| Table of Contents | Words: Alphabetical - Frequency - Inverse - Length - Statistics | Help | IntraText Library | ||
| Alphabetical [« »] 700 1 8 2 9 1 a 19905 á 5 a-y 7 a-yak 1 | Frequency [« »] ----- ----- ----- 19905 a 7592 az 4079 hogy 3775 nem | Móra Ferenc Tápéi furfangosok IntraText - Concordances a |
Kötet, Fejezet
19001 II, 4| rá, hogy majd agyonvágta a szõlõkaróval.~- Hát erre 19002 II, 4| mert kitaposom belüled azt a rossz lelködet!~Lehet, hogy 19003 II, 4| lelködet!~Lehet, hogy ha a lány visszaszólt volna, 19004 II, 4| visszaszólt volna, vagy csak a vállát rángatta volna, akkor 19005 II, 4| volna, akkor nem marad el a lélekveszedelem. De Valér 19006 II, 4| egyebet, csak lehajtotta a fejét, és nyugodtan csúszkált 19007 II, 4| nyugodtan csúszkált tovább a tõkék közt, mindössze a 19008 II, 4| a tõkék közt, mindössze a kötözõháncsot harapta jobban 19009 II, 4| kötözõháncsot harapta jobban a foga közé. Nagy csillapodás 19010 II, 4| mert nem nyihározza el a napot, mint a többi nagylány, 19011 II, 4| nyihározza el a napot, mint a többi nagylány, végzi, amire 19012 II, 4| fogadták, akár vigyázza a gazda, akár se. Hát bálozni 19013 II, 4| élje világát. Mostanában a többi fiatal is csak ilyen, 19014 II, 4| egyiknek jobban szolgál a szerencse, mint a másiknak, 19015 II, 4| szolgál a szerencse, mint a másiknak, s Valér nem tehet 19016 II, 4| hogy õ mindig így kihúzza a lutrit.~Éjszaka aztán, ahogy 19017 II, 4| meg az emberivel, mikor a gyerek iskolás lett. A tanító 19018 II, 4| mikor a gyerek iskolás lett. A tanító szemre hívatta az 19019 II, 4| szemre hívatta az embört, és a lelkire beszélt, hogy mit 19020 II, 4| múlt az asszony haragjának a habja, és vasárnapra egészen 19021 II, 4| vasárnapra egészen megülepedett a harag. Gond és törõdés lett 19022 II, 4| Ahogy ültek az eperfa alatt, a tapasztóföldön, és legeltették 19023 II, 4| tapasztóföldön, és legeltették a pulykákat, újra elõvette 19024 II, 4| pulykákat, újra elõvette a lányt. De most már nem sivalkodós 19025 II, 4| töprengéssel.~- Majd beszélök a kenõasszonnyal, de mire 19026 II, 4| de mire mönyünk vele? Még a múltiért is adósok vagyunk 19027 II, 4| mögtudja, hogy hova lött tavaly a bürge, akirül azt hiszi, 19028 II, 4| nem volna mit siratnod. A fene belétök, no, nem látjátok, 19029 II, 4| no, nem látjátok, hogy a szomszédé szöbb!~Ezt a feddést 19030 II, 4| hogy a szomszédé szöbb!~Ezt a feddést a pulykákhoz intézte 19031 II, 4| szomszédé szöbb!~Ezt a feddést a pulykákhoz intézte az asszony, 19032 II, 4| tenni.~Valér kihessegette a pulykákat a herébõl, s azalatt 19033 II, 4| kihessegette a pulykákat a herébõl, s azalatt erõt 19034 II, 4| El? - kapta föl az anya a fejét.~- El. Ha kiházasítanának 19035 II, 4| odaadhatnánk. Én mögalszok a kuckóban is, apád mög a 19036 II, 4| a kuckóban is, apád mög a vackon.~- Palinak politéros 19037 II, 4| Az asszony lehorgasztotta a fejét, és elkezdte kapargálni 19038 II, 4| és elkezdte kapargálni a nagy lábaujjával a homokot. 19039 II, 4| kapargálni a nagy lábaujjával a homokot. Számolt. Ágy, asztal, 19040 II, 4| belezavarodott.~- Majd ha a dinnyével bemönyünk a városba, 19041 II, 4| ha a dinnyével bemönyünk a városba, szót értünk a bútorossal. 19042 II, 4| bemönyünk a városba, szót értünk a bútorossal. Csak apád elõtt 19043 II, 4| asszony, hogy ha árát adják a dinnyének, és rá tudja venni 19044 II, 4| venni az urát egy kis italra a duttyánban, attul engedelmesebb 19045 II, 4| úttal az ördögnek tartoztak. A város negyven kilométerre 19046 II, 4| tizenegykor el kell indulni, hogy a lószaggató utakon idejében 19047 II, 4| utakon idejében érjenek a piacra, még le nem romlanak 19048 II, 4| nem is lett volna hiba, a baj az volt, hogy idõ elõtt 19049 II, 4| hogy idõ elõtt értek be. A hold még fönt volt az égen, 19050 II, 4| még fönt volt az égen, de a hajnal már szõkült.