| Table of Contents | Words: Alphabetical - Frequency - Inverse - Length - Statistics | Help | IntraText Library | ||
| Alphabetical [« »] 700 1 8 2 9 1 a 19905 á 5 a-y 7 a-yak 1 | Frequency [« »] ----- ----- ----- 19905 a 7592 az 4079 hogy 3775 nem | Móra Ferenc Tápéi furfangosok IntraText - Concordances a |
Kötet, Fejezet
11001 II, 1| követelni. A zsidó üljön le a templom tövébe, arra a helyre, 11002 II, 1| le a templom tövébe, arra a helyre, ahol az édesapád 11003 II, 1| ült, te pedig eredj föl a toronyablakba, és úgy ugorj 11004 II, 1| toronyablakba, és úgy ugorj rá erre a jámbor férfiúra, hogy rögtön 11005 II, 1| elégedve?~- Meg, uram - vakarta a fejét az ifjú csizmafényesítõ. - 11006 II, 1| csizmafényesítõ. - Nagy a te bölcsességed, de most 11007 II, 1| Masallah! - bólintott a bíró, és intett a kardcsiszárnak. - 11008 II, 1| bólintott a bíró, és intett a kardcsiszárnak. - Hát te 11009 II, 1| Hát te mit hoztál, fiam?~A kardcsiszár azalatt nagy 11010 II, 1| számvetést végzett magában. Ha a fia élve született volna, 11011 II, 1| volna kapusnak az apját, s a donok és donnák minden kapunyitáskor 11012 II, 1| kapunyitáskor aranyat ejtettek volna a kalapjába. Ezen az alapon 11013 II, 1| alapon aztán ezzel fejezte be a panaszát:~- Tízezer maravédivel 11014 II, 1| maravédivel kárpótoljon engem a zsidó azért, hogy õmiatta 11015 II, 1| õmiatta halva született a gyermekem.~- Hm - simogatta 11016 II, 1| gyermekem.~- Hm - simogatta a bíró a szakállát -, nincs 11017 II, 1| Hm - simogatta a bíró a szakállát -, nincs több 11018 II, 1| gyereked van, zsidó? - fordult a bölcs bíró a vádlotthoz.~- 11019 II, 1| fordult a bölcs bíró a vádlotthoz.~- Ojjé, szidi, 11020 II, 1| jó róla - horgasztotta le a fejét Salamon. - Most fekszik 11021 II, 1| Most fekszik az asszony a tizenkettedik gyerekkel.~- 11022 II, 1| Allahnak - ragyogott fel a bíró képe, és barátságosan 11023 II, 1| barátságosan megveregette a kardcsiszár vállát! - Látod, 11024 II, 1| nincs itt semmi hiba. Ez a jámbor zsidó nagyon jó családnevelõ, 11025 II, 1| kilenc hónapra hozzáadod a feleségedet, mire visszaveszed, 11026 II, 1| mire visszaveszed, megkapod a kárpótlást elveszett fiadért, 11027 II, 1| helyett.~Hogy elfogadta-e a megítélt kárpótlást a csiszár, 11028 II, 1| elfogadta-e a megítélt kárpótlást a csiszár, arról nem szól 11029 II, 1| csiszár, arról nem szól a ferrarai Johannes Petrus 11030 II, 1| Johannes Petrus mester. De a középkori „jó bíró” portréja 11031 II, 1| regényhez kerestem adatokat, s a miliõ mûtanrendõri bejárása 11032 II, 1| során akadtam rá Karafulára. A regényt a legnagyobb valószínûség 11033 II, 1| rá Karafulára. A regényt a legnagyobb valószínûség 11034 II, 1| mert így jóváteszem, amit a regényben vétettem volna 11035 II, 1| tudniillik levágta volna a nyakát a párizsi hóhér vagy 11036 II, 1| tudniillik levágta volna a nyakát a párizsi hóhér vagy esetleg 11037 II, 1| párizsi hóhér vagy esetleg a budai. (Mert a szegény magyar 11038 II, 1| vagy esetleg a budai. (Mert a szegény magyar író kétszer 11039 II, 1| író kétszer is meggondolja a mai világban, hogy idegenbe 11040 II, 1| végeztetni.)~Pedig kár lett volna a Karafula fejéért, mert úgy 11041 II, 1| udvari bolondja. Különben ez a derék úr is okos ember volt, 11042 II, 1| bolondságokra.~Karafula, a neve szerint, alighanem 11043 II, 1| választotta udvari bolondjának a francia király. A középkorban 11044 II, 1| bolondjának a francia király. A középkorban ugyanis Troyes 11045 II, 1| privilégium-levele arra, hogy õ legyen a francia királyok udvaribolond-szállítója, 11046 II, 1| udvaribolond-szállítója, és a troyes-i bábák, ha egy-egy 11047 II, 1| bizonyosan azzal tették azt a boldog apa karjaiba, hogy 11048 II, 1| uralkodó volt, és szeretett a maga feje után járni. Akkor 11049 II, 1| után járt, mikor bevetõdött a roueni községházára, és 11050 II, 1| reggel nyolc órakor ott rágta a lúdtollat a kancellárián. 11051 II, 1| órakor ott rágta a lúdtollat a kancellárián. Reggel nyolc 11052 II, 1| írnokokat lehetett találni a hivatalban, és így Ferenc 11053 II, 1| így Ferenc király is csak a kancellistával cserélhetett 11054 II, 1| kancellistával cserélhetett eszmét a világ folyásáról. Többek 11055 II, 1| hogy vannak megelégedve a roueniak a polgármesterükkel.~- 11056 II, 1| vannak megelégedve a roueniak a polgármesterükkel.~- Szidják 11057 II, 1| polgármesterükkel.