| Table of Contents | Words: Alphabetical - Frequency - Inverse - Length - Statistics | Help | IntraText Library | ||
| Alphabetical [« »] 700 1 8 2 9 1 a 19905 á 5 a-y 7 a-yak 1 | Frequency [« »] ----- ----- ----- 19905 a 7592 az 4079 hogy 3775 nem | Móra Ferenc Tápéi furfangosok IntraText - Concordances a |
Kötet, Fejezet
13501 II, 2| nélkül húzta a kompkötelet. A víz se igen zajongott, de 13502 II, 2| zajongott, de nagyon habzott a széle, mint búcsúkor a jó 13503 II, 2| habzott a széle, mint búcsúkor a jó ser.~András tudta, amit 13504 II, 2| amit tudott. Nem kedvelte a kenyérsütést, csak muszájból 13505 II, 2| maradt. Hogy kevesebb legyen a veszõdség, hat kenyeret 13506 II, 2| egyszerre, fölrakta õket a polcra, az ereszet alá, 13507 II, 2| kánikulától félteni, mind a három kenyeret az ágy alá 13508 II, 2| elsõnek végire ért, már a padlás szájából is meg lehetett 13509 II, 2| szájából is meg lehetett látni a vizet, nem kellett érte 13510 II, 2| kellett érte fát mászni. A réten megindult a szántás, 13511 II, 2| mászni. A réten megindult a szántás, András szomszédjai 13512 II, 2| szomszédjai is munkába fogtak, a vizen túlról való falusi 13513 II, 2| emberek. Az öreg, máskor a legfrissebb a réten, az 13514 II, 2| öreg, máskor a legfrissebb a réten, az idén nem törte 13515 II, 2| nem törte magát. Egész nap a padlás szájában pipálgatott, 13516 II, 2| szájában pipálgatott, és nézte a sebesedõ vizet.~- Hát kend, 13517 II, 2| bukfencöt akar vetni az idén a földjibe?~- Én még várakszok.~ 13518 II, 2| Én még várakszok.~Nem a végrehajtót várta, de az 13519 II, 2| zenebonás szegényember van a réten. Nincs a parasztban 13520 II, 2| szegényember van a réten. Nincs a parasztban semmi belátás 13521 II, 2| vezette ki az istállóbul a tehenet, és mikor az rábõdült 13522 II, 2| csendesítõen megveregette a farát.~- Mindegy az, Bimbó.~ 13523 II, 2| farát.~- Mindegy az, Bimbó.~A végrehajtót pedig megkérdezte:~- 13524 II, 2| pedig megkérdezte:~- Hát a Keselyt nem viszi el?~- 13525 II, 2| Keselyt nem viszi el?~- Majd a nyáron - köpte az dühösen 13526 II, 2| nyáron - köpte az dühösen a szót. Azt hitte, csúfolódik 13527 II, 2| Azt hitte, csúfolódik vele a gazda.~Mire a második kenyér 13528 II, 2| csúfolódik vele a gazda.~Mire a második kenyér megszegésére 13529 II, 2| kenyér megszegésére került a sor, a víz már a nyúlgátat 13530 II, 2| megszegésére került a sor, a víz már a nyúlgátat legelte. 13531 II, 2| került a sor, a víz már a nyúlgátat legelte. A fehér 13532 II, 2| már a nyúlgátat legelte. A fehér hablovak mindenféle 13533 II, 2| Némelyikrõl ki lehetett venni már a ház végibõl is, hogy ajtó 13534 II, 2| lehetett, ahol más divatuk van a házaknak.~A réten abbahagyták 13535 II, 2| divatuk van a házaknak.~A réten abbahagyták a szántást, 13536 II, 2| házaknak.~A réten abbahagyták a szántást, de azért soha 13537 II, 2| disznót, birkát hajtottak a komp felé. Kocsiszámra vitték 13538 II, 2| Ijedt emberek lebontották a tanyájukat, s mentették 13539 II, 2| tanyájukat, s mentették a tetõt, a deszkát, a téglát, 13540 II, 2| tanyájukat, s mentették a tetõt, a deszkát, a téglát, a kerítést. 13541 II, 2| mentették a tetõt, a deszkát, a téglát, a kerítést. Mindenkinek 13542 II, 2| tetõt, a deszkát, a téglát, a kerítést. Mindenkinek elég 13543 II, 2| kerítést. Mindenkinek elég volt a maga baja, Andrásra ügyet 13544 II, 2| senki. Már akkor hasig ért a lovaknak a víz, mikor valaki 13545 II, 2| akkor hasig ért a lovaknak a víz, mikor valaki bekurjantott 13546 II, 2| Aszongyák, holnap már nem jár a komp!~- Nem ám! - kiáltott 13547 II, 2| vissza András - mánis éri a víz a kötelet, siessetök!~ 13548 II, 2| András - mánis éri a víz a kötelet, siessetök!~Akkor 13549 II, 2| gondolta meg magát, mikor a kocsi már a kanyarodónál 13550 II, 2| magát, mikor a kocsi már a kanyarodónál locsogott. 13551 II, 2| locsogott. Ejnye, ejnye, hátha a Keselyt elvitték volna!~ 13552 II, 2| istállóból, és megcsapkodta a hasát az ostorral.~- Eredj 13553 II, 2| hátha valaki pártodat fogja!~A ló megiramodott, de az udvar 13554 II, 2| szélibõl visszafordult. Ott a kerítés már beledõlt a vízbe. 13555 II, 2| Ott a kerítés már beledõlt a vízbe. Szaladt a másik oldalra, 13556 II, 2| beledõlt a vízbe. Szaladt a másik oldalra, onnan is 13557 II, 2| onnan is visszahökkentette a víz. Jajveszéklõ nyerítéssel 13558 II, 2| Jajveszéklõ nyerítéssel tartott a házajtónak.~- Ne te ne - 13559 II, 2| eszödön!