járj benne világ
 16     I,   1|                   a koporsós kreációt.~- Rá se hallgass, kisfiam - nézett
 17     I,   1|              voltunk mink, és nem értünk rá az ilyen úri tempókra. Még
 18     I,   1|                 hát mit mondhattam volna rá mást, mint azt, hogy „könyvkereskedõ”.
 19     I,   1|     kínszenvedésre csak másnap virradtam rá. Amikor az utcabeli pajtásaim
 20     I,   1|                   ha sokszor nem érsz is rá a földre nézni...~De azért
 21     I,   1|             állhatta, hogy a cipókaréjra rá ne kanyarítson egy szeletke
 22     I,   1|                  nem eladó - tehénkedett rá Torongyos a kosárra.~- Adok
 23     I,   1|              csinálta, arra sose jöttünk rá, de az bizonyos, hogy ha
 24     I,   1|                 Hát ez, koma? - mutatott rá édesapám. - Ezt mitõlünk
 25     I,   1|                közt.~- Megvagy! - ugrott rá a cirmos egy nagy kövér
 26     I,   1|             egérre.~- Megvagy! - vetette rá magát Messzi keresztapám
 27     I,   1|               kedve is telt, büszke volt rá, hogy valami olyan is lesz
 28     I,   1|      csillagokban.~- Nem, most nem érünk rá, engedjetek el minket -
 29     I,   1|              kalap, úri kalap? Nem vélek rá - játszotta meg magát Mári
 30     I,   1|               kosztüm ez? - csodálkozott rá az anyukája, ahogy az imposztor
 31     I,   1|            bizonyításául figyelmeztettem rá, hogy a kínai is élvezi
 32     I,   1|          Röser-iskola esete eszméltetett rá, hogy nini, hiszen én is
 33     I,   1|                 levetettem, nem volt már rá semmi szükség. Kenyérre
 34     I,   1|                 jól van, kisfiam, feküdj rá szépen a karodra, és aludj
 35     I,   1|          kalcinált szóda, ugye? - néztem rá erõsen.~A gyerek rám bámult,
 36     I,   1|                    Úgy van - bólintottam rá. - Hát mit csinálnak abból
 37     I,   1|                 Magam is kíváncsi voltam rá, mi a fütyülõ fülemülét
 38     I,   1|                  erre felelni. El voltam rá készülve, hogy mindent ráhagyok,
 39     I,   1|               mert nem sok kilátásom van rá, hogy egyéb hivatalos elismerést
 40     I,   1|                  visszajön. Azért tettek rá ilyen nagy nyomtatékot.~
 41     I,   1|                Be is hozta Szegedre, még rá is fizetett vagy nyolcvan
 42     I,   1|                orra cimpájában. Nincs is rá semmi panaszom se, végighallgatott
 43     I,   1|                 három óra felé eszméltem rá, hogy nemcsak igével él
 44     I,   1|              Abcug! Le vele! - harsogott rá a szegedi nemzet haragja.~-
 45     I,   1|                  Még büszkék is lennének rá a népek, hogy milyen nagy
 46     I,   1|                  az idõ, és én nem értem rá alkalmasabb képet keresni.
 47     I,   1|                   mikor muszáj. Nem érek rá arra, hogy a magam gyönyörûségére
 48     I,   1|                abból vettem ki. Aludjunk rá egyet, emberek.~Aludtunk
 49     I,   1|                 egyet, emberek.~Aludtunk rá egyet, és másnap a következõ
 50     I,   1|              megpróbálhatja akárki.) Sõt rá is duplázok, ha már benne
 51     I,   1|             Esernyõ?”~- Dehogy - vetette rá a mester komoly szemét a
 52     I,   1|              vannak!~- No? - mosolyodtam rá értetlenkedve.~- Ide hallgassatok! -
 53     I,   2|            kemencebél rétest is megevett rá, egy tarisznya diót is elropogtatott
 54     I,   2|               enned az ökröt.~Azt mondta rá Kórogyi Péter, hogy õ arra
 55     I,   2|                 mert mink jobban tudnánk rá vigyázni, mint a svábok.
 56     I,   2|                  ijedtében. Ebbõl jöttek rá a város vénei és írástudói,
 57     I,   2|                  is meglopják! - förmedt rá a fõbíróra, és megígérte
