| Table of Contents | Words: Alphabetical - Frequency - Inverse - Length - Statistics | Help | IntraText Library | ||
| Alphabetical [« »] 700 1 8 2 9 1 a 19905 á 5 a-y 7 a-yak 1 | Frequency [« »] ----- ----- ----- 19905 a 7592 az 4079 hogy 3775 nem | Móra Ferenc Tápéi furfangosok IntraText - Concordances a |
Kötet, Fejezet
13001 II, 2| méreg a kecskeméti embert a régi világban. A mostaniban 13002 II, 2| embert a régi világban. A mostaniban már nem, mert 13003 II, 2| poros atyafi már egymással a két derék város, hanem édestestvér. 13004 II, 2| város, hanem édestestvér. A Katona-centenáriumon senkinek 13005 II, 2| Pedig csak ennyit mondott a síremlék elõtt: - Kecskemét 13006 II, 2| halhatatlan fiának hódol a szomszéd város.~Százvalahány 13007 II, 2| talpraesettebbnek. Meg is tapsolta a nagykõrösi polgármestert 13008 II, 2| ántivilágról van szó, mikor a kecskeméti ember csak a 13009 II, 2| a kecskeméti ember csak a nyakát csavargatta, ha a 13010 II, 2| a nyakát csavargatta, ha a kofák azzal ajánlgatták 13011 II, 2| kofák azzal ajánlgatták neki a nagypiacon a buzogányfejnyi 13012 II, 2| ajánlgatták neki a nagypiacon a buzogányfejnyi hagymákból 13013 II, 2| igazi makai hagyma. Még a holt is megmozdul ennek 13014 II, 2| holt is megmozdul ennek a drága jó szagától.~- Bolond 13015 II, 2| Bolond beszéd - duruzsolt a kecskeméti ember. - Hagyma: 13016 II, 2| Hagyma: hagyma. Egyik is a földben terem, másik is. 13017 II, 2| istenadtáért, mikor nekem a kecskeméti hagyma se kenyerem.~- 13018 II, 2| ám az! Azt érdemes volna a tövén is megnézni, mert 13019 II, 2| Kecskeméten akkorára nõne a barack.~De már ez szívén 13020 II, 2| De már ez szívén találta a kecskeméti embert. Azt mondta 13021 II, 2| embert. Azt mondta rá, ezt a csudát csakugyan megnézi. 13022 II, 2| csakugyan megnézi. S ha csak a fele igaz annak a híres 13023 II, 2| ha csak a fele igaz annak a híres hagymának, akkor õ 13024 II, 2| hagymának, akkor õ megeszi a saját fejét. Azzal se nap, 13025 II, 2| se nap, se óra, megindult a kecskeméti ember Makóra 13026 II, 2| hogy siettében kifelejtette a tarisznyájából a szalonna 13027 II, 2| kifelejtette a tarisznyájából a szalonna mellõl a kenyeret.~ 13028 II, 2| tarisznyájából a szalonna mellõl a kenyeret.~Az ám, csakhogy 13029 II, 2| ám, csakhogy ugyanakkor a makai ember meg Kecskemét 13030 II, 2| volt útban, mert neki meg a híres barack vette magát 13031 II, 2| híres barack vette magát a begyébe. Mindig elöntötte 13032 II, 2| begyébe. Mindig elöntötte a pulykaméreg, mikor a nagy 13033 II, 2| elöntötte a pulykaméreg, mikor a nagy barackhegyek mögül 13034 II, 2| barackhegyek mögül rákiabáltak a gyümölcsöskofák:~- Erre 13035 II, 2| aztán? Mivel volna az különb a makai baracknál?~- De még 13036 II, 2| makai baracknál?~- De még a makai hagymánál is különb! 13037 II, 2| volna, ha akkora volna Makón a hagyma, mint Kecskeméten 13038 II, 2| hagyma, mint Kecskeméten a barackmag!~Amire aztán a 13039 II, 2| a barackmag!~Amire aztán a makai ember is azt mondta, 13040 II, 2| áll meg Kecskemétig, s ha a fele is igaz annak a híres 13041 II, 2| ha a fele is igaz annak a híres baracknak, akkor õ 13042 II, 2| töröget.~Azzal nekivágott a világnak, de a szegedi hídon 13043 II, 2| nekivágott a világnak, de a szegedi hídon mégiscsak 13044 II, 2| falatozni. Hát ahogy bontogatja a tarisznyát, akkor veszi 13045 II, 2| észre, hogy kenyere van, de a szalonnáját otthon felejtette. 13046 II, 2| otthon felejtette. Az volt a szerencséje, hogy a kecskeméti 13047 II, 2| volt a szerencséje, hogy a kecskeméti ember is éppen 13048 II, 2| barackok teremnek, mint a sütnivaló tök.~- Micsoda? - 13049 II, 2| Micsoda? - kapta föl a fejét a kecskeméti ember. - 13050 II, 2| Micsoda? - kapta föl a fejét a kecskeméti ember. - De bizony 13051 II, 2| ember. - De bizony Tiszántúl a toronygömb sincs akkora, 13052 II, 2| sincs akkora, mint mifelénk a barack.~- Ejnye, ejnye - 13053 II, 2| Ejnye, ejnye - álmélkodott a makói ember -, no, holnap 13054 II, 2| kend - sóhajtott nagyot a másik jó ember. - Ma egy 13055 II, 2| egy hete mind lehullott a barack abban a nagy szélben, 13056 II, 2| lehullott a barack abban a nagy szélben, osztán akkora 13057 II, 2| osztán akkora lyukakat ütött a földbe, hogy létrán se lehet 13058 II, 2| hazafelé is fordíthatom a szekérrudat - csattantotta 13059 II, 2| szekérrudat - csattantotta be a makai ember a bicskáját.