| Table of Contents | Words: Alphabetical - Frequency - Inverse - Length - Statistics | Help | IntraText Library | ||
| Alphabetical [« »] 700 1 8 2 9 1 a 19905 á 5 a-y 7 a-yak 1 | Frequency [« »] ----- ----- ----- 19905 a 7592 az 4079 hogy 3775 nem | Móra Ferenc Tápéi furfangosok IntraText - Concordances a |
Kötet, Fejezet
4501 I, 2| ölelõformán lendítette ki a két karját.~- Áldott föld 4502 I, 2| föld az ilyen, ahol örökös a tavasz.~- Nem csoda, ha 4503 I, 2| egész esztendõben szólnak a fülemülék - ásított Csáky 4504 I, 2| Csáky generális. - Délután a kajmakám kertjében egészen 4505 I, 2| kertjében egészen elandalodtam a csattogásukon. Mondtam is 4506 I, 2| csattogásukon. Mondtam is a komának, hogy ha ilyent 4507 I, 2| se kívánkozik meghalni.~A fejedelem, aki eddig hallgatagon 4508 I, 2| tüzekbe, nagyot sóhajtott.~A bujdosók szeme csodálkozva 4509 I, 2| hallhatnék, mint gyermekkoromban a munkácsi erdõben. Mert szebben 4510 I, 2| Mert szebben szól otthon a kakukk, mint itt a fülemüle.~ 4511 I, 2| otthon a kakukk, mint itt a fülemüle.~Ezzel a fejedelem 4512 I, 2| mint itt a fülemüle.~Ezzel a fejedelem meghajtotta a 4513 I, 2| a fejedelem meghajtotta a fejét, és bement az ágyasházba, 4514 I, 2| és bement az ágyasházba, a négy öreg pedig ottmaradt 4515 I, 2| csöndességben. Csattoghattak már a rodostói fülemülék akármilyen 4516 I, 2| fülemülék akármilyen bûbájosan a gránátalma-bokrokon, nem 4517 I, 2| egyikük se. Mindnyájuknak a kakukkszón járt az esze.~- 4518 I, 2| mérgeskedett Jávorka - de ha a fejedelem azt kívánja?~Sibrik 4519 I, 2| magam megyek haza érte a Bakonyba!~Bizony nemigen 4520 I, 2| koppant már az öreg ököl. A deák, ahogy odalépett, el 4521 I, 2| odalépett, el is mosolyodott a nagy tüzességen.~- Meg is 4522 I, 2| tüzességen.~- Meg is kellene ám a kakukkot fogni, nagyuram. 4523 I, 2| valami megállós madár, aki a tenyerébe röpül az embernek, 4524 I, 2| aki mindig ingerkedett a deákkal. - Hát mondjon kend 4525 I, 2| okosabbat, ha tud. Kendet úgyis a nagy esziért tartja a fejedelem 4526 I, 2| úgyis a nagy esziért tartja a fejedelem õnagysága.~- No 4527 I, 2| annyit mondok - vont vállat a deák -, hogy én igenis kakukkot 4528 I, 2| én igenis kakukkot láttam a héten a kertben.~- Vadgalamb 4529 I, 2| kakukkot láttam a héten a kertben.~- Vadgalamb volt 4530 I, 2| vadgalamb. Azt én is láttam.~A deák ráhagyta, hogy az is 4531 I, 2| is lehet.~- Lehetett az a cserzõvarga kadinája, mert 4532 I, 2| kadinája, mert annak is kék a szoknyája - vetett ráncot 4533 I, 2| szoknyája - vetett ráncot a Sibrik szeme sarkában a 4534 I, 2| a Sibrik szeme sarkában a nevetés. - Csakhogy az, 4535 I, 2| nevetés. - Csakhogy az, ha a deákot meglátja, nem azt 4536 I, 2| udvari embert, alighanem a deáknak volt igaza, mert 4537 I, 2| másnap reggel megszólalt a kakukk a bujdosók kertjében, 4538 I, 2| reggel megszólalt a kakukk a bujdosók kertjében, hogy 4539 I, 2| hogy csak úgy rengett bele a magyarok utcája:~- Ku-kukk! 4540 I, 2| talpon volt az egész udvar, s a fejedelem csak úgy reggeli 4541 I, 2| Sibriket:~- Helyedbe jött a kakukk, Miklós, nem próbálod 4542 I, 2| papucsba az öregúr, s megindult a nagy kertben a kakukkvadászat.~ 4543 I, 2| megindult a nagy kertben a kakukkvadászat.~Alig szuszogott 4544 I, 2| tett az ebadta - törölte a homlokáról a verejtéket 4545 I, 2| ebadta - törölte a homlokáról a verejtéket az inge ujjával. - 4546 I, 2| volna. Pedig kicsavarom a nyakát, ha megfogom.~- Tán 4547 I, 2| Mindig egy esztendõt, a betyár, akárhányszor kérdeztem. 4548 I, 2| megkaplak!~- Jobb, ha elhagyod a hajkurászást - intette a 4549 I, 2| a hajkurászást - intette a fejedelem. - Meg úgyse fogod, 4550 I, 2| Mikes éppen erre bújt ki a hálókamrájából. Álmosan 4551 I, 2| hálókamrájából. Álmosan dörzsölte a keze fejével a szemét, s 4552 I, 2| dörzsölte a keze fejével a szemét, s akkorát ásított, 4553 I, 2| akkor bújik elõ, mikor már a kakukk se szól! Már éppen 4554 I, 2| beleesett kend az éjszaka a kalamárisba.~Motyogott valamit 4555 I, 2| kalamárisba.~Motyogott valamit a deák, hogy máskor majd frissebb 4556 I, 2| De bizony mindig elaludta a kakukkszót, pedig egy álló 4557 I, 2| minden hajnalban megszólalt a kakukk a rodostói kertben. 