~- Szidják a vén tolvajt, mint a bokrot - 11058 II, 1| Szidják a vén tolvajt, mint a bokrot - vallotta õszintén 11059 II, 1| volt róla, kiféle lehet az a nagyorrú jöttment, aki még 11060 II, 1| nagyorrú jöttment, aki még a roueni polgármestert se 11061 II, 1| lehet! - szörnyûlködött a király -, de hát mért nem 11062 II, 1| nem tesznek ellene panaszt a királynál?~- A királynál? - 11063 II, 1| ellene panaszt a királynál?~- A királynál? - legyintett 11064 II, 1| isten tüze égetné meg mind a kettõjüket!~Erre aztán a 11065 II, 1| a kettõjüket!~Erre aztán a király se kívánt több õszinte 11066 II, 1| Karafula is visszagörnyedt a munkába, s csak akkor ütötte 11067 II, 1| s csak akkor ütötte fel a fejét, mikor kipattant az 11068 II, 1| az ajtó, s begurult rajta a polgármester a községi tanáccsal.~- 11069 II, 1| begurult rajta a polgármester a községi tanáccsal.~- Sire, 11070 II, 1| tesszük lábaihoz - lihegte a maître.~De már akkor Karafula 11071 II, 1| észbe kapott, odasomfordált a király mellé, s megrántva 11072 II, 1| király mellé, s megrántva a zekéje ujját, azt súgta 11073 II, 1| más úgyse hallotta, csak a jó Isten, az meg már úgyis 11074 II, 1| tudja.~Mivel abban az idõben a fejedelmek sokkal büszkébbek 11075 II, 1| hiszen egészen egyre megy a kettõ. A különbség csak 11076 II, 1| egészen egyre megy a kettõ. A különbség csak annyi volt, 11077 II, 1| különbség csak annyi volt, hogy a bolondot legföljebb hátba 11078 II, 1| hátba ütötték azért, amibe a kancellárnak nyaka szakadt 11079 II, 1| csakúgy gyakorolta, mint mikor a troyes-i maître de ville 11080 II, 1| troyes-i maître de ville volt a principálisa. S bele is 11081 II, 1| bosszúsan Ferenc. - Te lennél a király, én meg a bolondod, 11082 II, 1| lennél a király, én meg a bolondod, mi?~- Azt már 11083 II, 1| tiltakozott erélyesen a bolond.~- Hogyhogy? - nevetett 11084 II, 1| te - magyarázta ki magát a csörgõsapkás államférfi.~ 11085 II, 1| lovagja, természetesen nemcsak a vízumot adta meg legnagyobb 11086 II, 1| legnagyobb ellenségének, hanem a legpazarabb pompával készült 11087 II, 1| udvar csinosította magát a nagy dínomdánomra, csak 11088 II, 1| nagy dínomdánomra, csak a bolond ült mord képpel az 11089 II, 1| az egyik zugban, ölében a Bölcsek könyvével. Ez valami 11090 II, 1| salabakter volt, amibe Karafula a körülötte történõ nagyúri 11091 II, 1| ostobaságokat bejegyezte. A könyvet ismerte egész Párizs, 11092 II, 1| egész Párizs, természetesen a király is, aki éppen arra 11093 II, 1| új bolonddal gazdagodott a gyûjteményed?~- Károly császár 11094 II, 1| császár õfelségével - felelt a bolond szárazon.~- Vigyázz 11095 II, 1| bolond szárazon.~- Vigyázz a nyelvedre, hé! - dörrent 11096 II, 1| nyelvedre, hé! - dörrent rá a király.~- No igen, nem tudok 11097 II, 1| elképzelni, mint aki helyébe jön a legnagyobb ellenségének, 11098 II, 1| muzsikaszó mellett táncol bele a fogságba.~- Ejnye, te cudar! - 11099 II, 1| csak nem gondolod, hogy a francia király fogságba 11100 II, 1| francia király fogságba veti a vendégét?~- Bocsánat, sire - 11101 II, 1| Karafula -, már ki is töröltem a császár nevét, és helyébe 11102 II, 1| mert V. Károlyon nem fogott a lovagiasság, s a páviai 11103 II, 1| fogott a lovagiasság, s a páviai csata után egy esztendeig 11104 II, 1| nem az aprószentek, hanem a fõméltóságok között.~Egyszer, 11105 II, 1| Egyszer, ahogy Bourbon herceg, a gõgös connétable, a Louvre 11106 II, 1| herceg, a gõgös connétable, a Louvre épülését nézegette, 11107 II, 1| nézegette, Karafula odaállt a jobb oldalára, és magyarázta 11108 II, 1| és magyarázta neki, hogy a király mégiscsak figyelmes 11109 II, 1| akárki mit mond. Lám, most is a rossz lábú királynét helyezte 11110 II, 1| lábú királynét helyezte el a földszinten, s a szeretõi 11111 II, 1| helyezte el a földszinten, s a szeretõi lakosztályait rendezteti 11112 II, 1| innét - fordított neki hátat a nagyúr -, nem szívelek bolondot 11113 II, 1| nem szívelek bolondot a jobb oldalamon.~- De én 11114 II, 1| igen - ugrott át Karafula a herceg bal oldalára, hogy 11115 II, 1| Annál jobban szerették a bolondot az udvar kezei-lábai, 11116 II, 1| bolondot az udvar kezei-lábai, a kukták, a kertészlegények, 11117 II, 1| udvar kezei-lábai, a kukták, a kertészlegények, az udvarseprõk, 11118 II, 1| kertészlegények, az udvarseprõk, a teddide-szaladjoda cselédek. 11119 II, 1| s ügyes-bajos dolgaikban a király elõtt se sajnálta 11120 II, 1| elõtt se sajnálta értük a jó szót.