~- 13060 II, 2| csattantotta be a makai ember a bicskáját.~- Hol az a haza, 13061 II, 2| ember a bicskáját.~- Hol az a haza, földi?~- Makón, ahol 13062 II, 2| földi?~- Makón, ahol az a híres hagyma terem.~- No, 13063 II, 2| együtt megyünk - ugrott föl a kecskeméti ember -, mert 13064 II, 2| emberfejjel vetekszik kendteknél a hagyma.~- Micsoda? - nevetett 13065 II, 2| hagyma.~- Micsoda? - nevetett a makai ember. - Azt mondom 13066 II, 2| mához három hétre álljon ki a kisajtóba, akkorára olyan 13067 II, 2| akkorára olyan nagy lesz a makói hagyma, hogy ellátszik 13068 II, 2| Erre aztán észbe kapott a kecskeméti ember is, és 13069 II, 2| kecskeméti ember is, és megrázta a kezét a makai embernek.~- 13070 II, 2| is, és megrázta a kezét a makai embernek.~- No, komám, 13071 II, 2| bolond emberrel eteti ám a szalonnát.~- Nini - adta 13072 II, 2| szalonnát.~- Nini - adta vissza a makai ember a bókot -, de 13073 II, 2| adta vissza a makai ember a bókot -, de annak is van 13074 II, 2| esze, akibe kend tömködi a kenyeret.~Azzal aztán az 13075 II, 2| az egyik is hazatérült, a másik is visszafordult, 13076 II, 2| is visszafordult, s azóta a kecskeméti ember is nagy 13077 II, 2| is nagy elismeréssel van a makai hagyma iránt, a makai 13078 II, 2| van a makai hagyma iránt, a makai ember is becsületben 13079 II, 2| ember is becsületben tartja a kecskeméti barackot.~~Most 13080 II, 2| már, hogy miért Diplomaták a címe ennek a történetnek? 13081 II, 2| Diplomaták a címe ennek a történetnek? Hát azért, 13082 II, 2| nemzetiségû diplomaták, mióta a párizsi nagyhídon összetalálkoztak.~ 13083 II, 2| különös öröm éri, mikor a hajnali harangszó elhessegette 13084 II, 2| hajnali harangszó elhessegette a szemérõl az álmot. Kár volt 13085 II, 2| mert nagyon szép álom volt. A kis unokáját látta, a Gyurka 13086 II, 2| volt. A kis unokáját látta, a Gyurka gyereket, ahogy a 13087 II, 2| a Gyurka gyereket, ahogy a bárányfelhõket õrizte az 13088 II, 2| mezõkön. Persze alig ismert a lelkemre, mert angyalkának 13089 II, 2| öltözve. Bezzeg ráismert õrá a fióka, még a szárnyát is 13090 II, 2| ráismert õrá a fióka, még a szárnyát is összecsattantotta 13091 II, 2| lelkem, öregapó, vagy csak a lelke?~- Én ám, angyalka, 13092 II, 2| Én ám, angyalka, csókolom a szárnyad hegyét, de nemigen 13093 II, 2| nemigen tudom még idefönt a járást.~- No, majd útbaigazítom 13094 II, 2| járatban van - nevetett a szeme az angyalkának.~- 13095 II, 2| angyalkának.~- Én bizony a kis unokámat keresem, akit 13096 II, 2| magához az Isten - emelte meg a kalapját Márton apó könnybeborult 13097 II, 2| könnybeborult szemmel.~Abban a percben kondult meg a hajnali 13098 II, 2| Abban a percben kondult meg a hajnali harang, és Márton 13099 II, 2| Márton apónak kipattant a szeme.~Jaj, de kár, hogy 13100 II, 2| álom volt - vetette föl a szemét az égre, hát uramfia, 13101 II, 2| az égre, hát uramfia, lát a feje fölött egy fehérbodrú 13102 II, 2| angyalka is ott mosolygott a hátán.~- Nini, hiszen ez 13103 II, 2| hátán.~- Nini, hiszen ez a Gyurka gyerek, csak most 13104 II, 2| ismerem meg - dörzsölte meg a szemét az öreg, de mire 13105 II, 2| akkor ott is állt elõtte a nagybajuszú Vendel hajdú.~- 13106 II, 2| ispán úr? - ragyogott föl a szeme Márton apónak. - No, 13107 II, 2| mondtam én, ebbõl lesz az a nagy öröm.~Az lett biz abból, 13108 II, 2| szegény Márton, apót.~- Kend a csõsz a galambosi határban? - 13109 II, 2| Márton, apót.~- Kend a csõsz a galambosi határban? - szögezte 13110 II, 2| csõsz. - Ketten õrizzük a galambosi határt.~- Hogyhogy?~- 13111 II, 2| határt.~- Hogyhogy?~- Én meg a Vigyázz kutya.~- No, hát 13112 II, 2| õrzik kendtek - toporzékolt a tekintetes úr. - Tegnap 13113 II, 2| Tegnap is libákat láttam a repcében. A búza is mind 13114 II, 2| libákat láttam a repcében. A búza is mind össze van nyomozva.~- 13115 II, 2| Mindig mondtam én, hogy van a jószágnak magához való esze. 13116 II, 2| az idegen jószágból, ha a tilosban éri kend. Érti-e 13117 II, 2| egyszer panaszt hallok kendre a lágyszívûsége miatt, akkor 13118 II, 2| Márton apó már kint járt a galambosi határban, de még 13119 II, 2| de még akkor is hullott a könnye. Ó, hogy ilyen csúfság 13120 II, 2| hogy meg tudja keményíteni a szívét. Meg õ. Még a tulajdon 13121 II, 2| keményíteni a szívét. Meg õ. Még a tulajdon unokáját is megzálogolná, 13122 II, 2| unokáját is megzálogolná, ha a tilosban kapná!