~- Hol 19051 II, 4| hajnal már szõkült.~- Hol a lámpás? - kérdezte a városban 19052 II, 4| Hol a lámpás? - kérdezte a városban a rendõr.~Az ember 19053 II, 4| lámpás? - kérdezte a városban a rendõr.~Az ember tudta, 19054 II, 4| aratás elõtt letévedt valahol a lámpás a kocsiról, de gondolta, 19055 II, 4| letévedt valahol a lámpás a kocsiról, de gondolta, ha 19056 II, 4| Fölintett az ostorával a holdra.~- A lámpás? Ahun 19057 II, 4| az ostorával a holdra.~- A lámpás? Ahun van a’! Ögyéb 19058 II, 4| holdra.~- A lámpás? Ahun van a’! Ögyéb nem köll, hiszön 19059 II, 4| való szent igaz volt, de a rendõr, maga is tanyai sarjadék, 19060 II, 4| sarjadék, azt tartotta, hogy a parasztot fegyelmezni kell.~- 19061 II, 4| jelent, s akkorát húzott a megfordított ostornyéllel 19062 II, 4| megfordított ostornyéllel a ló farára, hogy egyszerre 19063 II, 4| mert idejében lehûtötte a mérgét, s így állatkínzásért 19064 II, 4| állatkínzásért nem kapott bírságot. A lámpátlansággal elkövetett 19065 II, 4| fegyelmezték - éppen amennyit a dinnyéért kapott, másfél 19066 II, 4| kerülõ úton közelítette meg a pányvával. Mikor az ember 19067 II, 4| hazafelé menet azzal búcsúzott a várostól, hogy „süllyessze 19068 II, 4| azzal tette magáévá ezt a kívánságot, hogy „azzal 19069 II, 4| hogy „azzal együtt, aki a fundamentumát lerakta”.~- 19070 II, 4| tette hozzá - legalulra a bútoros kerüljön.~Az ember 19071 II, 4| kért az istentelen azért a semmi bútorért, forduljon 19072 II, 4| bútorért, forduljon el tõle a csillagos ég halála óráján 19073 II, 4| Pedig - fordította józanra a szót, mikor kiátkozódta 19074 II, 4| ha más ruházná mán. Ez a Pali mög különösen ügyes 19075 II, 4| az üstház kigyulladt, s a pálinkafõzõ tanyája leégett. 19076 II, 4| nem lehetne mondani, hogy a pálinkafõzõ kibúsulta volna 19077 II, 4| pálinkafõzõ kibúsulta volna magát a világból. Inkább nagyon 19078 II, 4| magát, tíz liter pálinkát a maga jószántából megajánlott 19079 II, 4| jószántából megajánlott a Valér apjának, aki meghitelt 19080 II, 4| apjának, aki meghitelt rá a biztosítók elõtt, hogy nem 19081 II, 4| gondatlanság. Ki is fizették a pálinkafõzõnek az ezerötszáz 19082 II, 4| pengõt, s ebbõl futotta a tíz liter eperpálinka.~- 19083 II, 4| károsodjon más se - mondta a jó ember.~A Valér anyja 19084 II, 4| se - mondta a jó ember.~A Valér anyja pedig azt mondta 19085 II, 4| darabig balról jobbra rázta a fejét, de a pálinka meg 19086 II, 4| jobbra rázta a fejét, de a pálinka meg az asszony szövetségre 19087 II, 4| fölülrõl lefelé ingatta a fejét.~- No, lányom - mondta 19088 II, 4| förgetegös idõt adjon az a nagyon jó Úristen.~Ebben 19089 II, 4| nagyon jó Úristen.~Ebben a tartományban azonban nagyon 19090 II, 4| egész hét beletelt, míg a felhõk olyan parancsolatot 19091 II, 4| parancsolatot kaptak, hogy a Valérék tanyájának vegyék 19092 II, 4| szögig mindent kihordtak a szobából, konyhából, kamrából. 19093 II, 4| Háromszor térült-fordult a kocsi a Paliék tanyájáig 19094 II, 4| Háromszor térült-fordult a kocsi a Paliék tanyájáig meg vissza 19095 II, 4| Paliék tanyájáig meg vissza a nagyobbja holmival, az apraját 19096 II, 4| az apraját elvermelték a tarlón. A padlásról lehordták 19097 II, 4| apraját elvermelték a tarlón. A padlásról lehordták a gabonát, 19098 II, 4| tarlón. A padlásról lehordták a gabonát, a szalonnát, a 19099 II, 4| padlásról lehordták a gabonát, a szalonnát, a babot, a használatban 19100 II, 4| a gabonát, a szalonnát, a babot, a használatban nem 19101 II, 4| gabonát, a szalonnát, a babot, a használatban nem levõ szerszámokat. 