~Akkor is hozzáfordultak, 11121 II, 1| létszámcsökkentést, amit ismer a történelem. Tömérdek pénzbe 11122 II, 1| Tömérdek pénzbe került a szüntelen építkezés, még 11123 II, 1| meg De Foix Franciska, meg a szép Feronières meg a még 11124 II, 1| meg a szép Feronières meg a még szebb Bourdaisière asszony. 11125 II, 1| Bourdaisière asszony. Csak a történelmileg nyilvántartott 11126 II, 1| nyilvántartott neveket említem, a mindenféle anonimáról nem 11127 II, 1| anonimáról nem beszélek, mert a nagy számokba én mindig 11128 II, 1| szoktam zavarodni. Egyszóval a király belátta, hogy a csõdtõl 11129 II, 1| Egyszóval a király belátta, hogy a csõdtõl csak a legnagyobb 11130 II, 1| belátta, hogy a csõdtõl csak a legnagyobb takarékosság 11131 II, 1| akkor divatban lett volna a fogpiszkáló, akkor bizonyosan 11132 II, 1| akkor bizonyosan azt törli a költségvetésbõl, így azonban 11133 II, 1| költségvetésbõl, így azonban csak a létszámot csökkentette. 11134 II, 1| csökkentette. Természetesen nem a szépasszonyoknak mondott 11135 II, 1| szépasszonyoknak mondott fel, se a sok csatát vesztett öreg 11136 II, 1| kis csiribiri ember került a Duprat kancellár B-listájára.~ 11137 II, 1| kancellár B-listájára.~Kapkodtak a szegény proskribáltak fûhöz-fához, 11138 II, 1| proskribáltak fûhöz-fához, de csak a bolond szíve esett meg rajtuk.~ 11139 II, 1| éjjel-nappal szabad bejárása volt a királyhoz, egyszer korán 11140 II, 1| korán reggel állított be a hálószobájába, nagy dérrel-durral, 11141 II, 1| szobán keresztül fellökdösve a székeket.~- Hát tebeléd 11142 II, 1| ördög bújt? - nézett ki a király dühösen az ágy bíbor 11143 II, 1| hallgassa csak tovább. Nekiállt a vén szamár a lépcsõt súrolni, 11144 II, 1| tovább. Nekiállt a vén szamár a lépcsõt súrolni, de úgy, 11145 II, 1| súrolni, de úgy, hogy elõször a legalsót mosta fel, úgy 11146 II, 1| haladt fölfelé, s mire fölért a legfelsõre, úgy végigcsurgatta 11147 II, 1| végigcsurgatta dézsalével a tisztára mosott alsókat 11148 II, 1| még annyit se tud, hogy a nagytakarítást felülrõl 11149 II, 1| igazam, uram?~De e mellé a kérdés mellé már olyant 11150 II, 1| kacsintott Karafula, hogy a királynak is el kellett 11151 II, 1| Karafula, de megmentetted a barátaidat.~A csiribiri 11152 II, 1| megmentetted a barátaidat.~A csiribiri emberek helyett 11153 II, 1| hercegnõt bocsátotta el a király az udvari szolgálatból. 11154 II, 1| ötvenedik esztendejébe fordult a szépasszony.~ 11155 II, 1| utcára, hamar híre szaladt a szomszédok közt, hogy az 11156 II, 1| borbély hazajáró lelke verdesi a földhöz a gazdátlan maradt 11157 II, 1| lelke verdesi a földhöz a gazdátlan maradt borbélytányérokat. 11158 II, 1| öröm. Mária Terézia idején a bécsi külvárosokban csak 11159 II, 1| külvárosokban csak úgy hemzsegtek a hazajáró lelkek, s nem is 11160 II, 1| kísértete nem volt.~- Hála annak a nagyon jó Istennek - vetettek 11161 II, 1| már nem kell kísértetért a másik utcába menni. Ijesztgetjük 11162 II, 1| utcába menni. Ijesztgetjük a gyerekeket a magunkéval.~ 11163 II, 1| Ijesztgetjük a gyerekeket a magunkéval.~Akadt ugyan 11164 II, 1| jutott eszébe, hogy van a néhai borbélynak egy apáca 11165 II, 1| közbenjárására mindjárt megnyugodna a tepsicsörgetõ lélek, de 11166 II, 1| tepsicsörgetõ lélek, de ezt a jámbort letorkolta a többi 11167 II, 1| ezt a jámbort letorkolta a többi vénasszony. Hiszen 11168 II, 1| muszájból jár haza, hanem a maga jószántából. Abból 11169 II, 1| bizonyos kétségek támadtak a kísértõ borbély rendessége 11170 II, 1| is, hogy nem ragaszkodik a borbélytányérokhoz, hanem 11171 II, 1| borbélytányérokhoz, hanem a levesestálat is földhöz 11172 II, 1| megállapodott férfikísértetre. A legkülönösebb pedig az volt, 11173 II, 1| legkülönösebb pedig az volt, hogy a kísértet csak olyankor csinálta 11174 II, 1| kísértet csak olyankor csinálta a zenebonát, mikor a Haydn 11175 II, 1| csinálta a zenebonát, mikor a Haydn muzsikusék szállták 11176 II, 1| hogy az õ kísértetük nem a túlvilágról jár haza, csak 11177 II, 1| túlvilágról jár haza, csak a túlsó országból, a Lajtán 11178 II, 1| csak a túlsó országból, a Lajtán túlról. Nem a derék 11179 II, 1| országból, a Lajtán túlról. Nem a derék halott borbély, hanem 11180 II, 1| az ördögök eresztették ki a pokolból kezességre.~Haydn 11181 II, 1| öregasszonyok nem szaladoztak a kútra, mint ha a muzsikusék 11182 II, 1| szaladoztak a kútra, mint ha a muzsikusék otthon vakációztak.~ 11183 II, 1| otthon vakációztak.