~Megint megszeppent 13123 II, 2| az égi mezõkre, megkéri a jó Istent, hogy csõsznek 13124 II, 2| meg odafönt is, mert ebben a mesterségben õ nagyon ki 13125 II, 2| Az ám, de hátha megtudja a jó Isten, hogy õ ilyen lágyszívû. 13126 II, 2| ni, mozog is már valami a búzában - dobbant nagyot 13127 II, 2| búzában - dobbant nagyot a szíve.~No el is kapta a 13128 II, 2| a szíve.~No el is kapta a fejét mindjárt, hogy semmit 13129 II, 2| semmit se lásson. De már a fülét be nem dughatta a 13130 II, 2| a fülét be nem dughatta a kolompszó elõl.~- Hiába, 13131 II, 2| sóhajtotta el magát, s befordult a búza közé.~Nagyokat dobbantott, 13132 II, 2| Nagyokat dobbantott, még a tenyerét is összecsattantotta, 13133 II, 2| hessegetne.~- Hátha erre megriad a jószág - gondolta magában 13134 II, 2| bárányka nyugodtan ropogtatta a gyönge búzaszárat, kis pásztoruk 13135 II, 2| Ejnye, hejnye - csóválta a fejét. - Legalább a kalapját 13136 II, 2| csóválta a fejét. - Legalább a kalapját a szemére húzta 13137 II, 2| fejét. - Legalább a kalapját a szemére húzta volna a bolondka.~ 13138 II, 2| kalapját a szemére húzta volna a bolondka.~Az ám, de a bolondkának 13139 II, 2| volna a bolondka.~Az ám, de a bolondkának nem volt kalapja. 13140 II, 2| volt kalapja. Márton apó a maga nagy tasla kalapját 13141 II, 2| tasla kalapját tette rá a kipirult kis orcára.~- Hogy 13142 II, 2| orcára.~- Hogy el ne süsse a nap a bolondkát - motyogta 13143 II, 2| Hogy el ne süsse a nap a bolondkát - motyogta szánakozva.~ 13144 II, 2| szép csendesen kiterelte a három báránykát a dûlõútra, 13145 II, 2| kiterelte a három báránykát a dûlõútra, megmutatta nekik, 13146 II, 2| megmutatta nekik, hol legkövérebb a papsajtfüvecske, aztán lehevert 13147 II, 2| aztán lehevert melléjük.~- A zálogot legeltetni kell - 13148 II, 2| kell - magyarázta magának.~A báránykák nyilván semmit 13149 II, 2| s kigömbölyödtek, mint a duda.~- A zálogot meg kell 13150 II, 2| kigömbölyödtek, mint a duda.~- A zálogot meg kell itatni - 13151 II, 2| itatni - parancsolt magára a szigorú csõsz, s lehajtotta 13152 II, 2| szigorú csõsz, s lehajtotta a három báránykát az érre.~ 13153 II, 2| visszafelé terelgette õket, mikor a fiúcska kiballagott a búzából. 13154 II, 2| mikor a fiúcska kiballagott a búzából. Nevetett a kék 13155 II, 2| kiballagott a búzából. Nevetett a kék szeme, de egy kis ijedtség 13156 II, 2| ijedtség is ott settenkedett a sarkában.~- Adjon Isten, 13157 II, 2| Márton apó - emelte meg a Márton apó kalapját.~- Ohó - 13158 II, 2| Ohó - toppantott haragosan a csõsz a botjával -, hát 13159 II, 2| toppantott haragosan a csõsz a botjával -, hát így vigyázol 13160 II, 2| botjával -, hát így vigyázol te a jószágodra? Hátha róka lakik 13161 II, 2| jószágodra? Hátha róka lakik a nádban?~- Megfogtam volna 13162 II, 2| már régen - villant föl a gyerek szeme.~- Úgy, hát 13163 II, 2| ide hallgass! Most ezek a bárányok zálogban vannak, 13164 II, 2| kitalálod, akkor visszakapod a bárányaidat. Érted-e?~- 13165 II, 2| sírásra pittyedt szájjal a gyerek.~- Hát mi az, aminek 13166 II, 2| csepp füle sincs, de ha a felét elveszed, csak a füle 13167 II, 2| ha a felét elveszed, csak a füle marad. No azt mondd 13168 II, 2| nagy legény vagy?!~- Hát a fülemüle, Márton apó - nevette 13169 II, 2| Márton apó - nevette el magát a gyerek.~- No, ezt már szeretem - 13170 II, 2| már szeretem - enyhült meg a Márton apó szigorú képe, 13171 II, 2| idegen jószágot keresni a tilosban, hogy ne legyen 13172 II, 2| Disztingválás~Három napja ásatom a Basahalmot; a basát ugyan 13173 II, 2| napja ásatom a Basahalmot; a basát ugyan nem találtam, 13174 II, 2| vagyok.~Börcsöknek hívják a legöregebb napszámosomat, 13175 II, 2| Persze nem nekem mondja a szemembe, hanem a hátam 13176 II, 2| mondja a szemembe, hanem a hátam mögött mondja az egyik 13177 II, 2| mán no, hány csillagja van a maga gazdájának?~- Mölyiknek?~ 13178 II, 2| gazdájának?~- Mölyiknek?~Börcsök a válla fölött a gödör felé 13179 II, 2| Börcsök a válla fölött a gödör felé bök az ujjával, 13180 II, 2| ujjával, amelyikben vallatom a kutyafejû tatárt.~- Ûneki. 13181 II, 2| kutyafejû tatárt.~- Ûneki. A tüsztölt kincskeresködõnek.~- 13182 II, 2| Most. De otthon? Mikor a parádés ruháját fölvöszi? 13183 II, 2| ruháját fölvöszi? Hány azon a csillag? Kapitány-e vagy 13184 II, 2| keverödve - mondja bosszúsan a szolgám.~Börcsök megpróbál 13185 II, 2| kacsintást, már amennyire a ráncai engedik.