~Addig verte, míg a ló bele nem ereszkedett 13560 II, 2| ló bele nem ereszkedett a vízbe. Kis darabot kellett 13561 II, 2| neki úszni, aztán már vitte a víz, amerre neki tetszett. 13562 II, 2| ideig vissza-visszaforgatta a fejét fájdalmas nyerítéssel, 13563 II, 2| nyerítéssel, aztán már csak a nyerítése hallatszott, ahogy 13564 II, 2| nyerítése hallatszott, ahogy a fûzfák koronája közé ért. 13565 II, 2| már csak András fülének a képzelõdése volt. Nagyon 13566 II, 2| volt. Nagyon összeszokott a réti ember a lóval, s nem 13567 II, 2| összeszokott a réti ember a lóval, s nem azért nem siratta 13568 II, 2| mert neki nem volt törvénye a sírás.~- No, Virgonc, hát 13569 II, 2| te mire végzöd? - kereste a kutyát. De a kutya még csak 13570 II, 2| kereste a kutyát. De a kutya még csak nem is vakkantott 13571 II, 2| délig nem sokat emelkedett. A réti ember kényelmesen felhurcolkodhatott 13572 II, 2| kényelmesen felhurcolkodhatott a háztetõre. Fölvitte a subáját, 13573 II, 2| felhurcolkodhatott a háztetõre. Fölvitte a subáját, az utolsó kenyeret, 13574 II, 2| subáját, az utolsó kenyeret, a maradék szalonnáját, sót, 13575 II, 2| Az ennivalót bekötötte a kéménybe, aztán belegubódzott 13576 II, 2| kéménybe, aztán belegubódzott a subába, szétvetett lábbal 13577 II, 2| szétvetett lábbal eligazkolódott a tetõ nyergén, a hátát nekivetette 13578 II, 2| eligazkolódott a tetõ nyergén, a hátát nekivetette a kéménynek, 13579 II, 2| nyergén, a hátát nekivetette a kéménynek, és szundított 13580 II, 2| Mást nem hallott, csak a víz locsogását, de látni 13581 II, 2| addig láthatatlan volt. A vízözönt is látta, ahogy 13582 II, 2| látta, ahogy gyerekkorában a kis bibliában. Csakhogy 13583 II, 2| bibliában. Csakhogy akkor a bárka úszott a vizen, most 13584 II, 2| Csakhogy akkor a bárka úszott a vizen, most meg nem úszik 13585 II, 2| úszik semmi.~- Mert akkor a Noé uralkodott - ezzel a 13586 II, 2| a Noé uralkodott - ezzel a gondolattal bóbiskolt el -, 13587 II, 2| csakugyan nem úszott egyéb a vízen, csak egy sárga koponya, 13588 II, 2| õstemetõbõl moshatott ki a víz. András azonban töknek 13589 II, 2| András azonban töknek nézte a koponyát, mint ahogy a népek 13590 II, 2| nézte a koponyát, mint ahogy a népek gyakran emberfejnek 13591 II, 2| gyakran emberfejnek nézik a tököt. Nem sok ügyet vetett 13592 II, 2| ügyet vetett rá, és onnan a kémény mellõl nem is láthatta, 13593 II, 2| mellõl nem is láthatta, hogy a koponya beúszik a háza nyitvahagyott 13594 II, 2| hogy a koponya beúszik a háza nyitvahagyott ajtaján. 13595 II, 2| csahol nagyon mérgesen.~- A Virgonc! - ismert rá, és 13596 II, 2| mikor észrevette, hogy a kutyája kimaradt a bárkából.~ 13597 II, 2| hogy a kutyája kimaradt a bárkából.~Hol lehet az az 13598 II, 2| lehet az az istenverte eb? A csaholás a házból hallatszott, 13599 II, 2| istenverte eb? A csaholás a házból hallatszott, a kéményen 13600 II, 2| csaholás a házból hallatszott, a kéményen jól kiszolgált 13601 II, 2| kéményen jól kiszolgált a hang. De mit ugathat? Ez 13602 II, 2| az ijedtség hangja, hanem a haragé. No de ez már szûkölés! 13603 II, 2| Már csak mégse mondhassa a Virgonc, hogy akkor nem 13604 II, 2| törõdött vele, mikor elérkezett a világ vége. Hiszen, úgy 13605 II, 2| Virgonc! - kiáltotta be a kéményen.~Ha valaha öröm 13606 II, 2| teremtett állat hangjában, a Virgonc feleletében az volt.~ 13607 II, 2| az volt.~András lemászott a tetõrõl. A hónaljáig ért 13608 II, 2| András lemászott a tetõrõl. A hónaljáig ért a víz, föl-föl 13609 II, 2| tetõrõl. A hónaljáig ért a víz, föl-föl is kapta, de 13610 II, 2| Hamm-hamm-hammar! - köszöntötte a kutya a kemence tetejérõl, 13611 II, 2| Hamm-hamm-hammar! - köszöntötte a kutya a kemence tetejérõl, elázottan, 13612 II, 2| tetejérõl, elázottan, mint a kiöntött ürge. Úgy kellett 13613 II, 2| hogy mikor megorrontotta a veszedelmet, bebújt a kuckóba, 13614 II, 2| megorrontotta a veszedelmet, bebújt a kuckóba, onnan fölkapaszkodott 13615 II, 2| kuckóba, onnan fölkapaszkodott a vízbõl a kemencenyakra, 13616 II, 2| fölkapaszkodott a vízbõl a kemencenyakra, s azon dühödött 13617 II, 2| azon dühödött föl, hogy a koponya incselkedett vele 13618 II, 2| koponya incselkedett vele a víz színén.~- No gyere, 13619 II, 2| nyalábolta le András a kutyát, aztán leoldozta 13620 II, 2| kutyát, aztán leoldozta a tulajdon nvakravalóját, 13621 II, 2| belepólyálta, s úgy kötötte a vállára.