4558 I, 2| hajnalban megszólalt a kakukk a rodostói kertben. Ölték 4559 I, 2| azért is, hogy vidítsák vele a fejedelmet, akinek hiába 4560 I, 2| megszámolhatatlan sok esztendõt a kakukk, egyre fogyott, mint 4561 I, 2| kakukk, egyre fogyott, mint a megszegett kenyér. Pedig 4562 I, 2| háromszor is itatták vele a borzongás ellen való gyújtoványfûteát.~ 4563 I, 2| Különösen Sibrik nem maradhatott a deáktól. Tudta, hogy mindjárt 4564 I, 2| hogy mindjárt elfelhõsödik a szelíd képe, ha Zágont emlegetik, 4565 I, 2| is rossz hírét viszi ám a kakukk a zágoni lányokhoz. 4566 I, 2| hírét viszi ám a kakukk a zágoni lányokhoz. Nem szeretik 4567 I, 2| legényt, aki nagyon alvós.~A deák szügyébe vágta a fejét, 4568 I, 2| alvós.~A deák szügyébe vágta a fejét, és olyan bánatosan 4569 I, 2| bánatosan meredt maga elé, hogy a fejedelemnek megesett rajta 4570 I, 2| fejedelemnek megesett rajta a szíve. S másnap hajnalban, 4571 I, 2| hajnalban, mikor megszólalt a kakukk, elhagyta az ágyát, 4572 I, 2| és halkan megkocogtatta a deák ajtaját.~- Kelemen 4573 I, 2| aztán te csúfoljad majd ki a vén Sibriket.~De hogy a 4574 I, 2| a vén Sibriket.~De hogy a deák meg se moccant, a fejedelem 4575 I, 2| hogy a deák meg se moccant, a fejedelem rányitotta az 4576 I, 2| Hé, Kelemen! - döfött oda a botjával a medvebõrre.~A 4577 I, 2| döfött oda a botjával a medvebõrre.~A medvebõrön 4578 I, 2| a botjával a medvebõrre.~A medvebõrön azonban nem feküdt 4579 I, 2| feküdt senki. Amennyire a félhomályban látni lehetett, 4580 I, 2| félhomályban látni lehetett, a deák nem is volt a szobában.~ 4581 I, 2| lehetett, a deák nem is volt a szobában.~A fejedelem mindig 4582 I, 2| nem is volt a szobában.~A fejedelem mindig tiszta 4583 I, 2| volt, s mivel õ is hallott a szép vargánéról, rosszkedvûen 4584 I, 2| vargánéról, rosszkedvûen csóválta a fejét.~- Juventus ventus.~( 4585 I, 2| Arra nem is gondolt, hogy a szeles „fiatal” már a negyvenötödik 4586 I, 2| hogy a szeles „fiatal” már a negyvenötödik esztendejét 4587 I, 2| esztendejét gázolja.)~Lent a kertben azonban olyan szépen 4588 I, 2| azonban olyan szépen zengett a kakukkszó, hogy elfelejtette 4589 I, 2| kakukkszó, hogy elfelejtette a bosszúságát. Azt se vette 4590 I, 2| vállára vetett bottal haladt a hajnal pirosságában a puszpángbokrok 4591 I, 2| haladt a hajnal pirosságában a puszpángbokrok közt, hogy 4592 I, 2| saját árnyéka úgy követi a harmatos füvön, mint egy 4593 I, 2| mint egy óriás kaszás.~A kakukk éppen ott hallgatott 4594 I, 2| ott hallgatott el, ahol a fejedelem megállt keresztet 4595 I, 2| megállt keresztet vetni, mert a kápolnában megcsendült a 4596 I, 2| a kápolnában megcsendült a hajnali harang.~- No, most 4597 I, 2| most meglesem!~Széthajtotta a sûrû, gubancos tamaricska-bozótot, 4598 I, 2| tamaricska-bozótot, és belesett a tisztásra.~A fûben ott hasalt 4599 I, 2| és belesett a tisztásra.~A fûben ott hasalt a deák, 4600 I, 2| tisztásra.~A fûben ott hasalt a deák, könyökére dûlve, és 4601 I, 2| piros arcán végigcsorogtak a könnyek, hangja túlzengette 4602 I, 2| könnyek, hangja túlzengette a kis harang szavát:~- Ku-kukk! 4603 I, 2| A város lúdja~Mikor ez történt, 4604 I, 2| Mikor ez történt, akkor a Tisza sokkal nagyobb volt, 4605 I, 2| nagyobb volt, mint most, a városunk meg kisebb. Ennélfogva, 4606 I, 2| kisebb. Ennélfogva, mikor a nagy Tisza egyszer tengernek 4607 I, 2| erõlködésébe került neki elnyelni a kis Szegedet. De olyan tökéletesen 4608 I, 2| oktalan állat beleveszett a vízbe, és nem maradt egyebük 4609 I, 2| vízbe, és nem maradt egyebük a szegedieknek egyetlen lúdjuknál. 4610 I, 2| hivatalos személy volt: a város lúdja, s mint ilyen, 4611 I, 2| város lúdja, s mint ilyen, a városgazda hatáskörébe tartozott. 4612 I, 2| héten egy szárnyatollat a város nótáriusának, mint 4613 I, 2| Hogy félreértés ne legyen a dologból: nem írásra utalták 4614 I, 2| dologból: nem írásra utalták ki a tollat, hanem pipapucolásra.)~ 4615 I, 2| tollat, hanem pipapucolásra.)~A szegedi veszedelem hírét 4616 I, 2| hírét meghallotta Bécsben a királyasszony is, a Mária 4617 I, 2| Bécsben a királyasszony is, a Mária Terézia. (Legyen annyi 4618 I, 2| Legyen annyi lojalitás a filológusokban, hogy ne 4619 I, 2| hogy ne sajnálják tõle azt a kis névelõt, ha már az õseink 4620 I, 2| ez, hanem fogalom, akár a Holofernes király vagy a 4621 I, 2| a Holofernes király vagy a Ferenc Jóska. Az is csak 4622 I, 2| is csak névelõvel járatos a szegény ember történelmi 4623 I, 2| nagyszívû asszonyszemély volt ez a Mária Terézia, hogy sebten 4624 I, 2| vigasztaló levelet azoknak a sanyarodott szívû szegedieknek. 