~- Nézze, 13186 II, 2| Úgyis tudom én azt, hogy ezt a röttentõ nagy titkos munkát, 13187 II, 2| nem tud falhoz állítani a városi úrféle.~- Tudok én 13188 II, 2| mindönt, kéröm. Maguk azt a kád aranyat keresik, akit 13189 II, 2| keresik, akit akkor ásott el a török császár, mikor a Kossuth 13190 II, 2| el a török császár, mikor a Kossuth apánk kiadta neki 13191 II, 2| Kossuth apánk kiadta neki a nyargalót.~Más ember azt 13192 II, 2| Más ember azt mondaná erre a történelmi fejtegetésre 13193 II, 2| Börcsöknek, hogy vén szamár. A szolgám azonban tudja, mivel 13194 II, 2| tudja, mivel kell éreztetni a tanultságát ezekkel a tudatlan 13195 II, 2| éreztetni a tanultságát ezekkel a tudatlan emberekkel. Olyant 13196 II, 2| elhallgatott, s tartotta a haragot estig. Akkor a többi 13197 II, 2| tartotta a haragot estig. Akkor a többi napszámosok hazaszéledtek, 13198 II, 2| hogy az ember leteríti a subáját a sírok felett, 13199 II, 2| ember leteríti a subáját a sírok felett, és nézi a 13200 II, 2| a sírok felett, és nézi a csillagokat, amíg el nem 13201 II, 2| megengedheti magának azt a tékozlást, hogy kemény tarhonyát 13202 II, 2| vannak.~És mikor leveszi a bográcsot a szolgafáról, 13203 II, 2| mikor leveszi a bográcsot a szolgafáról, odaszól a szolgámnak:~- 13204 II, 2| bográcsot a szolgafáról, odaszól a szolgámnak:~- No, tartson 13205 II, 2| velem maga is.~Hadd lássa ez a városi úrféle, hogy a pusztai 13206 II, 2| ez a városi úrféle, hogy a pusztai ember is tudja ám, 13207 II, 2| pusztai ember is tudja ám, mi a becsület.~A városi úrféle 13208 II, 2| tudja ám, mi a becsület.~A városi úrféle köszöni szépen 13209 II, 2| magát. Egyelõre azonban csak a halhatatlan szaga élvezhetõ 13210 II, 2| halhatatlan szaga élvezhetõ a töpörtyûs tarhonyának, nyelvvel 13211 II, 2| mert mind leszedné róla a bõrt. A bográcsnak egy darabig 13212 II, 2| mind leszedné róla a bõrt. A bográcsnak egy darabig a 13213 II, 2| A bográcsnak egy darabig a homokon kell tartózkodni 13214 II, 2| tartózkodni hûlés tekintetébõl, a puli felügyelete alatt.~ 13215 II, 2| puli felügyelete alatt.~A puli nem városi kutya, szó 13216 II, 2| városi kutya, szó se férhet a becsületéhez. Börcsök nyugodtan 13217 II, 2| nyugodtan kerülhet egyet a városi úrfélével a szõlõk 13218 II, 2| egyet a városi úrfélével a szõlõk közt a napszállat 13219 II, 2| úrfélével a szõlõk közt a napszállat pirosságában. 13220 II, 2| napszállat pirosságában. Nem a tájképi szépségeket magyarázza 13221 II, 2| körtefa gazdátlan. Csak a nagy dongással röpködõ cserebogarak 13222 II, 2| röpködõ cserebogarak zavarják a két összebékült embert a 13223 II, 2| a két összebékült embert a közgazdasági tevékenységben.~- 13224 II, 2| Börcsök, mikor megtelik a kalap.~Fele úton kaffogva 13225 II, 2| úton kaffogva gurul eléjük a puli. Farka csóválásával 13226 II, 2| minden rendben van, várja a bogrács a magas uraságokat.~- 13227 II, 2| rendben van, várja a bogrács a magas uraságokat.~- Most 13228 II, 2| ügön - kóstol bele Börcsök a tarhonyába, és ülést szerkesztve 13229 II, 2| tarhonyába, és ülést szerkesztve a subából, megkínálja vele 13230 II, 2| subából, megkínálja vele a városi cimborát.~- No, maga 13231 II, 2| helyhözködjön, neköm jó a földön is.~A városi ember 13232 II, 2| helyhözködjön, neköm jó a földön is.~A városi ember nagyon meg 13233 II, 2| mind elhárítja maga elül a töpörtyûket, és õeléje tologatja 13234 II, 2| töpörtyûket, és õeléje tologatja a kanalával. Ha látná a vén 13235 II, 2| tologatja a kanalával. Ha látná a vén ember mosolygását a 13236 II, 2| a vén ember mosolygását a bajusz alatt, még jobban 13237 II, 2| jobban meg volna hatva. De a városi szem elõtt minden 13238 II, 2| elõtt minden elmosódik már a szürkületben, a városi gyomor 13239 II, 2| elmosódik már a szürkületben, a városi gyomor azonban vaktában 13240 II, 2| vaktában is érzi, hogy ezért a töpörtyûért érdemes volt 13241 II, 2| kijönni, ilyent nem árulnak a hentesboltban.~Már a bogrács 13242 II, 2| árulnak a hentesboltban.~Már a bogrács feneke felé ütõdnek 13243 II, 2| bogrács feneke felé ütõdnek a kanalak, de Börcsök még 13244 II, 2| Börcsök még egyre kedveskedik a cimborának.~- Ugyan mit 13245 II, 2| szabódik illendõségbõl a városi ember.~- Mit csinálok? - 13246 II, 2| taszigálom énelûlem maga elé a cserebogarakat, akik belehullottak 13247 II, 2| cserebogarakat, akik belehullottak a bográcsba.