19102 II, 4| le mindent, az ember állt a létrán, Valér legalul szedegetõdzött, 19103 II, 4| nem ténfergésre való volt. A forgószél nagy homokzsákokat 19104 II, 4| lössz - törülgette az ember a homlokát az ingeujjával. 19105 II, 4| hogy olyan meleg van, mint a pokolban. - Van-e még valami?~- 19106 II, 4| ocsút. - Mingyárt hozom a zsírt is!~A zsír csak olyan 19107 II, 4| Mingyárt hozom a zsírt is!~A zsír csak olyan szappanba 19108 II, 4| fazékban.~- Ezt oda tödd a szalonna-akasztó horog alá!~ 19109 II, 4| keresztet, éppen leereszkedõben a padlásról.~- Ügyeközz, ügyeközz - 19110 II, 4| szödni.~Míg az asszony meg a lány azzal vergõdtek, az 19111 II, 4| hasáb fát hajigált szét a házban. Közben eszébe jutott, 19112 II, 4| Kiáltott Valérnak.~- Hozd be a kukoricábul azt a két repedt 19113 II, 4| Hozd be a kukoricábul azt a két repedt poharat, mög 19114 II, 4| két repedt poharat, mög a képeket!~Három képük volt 19115 II, 4| Három képük volt mindössze. A Szentháromság, Kossuth apánk 19116 II, 4| Szentháromság, Kossuth apánk meg a „szolgálati idõm emlékére”. 19117 II, 4| negyvenhatos baka, amelyiknek a feje valamikor õt formázta. 19118 II, 4| nemigen vélt volna õrá senki, a legyek is elpiszkolták nagyon 19119 II, 4| az eleven arcot.~Az ember a három kép közül ezt akasztotta 19120 II, 4| közül ezt akasztotta vissza a falra.~- No, hála Istennek - 19121 II, 4| ajtótlan ajtón -, hun az a szalma? Hamar, hamar, mert 19122 II, 4| Öt csóvát dugdosott be a nádtetõbe, s mire az utolsót 19123 II, 4| az utolsót meggyújtotta a tanya mögött, akkorára már 19124 II, 4| akkorára már elöl lobogott a máglya. Nádropogásba, égrecsegésbe 19125 II, 4| egy tébolyult állati hang. A fiasmacska nyávogása.~Az 19126 II, 4| ráordított az asszonyra.~- A szentségöd ne lögyön! Hát 19127 II, 4| szentségöd ne lögyön! Hát azt a szögény pára jószágot föntfelejtötted!~ 19128 II, 4| létra nélkül ugrott föl a padlás szájába, ahol már 19129 II, 4| az öreg macska, szájában a tehetetlen kölykivel.~- 19130 II, 4| tehetetlen kölykivel.~- Tartsd a kötõd! - kiáltott Valérra 19131 II, 4| az ember, és lehajította a macskát. - Hozom a többit 19132 II, 4| lehajította a macskát. - Hozom a többit is!~Mire leugrott 19133 II, 4| velük, már körüllobogta a láng a padlás száját.~- 19134 II, 4| már körüllobogta a láng a padlás száját.~- No, szaladjatok! 19135 II, 4| féljetök, ezt mán nem oltja el a felhõszakadás se!~Nem is 19136 II, 4| Nem is lett felhõszakadás. A villám sûrûbben hullott, 19137 II, 4| kitisztult, akkorára úgy leégett a tanya, mint a parancsolat.~- 19138 II, 4| úgy leégett a tanya, mint a parancsolat.~- A villám - 19139 II, 4| tanya, mint a parancsolat.~- A villám - mondták a szomszédoknak.~- 19140 II, 4| parancsolat.~- A villám - mondták a szomszédoknak.~- Nagyon 19141 II, 4| löhetségös - bólintottak rá a szomszédok -, mingyárt gondoltuk, 19142 II, 4| semmit se tudni addig, míg a biztosítók igazságot nem 19143 II, 4| hogy õ itt nyomát se látja a villámnak.~- Ejnye - mondta 19144 II, 4| úrnak.~Õ úgy értette, hogy a sas vágja ki a szemét az 19145 II, 4| értette, hogy a sas vágja ki a szemét az akasztófán, de 19146 II, 4| szemét az akasztófán, de a városi értetlen igen nekiörült, 19147 II, 4| hogy ilyen elismerés érte a szemét, és mindjárt barátságosabban 19148 II, 4| nézelõdött. Különösen, mikor a társa az elszenesedett ocsút 19149 II, 4| bizony, ezeknek szegényeknek a búzájuk is odaveszett.~- 19150 II, 4| Mindön, mindön - törülgette a szemét az asszony. - Szalonna, 19151 II, 4| az égvilágon.~Megtalálták a zsírégés foltját is, a szétpattogzott 19152 II, 4| Megtalálták a zsírégés foltját is, a szétpattogzott üvegeket 19153 II, 4| szétpattogzott üvegeket is. A megismert igazság ellen 19154 II, 4| Nyolcszáznegyvenhárom pengõt fizettek ki a biztosítók.