 58     I,   2|                 Ödd mög, ha jó - vetette rá foghegyrõl a vadkörtés ember.~
 59     I,   2|                  minisztérium azt mondja rá, hogy addig már mégiscsak
 60     I,   2|                  nem viszi, akkor legyen rá elkészülve, hogy feje nélkül
 61     I,   2|                  Én is õvele - bólintott rá a bojtár jókedvûen, azzal
 62     I,   2|                     Én vagyok - szögezte rá szigorú két szemét a madaras
 63     I,   2|              tõle, hova való, ezt feleli rá:~- Leginkább csak Gyevibe.~
 64     I,   2|             kenyeret, ispán - biccentett rá Mátyás a tanácsra.~- Csak
 65     I,   2|              kakastejes kenyérrel, ittak rá piros bort is, meg is köszönték
 66     I,   2|                 el a markoláb - mutatott rá a király -, ezt meg Mátyás
 67     I,   2|                  a gyevi bírót! - mondta rá a király, s odafordult nevetve
 68     I,   2|              kótyi országúton esteledett rá, amelyik egyenesen nekivitt
 69     I,   2|                Edd meg, ha jó! - mordult rá mérgesen a kótyi bíró, aki
 70     I,   2|               gyémánttal. - Úgy nézzetek rá, hogy ez a karbunkulusok
 71     I,   2|                vasárnap. Ez is bizonyság rá, hogy milyen hiteles ez
 72     I,   2|            sütõmester is.~- Meleg korpát rá - ennek meg ez volt a tanácsa.~-
 73     I,   2|            hálóval éppen akkor ért haza, rá is adta a gyereke szándékára
 74     I,   2|                  csizma”. (Mérget vennék rá, hogy van is olyan tápéi,
 75     I,   2|             Persze nem sok kilátásom van rá, hogy az Akadémia honorálja
 76     I,   2|               egy sült bárányt, megivott rá egy vödör bort, s mikor
 77     I,   2|         bennetöket.~Ez okos beszéd volt, rá is helyeslett egyszerre
 78     I,   2|                  kiejtette a sült-tököt, rá egyenesen a Hóbajárt basa
 79     I,   2|                     Ez az igaz! - zúgták rá a többi követek, s ahogy
 80     I,   2|            önmaga elõtt.~- Büszke vagyok rá, hogy abban a városban tette
 81     I,   2|             papucsos él, aki méltó volna rá, hogy minden huri lábáról
 82     I,   2|         fertálytokban, hogy mért köti az rá magát az ilyen magamfajta
 83     I,   2|           gyomrodnak.~A török azt mondta rá, hogy már azt vállalja,
 84     I,   2|           keresett neki, hol rossz ember rá nem akad, de õ egyszeriben
 85     I,   2|               papucsos molnár? - mordult rá mérgesen Máté gazda.~Kucsuk
 86     I,   2|              hogy mivel is szolgált erre rá.~Így lett volna ez most
 87     I,   2|             õsapám. Éppen ezért ruházták rá a földiei a bírói impériumot
 88     I,   2|                  világosság így is derül rá belõle, hogy mért nem örököltünk
 89     I,   2|                   vadász úr - biccentett rá a székely -, látod, milyen
 90     I,   2|          csinálta, hogy sose gyanakodott rá senki.~A fejedelem azonban,
 91     I,   2|                   azért is azzal borsolt rá.~- No, Kelemen, kendnek
 92     I,   2|                De édesapánk - bodorodtak rá a gyerekek -, hát csak nem
 93     I,   2|            örömet, ha kutyát uszíthatott rá, de a királyi parancsra
 94     I,   2|            szólalt meg az ütõ. Neki volt rá legtöbb jussa, mert úgy
 95     I,   2|            moziban. Mátyás ugyan nem vél rá, hogy látta volna, én meg
 96     I,   2|              Bécsi avizóra lesben álltak rá a gyõri nemesi tábor cirkálói,
 97     I,   2|        császárnak hermelines képe nézett rá. Nagy halom felbontott levél
 98     I,   2|                  a helytartótanácsban is rá mert ütni az asztalra, mikor
 99     I,   2|               falsificator.~- Esküt tett rá, hogy Sirmiumból való.~-
100     I,   2|                 megyei hajdúkkal mérette rá Jánosra a huszonötöt, amire