~~Fogadok, hogy 13248 II, 2| Fogadok, hogy õszre már járja a közmondás a határban: disztingvál, 13249 II, 2| õszre már járja a közmondás a határban: disztingvál, mint 13250 II, 2| disztingvál, mint Börcsök a bográcsban.~ 13251 II, 2| Mezei nagyhatalmak~A dolog egészen úgy kezdõdött, 13252 II, 2| egészen úgy kezdõdött, mint a világháború. Már annyiban, 13253 II, 2| világháború. Már annyiban, hogy a világháborút se akarta senki, 13254 II, 2| csak úgy lett magától, mint a fûrészporból a bolha. Mink 13255 II, 2| magától, mint a fûrészporból a bolha. Mink se hallottuk 13256 II, 2| bolha. Mink se hallottuk a végzet dübörgését, ahogy 13257 II, 2| dübörgését, ahogy szürenkeztünk a borbélynál, és vártuk, hogy 13258 II, 2| borbélynál, és vártuk, hogy a mester munkába vegyen bennünket. 13259 II, 2| nehéz kivárni, és ezért van a városokban életbeléptetve 13260 II, 2| városokban életbeléptetve a juliánus és gregoriánus 13261 II, 2| gregoriánus naptár mellett a borbélyidõszámítás is. Falun 13262 II, 2| officinában senki nem foglalkozik. A vasárnap délelõtt arra való, 13263 II, 2| délelõtt arra való, hogy a jó Isten osztozzon rajta 13264 II, 2| jó Isten osztozzon rajta a borbéllyal. Ugyan az elsõség 13265 II, 2| borbéllyal. Ugyan az elsõség a borbélyé, s a jó Istennek 13266 II, 2| az elsõség a borbélyé, s a jó Istennek csak az jár, 13267 II, 2| istenfélelembõl történik. Mert a borbély senkinek se veti 13268 II, 2| ha egy kicsit fölverte is a gaz a lelkét a múlt vasárnapi 13269 II, 2| kicsit fölverte is a gaz a lelkét a múlt vasárnapi 13270 II, 2| fölverte is a gaz a lelkét a múlt vasárnapi prédikáció 13271 II, 2| az aranysugaras istenszem a háromszögbõl:~- Hát te, 13272 II, 2| is olyan utolsó hely az a borbélymûhely, hogy ott 13273 II, 2| elunhatná magát. Jönnek-mennek a népek, hozzák-viszik a híreket, 13274 II, 2| Jönnek-mennek a népek, hozzák-viszik a híreket, okosodhat azokból, 13275 II, 2| borotválkozni. Elõször is, ha erre a mesterre bízná magát, mindjárt 13276 II, 2| mindjárt megtudná, hány a nyolc. Nemcsak a borotva 13277 II, 2| megtudná, hány a nyolc. Nemcsak a borotva hányná a szikrát, 13278 II, 2| Nemcsak a borotva hányná a szikrát, hanem az õ szeme 13279 II, 2| fogós kérdésekben is, mikor a nagyhatalmak már majdnem 13280 II, 2| mennek.~Itt van például a szalonna meg a paprika vitája. 13281 II, 2| van például a szalonna meg a paprika vitája. Az egyik 13282 II, 2| állítás hajaz egy kicsit ahhoz a napóleoni gondolathoz, hogy 13283 II, 2| András nemigen formázza a nagy császárt. Föl lehet 13284 II, 2| Napóleon is nehezellette már a csizmát, sõt talán az is 13285 II, 2| az Andráséhoz. Ami pedig a lábfej és a sapkás fej közé 13286 II, 2| Andráséhoz. Ami pedig a lábfej és a sapkás fej közé esik, abból 13287 II, 2| hogy András szenvedelme a szalonna iránt tisztán platonikus 13288 II, 2| az ötödik dûlõbõl, ahol a krumpliban és répában tartózkodó 13289 II, 2| se lehet tudni, mert íme, a másik nagyhatalom, Mihály 13290 II, 2| kisded, barna ember, s az van a képére írva, hogy szalonnával 13291 II, 2| kolbásszal törülközni. S lám, a kis dudaember mégis óvást 13292 II, 2| dudaember mégis óvást jelent be a húsevõ világnézet ellen.~- 13293 II, 2| ellen.~- Szalonna? - legyint a kövér, tömzsi kezével. - 13294 II, 2| tömzsi kezével. - Azt én a kezembe se vöszöm, hacsak 13295 II, 2| csizmazsírozásra nem. Hanem a zöldpaprika, az ügön. Tízet 13296 II, 2| készül hódító világkörútra a paprika-vitamin érdekében. 13297 II, 2| becsomagolná az útra ezt a Mihály sógort is, akit legalább 13298 II, 2| vitamin-kristály dagaszt.~A sovány ember azonban nem 13299 II, 2| Bizonykodik, hogy de csak a szalonna adja az erõt.~- 13300 II, 2| erõsködik az elsõ dûlõ -, de a zöldpaprika tisztítja az 13301 II, 2| zöldpaprika tisztítja az észt. A gõze.~- A gõze? - mereszti 13302 II, 2| tisztítja az észt. A gõze.~- A gõze? - mereszti a szemét 13303 II, 2| gõze.~- A gõze? - mereszti a szemét a másik.~- Csakis. 13304 II, 2| gõze? - mereszti a szemét a másik.~- Csakis. A gyomorban 13305 II, 2| szemét a másik.~- Csakis. A gyomorban mögpárolódik, 13306 II, 2| mögpárolódik, és fölszáll a fejbe.~- Mán akiébe - mosolyog 13307 II, 2| szisszen föl az elsõ dûlõ.~A tükörbõl nézem a két nagyhatalmat, 13308 II, 2| elsõ dûlõ.