~Így aztán Valért 19155 II, 4| ritkaság mostanában ebben a tartományban. És új tanyát 19156 II, 4| lehetett építeni, pedig a házaknak mostanában inkább 19157 II, 4| házaknak mostanában inkább az a szokásuk, hogy összedûlnek, 19158 II, 4| esztendõnél, akkor elkívánta tõle a császár. Hogy miért kívánta 19159 II, 4| tudhatta volna, mikor alighanem a császár se tudta?~Így rendelte 19160 II, 4| Isten, aki csakúgy rendeli a háborút, mint a jégesõt 19161 II, 4| rendeli a háborút, mint a jégesõt vagy a sertésvészt, 19162 II, 4| háborút, mint a jégesõt vagy a sertésvészt, vagy a kolerát. 19163 II, 4| vagy a sertésvészt, vagy a kolerát. Okvetetlenül jót 19164 II, 4| Okvetetlenül jót akar vele, mert a jó Isten csak jót akarhat. 19165 II, 4| jót akarhat. Fogyasztja a bûnbe merült világi népeket, 19166 II, 4| ha nincs. Õk vannak ezen a tájon arra rendeltetve, 19167 II, 4| hogy istenfélelemre intsék a népeket, és gyomlálgassák 19168 II, 4| népeket, és gyomlálgassák a lelkek dudváját. Valamikor 19169 II, 4| nagy darázskövekbõl rakták a fundamentumát, s azok még 19170 II, 4| még most is kilátszanak a homokból, már amit káposztáskõnek 19171 II, 4| vasárnaponként kihozza az Isten igéit a homoki vadak közé, az tizenöt 19172 II, 4| Hétköznapokon be kell érni a fejetlen baráttal, aki mindennap 19173 II, 4| mindennap bemutatja ugyan a misét az ó-templom omladékai 19174 II, 4| éjfélkor, s olyankor is csak a csontoknak, akik ott alusznak 19175 II, 4| csontoknak, akik ott alusznak a kövek alatt Isten irgalmában, 19176 II, 4| leborulva tisztelhessék a szentséget. Az ezelõtt való 19177 II, 4| egy-kettõ, aki látta, amint a fejetlen barát fölmutatja 19178 II, 4| egyszer kint éjszakázott a halmon, hallotta a csengettyûszót 19179 II, 4| éjszakázott a halmon, hallotta a csengettyûszót a föld alól.~ 19180 II, 4| hallotta a csengettyûszót a föld alól.~Mi igaz belõle, 19181 II, 4| benne, Julis is hallhatta a csengettyûszót azon az éjszakán, 19182 II, 4| mert õ is ott virradt meg a halmon. Ne vegye érte ítéletbe 19183 II, 4| nem volt az urának, pedig a császárok már rég kimulatták 19184 II, 4| magukat, és hazaeresztették a népeket. Járta Julis sokat 19185 II, 4| népeket. Járta Julis sokat a városi urakat, sírt-rítt 19186 II, 4| lesz most már õbelüle meg a gyerekbül, de azok csak 19187 II, 4| gyerekbül, de azok csak a vállukat vonogatták, és 19188 II, 4| belüle. Nem mérgeskedtek a városi urak, azt nem lehetne 19189 II, 4| adott neki, hogy vigye ki a gyereknek. Nemcsak, hogy 19190 II, 4| gyereknek. Nemcsak, hogy a tíz hold bérletben meghagyták, 19191 II, 4| Nagy megnyugvás volt az a Julisnak, hogy a városi 19192 II, 4| volt az a Julisnak, hogy a városi urak így felkarolták, 19193 II, 4| eresztették szélnek, mint a megkopasztott varjút, hogy 19194 II, 4| Julisnak valóságosan repkedett a lelke az örömtül, ha kapált, 19195 II, 4| ha kapált, ha kaszált, ha a tanyát foltozta, ha a gyereket 19196 II, 4| ha a tanyát foltozta, ha a gyereket nyírta. Ember módjára 19197 II, 4| nyírta. Ember módjára vitte a gazdaságot, és eszébe se 19198 II, 4| akkor, mikor ébren volt, de a halott nem hagyta magát. 19199 II, 4| álma volt, hogy az ura ül a padkán, abban a katonaruhában, 19200 II, 4| az ura ül a padkán, abban a katonaruhában, amelyikben 19201 II, 4| katonaruhában, amelyikben elment, de a vállán nem puska van, hanem 19202 II, 4| puska van, hanem kasza, a lábán meg katonabakancsból 19203 II, 4| katonabakancsból kanyarított papucs. A kanapén meg mind ott ültek 19204 II, 4| meg mind ott ültek azok a nagy fõkapitányok, akik 19205 II, 4| nagy fõkapitányok, akik a népeket töretni szokták, 19206 II, 4| tökhajból való korona volt a fejükön, és úgy nevettek, 19207 II, 4| ahogy ott térdel elõtte a földön.