~Nem a muzsikus világoskék frakkját, 11184 II, 1| nadrágját csodálták meg - a karmesternek szerzõdés írta 11185 II, 1| más selyemben suhogott el a misére, és minden délután 11186 II, 1| fodorított hajjal pípeskedett el a vecsernyére, azt már érdemes 11187 II, 1| volt, amikor megszólalt a házban a spinét, s az angyalok 11188 II, 1| amikor megszólalt a házban a spinét, s az angyalok muzsikájába 11189 II, 1| belerikácsolt az asszony hangja. A spinét hamar elhallgatott, 11190 II, 1| nem.~- Anna Mária - mondta a férj csendesen -, hát muszáj 11191 II, 1| óta mindig csõdület van a kapunkban, ha te elkezdesz 11192 II, 1| elkezdesz társalogni velem.~A rikácsolás erre süvöltözésbe 11193 II, 1| csörömpölés is követett. A hangok zûrzavarából csak 11194 II, 1| sokszor:~- Pénzt!~Haydn, a szerény és igénytelen nyárspolgár 11195 II, 1| akkor már rég elszabadult a máról holnapra élés úszó 11196 II, 1| szigetérõl. Gazdájától, a hercegtõl hatszáz forint 11197 II, 1| salláriumot kapott évente a természetbeni járandóságokon 11198 II, 1| járandóságokon felül, s a lipcsei nagy cég, a Breitkopf 11199 II, 1| felül, s a lipcsei nagy cég, a Breitkopf és Härtel a korhoz 11200 II, 1| cég, a Breitkopf és Härtel a korhoz képest emberségesen 11201 II, 1| olvadt hó módjára csörgött el a pénz. Elcifrálkodott, elbegyeskedett 11202 II, 1| eldínomdánomozott mindent. A nagy lakomákon, amelyeket 11203 II, 1| levõ barátainak rendezett, a mester nem szokott részt 11204 II, 1| jött, hogy elnézte házuknál a „naplopó népséget” - közéjük 11205 II, 1| számítván az urát is.~- Az a szerencsém, hogy Anna Máriában 11206 II, 1| ilyenkor keserû mosolygással a férj. - Látjátok, néha még 11207 II, 1| De gyakran megesett, hogy a barátok már a kapuból visszafordultak. 11208 II, 1| megesett, hogy a barátok már a kapuból visszafordultak. 11209 II, 1| Egyszer Mozart rántotta vissza a küszöbrõl Dittersdorfot, 11210 II, 1| Rosszkor jöttünk. Kiszabadultak a pokol minden fúriái.~- Micsoda 11211 II, 1| harmóniátlan hangok! - kapott a füléhez a karnagy. - És 11212 II, 1| hangok! - kapott a füléhez a karnagy. - És ezek közt 11213 II, 1| Talán éppen ezért lett õ a harmóniák fejedelme. Az 11214 II, 1| legmagasabb régióiba menekült a pokol elõl.~- Mindig így 11215 II, 1| szerelmi házasság volt?~- Nem. A másikat szerette. Aki apáca 11216 II, 1| Lehajtott fejjel ballagtak a napszállatban. A karnagy 11217 II, 1| ballagtak a napszállatban. A karnagy újra kezdte:~- Két 11218 II, 1| Mért nem válnak el? Mi köti a királyt a cselédhez?~Wolfgang 11219 II, 1| válnak el? Mi köti a királyt a cselédhez?~Wolfgang Amadeus 11220 II, 1| házban pedig kicsordult a keserû pohár. Haydn egy 11221 II, 1| kereste.~- Itthagytam délben a spinéten. Te tetted el, 11222 II, 1| Mária vuklijait sütögette a tükör elõtt. Ez fontos és 11223 II, 1| zavarják õket. Anna Mária csak a harmadik kérdésre szólalt 11224 II, 1| szólalt meg.~- Elég nekem a magam gondja. Ezután már 11225 II, 1| magam gondja. Ezután már a te firkáidat is én tartsam 11226 II, 1| firkáidat is én tartsam számon?~A harmóniák fejedelme összeharapta 11227 II, 1| harmóniák fejedelme összeharapta a száját, és kihúzta helyébõl 11228 II, 1| száját, és kihúzta helyébõl a spinétet. De a kézirat nem 11229 II, 1| helyébõl a spinétet. De a kézirat nem csúszott mögé. 11230 II, 1| asztalfiókban sem találta, a szekrények tetején se.~- 11231 II, 1| mérgesen odébb rúgta azt a papírdarabot, amit félig 11232 II, 1| félig megégve hullajtott ki a sütõvas.~Haydn odaugrott 11233 II, 1| Haydn odaugrott és fölkapta a papírt. Nem káromkodta el 11234 II, 1| pástétompapírnak használtad a kézirataimat, de most már 11235 II, 1| el.~Anna Mária megrázta a fejét. Annyira nem értette 11236 II, 1| fejét. Annyira nem értette a dolgot, hogy még csak föl 11237 II, 1| kellene köszönnöd, hogy nem a tiszta papírt fogyasztom, 11238 II, 1| és tombolt. Földhöz vágta a hajsütõvasat, és nem törõdött 11239 II, 1| az öregasszonyok.~- Hogy a szász király aranymedaillonját 11240 II, 1| ötvösnek, elnéztem. Hogy a porosz király gyémántgyûrûjét 11241 II, 1| lenyeltem. Hogy minden kimegy a kéményen, amit összeverejtékezek, 11242 II, 1| már beletörõdtem. De hogy a lelkemet megöld, azt nem 11243 II, 1| ajtón. Haydn áttámolygott a másik szobába, s kigyulladt 11244 II, 1| az ablaküvegre. Lefogta a szemét, mégis maga elõtt 11245 II, 1| és romokat maga elõtt. A Krisztust és a Szûz Anyát, 11246 II, 1| maga elõtt. A Krisztust és a Szûz Anyát, akikhez minden 11247 II, 1| és észre se vette, hogy a ház elcsöndesedett. Arra 11248 II, 1| fel, hogy valaki veregeti a vállát, és mormog valamit. 