~- No, így talán 13622 II, 2| Leszaggatott néhány kéve nádat a tetõrõl, mire meg tudott 13623 II, 2| fölért. Megszalonnáztatta a kutyáját, aztán a suba alá 13624 II, 2| Megszalonnáztatta a kutyáját, aztán a suba alá bújtatta az ölébe, 13625 II, 2| gyün az ital - méricskélte a szemével a vizet -, addig 13626 II, 2| méricskélte a szemével a vizet -, addig löhet egyet 13627 II, 2| Egy csónak úszott oda a tetõhöz. Úri csónak, két 13628 II, 2| András. Andrásék így hívták a regattistákat.~- No, ne 13629 II, 2| regattistákat.~- No, ne a szemit meresztgesse kend, 13630 II, 2| Ne szamárkodjon kend! Hát a faluba!~- A víz oda is csak 13631 II, 2| szamárkodjon kend! Hát a faluba!~- A víz oda is csak bemén.~- 13632 II, 2| bemén.~- Akkor meg majd a városba, Szegedre.~- Az 13633 II, 2| Az se ér semmit - rázta a fejét András. - Az is vízzé 13634 II, 2| András. - Az is vízzé lössz.~A vízibubák elnevették magukat.~- 13635 II, 2| Oda már csak nem mén be a víz.~- Be az - bólintott 13636 II, 2| mindönüvé. Nem üsmerik maguk a Tiszát. Ötven esztendeig 13637 II, 2| van, de akkor föllázad, és a legmagosabb högyet is möghaladja 13638 II, 2| Így végezte ezt az Isten a Tiszárul.~Alig bírták leráncigálni 13639 II, 2| Alig bírták leráncigálni a tetõrõl, aztán megfordultak 13640 II, 2| tetõrõl, aztán megfordultak a falu felé. A réti ember 13641 II, 2| megfordultak a falu felé. A réti ember nem szólt az 13642 II, 2| úton. Csak mikor kikötöttek a falunál, és meghallotta, 13643 II, 2| meghallotta, hogy egy centit apadt a víz, csak akkor szólalt 13644 II, 2| szemrehányóan fordulva a Tisza felé:~- Hát nem löhet 13645 II, 2| el voltunk melegedve - a tavalyi nem ilyen kutyának 13646 II, 2| kutyának való õsz volt, mint a mostani -, az õsök hamva 13647 II, 2| hamva is nagyon belepte a torkunkat, hát valami üdítõ 13648 II, 2| De sör nem tartózkodott a csárdában, az elénk adott 13649 II, 2| adott borra meg azt mondták a szakértõk, hogy az valódi 13650 II, 2| könyvben is megírtam, milyen az a valódi háromemberes bor. 13651 II, 2| két embernek kell fogni a harmadikat, aki iszik, mert 13652 II, 2| aki borivó, mint nekem a szivar. A fõ az, hogy füstöljön. 13653 II, 2| borivó, mint nekem a szivar. A fõ az, hogy füstöljön. A 13654 II, 2| A fõ az, hogy füstöljön. A borban meg, hogy szédítsen.~- 13655 II, 2| meg, hogy szédítsen.~- No, a szivarban is van különbség, 13656 II, 2| határig. Elismerem, hogy a pengõs szivar jobb a tízfilléresnél. 13657 II, 2| hogy a pengõs szivar jobb a tízfilléresnél. De nem kilencven 13658 II, 2| Huszonkettõvel.~- No és a szivarcsodák? A sztaniolba 13659 II, 2| No és a szivarcsodák? A sztaniolba pólyázott havannák? 13660 II, 2| rövid szivaromnál. Azoknál a sztaniolt kell megfizetni, 13661 II, 2| egy pápai kubát úgy dugok a szádba, hogy azt a Hoover 13662 II, 2| dugok a szádba, hogy azt a Hoover számára külön ragasztották 13663 II, 2| elnök nekem kábelen küldte a születésem napjára, akkor 13664 II, 2| mersz szippantani egy nap, s a csutkáját félreteszed a 13665 II, 2| a csutkáját félreteszed a halálod órájára, legalább 13666 II, 2| halálod órájára, legalább a csontember is látja, hogy 13667 II, 2| dohányban, szerelemben nem a lényeg a lényeg, hanem az 13668 II, 2| szerelemben nem a lényeg a lényeg, hanem az illúzió.~ 13669 II, 2| aki nem. Szó szót ért, már a petróleum-pilács is beledöfködött 13670 II, 2| petróleum-pilács is beledöfködött a ködbe, egyszer csak odalép 13671 II, 2| csak odalép az asztalunkhoz a csárdás, letesz rá egy tálcát, 13672 II, 2| rajta négy kis palack, abból a zöldessárga fajtából, amelynek 13673 II, 2| amelynek eredetileg az volt a hivatása, hogy ecetesüveg 13674 II, 2| hogy ecetesüveg legyen a közrendû nemzet asztalán.~- 13675 II, 2| igazságot tenni, mi köztük a különbség.~Megnéztük a kocsmárost, 13676 II, 2| köztük a különbség.~Megnéztük a kocsmárost, fiatalos, önkötõs 13677 II, 2| üljön ide közénk, férünk még a kanapén, aztán kerítsen 13678 II, 2| semmit, kezdjük csak azt a borvizsgát, mégpedig a gazda 13679 II, 2| azt a borvizsgát, mégpedig a gazda öntögessen egyenlõ 13680 II, 2| körülbelül olyan alig-elégséges. A gazda is beismerte, hogy 13681 II, 2| Szinte cseppenkint szürcsölte a második kupicát. Megrágta, 13682 II, 2| vele, s megnyalta utána a szája sarkát.~- Ez aztán 13683 II, 2| benne. De nem kellemetlen.~A kocsmáros szerény elégedettséggel 13684 II, 2| de mit szólnak az urak a harmadik fajtához?