101     I,   2|              volna, egyszerre köszöntött rá a szokott gonosz muzsika:~-
102     I,   2|               ezüstforintosok csillogtak rá a téli égrõl éjszaka. Minden
103     I,   2|            marhapaprikásból, és leöntött rá egy meszely homoki vinkót.
104     I,   2|               történetet, még él, s tanú rá, hogy akármilyen hihetetlennek
105     I,   2|              akkor is majd megtanítom én rá, hogy hány a nyolc. Csak
106     I,   2|                diadallal, hogy fölébredt rá álmából a Nagy utca. A fél
107     I,   2|                nem kellett kapával húzni rá, mert a törökök markukkal
108     I,   2|                  hogy Bem ezt válaszolta rá:~- Örökre sajnálom, hogy
109     I,   2|           vállukat, és ügyet se vetettek rá, hogy a lovacska odatopogott
110     I,   2|                     Ugyan eredj! - szólt rá hirtelen ingerültséggel
111     I,   2|                  Szerencsére nem is lett rá szükség. Nem betyárok dobogtak,
112     I,   2|               Fekete Jóskára szegezõdött rá, aki szintén híres ember
113     I,   2|               gyere velem - nyugasztotta rá a vállára a kezét a biztos.~
114     I,   2|               egy vetélt borjú se vetett rá árnyékot.~- Mögyök én, tekintetös
115     I,   2|                Jóska. Te is emléközhetsz rá, mert jó helyben hagyattalak,
116     I,   2|         kérkedésben semmi túlzás, legyen rá bizonyság Grünwald Alfréd
117     I,   2|               Lócsik, inni meg nem adott rá, úgyhogy az ember néha a
118     I,   2|                  a szót, hanem majd lesz rá gondom, hogy a Sándor kezére
119     I,   2|                  bíró is fölszabadította rá. Nagyon rendes ember lehet
120     I,   2|                 Sándor bácsi! - kiáltott rá az egyik pandúr, de nagyon
121     I,   2|               egy szakasz katona vetette rá magát. Én úgy hallottam
122     I,   2|                 tán méltónak se tartotta rá.~Az akasztott ember eltorzult
123     I,   2|                  sógor, nem is gondoltam rá eddig!~Aztán visszaigazított
124     I,   2|                  lábát, öt pandúr ugrott rá egyszerre, leteperte és
125     I,   2|                  tesz semmit. Oka is van rá, jussa is van hozzá. Senkinek
126     I,   2|                  órában. És arra veretem rá, aki csak egy hajszálát
127     I,   2|                Sándor, csak elõbb gyújts rá. Itt a dohány a börböncében,
128     I,   2|                 reggel olyankor nyitotta rá Sándorra a cellaajtót, mikor
129     I,   2|                neki, olyant, aki takarít rá, ágyat vet neki, akinek
130     I,   2|                  mög az úr maga! - vágta rá Sándor az ajtót a bíróra.~
131     I,   2|              embere. Hétszámra se nyitja rá az ajtót jótétlélek, mind
132     I,   2|                  ezekre a Kati igazított rá egy õrmestert.~A betyár
133     I,   2|          nevelõket, késõbb pedig nem ért rá képezni magát. Nem olyan
134     I,   2|                 Csiba te! - kurjantottak rá az öregebbek, s valamelyik
135     I,   2|                 vége. A bíróság kimondta rá a halált, de mindjárt kegyelemre
136     I,   2|                  az embernek.~Azt mondja rá János, hogy van ennél furcsább
137     I,   2|               szád, te girhös? - förmedt rá a számadó gulyás, de a szeme
138     I,   2|                 Ignác nagyon sokat adtak rá, lévén külön-külön is lelkiismeretes
139     I,   2|                  el a törvényhozó. - Van rá engedélyed?~- Mire? - hûlt
140     I,   2|             illetékes hatóság úgy nézett rá, mint a vasvilla.~- Kérem,
141     I,   2|                 a tevékenységérõl ismert rá. Aki délután négy órakor
142     I,   2|           hallatott.~- Mi lelt? - nézett rá a másik zsiráf.~- Hat hét