~A tükörbõl nézem a két nagyhatalmat, mint érdektelen 13309 II, 2| dûlõben, se az ötödikben. A mester azonban szükségesnek 13310 II, 2| döntõbíróság. Rám való tekintettel a mûvelt diplomácia nyelvét 13311 II, 2| tekintene, és nem pemecselné a szappanhabot a számba, de 13312 II, 2| pemecselné a szappanhabot a számba, de azért ez se csorbítja 13313 II, 2| de azért ez se csorbítja a mûélvezetemet. Úgy gyönyörködöm 13314 II, 2| mûélvezetemet. Úgy gyönyörködöm a mester dialektikájában, 13315 II, 2| dialektikájában, mintha a Népszövetségben keverné 13316 II, 2| Népszövetségben keverné a habot.~- Én mögmondom kegyetöknek, 13317 II, 2| egyikre vannak rászabadítva a tolvajos népek. Ugyebár 13318 II, 2| Ennél bölcsebb döntést a világ legkitûnõbb jogtudósai 13319 II, 2| jogtudósai se eszközölhetnének. A nagyhatalmak elismerik, 13320 II, 2| nagyhatalmak elismerik, hogy a mesternek jól fog az esze. 13321 II, 2| tudom, hogy jobban fog, mint a borotvája. Örülök, mikor 13322 II, 2| Örülök, mikor átengedhetem a széket az elsõ dûlõnek. 13323 II, 2| elsõ dûlõnek. Lefizetem a vértanúdíjat, és Istennek 13324 II, 2| vértanúdíjat, és Istennek ajánlom a társaságot. De az ajtóból 13325 II, 2| De az ajtóból visszatérít a váratlan zuhogó tavaszi 13326 II, 2| zuhogó tavaszi zápor. Leülök a lócára András sógor mellé, 13327 II, 2| sógor mellé, és leakasztom a szegrõl a tarka táblájú 13328 II, 2| és leakasztom a szegrõl a tarka táblájú irodalmat. 13329 II, 2| Mihály sógor felel meg rá, a borbélyhoz intézvén a szót. 13330 II, 2| rá, a borbélyhoz intézvén a szót. Szeretik a nagyhatalmak 13331 II, 2| intézvén a szót. Szeretik a nagyhatalmak az ilyen közvetett 13332 II, 2| András sógor felém vág a szeme sarkával.~- Az elsõ 13333 II, 2| szalonnával trágyázzák még a tököt is.~Mihály sógort 13334 II, 2| is.~Mihály sógort elfutja a méreg. Pedig mikor borotva 13335 II, 2| mérgeskedni. Megpirosodik a szappanhab a dudaember állán, 13336 II, 2| Megpirosodik a szappanhab a dudaember állán, ahogy hátraszegi 13337 II, 2| állán, ahogy hátraszegi a fejét.~- Hát ügön is. Az 13338 II, 2| már nyílt hadüzenet. De a keszeg nagyhatalmat nem 13339 II, 2| nagyhatalmat nem lehet kihozni a sodrából. Mindössze a báránybõrsüveget 13340 II, 2| kihozni a sodrából. Mindössze a báránybõrsüveget mozgósítja 13341 II, 2| mozgósítja egy kicsit följebb a szemöldökével.~- A kend 13342 II, 2| följebb a szemöldökével.~- A kend földjin?~- A másén 13343 II, 2| szemöldökével.~- A kend földjin?~- A másén még nagyobb is terömhetött. 13344 II, 2| dûlõbeli gányó, mint kend.~A dudaembert szemlátomást 13345 II, 2| indulat. Kinyitott két gombot a kislajbin, hogy szabadabban 13346 II, 2| hogy szabadabban szedhesse a leffet. Az ötödik dûlõ megint 13347 II, 2| megint lejjebb csúsztatta a sapkát, és rám nevetett 13348 II, 2| sapkát, és rám nevetett a tenyere ellenzõje alól. 13349 II, 2| csak, hogy megcickézi õ a négyökröst!~- Ejnye, hejnye, 13350 II, 2| osztán hogy nõhetött az a tök olyan csudanagyra?~A 13351 II, 2| a tök olyan csudanagyra?~A teljes kapituláció hangján 13352 II, 2| hangján föltett kérdésre a mester felelt. Úgy, mint 13353 II, 2| aki követ is lehetne, ha a falusi nemzet ésszel élne.~- 13354 II, 2| nemzet ésszel élne.~- Ez a belterhes töktermelés, kéröm. 13355 II, 2| civilizációért, amely megkívánja a borotválkozást, a markoláb 13356 II, 2| megkívánja a borotválkozást, a markoláb vitte volna el, 13357 II, 2| ötödik dûlõ átengedte magát a mesternek, Mihály pedig 13358 II, 2| gõgjével eresztett egyet a nadrágszíjon.~- Hát én kitaníthatom 13359 II, 2| ötödik dûlõhöz se. Mikor a tök akkora, mint egy jércetojás, 13360 II, 2| ciböre-levessel, az csöppenkint ráhull a tökinda tüvire, s ettül 13361 II, 2| kendnél is úgy möghízik a tök, mint énnálam.~Ezt nagyon 13362 II, 2| Ezt nagyon komolyan mondta a négyökrös, s csak az ajtóból 13363 II, 2| az ajtóból fordult vissza a kegyelemdöféssel.~- A ciböre-levesért, 13364 II, 2| vissza a kegyelemdöféssel.~- A ciböre-levesért, azt hiszöm, 13365 II, 2| hiszöm, nem köll kendtöknek a szomszédba mönni.~András 13366 II, 2| veszedelmesen izgett-mozgott a borotva alatt.~- Mögálljék 13367 II, 2| kend! Szerettem vóna én azt a hírös tököt mögemelni!~- 13368 II, 2| kicsit.~- No ugye, ódzik mán a kend bocskora?~- Az enyim 13369 II, 2| asszonyt.~- Minek való az a hiábavaló beszéd? Fogad 13370 II, 2| Huncut, aki mögbáni.~A két nagyhatalom kezet adott 13371 II, 2| egymásnak, én vágtam szét a kötést. Ezzel aztán jogot 13372 II, 2| szemtanú tekinthessem föl a belterjes töktermelés diadalát 13373 II, 2| bizonyos. Egyik fele sárga, a másik zöld csíkokkal tarkázott. 