~Most 13685 II, 2| mindnyájan rágtuk és öblögettük a bort. Tán egy kicsit túloztuk 13686 II, 2| Tán egy kicsit túloztuk is a szertartást. De hát senki 13687 II, 2| szakértõnek látszani, mint a másik.~- Ez már igen. Ez 13688 II, 2| sincs róla. Látszik, hogy te a homoki vinkóhoz vagy szokva. 13689 II, 2| Ugyan kérlek! Akkor járt ez a Szerémségben, mikor én.~- 13690 II, 2| mondtam is, emlékeztek.~A gazda fölemelte a negyedik 13691 II, 2| emlékeztek.~A gazda fölemelte a negyedik üveget, s a lámpavilág 13692 II, 2| fölemelte a negyedik üveget, s a lámpavilág felé tartotta.~- 13693 II, 2| ki mit tart róla. Szabad a poharát kérnem?~Nekem szólt, 13694 II, 2| szólt, de én betakartam a poharat a tenyeremmel.~- 13695 II, 2| én betakartam a poharat a tenyeremmel.~- Köszönöm, 13696 II, 2| elég volt belõle.~- No de a próba?~- Megvolt már, barátom.~- 13697 II, 2| Megvolt már, barátom.~- De a negyedikbül...~- Én már 13698 II, 2| Úgy, hogy az is csak az a bor, ami a többi. Egyfajta 13699 II, 2| az is csak az a bor, ami a többi. Egyfajta ez mind 13700 II, 2| többi. Egyfajta ez mind a négy.~Három oldalról zajos 13701 II, 2| oldalról zajos ellentmondás. De a kocsmáros megemeli a micijét, 13702 II, 2| De a kocsmáros megemeli a micijét, mint aktív színész 13703 II, 2| aktív színész korában Ripben a György király képe elõtt.~- 13704 II, 2| igazgató úr ért legtöbbet a borhoz. Egy hordóból való 13705 II, 2| Egy hordóból való ez mind a négy üveggel. Szatymazi 13706 II, 2| gyanánt emelhettem volna fel a fejemet. De tartoztam annyi 13707 II, 2| tartoztam annyi õszinteséggel a tantételemnek, hogy leleplezzem 13708 II, 2| Borszakértõ csak egy volt a világon, Barcsay Domokos. 13709 II, 2| Tizenhétig el is vitte, de a tizennyolcadiknál azt mondta, 13710 II, 2| tizennyolcadiknál azt mondta, oldják le a kendõt a szemérõl, mert 13711 II, 2| mondta, oldják le a kendõt a szemérõl, mert elvesztette 13712 II, 2| szemérõl, mert elvesztette a fogadást. Erre a tizennyolcadikra 13713 II, 2| elvesztette a fogadást. Erre a tizennyolcadikra nem tud 13714 II, 2| Mikor aztán kioldották a szemét, akkor látta, hogy 13715 II, 2| akkor látta, hogy víz van a poharában. A tizennyolcadikban! 13716 II, 2| hogy víz van a poharában. A tizennyolcadikban! Hát én, 13717 II, 2| Hát én, mint szakértõ, már a második pohárnál elveszíteném 13718 II, 2| második pohárnál elveszíteném a fogadást.~- De hát akkor 13719 II, 2| négyféle bor? - kérdezte a gazda.~- Abból, hogy a maga 13720 II, 2| kérdezte a gazda.~- Abból, hogy a maga kocsmájából nem néztem 13721 II, 2| mulatság lett, hogy leküldtünk a többi után még egy litert 13722 II, 2| többi után még egy litert a háromemberesbõl.~- Éljen 13723 II, 2| háromemberesbõl.~- Éljen az illúzió a borban, dohányban, szerelemben!~ 13724 II, 2| dohányban, szerelemben!~A társaság legöregebb tagja 13725 II, 2| poharát az illúzióra, s a tósztra ráhelyeselt az ifjabb 13726 II, 2| ifjabb nemzedék is. Már ami a bort meg a dohányt illeti.~ 13727 II, 2| nemzedék is. Már ami a bort meg a dohányt illeti.~ 13728 II, 2| Egy skatulya szivar~A csempésztörténetek virágkora 13729 II, 2| csempésztörténetek virágkora a háború elsõ éveire esett, 13730 II, 2| éveire esett, mikor maga a csempészet még csak csecsemõkorát 13731 II, 2| csak csecsemõkorát élte. Ez a kitûnõ iparág csak a békében 13732 II, 2| Ez a kitûnõ iparág csak a békében vett igazán tüneményes 13733 II, 2| tüneményes lendületet, viszont a csempésztörténetek most 13734 II, 2| akár csak kieszelt.~Az a csempésztörténet azonban, 13735 II, 2| egészen megy egy kaptafára a többivel. Nem velem történt, 13736 II, 2| gyáva vagyok, hogy mindig a hideg ráz még Kõbányán is, 13737 II, 2| pesti bazárban veszem meg.)~A történet hõse egészen komoly 13738 II, 2| legalább ebben az egyben a Deák Ferenc tradícióihoz 13739 II, 2| mondják, nagyon szerette a maga idejebeli ponyvaregényeket. 13740 II, 2| is ki találta szalajtani a száján, hogy kedvenc írójáért 13741 II, 2| csodálkozott aztán rajta, hogy ez a közkedvelt klasszikus angol. 13742 II, 2| hitte, ilyen huncut csak a német lehet.~Elég az hozzá, 13743 II, 2| lehet.