143     I,   2|               posta Bécsbõl?~- Nem vélek rá - csóválta fehér fejét a
144     I,   2|                 Õ a hibás, mért nem tett rá magyar pecsétet. Tudhatná,
145     I,   2|                Ez meg ez az ügyvéd verte rá.~Ez az úr szintén nevezetes
146     I,   2|              mondasz már.~Hát azt mondta rá, hogy „közvetlenül sérti
147     I,   2|             eszüket, míg vevõ találkozik rá, csak arra vigyázzanak,
148     I,   2|        csodálkozni, hogy hogyan jöhettek rá a huncutságukra, mikor egyik
149     I,   2|        produkálja a tudományát, ha kérik rá, hanem akkor is abbahagyja,
150     I,   2|               jönni, mert most nem érünk rá, hanem nagyon is komolyan
151     I,   2|              nyilván Guge úr is fölkapta rá a fejét valahol Hadúr lábánál
152    II,   1|                  feleségem! Át is íratom rá a Hermesz oltárát, mihelyst
153    II,   1|               haja rendbentartását bízta rá. Márpedig az olyan szolgálat,
154    II,   1|          biztosan nincs is ennyi pénzed. Rá se merek gondolni, mi lett
155    II,   1|    legbizalmasabb embere. Mindig õ zárta rá a hálószobát a királyra,
156    II,   1|               adja tudtára, ha föltekint rá, hogy õk jóban vannak egymással.~
157    II,   1|             királyi engedelemlevelem van rá.~S ha a városbíró olvasni
158    II,   1|             hangját, hogy maga se ismert rá.~- Én vagyok, drága szívem,
159    II,   1|            igazad van, testvér - csiholt rá a pipára a szpáhi. - Csakhogy
160    II,   1|       Manzanaresban, akkor gondod legyen rá, hogy se meg ne égjenek,
161    II,   1|              toronyablakba, és úgy ugorj rá erre a jámbor férfiúra,
162    II,   1|      mûtanrendõri bejárása során akadtam rá Karafulára. A regényt a
163    II,   1|           hivatalt cserélnénk? - mordult rá egyszer bosszúsan Ferenc. -
164    II,   1|                 nyelvedre, hé! - dörrent rá a király.~- No igen, nem
165    II,   1|               asszony megdöbbenve nézett rá.~- Hát te minek örülsz?~-
166    II,   1|                     Mi van meg? - nézett rá Anna Mária.~- A cím, a menüett
167    II,   1|              hallott egy kérdõ hangot.~- Rá esett a sors - felelte egy
168    II,   1|                    Mit akarsz? - förmedt rá mérgesen.~- Uram, meg akarják
169    II,   1| meghányták-vetették a dolgot, s találtak rá módot, hogy a krigli is
170    II,   1|            õrszobára, és öt botot mérnek rá, oda, ahol leggömbölyûbb.~
171    II,   1|                  hatóságilag megtanítják rá, hány a nyolc.~A sörfõzõk
172    II,   1|                  egy hétig rakni kellett rá a szelídítõ piócát. Most
173    II,   1|                eheti a meszet, és ihatja rá a tengervizet.~A stralsundiak
174    II,   1|             Alighanem olyan választ várt rá, hogy Stralsund lerombolandó,
175    II,   1|                 hogy nem kompromittáló-e rá, ha egy idegen férfi csatlakozik
176    II,   1|             elhagyogatták, akkor áhított rá Alfred Musset az akadémiai
177    II,   1|              orvosaitól garanciát kaptak rá, hogy a költõ már félig
178    II,   1|    kultúrtörténeti fontosságára mutatott rá, de az bizonyos, hogy a
179    II,   1|                nagy hajlandóságot érzett rá, hogy oldalba rúgja az ebet.
180    II,   1|                  Parancsoljon - mutatott rá a címeres zsöllyére.~A kutya
181    II,   1|            elítélve a biblia! - mutatott rá a következményekre a bíró. -
182    II,   1|                semmit, õk mérget vesznek rá, hogy a kiváló szakértõknek
183    II,   1|                 a rézkirály. És aki erre rá nem jön, azt kinevetik Szegeden
184    II,   1|                 a sajtóhibákról ismertem rá.)~Mindegy no, ismeretlen
185    II,   1|                 öszvért, ülésnek föltett rá egy szál deszkát, a háta