4625 I, 2| aranyat is tegyetek bele a jó szó mellé, mert másképp 4626 I, 2| csúnyaságot mondanak rám azok a kutyaháziak.~Szót fogadott 4627 I, 2| kutyaháziak.~Szót fogadott a deák, hogyne fogadott volna 4628 I, 2| fogadott volna szót, nagy volt a rend a Mária Terézia házatáján. 4629 I, 2| volna szót, nagy volt a rend a Mária Terézia házatáján. 4630 I, 2| Terézia házatáján. Megírta a deák a levelet, beleírta 4631 I, 2| házatáján. Megírta a deák a levelet, beleírta a száz 4632 I, 2| deák a levelet, beleírta a száz aranyat is, aztán bekocogott 4633 I, 2| aranyat is, aztán bekocogott a kamaráshoz:~- Huszonöt aranyat 4634 I, 2| Huszonöt aranyat kapok a szép levélért, hetvenötöt 4635 I, 2| hetvenötöt tétessen kelmed a kopertába.~Kapja a levelet 4636 I, 2| kelmed a kopertába.~Kapja a levelet a kamarás, viszi 4637 I, 2| kopertába.~Kapja a levelet a kamarás, viszi a kincstartóhoz:~- 4638 I, 2| levelet a kamarás, viszi a kincstartóhoz:~- Huszonöt 4639 I, 2| kincstartóhoz:~- Huszonöt arany a fáradságomért, ötvenet helyezzen 4640 I, 2| ötvenet helyezzen kelmed a levélbe.~A kincstartó nem 4641 I, 2| helyezzen kelmed a levélbe.~A kincstartó nem szólt semmit, 4642 I, 2| szólt semmit, hanem beletett a levélbe huszonöt aranyat, 4643 I, 2| tudta, mi az illendõség, s a huszonöt aranyból nem vett 4644 I, 2| nem vett el, csak húszat, a többit becsületesen átszolgáltatta 4645 I, 2| becsületesen átszolgáltatta a futárnak. Mivel azonban 4646 I, 2| közelebb volt, mint most, a királyasszony levelének 4647 I, 2| szerencse, hogy az öt arany nem a kocsiút porába potyogott 4648 I, 2| porába potyogott bele, hanem a futár tarsolyába.~Abban 4649 I, 2| most, s ezek közé tartozott a futár is. Szégyellte volna 4650 I, 2| Szégyellte volna üresen adni át a levelet a vízvette civitásnak, 4651 I, 2| üresen adni át a levelet a vízvette civitásnak, hát 4652 I, 2| azon is csakúgy rajta van a királyasszony gömbölyû képe, 4653 I, 2| mégiscsak elképedtek egy kicsit a szegediek, mikor az öreg-bírójuk, 4654 I, 2| Miller Sebestyén felolvasta a királyasszony levelét, s 4655 I, 2| s hiába ürgette-forgatta a kopertát.~- Hát a száz arany, 4656 I, 2| ürgette-forgatta a kopertát.~- Hát a száz arany, földi? - kérdezte 4657 I, 2| arany, földi? - kérdezte a futárt.~- Micsoda száz arany?~- 4658 I, 2| Micsoda száz arany?~- Aki a levélbe bele van írva.~- 4659 I, 2| Jaj, atyámfiai, ilyen a természete a királyok ajándékának! 4660 I, 2| atyámfiai, ilyen a természete a királyok ajándékának! Elindul 4661 I, 2| réznek - nyargalt el nevetve a becsületes futár.~A szegedieknek 4662 I, 2| nevetve a becsületes futár.~A szegedieknek ugyan nem volt 4663 I, 2| becsületbõl úgy megéljenezték a Mária Teréziát, hogy csak 4664 I, 2| hogy csak úgy rengett bele a kommunitás háza.~- De hát 4665 I, 2| emberek - csóválta meg a fejét Miller Sebestyén -, 4666 I, 2| hallatszik föl Bécsbe. Márpedig a királyasszony nagy jóakaratát 4667 I, 2| se ajánlkozott követnek a felség színe elé. (Ez a 4668 I, 2| a felség színe elé. (Ez a leghihetetlenebb az egész 4669 I, 2| hol találkozik most ezen a szegény Szegeden, mikor 4670 I, 2| Szegeden, mikor mindent elvitt a víz?~Utoljára a kisbíró 4671 I, 2| mindent elvitt a víz?~Utoljára a kisbíró ajánlotta fel magát 4672 I, 2| kisbíró ajánlotta fel magát a „közért”, ahogy most mondanánk. 4673 I, 2| érezte volna magát, mint a többi, hanem mert a hivatalos 4674 I, 2| mint a többi, hanem mert a hivatalos emberek közül 4675 I, 2| volt legjobban felvágva a nyelve. (Ami érthetõ is, 4676 I, 2| tisztje volt rendet tartani a piacon a halas-asszonyok 4677 I, 2| rendet tartani a piacon a halas-asszonyok közt.) Mindazáltal 4678 I, 2| halas-asszonyok közt.) Mindazáltal a magisztrátus egy kicsit 4679 I, 2| aggóskodva eresztette el a követet a ludacskával, de 4680 I, 2| eresztette el a követet a ludacskával, de az nagyon 4681 I, 2| az nagyon kötötte az ebet a karóhoz:~- Nem köll engöm 4682 I, 2| nagy jó uraim! Nem öszi mög a lúd Szépenlépõ Hevér Mátyást.~( 4683 I, 2| Hevér Mátyást.~(Ez volt a neve a kisbírónak, akit 4684 I, 2| Mátyást.