~Elég az hozzá, hogy a képviselõnek a gránicon 13744 II, 2| hozzá, hogy a képviselõnek a gránicon túlról vagy másfél 13745 II, 2| táskákkal jött ugyan, de persze a kincseket egyikbe se merte 13746 II, 2| Ruhabélés, cipõtalp stb. mind a csempészet õskorából való 13747 II, 2| való sablon, s akinek rossz a lelkiismerete, az mindjárt 13748 II, 2| mindjárt elárulja magát a motozásnál. Ellenben a Wallace-stúdiumokból 13749 II, 2| magát a motozásnál. Ellenben a Wallace-stúdiumokból megtanulván, 13750 II, 2| azok közül néhányat eltört a hasán, de úgy, hogy azért 13751 II, 2| belõlük egy kis dohányt, a helyükbe begyömöszölte a 13752 II, 2| a helyükbe begyömöszölte a briliánsokat, aztán skatulyába 13753 II, 2| négy sorba, persze alulra a „töröttek”-et. Akkor aztán 13754 II, 2| töröttek”-et. Akkor aztán a dobozt a hóna alá fogva 13755 II, 2| et. Akkor aztán a dobozt a hóna alá fogva szállt be 13756 II, 2| hóna alá fogva szállt be a kupéba, ott pedig az ölébe 13757 II, 2| szivarral majd beeresztik a képviselõ urat? - kérdezték 13758 II, 2| urat? - kérdezték tõle.~A képviselõ úr nagyon indignálódva 13759 II, 2| Természetes, hogy megfizetem a vámot. Képviselõ létemre 13760 II, 2| hivatalos vizsgáló átszaladt a nem éppen népes vonaton, 13761 II, 2| gondolva, majd elvégzik azt a magyar kollégák. Hamarosan 13762 II, 2| Hamarosan leszállogattak a vicinális utasok is, s a 13763 II, 2| a vicinális utasok is, s a szivaros ember a dobozzal 13764 II, 2| utasok is, s a szivaros ember a dobozzal az ölében éppen 13765 II, 2| állomáson ajtót nyitott rá a kalauz. Nem magának nyitotta, 13766 II, 2| az elsõ kérdése, mi van a csomagokban?~A képviselõ 13767 II, 2| kérdése, mi van a csomagokban?~A képviselõ ravasz férfi, 13768 II, 2| tilalmasat. Azt várja, hogy a fõfinánc most már gyanúsnak 13769 II, 2| most már gyanúsnak találja a poggyászt, s ügyet se vet 13770 II, 2| poggyászt, s ügyet se vet a kincses szivarskatulyára.~ 13771 II, 2| kincses szivarskatulyára.~A számítás be is vált, a finánc 13772 II, 2| A számítás be is vált, a finánc gyanút fogott, de 13773 II, 2| nyilván nem képezte ki magát a szakirodalomban.~- Ellenõr 13774 II, 2| vagyok, kérem kibontani a csomagokat. Egyelõre azt 13775 II, 2| csomagokat. Egyelõre azt a nagy koffert kérem.~A képviselõ 13776 II, 2| azt a nagy koffert kérem.~A képviselõ tovább játszotta 13777 II, 2| játszotta az ijedtet. Hümmögött, a fületövét vakarta, a nyakát 13778 II, 2| Hümmögött, a fületövét vakarta, a nyakát csavargatta, s olyan 13779 II, 2| krákogta magát, mintha csak a rossz lelkiismeret feküdt 13780 II, 2| lelkiismeret feküdt volna keresztbe a torkán. Olyan tökéletesen 13781 II, 2| tökéletesen megjátszotta a bûnöst, hogy a zord finánc 13782 II, 2| megjátszotta a bûnöst, hogy a zord finánc szíve megesett 13783 II, 2| zord finánc szíve megesett a bajba jutott emberen. Ahelyett 13784 II, 2| egyet kérek. Adja nekem azt a skatulya szivart. Ne értsen 13785 II, 2| megfizetem az árát. Ebben a pocsok kis faluban napok 13786 II, 2| mint egyik dohányos ember a másikat?~Persze hogy megértette. 13787 II, 2| Persze hogy megértette. A homlokát egyszerre kiverte 13788 II, 2| homlokát egyszerre kiverte a verejték, s most már õszintén 13789 II, 2| nikotin nélkül élni. Hehehe.~A képviselõ a kétségbeesés 13790 II, 2| élni. Hehehe.~A képviselõ a kétségbeesés energiájával 13791 II, 2| energiájával tiltakozott:~- Azt én a lelkemre nem vehetem. Tetszik 13792 II, 2| jobb önnek - makacskodott a finánc -, pár óra múlva 13793 II, 2| szorította magához az utas a skatulyát. - Olyan vad dohányost 13794 II, 2| másnapig? Nekem akkor is a számban lóg a szivar, ha 13795 II, 2| Nekem akkor is a számban lóg a szivar, ha alszom. Orvosi 13796 II, 2| már elõadást is tartottak a klinikán...~- De kérem - 13797 II, 2| kérem - nevette el magát a finánc -, hát hány szivar 13798 II, 2| hát hány szivar van abban a skatulyában? Hiszen én nem 13799 II, 2| sóhajtotta igazán boldogan a képviselõ, és kinyitotta 13800 II, 2| képviselõ, és kinyitotta a dobozt. - Negyven szivarom 13801 II, 2| repedt, cseréljük ki, így ni!~A finánc a pénztárcáját kereste, 13802 II, 2| cseréljük ki, így ni!~A finánc a pénztárcáját kereste, de 13803 II, 2| pénztárcáját kereste, de a képviselõ megfogta a kezét.~- 13804 II, 2| de a képviselõ megfogta a kezét.~- Szó sincs róla. 13805 II, 2| mindig szívesen megtesz a másiknak.~A finánc nem tudott 13806 II, 2| szívesen megtesz a másiknak.~A finánc nem tudott szalutálni, 13807 II, 2| tudott szalutálni, mert mind a két marka tele volt dohánytorpedókkal, 13808 II, 2| dohánytorpedókkal, csak a fejét hajtotta meg hálásan. 13809 II, 2| meg hálásan. Az ajtót is a nagylelkû úriember nyitotta 13810 II, 2| mert forró fejének jólesett a friss levegõ.