11249 II, 1| nekem, kéremalássan. Nincs a világon több olyan muzsikus, 11250 II, 1| de olyan tisztelõje sincs a világon az úrnak, mint én 11251 II, 1| elmosolyodott. Van olyan perc, mikor a mészárosmesterek hódolata 11252 II, 1| hódolata többet jelent, mint a királyoké.~- Mivel szolgálhatok?~- 11253 II, 1| Mához egy hónapra lesz a lányom esküvõje. Az a kérésem, 11254 II, 1| lesz a lányom esküvõje. Az a kérésem, hogy tessék arra 11255 II, 1| lesz, hogy nem cserélne a császárnõvel. Meg azt is 11256 II, 1| kedvéért az Isten is megáldja a lányom házasságát.~Haydn 11257 II, 1| szívében már zengett is a nászmuzsika. Megölelgette 11258 II, 1| nászmuzsika. Megölelgette a mészárosmestert.~- Holnap 11259 II, 1| Másnap este meg is kapta a mészáros a legszebb nászajándékot, 11260 II, 1| meg is kapta a mészáros a legszebb nászajándékot, 11261 II, 1| ablakot, már munkában is van a banda: játsszák az õ ajándékminétjét, 11262 II, 1| éljen-kurjongatással.~Behívni nem merte a jó embereket, hanem õ sompolygott 11263 II, 1| Megújul az éljenzés, s elõlép a mészárosmester.~- Uram, 11264 II, 1| megbecsülni az urat, ki-ki a maga tehetsége szerint. 11265 II, 1| tenyércsattanásra kinyílt a kapu, s a võlegény meg a 11266 II, 1| tenyércsattanásra kinyílt a kapu, s a võlegény meg a menyasszony 11267 II, 1| a kapu, s a võlegény meg a menyasszony bevezetett rajta 11268 II, 1| fölpántlikázott göbölymarhát.~- A legszebb jószágom, uram, 11269 II, 1| jó ember - nyújtott kezet a hangokban dolgozó mester 11270 II, 1| hangokban dolgozó mester a vérben dolgozó mesternek, 11271 II, 1| mesternek, és fölcsillant a szemében a jókedv. Arra 11272 II, 1| és fölcsillant a szemében a jókedv. Arra gondolt, hogy 11273 II, 1| Anna Mária! - kiáltott be a házba.~- Itt vagyok! - harsogott 11274 II, 1| vagyok! - harsogott vissza a zeneköltõ hitvese, de olyan 11275 II, 1| kaptunk! - ment helyébe a mester. - Legalább az ablakból 11276 II, 1| ablakból tekintsd meg ezt a gyönyörû jószágot!~Anna 11277 II, 1| ablakon, és elpittyesztette a száját.~- Soványnak elég 11278 II, 1| tehozzád mérték az ökröt.~A harmóniák fejedelme a homlokára 11279 II, 1| ökröt.~A harmóniák fejedelme a homlokára ütött.~- Megvan, 11280 II, 1| nézett rá Anna Mária.~- A cím, a menüett címe.~Azzal 11281 II, 1| rá Anna Mária.~- A cím, a menüett címe.~Azzal elõkereste 11282 II, 1| menüett címe.~Azzal elõkereste a kottát, és fölé jegyezte 11283 II, 1| úgy mosolygott hozzá, hogy a könny is kiesett a szemébõl.~ 11284 II, 1| hogy a könny is kiesett a szemébõl.~ 11285 II, 1| Sose volt jó az a nagy sietség~Jean Bouret 11286 II, 1| valami béarni faluban, mérte a pántlikát az asszonyoknak 11287 II, 1| pántlikát az asszonyoknak és a pálinkát a férfiaknak, imádta 11288 II, 1| asszonyoknak és a pálinkát a férfiaknak, imádta az Istent, 11289 II, 1| az Istent, és tisztelte a királyt, ami elég ritka 11290 II, 1| Mert XV. Lajos volt akkor a király, akit nehéz volt 11291 II, 1| Istent, akinek kegyelme a rothadtságnak ilyen tömegével 11292 II, 1| Szent Lajos királyi székét.~A szatócs azonban jámbor szívû 11293 II, 1| született megelégedõ, aki a pántlikának mindig csak 11294 II, 1| pántlikának mindig csak a színét dicsérgette, és az 11295 II, 1| életnek se tapogatta soha a fonákját.~- Minden úgy van 11296 II, 1| csitítgatta mosolyogva a meg-megvaduló parasztokat -, 11297 II, 1| meg-megvaduló parasztokat -, a fõ az, hogy kövér legyen 11298 II, 1| mert akkor gyõzi szoptatni a gyereket, és nem kell bele 11299 II, 1| tömködni.~Olyan jó ember volt a szatócs, hogy menedéket 11300 II, 1| az adószedõnek is, mikor a parasztok azzal az istentelen 11301 II, 1| szándékkal kergették végig a falun, hogy belefojtják 11302 II, 1| az Adourba.~- Isten óvja a királyt! - nyitott neki 11303 II, 1| Bouret, akinek alázatos szíve a végrehajtóban is tisztelte 11304 II, 1| az elcsigázott embernek a saját ágyát a feleségével, 11305 II, 1| elcsigázott embernek a saját ágyát a feleségével, mintha maga 11306 II, 1| feleségével, mintha maga a király tévedt volna be hozzájuk, 11307 II, 1| fele annyi vizet öntött a pohár tejébe, mint a magáéba.~ 11308 II, 1| öntött a pohár tejébe, mint a magáéba.~A végrehajtó hálás 11309 II, 1| tejébe, mint a magáéba.