186    II,   1|     szomszédtalan tanya asszonyára törje rá az ajtót. Akárhogy volt,
187    II,   1|            végiglángol a tömegben, zuhog rá a virág-gránát. Egy ibolya-srapnel
188    II,   1|                sirályok rögtön lecsapnak rá, s ártatlan kárörömtõl szalad
189    II,   1|            Persze, a sok látogató, ugye? Rá is ijesztettek az újságok
190    II,   1|           toronynak? Mivel szolgáltam én rá erre a gyalázkodó gúnyolódásra?~-
191    II,   2|                  Szent Özséb? - bámultam rá.~- Azért, mert az lakatos
192    II,   2|                igényel.~- Mi? - meredtem rá megdöbbenve.~- Igen, igen -
193    II,   2|             kikaparta a pipát, megtömte, rá is gyújtott, s még mindig
194    II,   2|              nagy kék.~- Értöm - biccent rá az öreg. - No hoci, öcsém,
195    II,   2|               lóvásárba. Kíváncsi voltam rá, hogy a lónevelõ szittyák
196    II,   2|            Bizonyosan a pártkassza esett rá.)~- Ügön is, én vagyok jelönleg -
197    II,   2|               nincs olyan péz, amelyikre rá löhetne tönni a képit. Addég
198    II,   2|               lenni~Nem sok reményem van rá, hogy klasszikus legyek
199    II,   2|              város urai csak most törték rá a kórót, hogy hadd szaladjon
200    II,   2|                 gyereknek? - felejtkezek rá ángyóra.~- Hát akármölyiket
201    II,   2|            kecskeméti embert. Azt mondta rá, ezt a csudát csakugyan
202    II,   2|           galambosi határban? - szögezte rá szúrós szemét.~- Nem egészen,
203    II,   2|                nagy tasla kalapját tette rá a kipirult kis orcára.~-
204    II,   2|                de Mihály sógor felel meg rá, a borbélyhoz intézvén a
205    II,   2|             ámulatba esett, hogy az apja rá akar gyújtani.~- Hát a másvilágon
206    II,   2|        kenyérsütést, csak muszájból adta rá magát, mióta asszony nélkül
207    II,   2|             polcra, az ereszet alá, hogy rá ne dohosodjanak, s hetenként
208    II,   2|             rajtuk egy kanta vizet, hogy rá ne száradjanak. Most nem
209    II,   2|              tököt. Nem sok ügyet vetett rá, és onnan a kémény mellõl
210    II,   2|          mérgesen.~- A Virgonc! - ismert rá, és elkáromkodta magát.
211    II,   2|                szálljon be! - kiáltottak rá.~- Minek szállnék!~- Elment
212    II,   2|           asztalunkhoz a csárdás, letesz rá egy tálcát, van rajta négy
213    II,   2|                  állomáson ajtót nyitott rá a kalauz. Nem magának nyitotta,
214    II,   2|                  kitalálta - vigyorodtam rá vissza, s ezzel a fidélis
215    II,   2|                  volt, s mindig kilestem rá az újságom mögül, mikor
216    II,   2|           asztalomnál, és alkalmat adott rá, hogy a méltóságos kisasszonnyal
217    II,   3|                  kövesse a jót. Most már rá lehetne gyújtani, de fúj
218    II,   3|                 ránézvést nemigen véltem rá, kicsoda. Persze a férfiembernek
219    II,   3|                  a városba. Le is tettem rá mindjárt a kezembõl a reggeli
220    II,   3|                legutoljára talált, annak rá is volt írva a koporsójára,
221    II,   3|            hamarább?~- Ügyet se vetöttek rá még akkor. De hogy mostan
222    II,   3|            eltörve. (Amire én gyújtottam rá, azt három helyen kellett
223    II,   3|               csõsznek bátorítóan villan rá a szeme. „Ne félj, testvér,
224    II,   3|              árulóra, de az ügyet se vet rá. Most már õ emlékszik leghangosabban,
225    II,   3|                  Nem a magáé? - döbbenek rá. - Hát ki az ördögé?~- Az
226    II,   3|                  vonatát, s fölkészültem rá, hogy majd meghányjuk-vetjük,
227    II,   3|             életében elõször mosolyogtak rá emberi szemek. Erre õ is