~Nagy forróságra 19208 II, 4| forróságra ébredt föl, de a halál hidege verte ki, amikor 19209 II, 4| Kiugrott az ágybul, kidugta a fejit az ablakon, második 19210 II, 4| Hát egy ember feszegette a bekapcsolt konyhaajtót.~ 19211 II, 4| asszony mindjárt megismerte a járásárul, hogy ez az a 19212 II, 4| a járásárul, hogy ez az a sánta béres, aki a második 19213 II, 4| ez az a sánta béres, aki a második dûlõbõl is az õ 19214 II, 4| is ittam, visszaejtöttem a kezembül a vödröt ijedtömben, 19215 II, 4| visszaejtöttem a kezembül a vödröt ijedtömben, ahogy 19216 II, 4| vödröt ijedtömben, ahogy azt a nagy lármát hallottam.~- 19217 II, 4| elmondta, mit álmodott.~A béres elgondolkozott.~- 19218 II, 4| Mifélék?~- Mindönfélék. Mikor a templomhögyön alszok. Azt 19219 II, 4| alszok. Azt mondják, ott a fejetlen barát mögmutati 19220 II, 4| Julisnak nem volt kedve a dologhoz. De addig kísértette 19221 II, 4| dologhoz. De addig kísértette a halott is meg az élõ is, 19222 II, 4| egy este csakugyan rázárta a gyerekre az ajtót, és kiment 19223 II, 4| és kiment lelket látni a templomhegyre. Akkor lehetett 19224 II, 4| csengettyûszó hallatszott a föld alul. Más egyéb jelensége 19225 II, 4| jelensége ugyan nem volt a fejetlen barátnak, de azért 19226 II, 4| volt tõle. Mert attul fogva a halott elszokott a háztul. 19227 II, 4| fogva a halott elszokott a háztul. Igaz, hogy a béres 19228 II, 4| elszokott a háztul. Igaz, hogy a béres meg odaszokott. De 19229 II, 4| beszédû, jó dolgú ember volt a béres, a gyerek se volt 19230 II, 4| dolgú ember volt a béres, a gyerek se volt neki útjában, 19231 II, 4| egyszer meg is hirdette õket a pap a faluban.~Egy hét múlva 19232 II, 4| meg is hirdette õket a pap a faluban.~Egy hét múlva lett 19233 II, 4| esküvõjük, mikor Julis bentjárt a városban a hadisegély végett. 19234 II, 4| Julis bentjárt a városban a hadisegély végett. Jódarabig 19235 II, 4| mert az asszonyok elõtt a rokkantakat igazították 19236 II, 4| rokkantakat igazították el a városi urak. S ahogy Julis 19237 II, 4| elnézte ácsinkózás közben a féllábúakat meg a félkezûeket, 19238 II, 4| közben a féllábúakat meg a félkezûeket, különös gondolata 19239 II, 4| igazolásokat osztogatta, hogy a béresnek jár-e hadisegély?~- 19240 II, 4| béresnek? - nézett nagyot a városi úr. - Hadirokkant?~ 19241 II, 4| akik segítséget húznak.~A városi úr nagyot nevetett. 19242 II, 4| Aztán mi közöd neked ahhoz a sánta béreshez, hogy úgy 19243 II, 4| hogy az lesz neki az ura, a városi úr elkomolyodott. 19244 II, 4| keressük, neked már erre a hónapra se járna segély.~ 19245 II, 4| segély.~Mérgesen beszélt a városi úr, nem úgy, mint 19246 II, 4| városi úr, nem úgy, mint akik a följebbvaló esztendõkben 19247 II, 4| se akadozott már úgy meg a szem, mint ezeknek elõtte; 19248 II, 4| nem jó húsban volt, noha a gömbölyûsége ellen nem lehetett 19249 II, 4| ijedségtõl, megesett rajta a városi úr szíve.~- No azért 19250 II, 4| eridj haza, és gondold meg a dolgot. De ha arra szánod 19251 II, 4| hazakerült. Szerencsére a béresnek helyin volt az 19252 II, 4| béresnek helyin volt az esze, s a Julisét is helyreigazította. 19253 II, 4| helyreigazította. Kis pénz az a hadisegély egy esztendõben, 19254 II, 4| nem volt olyan bolond. Nem a hadisegélyrül mondott le, 19255 II, 4| hogy nem könnyelmûsködött. A másik is csak így csinálja, 19256 II, 4| is csak így csinálja, meg a harmadik is, meg a tizedik 19257 II, 4| meg a harmadik is, meg a tizedik is. Ha hadisegély 19258 II, 4| tökéletes igazság, mintha a hét görög bölcs mondta volna.~ 19259 II, 4| esztendeig élt Julis egy kenyéren a sánta béressel, akkor az 19260 II, 4| béressel, akkor az elmúlt tõle. A sánta lábával nem tudott 19261 II, 4| lábával nem tudott elszaladni a bika elül, agyongázolta. 19262 II, 4| mén, elveszelõdnek, mint a fészekbõl kiesett verébfiók. 