~A végrehajtó hálás ember volt, 11310 II, 1| másnap éjszaka elhagyta a falut, hogy dragonyosokat 11311 II, 1| Toulouse-ból, egy levelet adott a szatócsnak.~- Eredj be ezzel 11312 II, 1| ráérsz, és vidd el arra a címre, amit ráírtam. Ott 11313 II, 1| nagybátyámat, aki selyemtakács, és a hozzám való emberségedért 11314 II, 1| való emberségedért megtömi a zsákod selyemnyesedékkel, 11315 II, 1| majd csak akkor hozom ide a dragonyosokat, mikor te 11316 II, 1| dragonyosokat, mikor te már eladtad a portékádat. Mert ha én kaszáltatok 11317 II, 1| egy szál széna se marad.~A szatócs még azon a hajnalon 11318 II, 1| marad.~A szatócs még azon a hajnalon föltarisznyázta 11319 II, 1| hajnalon föltarisznyázta magát a lyoni útra, hiába akaszkodott 11320 II, 1| útra, hiába akaszkodott a nyakába a felesége, hogy 11321 II, 1| hiába akaszkodott a nyakába a felesége, hogy legalább 11322 II, 1| akkor kell belemarkolni a szerencse kötõjébe, mikor 11323 II, 1| elénk tartja. Én majd csak a keresztelõre érek haza, 11324 II, 1| olyan selyempólyát hozok a fiadnak, amilyenben a bayonne-i 11325 II, 1| hozok a fiadnak, amilyenben a bayonne-i Szent Szûz tartja 11326 II, 1| módjára keresztet vetett neki a homlokára, a két szemére 11327 II, 1| vetett neki a homlokára, a két szemére és a megáldott 11328 II, 1| homlokára, a két szemére és a megáldott ölére, aztán fölült 11329 II, 1| öszvérére, és nekivágott a nagy útnak. A bayonne-i 11330 II, 1| nekivágott a nagy útnak. A bayonne-i Madonna megõrizte 11331 II, 1| indult el az idegen városba a selyemtakácsot megkeresni, 11332 II, 1| fogadóban, ahol olcsón mérték a kosztot és a kvártélyt. 11333 II, 1| olcsón mérték a kosztot és a kvártélyt. Itt megette a 11334 II, 1| a kvártélyt. Itt megette a kásalevesét, megitta az 11335 II, 1| almaborát, aztán fölment a szobájába, hogy eltegye 11336 II, 1| hogy nyílik és csapódik a mellette levõ szoba ajtaja, 11337 II, 1| beszélgetés szûrõdik át a vékony falon. Jean Bouret, 11338 II, 1| egy-egy elejtett szóból a király nevét is kivette, 11339 II, 1| kivette, azért odanyomta a fülét a vékony falra.~- 11340 II, 1| azért odanyomta a fülét a vékony falra.~- Vállalta 11341 II, 1| kérdõ hangot.~- Rá esett a sors - felelte egy másik 11342 II, 1| Franciaországot meg kell menteni.~A szatócsnak a torkába szaladt 11343 II, 1| kell menteni.~A szatócsnak a torkába szaladt a szíve. 11344 II, 1| szatócsnak a torkába szaladt a szíve. Szeretett volna cselekedni, 11345 II, 1| de még jobban hozzátapadt a falhoz.~- Tõrrel?~- Az a 11346 II, 1| a falhoz.~- Tõrrel?~- Az a legbiztosabb.~- Hol?~- Ahol 11347 II, 1| legbiztosabb.~- Hol?~- Ahol éri. A ringyóinál legkönnyebb megtalálni.~ 11348 II, 1| csönd lett. Kitámolygott a havas udvarra, és elkezdett 11349 II, 1| töprengeni. Biztos, hogy a királyt akarják megölni, 11350 II, 1| õfelségét. Ha okosan végzi a dolgát, megszabadul a király, 11351 II, 1| végzi a dolgát, megszabadul a király, és õbelõle nagy 11352 II, 1| világosságot látott, félrehívta a kocsmárost. Kiket szállásolt 11353 II, 1| övével szomszéd szobába? A fogadós vállat vont, tudja 11354 II, 1| De mért kérdezi az úr?~A szatócs nagyon ravasz akart 11355 II, 1| Azt mondta, úgy vette ki a beszélgetésükbõl, hogy a 11356 II, 1| a beszélgetésükbõl, hogy a spanyol király kémei, jó 11357 II, 1| lenne õket szemmel tartani. A fogadós fanyalogva vakarta 11358 II, 1| fogadós fanyalogva vakarta a tarkóját. Mit ártsa õ magát 11359 II, 1| tarkóját. Mit ártsa õ magát a királyok dolgába? Azokból 11360 II, 1| legalábbis addig, még én a rendõrinspektort elõkerítem.~ 11361 II, 1| rendõrinspektort elõkerítem.~Reggelre a rendõrinspektor elõ is került, 11362 II, 1| elõ is került, de akkorára a két spanyol kémnek hûlt 11363 II, 1| kémnek hûlt helye volt. A fogadós nagyot nézett, mikor 11364 II, 1| mikor számon kérték tõle a meglépett vendégeket. Mi 11365 II, 1| hova lettek? Kifizették a számlájukat, és elmentek. 11366 II, 1| senki, hogy kapaszkodjon a gallérjukba. Nem tudja, 11367 II, 1| bizony meglehet - nevetett a rendõrinspektor, és a szatócs 11368 II, 1| nevetett a rendõrinspektor, és a szatócs is legjobbnak látta 11369 II, 1| fölmegy Párizsba, magának a királynak tesz jelentést. 11370 II, 1| és jegyet váltott magának a postakocsira.~- Hiszen visszafelé 11371 II, 1| Hiszen visszafelé úgyis a magam négylovas batárján 11372 II, 1| utat. Ha ugyan visszaereszt a király, és nem Bouret asszonyt 11373 II, 1| udvarhoz - számolgatta magában a jövendõt.