228    II,   3|                 négyezer esztendeje volt rá.~- Ó, lesz itt még több
229    II,   3|                  ura?~- Ez ni - mutatott rá egy jókötésû, ifjú emberre,
230    II,   3|                veretnének, mind a ketten rá veretnék a képüket, mint
231    II,   3|                  engedélyt kértünk volna rá.~Harmadnap reggel, ahogy
232    II,   3|                Nem is szívesen nyitottam rá a kisajtót. A falu magyarjai
233    II,   3|         találtunk az õ földjén. Szeretne rá büszke lenni. Meg is ígértem
234    II,   3|                  kijár. Én készen hagyok rá mindent, ásatási naplókat,
235    II,   3|                kis hájat, és loccsantott rá a méhsörös köcsögbõl; ha
236    II,   3|                 gödörbõl, és miért bízta rá a fenõkõ-istenre, hogy vigyázzon
237    II,   3|                maga õrizze, de vigyázzon rá, mint a két szemire, mert
238    II,   3|            vannak.~- De ember - dühödtem rá -, hát nem látja benne ezeket
239    II,   3|                  dolgát, ügyet se vetett rá senki. Lesunyt fejjel állt
240    II,   3|            tulajdon édesanyja se ismerne rá, de legalább szépült is,
241    II,   3|            gyöngyöt keresni. Akkor tette rá a talpát az encsembencsemre,
242    II,   3|           bácsinak. Megdöbbenve meredtem rá az öreg halálmadárra.~-
243    II,   3|                tudatni.~Meglepetve nézek rá. Mióta az aranyeset óta
244    II,   3|                  Elszörnyedve kiáltottam rá:~- De ember, hát megkeveredett
245    II,   3|              Pétör, Imre! Ugorjatok csak rá!~A kiválasztott két kiskun
246    II,   3|                lesz. Hány tanút állítsak rá, Mihály, mi volt az egyezségünk?~-
247    II,   3|                 az emberre; nem lehetett rá haragudni.~- Kicsoda maga,
248    II,   3|               maga, szüle? - mosolyogtam rá.~- Az anyósa vagyok ennek
249    II,   3|            megrázta a fejét.~- Nem vélök rá, hogy járt volna erre.~-
250    II,   3|            szivartárcám.~- No, gyújtsunk rá, Mihály, aztán felejtsük
251    II,   3|            Rózáét. Arra is alig ismertem rá, mikor bekeszegelt hozzám.
252    II,   3|              helyibe gyünne, ha mögkapja rá az engedélt.~- Engedélyt?
253    II,   3|                úrtul. Ha nem tetszik mán rá bosszúsnak lönni. Akkor
254    II,   3|              akarnak magával? - bámultam rá.~Most aztán kitört Átokháza
255    II,   3|              rettentõ könyörgõsen nézett rá a gyerek, hogy mégiscsak
256    II,   3|                is rajta két lyuk, amivel rá lehet erõsíteni, s Mityók
257    II,   3|               róla senkinek. De meghitel rá, az asszonnyal együtt.~Úgy
258    II,   3|           könyvét.~- Tessék. Számítottam rá, hogy igazgató úr ezt meg
259    II,   3|                 szivartárcát. - Gyújtson rá, öregem.~Illés megrázta
260    II,   3|               majd elõhívjuk. Azt mondta rá, hogy ,,nono”, és ez a világon
261    II,   3|                 visszaüzent, hogy nem ér rá.~- Mit dolgozik?~- Madzagot
262    II,   3|                   Az anyád! - kurjantott rá Illés, és hozzávágta a megreformált
263    II,   3|               nemet. Nem is lettem volna rá figyelmes, ha õ pártfogásába
264    II,   3|                  az ásónyelire jegyeztem rá bicskával a mélységet is
265    II,   3|             szerkesztette, fiam - fogtam rá a kefét a kincsre.~Antal
266    II,   3|          Megpróbálom jó szóval békíteni. Rá is mosolyodok.~- Látta,
267    II,   3|                rászavalt.~- Hogy szavalt rá, ha a nevit se tudta?~-
268    II,   3|               fogom pártját.~Most jöttem rá, hogy ezek a szavazati jogot
269    II,   4|          Gyerekkoromban sohase gondoltam rá, hogy szobrász leszek. Azt