19263 II, 4| szárnya alá szedi õket, mint a kotlós, nem végezheti munkáját. 19264 II, 4| Muszáj volt segítséget venni a házhoz, kínálkozott is egy 19265 II, 4| jókeresetû, s mivel úgy vert a hír, hogy megváltoztatják 19266 II, 4| hír, hogy megváltoztatják a segélytörvényt, Julis úgy 19267 II, 4| egymással hit nélkül is.~Hát ez a számítás nem nagyon vált 19268 II, 4| esztendõ múlva kiadhatta a nyargalót a võfélynek, aki 19269 II, 4| múlva kiadhatta a nyargalót a võfélynek, aki lakodalom 19270 II, 4| ötödször maradt gazda nélkül a tanya. Ezt már nem az asszony 19271 II, 4| ne hagyta volna felében a pásztát, amit azért fordíttatott 19272 II, 4| Julis maga fohászkodott neki a fordításnak a hites urától 19273 II, 4| fohászkodott neki a fordításnak a hites urától való gyerekkel, 19274 II, 4| De bizony nem sokat ért a munkája. Nem esett még kezire 19275 II, 4| meg már nem való volt ez a kemény munka. Akkor azt 19276 II, 4| munka. Akkor azt mondta neki a szomszédja, jó hatvanas, 19277 II, 4| olyan embör, mint én vagyok. A te bérletöd is tíz hold, 19278 II, 4| hogy egyikünknek se fájna a feje.~Julis egy kicsit vonakodott.~- 19279 II, 4| hogy ketten többre mönnénk a nagyobb földön. De én ötödmagammal 19280 II, 4| hogy Julis ne köszönjön le a hadisegélyrõl. Több pénz 19281 II, 4| áldás nélkül fogtak bele a racionális gazdálkodásba.~~ 19282 II, 4| racionális gazdálkodásba.~~A történet végét azzal az 19283 II, 4| összeírást végezte ezen a tájon. Arról beszélgettünk, 19284 II, 4| orozva-költ gyerek, mint a törvényes. A tanító is erõsítgette, 19285 II, 4| gyerek, mint a törvényes. A tanító is erõsítgette, hogy 19286 II, 4| tanító is erõsítgette, hogy a háború óta itt valóságos 19287 II, 4| megszokták már anyjáról nevezni a gyereket, hogy azt is így 19288 II, 4| szép kis tanya, jókarban a ház, tisztára meszelve, 19289 II, 4| alatt. Kikeresem az ívet, a tanya száma szerint, s kérdem 19290 II, 4| száma szerint, s kérdem a legénykét, jó helyen járok-e.~- 19291 II, 4| járok-e.~- Nem tom - húzogatja a vállát -, ottan van az illetékös.~ 19292 II, 4| zsivajognak körülötte.~- Ki az a nénike? - kérdezem. - Anyád, 19293 II, 4| öreganyád?~- Dehogy - rázza a legény a fejét. - A Julis.~- 19294 II, 4| Dehogy - rázza a legény a fejét. - A Julis.~- Jó, 19295 II, 4| rázza a legény a fejét. - A Julis.~- Jó, jó, de miféle 19296 II, 4| miféle Julis? Kicsodád neked a Julis?~- Az asszony.~Rámeredek, 19297 II, 4| asszony.~Rámeredek, mint a kapubálvány. Megkergült 19298 II, 4| kapubálvány. Megkergült ez a kölyök?~- Csak nem azt akarod 19299 II, 4| azt akarod mondani, hogy a feleséged?~- De olyanforma.~- 19300 II, 4| Hát hol az apád?~- Möghalt a múlt esztendõben. Öreg volt 19301 II, 4| is mondja, hogy az lössz a legokosabb, mert akkor nem 19302 II, 4| legokosabb, mert akkor nem köll a birtokot szétválasztani.~~ 19303 II, 4| rosszabb, mert fájdalmasabb. A Holt-tenger egy bujálkodó 19304 II, 4| csinálnak törvényt.~IV~Ez a történet még az idei télen 19305 II, 4| az idei télen kezdõdött, a nagy havak idején, mikor 19306 II, 4| nagy havak idején, mikor a téli isten tovább és irgalmatlanabbul 19307 II, 4| másfajta kormányzata van a nyárnak is meg a télnek 19308 II, 4| kormányzata van a nyárnak is meg a télnek is. Isten melegérõl 19309 II, 4| melegérõl sohase beszélnek a népek, de Isten hidegérõl 19310 II, 4| helyhezett. Az ürgére meg a földibogarakra mély álmot 19311 II, 4| madaraknak sûrûbb tollat növeszt, a pulit meg a vadnyulat melegebb 19312 II, 4| tollat növeszt, a pulit meg a vadnyulat melegebb subába 19313 II, 4| Van, aki szalmával fûti be a kemencét, van, aki az erdõrõl 19314 II, 4| lopogat gallyat - ugyan lehet a szomszéd rõzséjébõl is, 19315 II, 4| tudódik. Továbbá azt már a régi õsember is kitalálta, 19316 II, 4| õsember is