13374 II, 2| akósra, ahogy ott meredezett a napon, elállva a bejárást 13375 II, 2| meredezett a napon, elállva a bejárást a rossz szín ajtajában.~- 13376 II, 2| napon, elállva a bejárást a rossz szín ajtajában.~- 13377 II, 2| Két ökör húzta ezt idáig a kukoricaföldrül, s kend 13378 II, 2| Micsoda? - vetette szét a két lábát András. - Hát 13379 II, 2| Én? - veselkedett neki a kertész a két hosszú karjával.~ 13380 II, 2| veselkedett neki a kertész a két hosszú karjával.~Igaz, 13381 II, 2| karjával.~Igaz, hogy kidülledt a szeme, de azért fölemelte 13382 II, 2| szeme, de azért fölemelte a tököt, úgy a térde magasságáig, 13383 II, 2| azért fölemelte a tököt, úgy a térde magasságáig, s csak 13384 II, 2| villantotta rám huncutul a csókaszemét.~De csak egyet 13385 II, 2| mert akkor már koppant a fején a husáng, és az ötödik 13386 II, 2| akkor már koppant a fején a husáng, és az ötödik dûlõbeli 13387 II, 2| ember véresen vágódott neki a tanya sarkának.~- Tökért 13388 II, 2| Tökért tök! - mosolyodott el a másik, és elõkereste a baltát, 13389 II, 2| el a másik, és elõkereste a baltát, hogy fölaprítsa 13390 II, 2| baltát, hogy fölaprítsa vele a csúffá tett csodát.~András 13391 II, 2| diadalérzettel vitte haza a véres fejét. Kicsit sajgott 13392 II, 2| András megcsalódik~A Tisza még aludt, olyan mélyen, 13393 II, 2| fel, mikor jeget vágtak a hátából. A gátõr is aludt, 13394 II, 2| jeget vágtak a hátából. A gátõr is aludt, mert mi 13395 II, 2| gátõr is aludt, mert mi a ménkût csinált volna mást, 13396 II, 2| csinált volna mást, mikor a gát úgy elbújt a hófúvásban, 13397 II, 2| mikor a gát úgy elbújt a hófúvásban, mintha szégyellte 13398 II, 2| akinek nincs mit õriznie. A mérnök urak is alhattak, 13399 II, 2| úgy tartotta kedvük, bent a messzi városban, és semmi 13400 II, 2| álmodni, hogy félreverik a harangot.~A réti ember azonban 13401 II, 2| hogy félreverik a harangot.~A réti ember azonban ébren 13402 II, 2| tudta, hogy az idén baj lesz a vízzel. Az Isten tudja, 13403 II, 2| jelentésekkel õ nem él, a rádió ide különben se szolgál 13404 II, 2| esztendeje járt utoljára a kezében, mikor kaszakövet 13405 II, 2| kezében, mikor kaszakövet vett a tavaszi vásárban, s azt 13406 II, 2| kell ésszel élõ embernek. A réti ember különös madarakat 13407 II, 2| különös madarakat látott a szalmakazal tetején, amelyek 13408 II, 2| amelyek nem járatosak ebben a tartományban. Búvármadarakat 13409 II, 2| de olyan fülük volt, mint a vöcsöknek, és úgy sírtak, 13410 II, 2| vöcsöknek, és úgy sírtak, mint a szélkiáltók. Annak is kellett 13411 II, 2| valamit jelenteni, hogy a hold egész télen udvarral 13412 II, 2| mitõl lehetett, hogy mikor a fekete eperfát kivágta kútágasnak, 13413 II, 2| eperfát kivágta kútágasnak, a fagyûrûk helyén olyan morzsalékot 13414 II, 2| No, Virgonc - mondta a kutyájának -, ezt bontsd 13415 II, 2| Magányos öreg létére csak a Virgonccal beszélgethetett 13416 II, 2| Virgonccal beszélgethetett a réti ember. Ugyan beszélt 13417 II, 2| réti ember. Ugyan beszélt õ a naphoz is, ha nem akart 13418 II, 2| ha nem akart felkelni, a szélhez is, ha nem akart 13419 II, 2| ha nem akart lefeküdni, a tûzhöz is, ha az ázott venyige 13420 II, 2| akart meggyulladni, továbbá a cserebogárkukacot is megfeddette, 13421 II, 2| kövérre, de felelni csak a Virgonc szokott neki mint 13422 II, 2| mint lelkes állat. Ezúttal a Virgonc csak ásított, annak 13423 II, 2| ásított, annak jeléül, hogy a fák élettana még most nem 13424 II, 2| ideje... gazdám - ezt mondta a farka billegetésével.~Igen, 13425 II, 2| nyiladozik az idõ, levet ereszt a föld, és az fölszalad a 13426 II, 2| a föld, és az fölszalad a fiatal fákba, olyankor szoktak 13427 II, 2| olyankor szoktak elõjönni a kitelelt nyulak, mezõrendõri 13428 II, 2| azonban késõn született meg a tavasz, és akkor is vetéltnek. 13429 II, 2| és akkor is vetéltnek. A vizecskék ugyan elõbugyogtak, 13430 II, 2| itt-ott meg is szaladtak a földeken, a fák is kezdték 13431 II, 2| is szaladtak a földeken, a fák is kezdték nyitogatni 13432 II, 2| fák is kezdték nyitogatni a szemüket, de nyulat nem 13433 II, 2| látni. Mind elhurcolkodott a rétrõl a partosabb helyekre.~- 13434 II, 2| elhurcolkodott a rétrõl a partosabb helyekre.~- Megkapták 13435 II, 2| partosabb helyekre.~- Megkapták a hírt - bólintott a réti 13436 II, 2| Megkapták a hírt - bólintott a réti ember, és nemsokára 13437 II, 2| nemsokára õ is megkapta a hírt.