~Nagyot lélegzett, 13811 II, 2| se törülközött rendesen a hideg verejtékbõl, mikor 13812 II, 2| verejtékbõl, mikor megint belépett a finánc, markában a szivarokkal.~- 13813 II, 2| belépett a finánc, markában a szivarokkal.~- Nézze, kérem - 13814 II, 2| kérem valamire. Tele van a zsebem mindenfélével, nem 13815 II, 2| mindenfélével, nem tudom hová rakni a szivart. Ön úgyis elfelezte, 13816 II, 2| tudja õket valahová rakni.~A vonat kezdett nyögni, huzakodni, 13817 II, 2| ahogy indulás elõtt szokta. A képviselõ alig tudott hebegni:~- 13818 II, 2| tudott hebegni:~- De kérem... a doboz... ez olyan doboz...~- 13819 II, 2| tetszik hozzá - mosolygott a finánc -, holnap, ha visszafelé 13820 II, 2| se beszéd többet, ledobta a markában levõ szivarokat 13821 II, 2| szivarokat az ülésre, kikapta a képviselõ hóna alól a dobozt, 13822 II, 2| kikapta a képviselõ hóna alól a dobozt, s leugrott vele 13823 II, 2| dobozt, s leugrott vele a megindult vonatról.~De most 13824 II, 2| most már legalább szalutált a felszabadult kezével.~ 13825 II, 2| Andalúzia csillaga,~vagy~a világ így megyen~A fürdõhelyen 13826 II, 2| vagy~a világ így megyen~A fürdõhelyen azon a nyáron 13827 II, 2| megyen~A fürdõhelyen azon a nyáron sok volt a méltóságos 13828 II, 2| fürdõhelyen azon a nyáron sok volt a méltóságos úr és kevés a 13829 II, 2| a méltóságos úr és kevés a borravaló. Ez irányú tájékozódásomat 13830 II, 2| Ez irányú tájékozódásomat a fõúrtól szereztem, aki megtisztelt 13831 II, 2| helyük? - tapogatództam a fõúrnál, igyekezve némi 13832 II, 2| igyekezve némi malíciát keverni a hangomba.~- El tetszett 13833 II, 2| vigyorodtam rá vissza, s ezzel a fidélis hanggal végképp 13834 II, 2| hanggal végképp megvettem a szívét. Nem mondom, nem 13835 II, 2| mondom, nem ütött hátba, csak a szemével veregette meg a 13836 II, 2| a szemével veregette meg a vállamat, s biztosított 13837 II, 2| hízelgésbõl mondta, s hogy a személyzet emberismeret 13838 II, 2| dolgában nem maradt mögötte a fõúrnak. A sörömet csak 13839 II, 2| maradt mögötte a fõúrnak. A sörömet csak harmadik rendelésre 13840 II, 2| méhészek által élvezhetõ; s a feketém fele mindig kilötykölõdött 13841 II, 2| fele mindig kilötykölõdött a csészealjba, mire szembesítették 13842 II, 2| kell ismernem, hogy nem a cukor szorította ki helyébõl 13843 II, 2| cukor szorította ki helyébõl a kávét.~Én azonban sohase 13844 II, 2| talált, hogy az én asztalomat a virágdíszbõl is kisemmizték. 13845 II, 2| vadonatúj Altwien-váza, azokkal a strandkosztümös istennõkkel, 13846 II, 2| koszorús bikákkal táncolják a klasszikus tangót, s a vázákba 13847 II, 2| táncolják a klasszikus tangót, s a vázákba minden harmadnap 13848 II, 2| hogy elõterjesztést intézek a fõúrhoz, de idejében kigyúlt 13849 II, 2| értelem száraz fényének nevez. A virágigénylés alapján esetleg 13850 II, 2| szereztem magamnak. Szedtem a csordajárásban egy nyaláb 13851 II, 2| azok világítanak éjfélkor a csordajárás kísérteteinek, 13852 II, 2| csordajárás kísérteteinek, a hazajáró teheneknek. Mert 13853 II, 2| adóba. De hiába tagadták, a fürdõvendégek számára szerkesztett 13854 II, 2| árnyék-tehenek hozhatják létre.)~A vadon virágait beállítottam 13855 II, 2| vadon virágait beállítottam a söröskriglimbe, megitattam 13856 II, 2| sajnos, csak azzal, ami a borban volt, mert tiszta 13857 II, 2| az ember -, s megkértem a pikolót, hogy tûrje meg 13858 II, 2| Krmássan - nyugtatott meg a gyerek elõírásosan. A vándorkabaréktól 13859 II, 2| meg a gyerek elõírásosan. A vándorkabaréktól tanulta, 13860 II, 2| vándorkabaréktól tanulta, hiszen a természet sokszor utánozza 13861 II, 2| természet sokszor utánozza a mûvészetet.~Soha életemben 13862 II, 2| még ilyen jól nem esett a füstölt oldalas savanyú 13863 II, 2| érdeklõdés homlokterébe kerültem. A petúniás asztalok hölgyei 13864 II, 2| Kikaptunk ma uraságod miatt a méltóságos asszonytól - 13865 II, 2| méltóságos asszonytól - vágott a fõúr fizetéskor félszemével 13866 II, 2| fõúr fizetéskor félszemével a tükörrel szemben álló nagy 13867 II, 2| vörösödtem el egy kicsit -, a várkertben szedtem.~- A 13868 II, 2| a várkertben szedtem.~- A várkertben? - állt meg a 13869 II, 2| A várkertben? - állt meg a fõúr kezében a ceruza. - 13870 II, 2| állt meg a fõúr kezében a ceruza. - Uraságod? A várkertben?~- 13871 II, 2| kezében a ceruza. - Uraságod? A várkertben?~- Hát persze - 13872 II, 2| Iskolatársam volt valamikor a herceg.