~Azonban gazda 11374 II, 1| nélkül számított, azaz hogy a király nélkül. Éppen karácsony 11375 II, 1| tisztába jött vele, hogy ezen a napon õvele senki szóba 11376 II, 1| hétköznap se eresztenek a király elé.~- De ha valami 11377 II, 1| tudomására adni? - kérdezte a svájci gárdistát, aki másnapos 11378 II, 1| hangulatban leereszkedett hozzá.~A svájci elnevette magát, 11379 II, 1| magát, és elkezdte dúdolni a friss chansont, amelynek 11380 II, 1| kerestette madame du Barry a titkos políciával:~Diane, 11381 II, 1| vie abrêgent le cours...~- A király életérõl van szó - 11382 II, 1| életérõl van szó - pirult el a szemérmes béarni.~- Az más, 11383 II, 1| füttyentette el magát a zsoldos -, az Berryer úrra 11384 II, 1| Berryer úrra tartozik, ez a zug éppen oda visz az õ 11385 II, 1| minisztériumába.~Berryer úr volt a rendõrminiszter, akit a 11386 II, 1| a rendõrminiszter, akit a király rendkívül nagyra 11387 II, 1| õ foglalta írásba azokat a friss szerelmi pletykákat 11388 II, 1| amiket hajnalig összeszedett a rendõrség a fõurakról és 11389 II, 1| összeszedett a rendõrség a fõurakról és dámákról. A 11390 II, 1| a fõurakról és dámákról. A rapportot mindig együtt 11391 II, 1| mindig együtt szervírozták a felségnek a csokoládéjával; 11392 II, 1| szervírozták a felségnek a csokoládéjával; volt úgy, 11393 II, 1| csokoládéjával; volt úgy, hogy a csokoládéhoz hozzá se nyúlt, 11394 II, 1| csokoládéhoz hozzá se nyúlt, de a jelentéseket mindig élvezte.~ 11395 II, 1| jelentéseket mindig élvezte.~A rendõrminiszterhez, aki 11396 II, 1| rendõrminiszterhez, aki éppen a rapporton dolgozott, nem 11397 II, 1| volt könnyû bejutni, de a falusi embert földúlt ábrázata 11398 II, 1| ábrázata mégis besegítette a nagyúr elé.~- Mit akarsz? - 11399 II, 1| Uram, meg akarják ölni a királyt - nyöszörögte a 11400 II, 1| a királyt - nyöszörögte a szatócs.~- Kicsoda? - mosolygott 11401 II, 1| különben is megszokta már a rémhíreket.~Ez a mosolygás 11402 II, 1| megszokta már a rémhíreket.~Ez a mosolygás egészen elvette 11403 II, 1| egészen elvette az eszét a jó Bouretnek. Egyszerre 11404 II, 1| Bouretnek. Egyszerre kitörte a verejték, dörzsölgette a 11405 II, 1| a verejték, dörzsölgette a homlokát - hiába, nem tudja 11406 II, 1| hiába, nem tudja kimondani a gyilkos jelölt nevét.~- 11407 II, 1| nem, nem tudom most, pedig a nyelvemen forog a neve... 11408 II, 1| pedig a nyelvemen forog a neve... Tõrrel öli meg! 11409 II, 1| Tõrrel öli meg! Esküszöm a bayonne-i szent szûzre! 11410 II, 1| bayonne-i szent szûzre! A lyoni fogadóban beszélték... 11411 II, 1| lyoni fogadóban beszélték... A spanyol kémek... Igen, tudom 11412 II, 1| volt... mindjárt csak...~A rendõrminiszternek megesett 11413 II, 1| rendõrminiszternek megesett a szíve a dadogó emberen, 11414 II, 1| rendõrminiszternek megesett a szíve a dadogó emberen, barátságosan 11415 II, 1| szót is fogadott, elindult a szállására, mire hazaért, 11416 II, 1| hazaért, eszébe jutott neki a Damiens neve, mindjárt neki 11417 II, 1| mindjárt neki is veselkedett a jelentésnek, s írta reggelig, 11418 II, 1| is csak jeleket, amiket a francia akadémia bizonyosan 11419 II, 1| majd elolvassa ezt õ maga a miniszternek.~Oda azonban 11420 II, 1| valami scriba, be is vitte a miniszternek, de az csak 11421 II, 1| dolgára, és ne ártsa magát a máséba, hanem örüljön, még 11422 II, 1| követelte, rögtön vigyék a miniszter elé, mert neki 11423 II, 1| nevezetes mondanivalója van, a Három íjászhoz címzett fogadóban, 11424 II, 1| szégyellte magát, mi köze neki a más dolgához, Berryer úr 11425 II, 1| dolgához, Berryer úr vigyázzon a királyára, ahogy tud, õ 11426 II, 1| Robert François Damiens, a hányt-vetett életû lakatos 11427 II, 1| Versaillesban beleszúrta a kését a trianoni kastélyból 11428 II, 1| Versaillesban beleszúrta a kését a trianoni kastélyból kilépett 11429 II, 1| sápadt el Berryer úr, mikor a hírt megjelentették neki. 11430 II, 1| megjelentették neki. Nem a felségre gondolt, hanem 11431 II, 1| felségre gondolt, hanem a béarni szatócsra. Hiszen 11432 II, 1| szatócsra. Hiszen ha annak eljár a szája, és eldicsekszik vele 11433 II, 1| többet pikáns rapportokat a legkeresztényibb király 11434 II, 1| mehet pókokat szelídíteni a Bastille-ba.~Elsõ dolga 11435 II, 1| Bastille-ba.