~(Ez volt a neve a kisbírónak, akit már a neve 4685 I, 2| neve a kisbírónak, akit már a neve is kvalifikált a diplomata 4686 I, 2| már a neve is kvalifikált a diplomata pályára. A szépen 4687 I, 2| kvalifikált a diplomata pályára. A szépen lépésen már azóta 4688 I, 2| nem is volt semmi baj, míg a tarisznyában tartott. Ha 4689 I, 2| tarisznyában tartott. Ha a ludacska megállt legelészni, 4690 I, 2| ludacska megállt legelészni, a kisbíró is kifogott abrakolni. 4691 I, 2| kifogott abrakolni. De ahogy a tarisznya apadni kezdett, 4692 I, 2| tarisznya apadni kezdett, a kisbírónak is meglappadt 4693 I, 2| kisbírónak is meglappadt a jókedve. Megrezzentette 4694 I, 2| jókedve. Megrezzentette a legelõ jószágot:~- Nem jó 4695 I, 2| érjük el gyalogszörrel azt a Bécsöt. Jobb lössz az, ha 4696 I, 2| Jobb lössz az, ha én tégöd a hónom alá vöszlek.~A ludacska 4697 I, 2| tégöd a hónom alá vöszlek.~A ludacska ebbe is belenyugodott, 4698 I, 2| találta egy kicsit szorítani a nyakát.~- Csönd, ludacska! - 4699 I, 2| isten uccse sülve adlak át a Mária Terézia õfölséginek!~ 4700 I, 2| Terézia õfölséginek!~S mire a nap tüzet rakott az alkonyati 4701 I, 2| alkonyati felhõkben, akkorra a szegedi kisbíró is tüzet 4702 I, 2| erdõszélben. Persze mire a ludacska pirosra sült, akkorra 4703 I, 2| akkorra úgy elálmosodott a követ, hogy azt se tudta, 4704 I, 2| megette az egyik combját a város madarának.~- Ejnye, 4705 I, 2| lekanyarította fölöstökömre a másik combját is.~Az lett 4706 I, 2| mire fölért Bécsbe, csak a mellecsontja maradt meg 4707 I, 2| mellecsontja maradt meg a ludacskának, az is szép 4708 I, 2| szép fehérre kapargatva a halbicskával.~- Mi legyen 4709 I, 2| ez, jó ember? - kapta föl a fejét haragosan a Mária 4710 I, 2| kapta föl a fejét haragosan a Mária Terézia, mikor a követ 4711 I, 2| haragosan a Mária Terézia, mikor a követ nagy alázatosan átnyújtotta 4712 I, 2| neki Szeged ajándékát.~- Ez a város lúdja - hajlongott 4713 I, 2| De hát ez nem lúd, csak a csontja.~- Lúdnak indult 4714 I, 2| ha csontnak érközött is a tötthelyre.~- Furcsa természete 4715 I, 2| Furcsa természete van a szegedi lúdnak - mosolyodott 4716 I, 2| lúdnak - mosolyodott el a koronás szép asszony.~- 4717 I, 2| koronás szép asszony.~- Akár a fölségöd aranyának - kacsintott 4718 I, 2| aranyának - kacsintott vissza a nagyeszû Mátyás. - Az is 4719 I, 2| mondják, olyant nevetett a Mária Terézia, hogy belecsendült 4720 I, 2| Terézia, hogy belecsendült a füle az egész udvarnak, 4721 I, 2| udvarnak, az íródeáktól a futárig. S azt is mondják, 4722 I, 2| futárig. S azt is mondják, a kisbíró tarisznya arannyal 4723 I, 2| mondják... megnevezem én a forrást is: Halvágó Dancs 4724 I, 2| tudja, hogy nagyon szerette a magyarokat. Errõl még az 4725 I, 2| esztendõvel is mulattak a mesekedvelõ magyarok. Csakhogy 4726 I, 2| királykisasszonyt. Ezek a régi pajkos mesefoszlányok 4727 I, 2| mesefoszlányok késõbb mind a szép asszonykirály szoknyájához 4728 I, 2| szoknyájához tapadtak.~Ez a történet nem a dévajok közül 4729 I, 2| tapadtak.~Ez a történet nem a dévajok közül való. Mosolygósnak 4730 I, 2| sok öröme telik Ámornak. A királyok mosolyának mindig 4731 I, 2| mosolyának mindig politika ül a sarkában - hát még a királynõkének!~~- 4732 I, 2| ül a sarkában - hát még a királynõkének!~~- Mivel 4733 I, 2| Mivel hálálhatnám én meg a magyaroknak hozzám való 4734 I, 2| nagy jóságukat? - kérdezte a koronás szép asszony a magyar 4735 I, 2| kérdezte a koronás szép asszony a magyar uraktól, mikor a 4736 I, 2| a magyar uraktól, mikor a vita és a sanguis megmentette 4737 I, 2| uraktól, mikor a vita és a sanguis megmentette a trónját. - 4738 I, 2| és a sanguis megmentette a trónját. - Sok vérehullásáért 4739 I, 2| vérehullásáért mit kíván a magyar nemzet?~A magyar 4740 I, 2| mit kíván a magyar nemzet?~A magyar nemzet akkor a nemes 4741 I, 2| nemzet?~A magyar nemzet akkor a nemes urakból állt. A parasztjobbágy 4742 I, 2| akkor a nemes urakból állt. A parasztjobbágy nem számított, 4743 I, 2| parasztjobbágy nem számított, a polgár meg tán még annyit 4744 I, 2| valami kérnivalójuk, mert a nyavalyás purgerek sose 4745 I, 2| szemérmeteskedtek. De az urak csak a vállukat vonogatták. Azt 4746 I, 2| régi urak voltak ám ezek!)~A királyasszony azonban erõvel 4747 I, 2| mutatni, milyen háládatos õ a hû magyarokhoz. S hogy azokkal 4748 I, 2| nem boldogult, megkérdezte a bécsi szolgáit:~- Mondják 4749 I, 2| urak, maguk jobban ismerik a magyarokat, mi esne azoknak 4750 I, 2| esne azoknak legjobban?