kitalálta, hogy a melegnek nagyon szökdösõ 19317 II, 4| falevéllel, mivel beduggatta a barlangja száját. Ennyit 19318 II, 4| barlangja száját. Ennyit a mostani õsember is tud: 19319 II, 4| is tud: õ is bebörtönözi a meleget a maga vályogbarlangjába, 19320 II, 4| is bebörtönözi a meleget a maga vályogbarlangjába, 19321 II, 4| nyáron is csak arrul jó, hogy a legyek leginkább az üvegen 19322 II, 4| legkönnyebb õket agyoncsapkodni a törülközõvel.) Korosabb 19323 II, 4| Mihály napkor felhúzzák a csizmát, és nem vetik le 19324 II, 4| lábakban mindjárt megalszik a velõ, ha hideg éri õket. 19325 II, 4| csak elmélet, s az élet a tanyák közt is erõsebb az 19326 II, 4| lábak is igényt formálnak a csizmához, amelynek közjóra 19327 II, 4| közjóra kell világítani, mint a petróleum-lámpának.~Itt 19328 II, 4| petróleum-lámpának.~Itt van például a gyerek, aki már iskolás, 19329 II, 4| természetû, nem tudja, hogy mi a nehézségnek kell a törpét 19330 II, 4| hogy mi a nehézségnek kell a törpét elosztani, mikor 19331 II, 4| maga jószántából megajánlja a gyereknek, hogy az õ csizmáját 19332 II, 4| majd möglátjátok, hogy a kutyaól nem látszik ki belüle. 19333 II, 4| belüle. Tán jobb is lönne a kutyát a konyhába hálatni, 19334 II, 4| Tán jobb is lönne a kutyát a konyhába hálatni, most még 19335 II, 4| Majd én! - ugrik föl a gyerek, és hiába mondja 19336 II, 4| anyja, hogy mit mászkál ebbe a sötét éjszakába - délután 19337 II, 4| mönjön, no - szólt ki az apja a dunna alul -, û mán könnyebben 19338 II, 4| könnyebben ugrik, mint mink.~A gyerek be is játssza magával 19339 II, 4| gyerek be is játssza magával a kutyát, meg is vackol neki 19340 II, 4| rossz katonaköpenyegét. Mert a nyitott kéményen besodorja 19341 II, 4| nyitott kéményen besodorja a szél a havat, máris csicsog 19342 II, 4| kéményen besodorja a szél a havat, máris csicsog a konyha 19343 II, 4| szél a havat, máris csicsog a konyha földje az ember lába 19344 II, 4| alatt.~- Jójcakát, Nyughass!~A Nyughass nem is vakkantott 19345 II, 4| se egész éjszaka, hanem a gyerek már öt órára fölköhögte 19346 II, 4| anya az ágyból, meggyújtani a sublóton a gyertyavéget. - 19347 II, 4| meggyújtani a sublóton a gyertyavéget. - Mondtam 19348 II, 4| hogy mit esetlenködsz avval a kutyával? De neköd hiába 19349 II, 4| oszt majd kahogsz húsvétig.~A gyerek álmos volt feleselni, 19350 II, 4| melegített egy kis vizet a szájában, azzal meglötykölte 19351 II, 4| azzal meglötykölte az arcát, a kutya alul kihúzta a rossz 19352 II, 4| arcát, a kutya alul kihúzta a rossz köpönyeget, magárakapta 19353 II, 4| ezzel jól fel volt öltözve. A csizma az álmot is kivitte 19354 II, 4| csizma az álmot is kivitte a szemibül. Úgy örült neki, 19355 II, 4| szemibül. Úgy örült neki, hogy a királyfiak bizonyosan nem 19356 II, 4| apjuk.~- Mögállj mán no, hát a könyér? - lépett ki az anyja 19357 II, 4| ebédre, azt belecsúsztatta a gyerek a köpönyegzsebbe, 19358 II, 4| belecsúsztatta a gyerek a köpönyegzsebbe, a másikba 19359 II, 4| gyerek a köpönyegzsebbe, a másikba mindjárt beleharapott.~ 19360 II, 4| másikba mindjárt beleharapott.~A küszöbrõl megint visszaszólította 19361 II, 4| van odakint? Majd leszödi a szél a házrul a tetéjt. 19362 II, 4| odakint? Majd leszödi a szél a házrul a tetéjt. Gyere, 19363 II, 4| leszödi a szél a házrul a tetéjt. Gyere, hagy kötöm 19364 II, 4| tetéjt. Gyere, hagy kötöm be a fejedet.~Leoldotta a maga 19365 II, 4| be a fejedet.~Leoldotta a maga vállárul a rossz kötött-kendõt, 19366 II, 4| Leoldotta a maga vállárul a rossz kötött-kendõt, amiben 19367 II, 4| amiben hált, s belebugyolálta a gyereket. Kilátott azért 19368 II, 4| Kilátott azért belüle, mert a kendõ lyukadozott volt.~- 19369 II, 4| Isten hírivel, gyerököm!~A gyerek nem örült a kendõnek. 