~Elsõ dolga volt a szatócs írásos jelentését 11436 II, 1| jelentését tûzbe vetni, a második, kiküldeni fogdmegeit, 11437 II, 1| fogdmegeit, hogy eredjenek a nyomába a piros képû béarninek 11438 II, 1| hogy eredjenek a nyomába a piros képû béarninek a lyoni 11439 II, 1| nyomába a piros képû béarninek a lyoni úton, és nála nélkül 11440 II, 1| kihallgatták volna, bedugták a Bastille-ba, a nagy bûnösök 11441 II, 1| bedugták a Bastille-ba, a nagy bûnösök cellasorába, 11442 II, 1| ottfelejtették harminckét esztendeig. A nagy forradalom szabadította 11443 II, 1| Bouret volt az egyetlen ember a világon, aki a Bastille 11444 II, 1| egyetlen ember a világon, aki a Bastille pusztulását megsiratta, 11445 II, 1| A stralsundi lámpák~A tizennyolcadik 11446 II, 1| A stralsundi lámpák~A tizennyolcadik század végén 11447 II, 1| tizennyolcadik század végén a francia forradalom hullámai 11448 II, 1| francia forradalom hullámai a csöndes Stralsundba is elértek, 11449 II, 1| dicsekedhetett, csak akik a Nicolai-Kirchében, meg a 11450 II, 1| a Nicolai-Kirchében, meg a St. Marienben márványból 11451 II, 1| kifaragva álltak õrséget a saját hamvaik felett. Békés 11452 II, 1| egészen biztosak, hogy az a fene oroszlán, amely a híres 11453 II, 1| az a fene oroszlán, amely a híres Rathaus kapuja felett 11454 II, 1| kapuja felett ágaskodott a város címerében, kardot 11455 II, 1| címerében, kardot tart-e a szájában vagy malátakeverõ 11456 II, 1| kell azt gondolni, hogy a stralsundi Burgerek Grève 11457 II, 1| csinálni az Alte Marktból, és a zsarnok vérével akarták 11458 II, 1| akarták volna csillapítani a szomjukat. A sört sokkal 11459 II, 1| csillapítani a szomjukat. A sört sokkal üdítõbb italnak 11460 II, 1| üdítõbb italnak tartották, s a svéd király igen messze 11461 II, 1| Aki pedig mint helytartó a király képét viselte, a 11462 II, 1| a király képét viselte, a holsteini herceg, igen testes 11463 II, 1| olyan kis madárfejet viselt a két válla közt, hogy azt 11464 II, 1| Nem tûzvészre kívánkoztak a stralsundi jakobinusok, 11465 II, 1| világosságra. Elhatározták a városi tanácsban, hogy utcai 11466 II, 1| utcai lámpát állítanak fel a nagy piacon, a kannaöntõk 11467 II, 1| állítanak fel a nagy piacon, a kannaöntõk utcájában meg 11468 II, 1| kannaöntõk utcájában meg a Semlower-kapuban. Hadd legyen 11469 II, 1| Stralsundból is modern város.~A határozat a helytartóhoz 11470 II, 1| modern város.~A határozat a helytartóhoz került megerõsítés 11471 II, 1| bölcsesség tartózkodik abban a kis aszalt madárfejben.~- 11472 II, 1| Ohó - ütött az asztalra a nagyúr -, hiszen ez tiszta 11473 II, 1| forradalom! Azt hiszik ezek a pugrisok, hogy én nem tudom, 11474 II, 1| lámpaoszlopra köthessék a felsõbbséget! No, majd megmutatom 11475 II, 1| majd megmutatom én ennek a csõcseléknek, hogy itt nem 11476 II, 1| Párizst játszani.~Megüzente a tanácsuraknak, hogy az országfelforgató 11477 II, 1| veszedelmek származnának. A lámpaoszlopok útjában állnának 11478 II, 1| lámpaoszlopok útjában állnának a közlekedésnek, kerülgetni 11479 II, 1| kerülgetni kellene õket, a kocsisok dühbe jönnének, 11480 II, 1| levernék az olajmécseseket, a tûz szétfolyna az utcán, 11481 II, 1| egész város, ki lesz akkor a felelõs?~A tanácsurak megint 11482 II, 1| ki lesz akkor a felelõs?~A tanácsurak megint összeültek, 11483 II, 1| összeültek, meghányták-vetették a dolgot, s találtak rá módot, 11484 II, 1| találtak rá módot, hogy a krigli is megteljen, a habja 11485 II, 1| hogy a krigli is megteljen, a habja se fusson ki. (A pomeránok 11486 II, 1| a habja se fusson ki. (A pomeránok így szövegezik 11487 II, 1| pomeránok így szövegezik a kecske és a káposzta problémáját.) 11488 II, 1| így szövegezik a kecske és a káposzta problémáját.) Nem 11489 II, 1| oszlopra fogják állítani a lámpákat, hanem a szemben 11490 II, 1| állítani a lámpákat, hanem a szemben levõ házak közt 11491 II, 1| kell félni, mégis meglesz a világosság.~Most tudódott 11492 II, 1| világosság.~Most tudódott ki a helytartóról, hogy ha fejet 11493 II, 1| parancsolta Albert Dinninest, a stralsundi polgármestert, 11494 II, 1| megmondta neki, hogy ha a fejük tetejére állnak, akkor 11495 II, 1| nyugtalan idõkben nem lehet a világossággal játszani.~- 11496 II, 1| nekünk ilyesmi - mentegette a polgármester a közakaratot. - 11497 II, 1| mentegette a polgármester a közakaratot. - Mi éppen 11498 II, 1| olyankor is, mikor nem süt a hold.~- Szóval az Úristennel 11499 II, 1| nézett vasvilla-szemmel a nagyúr. - Beszélhettek, 11500 II, 1| szemben nincs - vetett fodrot a mosolygás a polgármester