~A nagyeszû Kaunitz megmondta:~- 4751 I, 2| Kaunitz megmondta:~- Az lenne a legjobb, ha nem felséged 4752 I, 2| felséged járna le ezután a magyarokhoz, hanem õket 4753 I, 2| hogy éppen akkor történt ez a tanácskozás, mikor a kancellár 4754 I, 2| ez a tanácskozás, mikor a kancellár megállíttatta 4755 I, 2| kancellár megállíttatta a kocsiját a Burg kapuja elõtt, 4756 I, 2| megállíttatta a kocsiját a Burg kapuja elõtt, és egyedül 4757 I, 2| benne Landercy kisasszonyt, a táncosnõt.~- Fölugrok egy 4758 I, 2| táncosnõt.~- Fölugrok egy percre a császárnõhöz, szívem, eligazítani 4759 I, 2| császárnõhöz, szívem, eligazítani a magyarokat. Várjon meg, 4760 I, 2| rögtön készen leszünk.~A császárnõnek azonban éppen 4761 I, 2| ablakon. Rögtön abbahagyta a tanácskozást, és haragra 4762 I, 2| Kaunitz szavába:~- Herceg, ön a szeretõjétõl jön a császárnõhöz?~- 4763 I, 2| Herceg, ön a szeretõjétõl jön a császárnõhöz?~- Igen - bólintott 4764 I, 2| Igen - bólintott nyugodtan a kancellár -, és megyek is 4765 I, 2| szelídítse kézhez felséged azokat a barbárokat. Az ön mosolyával 4766 I, 2| mosolyogni és szót fogadni. A királynõ sohase tartott 4767 I, 2| országgyûlést Pozsonyban, hogy a magyaroknak ne legyen alkalmuk 4768 I, 2| kaláccsal fogadták - mert a tyúk meg a kalács még elõbb 4769 I, 2| fogadták - mert a tyúk meg a kalács még elõbb odaszokott 4770 I, 2| odaszokott Bécsbe -, s még a helyét is megfújták az udvari 4771 I, 2| Bizony az is megtörtént, hogy a királyasszony a tulajdon 4772 I, 2| megtörtént, hogy a királyasszony a tulajdon kacsójával veregette 4773 I, 2| világát. Mi szél sodorta oda a nagy hegyek közül az öreget, 4774 I, 2| tudni. De az bizonyos, hogy a megye levéltárában megõrizte 4775 I, 2| megõrizte valami hivatalos írás a nevét az ezerhétszázötvenes 4776 I, 2| érdemes bátyámuram? - kérdezte a királynõ, mégpedig kívülrõl, 4777 I, 2| céduláról beszéltek magyarul a magyar királyok. (Ugyan 4778 I, 2| egy ország egy-két szót a tulajdon nyelvén.)~Úgy megilletõdött 4779 I, 2| Úgy megilletõdött erre a kegyességre a vén sas, hogy 4780 I, 2| megilletõdött erre a kegyességre a vén sas, hogy alig tudta 4781 I, 2| hogy alig tudta elmotyogni a szíve szándékát. Nem akart 4782 I, 2| kért magának Palkonyán. A gazdája ugyanis még Rákóczival 4783 I, 2| házhelyet? - kérdezte tréfásan a királynõ, akinek nagyon 4784 I, 2| apjától örökölte. Annak a mulattatására készítették 4785 I, 2| azt még Thököly kurucairól a bécsi piktorok.) - Van ám 4786 I, 2| bécsi piktorok.) - Van ám ez a Bécs olyan szép hely, mint 4787 I, 2| olyan szép hely, mint az a Palkonya.~- Elhiszem, felséges 4788 I, 2| átültetéshez - próbált hajladozni a hajdani kuruc.~(Mert mi 4789 I, 2| annak idején, mikor az volt a divat. De hát mi lett volna 4790 I, 2| hát mi lett volna ebbõl a szegény hazából, ha mindenki 4791 I, 2| senki se szegõdött volna be a császár hûségére?)~- Hát 4792 I, 2| kegyelmednek? - kérdezte kegyesen a királyasszony.~- Mégpedig 4793 I, 2| bedeszkázva Palkonyánál a világ.~Mire az öreg Buzogány 4794 I, 2| befogta hízóba az elsõ ludakat a donációs telken, akkorára 4795 I, 2| donációs telken, akkorára a királyasszony testõrzõ vitézei 4796 I, 2| testõrzõ vitézei közé tartozott a két ifjú Buzogány. Hamar 4797 I, 2| Buzogány. Hamar megszokták a jó helyet, az udvari dámákat, 4798 I, 2| helyet, az udvari dámákat, a madárnyelvet, a cifra bálakat. 4799 I, 2| dámákat, a madárnyelvet, a cifra bálakat. S mikor egy 4800 I, 2| mikor egy esztendõ múlva a nemes úr fölkocogott látogatóba 4801 I, 2| úr fölkocogott látogatóba a gyerekekhez egy kis lúdmájjal, 4802 I, 2| lúdmájjal, azzal fogadta a két siheder:~- Édesapánk, 4803 I, 2| magyarul kukorékol itt már a kakas is.~(A bécsi dámák 4804 I, 2| kukorékol itt már a kakas is.~(A bécsi dámák voltak a megmondhatói, 4805 I, 2| is.~(A bécsi dámák voltak a megmondhatói, hogy igazat 4806 I, 2| megmondhatói, hogy igazat beszéltek a legénykék.)~- No annak örülök - 4807 I, 2| annak örülök - köszörülte a torkát az öreg. - De hát 4808 I, 2| torkát az öreg. - De hát az a szép dróthajatok miért van 4809 I, 2| pénzzel szokták megjárni a vásárt?~- Ez most a módi, 4810 I, 2| megjárni a vásárt?