~Álmában megjelent 13438 II, 2| ötven esztendeje nem gondolt a réti ember, mert mindig 13439 II, 2| hetvenkilencben halt meg, a vízkor, ezen a tanyán. Ez 13440 II, 2| halt meg, a vízkor, ezen a tanyán. Ez a mostani réti 13441 II, 2| vízkor, ezen a tanyán. Ez a mostani réti ember akkor 13442 II, 2| volt, s neki kellett volna a csikót behúzni a házba, 13443 II, 2| kellett volna a csikót behúzni a házba, mikor a víz fölvette 13444 II, 2| csikót behúzni a házba, mikor a víz fölvette az udvart, 13445 II, 2| fölvette az udvart, de nem bírt a megriadt jószággal, örült, 13446 II, 2| árból. Az apja azonban, aki a tehénnel vergõdött, nem 13447 II, 2| elkáromkodta magát, és utánaugrott a csikónak. A farkát el is 13448 II, 2| utánaugrott a csikónak. A farkát el is kapta, de mindjárt 13449 II, 2| többet.~Most, hogy ott állt a fia ágya mellett, szép piros 13450 II, 2| felgyûrve, úgy, ahogy akkor a vízbe ugrott.~- Adj egy 13451 II, 2| elsõ szava, és elõhúzta a gatyakorcbul a kis tajtékpipát.~ 13452 II, 2| elõhúzta a gatyakorcbul a kis tajtékpipát.~A réti 13453 II, 2| gatyakorcbul a kis tajtékpipát.~A réti ember egyszerre megismerte 13454 II, 2| ember egyszerre megismerte a pipát a cinezésirõl, és 13455 II, 2| egyszerre megismerte a pipát a cinezésirõl, és az is eszibe 13456 II, 2| akkor ejtette le az apja a köszörûkõre, mikor a tetõt 13457 II, 2| apja a köszörûkõre, mikor a tetõt nádalták. El is csodálkozott 13458 II, 2| rá akar gyújtani.~- Hát a másvilágon is löhet pipálni? - 13459 II, 2| kibírni?~- Nono - intett ki a dunna alul a réti ember -, 13460 II, 2| intett ki a dunna alul a réti ember -, ott az acskó 13461 II, 2| réti ember -, ott az acskó a lócán.~A halott réti ember 13462 II, 2| ott az acskó a lócán.~A halott réti ember elkezdett 13463 II, 2| tapogatni, de nem találta a zacskót.~- Nincs itt - mondta 13464 II, 2| Akkor leeshetött - mondta a fiú, s kiugrott az ágybul -, 13465 II, 2| gyújtok.~- Egy - mondta a halott, és elfújta a föllobbant 13466 II, 2| mondta a halott, és elfújta a föllobbant masinát.~- Kettõ - 13467 II, 2| masinát.~- Kettõ - fújta el a másodikat is.~A hatodikat 13468 II, 2| fújta el a másodikat is.~A hatodikat aztán nem bántotta. 13469 II, 2| Nagy világosság lett, s a réti ember észrevette, hogy 13470 II, 2| az övé az apjáé mellett. A halott pedig meglátta a 13471 II, 2| A halott pedig meglátta a lóca alatt a zacskót.~- 13472 II, 2| pedig meglátta a lóca alatt a zacskót.~- Vödd föl, Andris! - 13473 II, 2| Lehajolt, és odakapott a zacskóhoz, olyan könnyedén, 13474 II, 2| egyenesedett föl.~- Egy! - számolt a halott. - Markold mög jobban!~ 13475 II, 2| hatodszorra pukkant egyet a zacskó, mint mikor a hordó 13476 II, 2| egyet a zacskó, mint mikor a hordó kilövi magából a dugót, 13477 II, 2| mikor a hordó kilövi magából a dugót, egy kis kerek lyuk 13478 II, 2| egy kis kerek lyuk támadt a helyén, azon elkezdett kifelé 13479 II, 2| elkezdett kifelé bugyogni a víz, egyszerre elöntötte 13480 II, 2| víz, egyszerre elöntötte a szobát, s már a szájáig 13481 II, 2| elöntötte a szobát, s már a szájáig ért a réti embernek, 13482 II, 2| szobát, s már a szájáig ért a réti embernek, mire fölébredt.~ 13483 II, 2| embernek, mire fölébredt.~A réti ember másnap fölmászott 13484 II, 2| ember másnap fölmászott a nagy jegenyére, annak a 13485 II, 2| a nagy jegenyére, annak a hegyibe odalátszott a Tisza. 13486 II, 2| annak a hegyibe odalátszott a Tisza. Egy-két jégtábla 13487 II, 2| jégtábla úszott még rajta, de a komp már megindult. Átment 13488 II, 2| komp már megindult. Átment a faluba, a boltba.~- Sütés 13489 II, 2| megindult. Átment a faluba, a boltba.~- Sütés lesz, András 13490 II, 2| András bácsi? - kérdezte a boltosné - elfogyott a kenyere?~ 13491 II, 2| kérdezte a boltosné - elfogyott a kenyere?~S már tördöste 13492 II, 2| élesztõt.~- Csak felit adja a tésasszony a röndösnek - 13493 II, 2| felit adja a tésasszony a röndösnek - mondta a réti 13494 II, 2| tésasszony a röndösnek - mondta a réti ember. - Három könyérre 13495 II, 2| Nagy szaladás. Itt lössz a víz.~- Szent Isten, ne ijesztgessen, 13496 II, 2| Visszafelé menet nagy volt a diéta a kompon, hogy csinál-e 13497 II, 2| menet nagy volt a diéta a kompon, hogy csinál-e a 13498 II, 2| a kompon, hogy csinál-e a víz kontrabontót az idén 13499 II, 2| András nem vegyeledett bele a disputába, szó nélkül húzta 13500 II, 2| disputába, szó nélkül húzta a kompkötelet. A víz se igen