270    II,   4|                  esztergályos leszek, és rá se gondoltam többet a temetõre.~
271    II,   4|                 hazavittek, nem ismertem rá a házunkra. Nem volt az
272    II,   4|                   Pedig én úgy emlékszem rá, olyan jószagú virág nem
273    II,   4|               egy kis fehér lélek szállt rá a kezefejére. Olyan kicsi
274    II,   4|        gyeptéglából, gaztetõt is csinált rá, s most már elmondhatta,
275    II,   4|                 ment, s keresztet vetett rá, úgy ajánlotta a radnai
276    II,   4|                is megbecsüli. Azt mondja rá, hogy az a jó fej, mert
277    II,   4|               még akkor is szemet vetett rá a kisasszonylányom. Csinált
278    II,   4|                 hogy szájukat tátogassák rá a világi népek vasárnaponta.~
279    II,   4|           bátortalanul.~- No? ! - mordul rá az öreg keményen.~- Nem
280    II,   4|                 alkalommal hivatkozhatik rá, hogy íme, mennyire megveti
281    II,   4|            Tömörkény István, nem ismerne rá többé a parasztjaira, orvostudományi
282    II,   4|                   te bórembukk! - mordul rá az orvos, mire a bórembukk
283    II,   4|                 volt a gyereknek a cipõ, rá is szólt, hogy topogja le
284    II,   4|              Pétöröm?~- Ez ni - mutatott rá a tanító úr a legrongyosabbra. -
285    II,   4|             otthon, és minden oka megvan rá, hogy telente így kedvelje
286    II,   4|             tudott soha jó szívvel nézni rá az anyja.~Hiszen esett már
287    II,   4|                gyereket sohase tanította rá senki, kinek a Marikája.~
288    II,   4|      eligazítanom, oda-vissza elherdálok rá egy napot. Neköd mint árendásomnak
289    II,   4|                 várta senki. Az angyalok rá se néznek a kis rongyosra,
290    II,   4|           menetsebességet. Nem emlékszem rá, hogy mielõttünk valaha
291    II,   4|           zászlós ember is csak most jön rá, hogy a másik utasa is lemaradt.
292    II,   4|             mellemre, s mire kinyitottam rá a szemem, itt volt a tél,
293    II,   4|               oszlopok közül mikor zuhan rá valamelyik a kis játékvasútra.~-
294    II,   4|              kell ráraggatni a plakátot, rá lehet tûzni egy akácfatövisre
295    II,   4|                elütik. Arra még nem jött rá, hogy az életbõl is ilyenkor
296    II,   4|               pengõt fizet - acsarkodott rá mérgesen a csöndér, és fölírta
297    II,   4|            ekkora üzletet? - mosolyogtam rá.~- Húsvétra - mosolygott
298    II,   4|                  a legnagyobb szélben is rá tudok gyújtani a pipámra.
299    II,   4|        megpróbálta, de már nem emlékszik rá, mit látott, mert egy kicsit
300    II,   4|          kultúrátlan, mert nem nevelhetõ rá a kultúrára, hanem azért,
301    II,   4|              hogy mindenkinek el kellett rá magát nevetni.~János is
302    II,   4|               hágott, úgy megmérgesedett rá, hogy majd agyonvágta a
303    II,   4|               árát adják a dinnyének, és rá tudja venni az urát egy
304    II,   4|             Valér apjának, aki meghitelt rá a biztosítók elõtt, hogy
305    II,   4|                 löhetségös - bólintottak rá a szomszédok -, mingyárt
306    II,   4|                már csak egy béres hitelt rá, hogy õ, mikor egyszer kint
307    II,   4|               azért titokban õ is büszke rá, hogy ilyen nagy mûveletben
308    II,   4|           keresztnévnél, amelyet nyilván rá való tekintettel kapott.
309    II,   4|          elgondolkodás után.~- Nem vélök rá. Nem vót vele találkozásom.~
310    II,   4|    jövendöltettek vele. Csak annyit mond rá, megvonva a vállát:~- Fantáziásak
311    II,   4|              jogászembert, mit foghatnék rá az ántikrisztusra, hogy
312    II,   4|             igazán semmi szükség se volt rá, hogy én is fölcsapjak a