~- Ez most a módi, édesapánk - nevettek 4811 I, 2| módi, édesapánk - nevettek a gyerekek -, így kívánja 4812 I, 2| mondja, szebb ez, mint az a vademberes bozont odaát.~ 4813 I, 2| Buzogány András megcsóválta a kócos üstökét, s egy kicsit 4814 I, 2| kicsit elszomorodva tért meg a palkonyai lúdnevelõbe.~~ 4815 I, 2| két szép deli fiát, mikor a csipketászlis rokokómaskarában 4816 I, 2| édesapánk - bodorodtak rá a gyerekek -, hát csak nem 4817 I, 2| bõrnadrágban, mint otthon a hajdúk?~Öreg András nagyot 4818 I, 2| Öreg András nagyot csapott a bõrnadrágos combjára.~- 4819 I, 2| bõrnadrágos combjára.~- De a kirelájzumát a gazdátoknak, 4820 I, 2| combjára.~- De a kirelájzumát a gazdátoknak, nem komédiásnak 4821 I, 2| adtalak én ide benneteket! Hát a sugár bajszotokat hová tettétek?~ 4822 I, 2| bajszotokat hová tettétek?~A két fiatal kétfelé dõlt 4823 I, 2| két fiatal kétfelé dõlt a nevetéstõl.~- Ezt is így 4824 I, 2| nevetéstõl.~- Ezt is így kívánja a mostani magyar módi. Azt 4825 I, 2| megsodorta az orra alatt a sündisznótüskéket, s nagyon 4826 I, 2| többet Palkonyát, míg ez a csúf világ tart.~De azért 4827 I, 2| csúf világ tart.~De azért a harmadik õszön is csak beállított 4828 I, 2| õszön is csak beállított a bécsi udvarba, s megkapta 4829 I, 2| bécsi udvarba, s megkapta a kabátja szárnyát egy liszteshajú 4830 I, 2| fiatalnak, aki elsuhant mellette a márványoszlopos udvaron.~- 4831 I, 2| Megálljon, uramöcsém! A fiaimat keresem, a Buzogány-gyerekeket.~- 4832 I, 2| uramöcsém! A fiaimat keresem, a Buzogány-gyerekeket.~- Poszogány, 4833 I, 2| Poszogány? - tátogatta a száját a lisztesfejû.~- 4834 I, 2| Poszogány? - tátogatta a száját a lisztesfejû.~- Nini, Gyurka! - 4835 I, 2| az öreg - Ugye, te vagy a nógrádi vicispán fia? Rád 4836 I, 2| vicispán fia? Rád ismertem a csorba fogadról. Mondd már 4837 I, 2| Mondd már no, hol lebzselnek a cimboráid?~- Nem érteg motyort - 4838 I, 2| az orrát továbbfuttában a csorbafogú.~Az öregúr utána 4839 I, 2| öregúr utána vágta volna a kardját, ha a fiai a nyakába 4840 I, 2| vágta volna a kardját, ha a fiai a nyakába nem borulnak:~- 4841 I, 2| volna a kardját, ha a fiai a nyakába nem borulnak:~- 4842 I, 2| egyéb, hogy megbéküljön. A kõangyalok majd elszálltak 4843 I, 2| magyarul se tudtok, azt a madárijesztõ errearráját 4844 I, 2| dehogynem - súgták neki a gyerekek -, hiszen még a 4845 I, 2| a gyerekek -, hiszen még a Gyurka is tud, pedig az 4846 I, 2| Aztán mit sugdolództok, mint a rosszban járó?~- Azért, 4847 I, 2| reszkettette az öreg a boltozatot. - Hát melyik 4848 I, 2| nem illik. Nem veszi be a fölséges asszony füle. Úgy 4849 I, 2| recseg-ropog, mint kocsikerék alatt a kavics. A német pedig úgy 4850 I, 2| kocsikerék alatt a kavics. A német pedig úgy veszi be 4851 I, 2| pedig úgy veszi be magát a fülbe, hogy szinte ragad.~ 4852 I, 2| szép borsodi idiómán:~- Hû, a teremtésit annak a mángorlón 4853 I, 2| Hû, a teremtésit annak a mángorlón finomított tájcsolástoknak! 4854 I, 2| finomított tájcsolástoknak! Hogy a nehézség cifrázná ki csörgemetélõvel 4855 I, 2| cifrázná ki csörgemetélõvel a megurasodott fületek gombját!~~ 4856 I, 2| gombját!~~Kirántotta magát a megrökönyödött gyerekek 4857 I, 2| üres termeken keresztül a királyasszony szobájába, 4858 I, 2| királyasszony szobájába, aki éppen a publikán-madarát édesgette 4859 I, 2| Publikánnak hívták akkoriban a papagájt, és azt tartották 4860 I, 2| állaton, mindjárt kihull a farkatolla; ha pedig a saját 4861 I, 2| kihull a farkatolla; ha pedig a saját gazdasszonyát érzi 4862 I, 2| menten felakasztja magát a kalitkája gyûrûjére. Ennélfogva 4863 I, 2| közelereszteni magához.)~No, a királyasszony papagája nem 4864 I, 2| öreg magyart meglátta, s a királynõ rózsás arca is 4865 I, 2| rózsás arca is elfehéredett a torzonborz ábrázat láttán. 4866 I, 2| hogy ilyen lehetett az a Zách Felicián, akirõl ijesztõ 4867 I, 2| hallott növendékkorában a pátertõl.~Az öregúr azonban 4868 I, 2| gavallériával ütvén össze a bokáját:~- Fölség, én Buzogány 4869 I, 2| Buzogány András vagyok, a Buzogány-fiúk atyja.~- Ismerjük 4870 I, 2| S ha felejtette is már a magyar idiómát, törte kegyesen. - 4871 I, 2| viszem is. Visszahoztam a palkonyai donációt, visszaviszem 4872 I, 2| palkonyai donációt, visszaviszem a fiaimat. Magyar embereknek.~ 4873 I, 2| Mária Terézia, tudta azt a nagy igazságot, amit az 4874 I, 2| Hogy könnyebb megfogni a magyarokat egy ujjhegynyi 4875 I, 2| ecettel.