~Igazság szerint 13873 II, 2| herceg.~Igazság szerint a nevét se nagyon tudtam a 13874 II, 2| a nevét se nagyon tudtam a hercegnek. Csak azt hallottam 13875 II, 2| s különös hóbortoknak él a magas kõfalakkal elzárt 13876 II, 2| Persze, persze - tûnõdött el a fõúr, s most köszönte meg 13877 II, 2| most köszönte meg elõször a borravalót egy fejbiccentéssel.~ 13878 II, 2| borravalót egy fejbiccentéssel.~A méltóságos asszonynak nagyon 13879 II, 2| nagy meglepetés ért, mikor a lapot az arcom elé igazítottam. 13880 II, 2| az arcom elé igazítottam. A méltóságos asszony hirtelen 13881 II, 2| mondtuk egyszerre mind a ketten. A méltóságos asszony 13882 II, 2| egyszerre mind a ketten. A méltóságos asszony aztán 13883 II, 2| asszony aztán mindjárt rátért a tárgyra.~- De bájos virága 13884 II, 2| tárgyra.~- De bájos virága van a tanár úrnak. Ugyebár, ez 13885 II, 2| az egész marék kórót, és a csepegõ szárakat belecsavartam 13886 II, 2| Milyen bájos neve van!~A petúnia kidobódott az Altwien-vázából, 13887 II, 2| másnap délben beállítottam a frissen szedett csokorral 13888 II, 2| frissen szedett csokorral a csordajárásból, nem találtam 13889 II, 2| nem találtam az asztalomat a négy ajtó vidékén.~- Emide 13890 II, 2| magyarázta kedvesen maga a fõnök. - Remélem, õméltóságáék 13891 II, 2| érezni.~Egészen jól remélte a fõnök úr. Õméltóságáék ugyan 13892 II, 2| még nem vonultak be, de a jobb szomszédom addig is 13893 II, 2| aranysörényû oroszlán volt, a bal szomszédom egy fekete 13894 II, 2| párduc. Kénytelen vagyok a hasonlataimat az Andalúzia 13895 II, 2| bátorkodott figyelmembe ajánlani a borjúdiót uborkasalátával. 13896 II, 2| borjúdiót uborkasalátával. A méltóságos asszony ugyan 13897 II, 2| mikor észrevette, hogy a várkert orchideáiból másnak 13898 II, 2| Elég hangosan suttogtam el a fekete párducnak valami 13899 II, 2| regényt búskomor barátomról, a hercegrõl. Talán ennek köszönhettem, 13900 II, 2| ennek köszönhettem, hogy a méltóságos asszony elmenet 13901 II, 2| alkalmat adott rá, hogy a méltóságos kisasszonnyal 13902 II, 2| mártogatta az orrocskáját a molyhos csillagokba, míg 13903 II, 2| csillagokba, míg egész sárga lett a poruktól.~Az ökörfarkkórónak 13904 II, 2| nagyon egzotikus illata van. A nép egyszerû gyermekei azért 13905 II, 2| magyaráztam mindjárt, hogy ez a napsütötte damaszkuszi rétek 13906 II, 2| rétek illata. Onnan hozta a tüneményes virág magját 13907 II, 2| virág magját Andalúziába a herceg valamelyik õse még 13908 II, 2| herceg valamelyik õse még a keresztesháborúkban.~Másnap 13909 II, 2| az álmát freudi alapon.~A második hét végén búcsúebédet 13910 II, 2| végén búcsúebédet rendeztek a tiszteletemre. Éppen ideje 13911 II, 2| Éppen ideje volt, mert a csordajárást már rég letaroltam, 13912 II, 2| csillagáért.~Természetesen a búcsúlakomán csupa ökörfarkkóróval 13913 II, 2| volt terítve az asztal. A félig tréfás, félig megható 13914 II, 2| félig megható búcsúztatót a méltóságos úr mondotta, 13915 II, 2| Társaság.~Sokáig elfecsegtünk a fekete mellett, s utána 13916 II, 2| utoljára kísértem el sétálni a méltóságos asszonyt. Szokatlanul 13917 II, 2| Szokatlanul elcsavarogtunk, s már a napszállat piroslott az 13918 II, 2| visszafordultunk. Megállt a szívem verése, mert észrevettem, 13919 II, 2| mert észrevettem, hogy a dûlõút egy ökörfarkkórós 13920 II, 2| kanyarodik.~- Tudja, mi az a zöld sugár? - próbáltam 13921 II, 2| zöld sugár? - próbáltam a méltóságos asszony figyelmét 13922 II, 2| méltóságos asszony figyelmét a naplementére terelni egy 13923 II, 2| lehetetlen volt meg nem látnia a napáldozat máglyafényében 13924 II, 2| Ez szép - mutatott rájuk a méltóságos asszony, aztán 13925 II, 2| Nos, olyan is ez, mint a neve - fordult nevetve a 13926 II, 2| a neve - fordult nevetve a méltóságos asszony a lemenõ 13927 II, 2| nevetve a méltóságos asszony a lemenõ nap felé. - Hallatlan, 13928 II, 2| neveket tudnak kitalálni a virágaiknak ezek a parasztok.~ 13929 II, 2| kitalálni a virágaiknak ezek a parasztok.~ 13930 II, 3| ŐSEINK A FÖLD ALATT~ 13931 II, 3| Küsmödi felkarolja a hazát~Csakugyan sose tudhatja 13932 II, 3| mire virrad. Én például a világon mindenre gondoltam 13933 II, 3| ma reggel levelet írjak a török császárnak. Egy kicsit 13934 II, 3| vállaltam, csak elküldöm neki a levelet. Az se lesz nagy 13935 II, 3| ha Kemál pasához juttatja a török posta, nem vagyok 13936 II, 3| rejlik az elégtétel, ahogy a kint való népek olyankor 13937 II, 3| mikor meg akarják mutatni a városi népnek, hogy õket 13938 II, 3| városi népnek, hogy õket se a gólya költötte.