~Nem adta vissza a haragos szót, inkább szelíden 4876 I, 2| válik! - dacoskodott föl a falusi nemes úrban az egykori 4877 I, 2| úrban az egykori kuruc. - A természetet fölséged parancsa 4878 I, 2| se tudja megváltoztatni.~A királyasszony nem szólt 4879 I, 2| lakájnak.~- Mutasd meg ennek a magyarnak a macskáimat.~ 4880 I, 2| Mutasd meg ennek a magyarnak a macskáimat.~Ezzel már a 4881 I, 2| a macskáimat.~Ezzel már a maga nyelvén beszélt, de 4882 I, 2| korában annyi német tudományt a labancoktól, hogy tátva 4883 I, 2| labancoktól, hogy tátva maradt a fogatlan szája a parancsra. 4884 I, 2| maradt a fogatlan szája a parancsra. Mit mutogattat 4885 I, 2| Mit mutogattat õneki ez a fölséges fehérszemély? Láthat 4886 I, 2| fölfogadnák õket oroszlánoknak. A múltkor is akkora kandúrt 4887 I, 2| akkora kandúrt ütöttek agyon a béresei, hogyha az ennek 4888 I, 2| béresei, hogyha az ennek a bõrbajuszú uraságnak a lába 4889 I, 2| ennek a bõrbajuszú uraságnak a lába szárán mérte volna 4890 I, 2| volna meg, mekkora hó lesz a télen, alighanem strimfli 4891 I, 2| nélkül szaladt volna ki a világból a jámbor.~A bõrbajuszú 4892 I, 2| szaladt volna ki a világból a jámbor.~A bõrbajuszú nem 4893 I, 2| ki a világból a jámbor.~A bõrbajuszú nem sejtette, 4894 I, 2| képeivel. Alig gyõzte elõttük a keresztet hányni, mint illendõségtudó 4895 I, 2| aranyrámás képei közt ráismert a Leopoldus imperátorra.~- 4896 I, 2| Leopoldus imperátorra.~- Hû, a keserves Ponciusát neki, 4897 I, 2| dúdolta neki, hogy „szép a baba, szép, szép, szép”.~ 4898 I, 2| szép, szép, szép”.~Ha már a keresztvetést vissza nem 4899 I, 2| káromkodással tette jóvá a vétkét.~A hosszú sor szoba 4900 I, 2| káromkodással tette jóvá a vétkét.~A hosszú sor szoba végén egy 4901 I, 2| benyílóba tessékelte be a lakáj a nemes urat. Nem 4902 I, 2| benyílóba tessékelte be a lakáj a nemes urat. Nem volt abban 4903 I, 2| más, csak kilenc macska. A hosszú, selyemszõrû, dudagömbölyû 4904 I, 2| cicák szerteszét heverésztek a pokrócokon, és lustán pillogtak 4905 I, 2| Látolsz, mátyar? - kérdezte a bõrbajuszú.~- Látni látok - 4906 I, 2| istennyilát csináljak én ezekkel a dögökkel?~- Meksimókatni - 4907 I, 2| Meksimókatni - vihogott a cseléd.~Az öreg nemes úr 4908 I, 2| úr világéletében utálta a macskát, legföljebb olyankor 4909 I, 2| kutyát uszíthatott rá, de a királyi parancsra erõt vett 4910 I, 2| már arra támadt gusztusa a szépasszonynak, hogy õvele 4911 I, 2| hogy õvele simogattassa meg a macskáit, hát õ azt is megpróbálja. ( 4912 I, 2| gusztusa is lehetne, azt a csillagos mindenit neki!)~ 4913 I, 2| csillagos mindenit neki!)~A nagy hadivállalat azonban 4914 I, 2| hadivállalat azonban nem sikerült. A sokat próbált kuruc úgy 4915 I, 2| próbált kuruc úgy szaladt ki a macskaszobából, hogy maga 4916 I, 2| prüszkölve ugrottak neki a bestiák, mintha csak üzenetet 4917 I, 2| rokonaiktól, hogy ez az a rettenetes macskahóhér, 4918 I, 2| akinek ki kell szedni mind a két szemét.~Még akkor is 4919 I, 2| akkor is alig szuszogott a nagy ijedtségtõl, amikor 4920 I, 2| ijedtségtõl, amikor már megint a királyasszony elõtt állt.~- 4921 I, 2| de biz isten.~Mosolygott a királynõ, térdet-fejet hajtott 4922 I, 2| kuruc. Értette, mire céloz a beszéd - olvasott õ már 4923 I, 2| olvasott õ már ilyent a Salamon és Markalf históriájában 4924 I, 2| elsurrant az udvarból, hogy a fiai se vették észre. Összevissza 4925 I, 2| Összevissza bolyongta délután a bécsi udvart, még a szérûskerteket 4926 I, 2| délután a bécsi udvart, még a szérûskerteket is megnézte, 4927 I, 2| megnézte, ott szalonnázott a boglyák árnyékában. De gyertyagyújtás 4928 I, 2| várták, s vitték egyenest a királyasszony elejbe. Ott 4929 I, 2| ott állt körben-karikában a kilenc macska két lábon, 4930 I, 2| kilenc macska két lábon, mind a kilenc égõ gyertyát szorongatva 4931 I, 2| égõ gyertyát szorongatva a két elsõ mancsában. De úgy 4932 I, 2| faragták volna õket. Még a szemük se rebbent, akárhogy 4933 I, 2| Hiszed maga szemednek?~A fényes uraságoknak, akik 4934 I, 2| haptákoltak, fülig szaladt a szája a mosolygástól, s 4935 I, 2| haptákoltak, fülig szaladt a szája a mosolygástól, s ügyet se 4936 I, 2| mosolygástól, s ügyet se vetettek a palkonyai alig-úrra, amikor 4937 I, 2| az egeret, amit délután a szénáskertekben fogott. 4938 I, 2| szénáskertekben fogott. Ahogy a Salamon és Markalf históriájában 4939 I, 2| mondta csöndesen. Már akár a macskáknak, akár az uraságoknak.~- 4940 I, 2| Juj! - ugrott föl sikoltva a királyasszony a karszékre, 4941 I, 2| sikoltva a királyasszony a karszékre, amint az egér 4942 I, 2| még ha két korona van is a fején, s megírta azt Born 4943 I, 2| megírta azt Born Ignác is, a nagytudományú jezsuita, 4944 I, 2| nagytudományú jezsuita, a császárnõ természethistóriai 4945 I, 2| asszony meg az egér közt.~A kilenc macska pedig elhajította 4946 I, 2| macska pedig elhajította a gyertyát, amint az egeret 4947 I, 2| elkezdték kergetni abban a nagy hodályban, hogy a fáklyákkal 4948 I, 2| abban a nagy hodályban, hogy a fáklyákkal besietõ cselédség 4949 I, 2| pedig két marékra sodorván a bajuszát, odarecsegte a 4950 I, 2| a bajuszát, odarecsegte a királyasszonynak az igazságot:~- 4951 I, 2| nem válik?~~Hogy elhitte-e a királyasszony vagy nem, 4952 I, 2| letérdelt, és megcsókolta a királyasszony köntöse szélét. 4953 I, 2| szélét. Megbékült abban a nyomban, ahogy a mérgét 4954 I, 2| Megbékült abban a nyomban, ahogy a mérgét kiadta. S ha vén 4955 I, 2| bizonyosan nem vitte haza a két fiát Palkonyára. Sõt 4956 I, 2| Király a kazlak közt~A király, aki 4957 I, 2| Király a kazlak közt~A király, aki megtiszteli 4958 I, 2| jelenlétével déli szalonnázásunkat a kazlak közt, nem kisebb 4959 I, 2| mint maga Nagy Frigyes, aki a mozi jóvoltából pár évvel 4960 I, 2| uralkodó volt Magyarországon. A halott királyok általában 4961 I, 2| elég régen felvette már a néhai nevet. Viszont a mozi 4962 I, 2| már a néhai nevet. Viszont a mozi olyan elevennek hozta 4963 I, 2| ahogy tett-vett, jött-ment a vásznon, ahogy mosolygott 4964 I, 2| mosolygott és haragudott, ahogy a lováról leugrott, és a botjára 4965 I, 2| ahogy a lováról leugrott, és a botjára támaszkodott, ahogy 4966 I, 2| ahogy Voltaire-nek kitette a szûrét, és ahogy a tábornokainak 4967 I, 2| kitette a szûrét, és ahogy a tábornokainak saját kezûleg 4968 I, 2| tábornokainak saját kezûleg kiadta a nyargalót, az mind olyan 4969 I, 2| Nagy Frigyesre, ha pályázna a trónusunkra, s ezt meg is 4970 I, 2| van az ember mint sajtó, a mozival, legalább erre mifelénk. 4971 I, 2| bankót küldött nekem érte a mozi, tehát muszáj róla 4972 I, 2| mégiscsak nagy ember volt ez a király, ha király volt is.~ 4973 I, 2| ha király volt is.~Itt a kazlak közt azonban nem 4974 I, 2| az, aki szõnyegre hozta a kérdést. (A szõnyeg különben 4975 I, 2| szõnyegre hozta a kérdést. (A szõnyeg különben a még fölszántatlan 4976 I, 2| kérdést. (A szõnyeg különben a még fölszántatlan búzatarló, 4977 I, 2| embernek, ha erre ráejti a szivarhamut. Viszont az 4978 I, 2| ott, ahol föl van áradva a homok. Ugyan ezt hivatalosan 4979 I, 2| akkor is nagyon kellemetlen a szúrása. S aki hevertében 4980 I, 2| az akkor is elkerekíti a töve teremtésit, ha a legáhítatosabb 4981 I, 2| elkerekíti a töve teremtésit, ha a legáhítatosabb legitimista 4982 I, 2| nem is igen járatosak erre a királyok, csak a róluk nevezett 4983 I, 2| járatosak erre a királyok, csak a róluk nevezett dinnye csinálja 4984 I, 2| nevezett dinnye csinálja nekik a propagandát. Nagy Frigyes 4985 I, 2| Frigyes azonban nem ezen a címen állított be közénk. 4986 I, 2| tegnap este érkezett meg a falusi moziba, kissé kopottan, 4987 I, 2| Imre nevezetû szittyáimmal. A birtokrag azt jelenti, hogy 4988 I, 2| birtokrag azt jelenti, hogy a szittyák látástól vakulásig 4989 I, 2| régészek, az este azonban a mozi fogadta õket zsoldjába. 4990 I, 2| Székeket hordattak át velük a nagykocsmából a kultúra 4991 I, 2| át velük a nagykocsmából a kultúra templomába, és szabadjegyben 4992 I, 2| szabadjegyben fizették nekik a zsoldot. Így tekintette 4993 I, 2| zsoldot. Így tekintette föl a burkus királyt a két jobbágy, 4994 I, 2| tekintette föl a burkus királyt a két jobbágy, s ezzel az 4995 I, 2| sózzuk, paprikázzuk most a szalonnát.~Nem mondhatom, 4996 I, 2| szalonnát.~Nem mondhatom, hogy a népeket eksztázisba ejtené 4997 I, 2| népeket eksztázisba ejtené a beszámoló. Hallgatagon esznek, 4998 I, 2| félszemû ember becsattantja a bicskát.~- Osztán magyar 4999 I, 2| az ebédnek is. Ráilleszti a maradék szalonnácskát a 5000 I, 2| a maradék szalonnácskát a maradék kenyérkére, s úgy