~Nagyeszû 13939 II, 3| húsz esztendeje tartjuk a barátságot. Akkor ásattam 13940 II, 3| fejük se volt, ellenben a markukban Ferenc József 13941 II, 3| ántivilágban is olyan nagy volt a népek keveredése, mint most, 13942 II, 3| fogni. Mert akármirõl szólt a terefere, õ mindig ki tudta 13943 II, 3| õ mindig ki tudta vágni a rezet, és ott se apadt el 13944 II, 3| és ott se apadt el elüle a víz, ahol énbennem megállt 13945 II, 3| segített akkor is, mikor a fejetlen embereket kitakargatták 13946 II, 3| embereket kitakargatták a homokból, és felvetõdött 13947 II, 3| homokból, és felvetõdött a kérdés, mifélék lehettek 13948 II, 3| Errefelé hullámnak mondják a hullát, akik ésszel élnek, 13949 II, 3| is. Vermet áshattak itt a följebbvaló esztendõkben; 13950 II, 3| akkor bolygathatták föl a csontvázakat.~Ez nagyon 13951 II, 3| ennélfogva nem elégíti ki a népeket. Szólni azért nem 13952 II, 3| való azzal ellenkezni, aki a napszámot fizeti, csak éppen 13953 II, 3| igazság nélkül való, s mivel a hallgatás beleegyezés, Küsmödi 13954 II, 3| most már jussa van kimászni a gödörbõl, elõszedni a pipát 13955 II, 3| kimászni a gödörbõl, elõszedni a pipát a kukoricakúp közül, 13956 II, 3| gödörbõl, elõszedni a pipát a kukoricakúp közül, azzal 13957 II, 3| közül, azzal újra lemászni a gödörbe, s csak ott venni 13958 II, 3| mászni, galambtollat keresni a tarlón, s azzal rábírni 13959 II, 3| tarlón, s azzal rábírni a pipát, hogy kövesse a jót. 13960 II, 3| rábírni a pipát, hogy kövesse a jót. Most már rá lehetne 13961 II, 3| lehetne gyújtani, de fúj a szél, a gödörben van az 13962 II, 3| gyújtani, de fúj a szél, a gödörben van az enyhely, 13963 II, 3| embert, hogy ott bajlódik a pipával, ez nem olyan naplopás, 13964 II, 3| nem olyan naplopás, mintha a szélben veszkõdne vele. 13965 II, 3| vele. Tehát megint vissza a gödörbe, és csak ott etetni 13966 II, 3| gödörbe, és csak ott etetni a fenével az acskót, ami fönt 13967 II, 3| acskót, ami fönt felejtõdött a tarisznyában. Hiába, szalajt 13968 II, 3| ember esze, az acskó után a masinatartóért kell visszamászni, 13969 II, 3| találni, amelyiknek leázott a mérge, az ördög bújt volna 13970 II, 3| az ördög bújt volna abba a zsidóba, aki még ezt is 13971 II, 3| aki még ezt is elsajnálja a szegény embertõl. Végre 13972 II, 3| tizenhat embert föltartani a munkájában. Mert a dologban 13973 II, 3| föltartani a munkájában. Mert a dologban az volt a legdühítõbb, 13974 II, 3| Mert a dologban az volt a legdühítõbb, hogy Küsmödi 13975 II, 3| Küsmödi szóra tudta hozni a legmogorvább kiskunt is, 13976 II, 3| s akkor közösen lopták a napot.~Az utolsó ásatós 13977 II, 3| utolsó ásatós tavaszon, a háború elõtt, úgy fogtam 13978 II, 3| háború elõtt, úgy fogtam ki a nagyeszû emberen, hogy süket 13979 II, 3| gödörbe. Azon nem fogott a szó, akárhogy lapátolta 13980 II, 3| fillér bronzban. Bedugtam a nagyeszû ember száját egy 13981 II, 3| jövõ ilyenkorra beszéljünk a dologról, most lássunk az 13982 II, 3| halottakat szedessen ki a föld alól. Akkor már az 13983 II, 3| az eleveneket rakják le a föld alá. Utóvégre valahogy 13984 II, 3| valahogy csak gondoskodni kell a jövõ évezredek régészeirõl 13985 II, 3| évezredek régészeirõl is.~A háború harmadik telén bent 13986 II, 3| háború harmadik telén bent a városban találkoztam Küsmödivel, 13987 II, 3| találkoztam Küsmödivel, a guggonülõ piacon. Valami 13988 II, 3| kedveskedni -, ha elmúlik a zenebona, megint kimegyek 13989 II, 3| megnézni, van-e még valami a Nagypartban.~Csúnyán nézett 13990 II, 3| hogy az ötömösi honfiak a Nagypartba vermelték el 13991 II, 3| Nagypartba vermelték el a búzát a rekvirálók elõl, 13992 II, 3| Nagypartba vermelték el a búzát a rekvirálók elõl, s nyilván 13993 II, 3| megint megszaporították a fejetlen aradi vértanúkat. 13994 II, 3| témával próbálkoztam.~- Hát a bizodalommal hogy leszünk, 13995 II, 3| Küsmödi? Nem sajnálom ám érte a száz pengõt.~- Nem igénylöm 13996 II, 3| úr pézit - rántott egyet a ködmön alján. Ami ötömösiül 13997 II, 3| lábatlankodj már itt, fújjon el a szél a talpad alatt.~Nyaggattam 13998 II, 3| már itt, fújjon el a szél a talpad alatt.~Nyaggattam 13999 II, 3| véltem rá, kicsoda. Persze a férfiembernek elõször az 14000 II, 3| kicsit megkaszvadt azóta. Ha a lábára néztem volna elõbb,