19370 II, 4| gyerököm!~A gyerek nem örült a kendõnek. El is határozta, 19371 II, 4| az iskola-dûlõbe, leszedi a fejérõl. Ne csúfolja lánynak 19372 II, 4| fejérõl. Ne csúfolja lánynak a többi gyerek.~Hanem a csizma, 19373 II, 4| lánynak a többi gyerek.~Hanem a csizma, az igen. Nagyon 19374 II, 4| tetszett neki, ahogy lötyög a vékony lábaszárán, és ahogy 19375 II, 4| és ahogy megbeszédesedik a konyha ragadós sarában.~- 19376 II, 4| Platty-platty, platty-platty...~A csillagok még igen molnár-szemûek 19377 II, 4| molnár-szemûek voltak, amint elindult a tudomány útján, de azért 19378 II, 4| utat látni, pedig sütött a hó mindenfelé. Éppen azért 19379 II, 4| se tartomány semerre. Még a fák is úgy megsubásodtak 19380 II, 4| azokra se lehetett ráismerni. A tanyák is egyformák voltak 19381 II, 4| tanyák is egyformák voltak a kertekkel, csak a kútágasokon 19382 II, 4| voltak a kertekkel, csak a kútágasokon tudott eligazodni, 19383 II, 4| tudott eligazodni, mikor a havat a szeme közé nem vágta 19384 II, 4| eligazodni, mikor a havat a szeme közé nem vágta a szél.~ 19385 II, 4| havat a szeme közé nem vágta a szél.~Ha tudta volna, hogy 19386 II, 4| volna, hogy minden kisgyerek a tudomány vértanúja, akinek 19387 II, 4| akinek azért kell hajnalban, a csillagok szemefénye mellett 19388 II, 4| szemefénye mellett nekimenni a téli Isten haragjának, hogy 19389 II, 4| tudta, hogy mellig ér neki a hó, és nagy passzió abban 19390 II, 4| tõle; észre se vette, hogy a csizma rég nem lötyög már 19391 II, 4| csizma rég nem lötyög már a lábán, mert kibélelte a 19392 II, 4| a lábán, mert kibélelte a hó, s a kendõn is, a köpönyegen 19393 II, 4| mert kibélelte a hó, s a kendõn is, a köpönyegen 19394 II, 4| kibélelte a hó, s a kendõn is, a köpönyegen is befoltozta 19395 II, 4| köpönyegen is befoltozta a lyukakat.~Az út kisebb felét, 19396 II, 4| két óra alatt tette meg. A nagyobban gyorsabban haladt, 19397 II, 4| már utat nyomoztak neki a magaformájú kis emberbogarak, 19398 II, 4| élvezetesebbé teszik elõttük a kanászi és béresi pályát.~ 19399 II, 4| Hát te, te? - csapta össze a kezit a tanító úr. - Bújj 19400 II, 4| csapta össze a kezit a tanító úr. - Bújj ki hamar 19401 II, 4| úr. - Bújj ki hamar abbul a köpönyegbõl!~A tanító úr 19402 II, 4| hamar abbul a köpönyegbõl!~A tanító úr nem tudta, hogy 19403 II, 4| tanító úr nem tudta, hogy a köpönyeg alatt a dermedõ 19404 II, 4| tudta, hogy a köpönyeg alatt a dermedõ kis testen nem tartózkodik 19405 II, 4| régen tarthatott igényt a fehérnemû névre. Amikor 19406 II, 4| akkor egy darabig keresgélt a sifonérjában, de nem talált 19407 II, 4| talált benne alkalmasabbat a porköpönyegénél. Abba csavargatta 19408 II, 4| porköpönyegénél. Abba csavargatta a gyereket, odaültette egy 19409 II, 4| odaültette egy kis székre a kályha mellé, és teát itatott 19410 II, 4| pedig, mikor hazabocsátotta a többivel, azt üzente tõle:~- 19411 II, 4| néhányszor elsikkasztotta a gyereket az iskolából, s 19412 II, 4| iskolából, s amikor lehetett, a tanító úr is elsikkasztotta 19413 II, 4| mindig, mert parancs jött a felsõbbségtõl, hogy a nemzeti 19414 II, 4| jött a felsõbbségtõl, hogy a nemzeti lét nagy harcában 19415 II, 4| nemzeti lét nagy harcában a kultúra a legfõbb fegyverünk 19416 II, 4| nagy harcában a kultúra a legfõbb fegyverünk stb., 19417 II, 4| vagyunk már ettõl? Most a nyári Isten uralkodik, aki 19418 II, 4| uralkodik, aki megérlelte a termést, és a végrehajtók, 19419 II, 4| megérlelte a termést, és a végrehajtók, akik betakarítják 19420 II, 4| végrehajtók, akik betakarítják a termést.~Az egypár-csizmás 19421 II, 4| huszonkilenc libát takarítottak be a hivatalos helyre. A fehér 19422 II, 4| takarítottak be a hivatalos helyre. A fehér falka idegenül tévelygett 19423 II, 4| idegenül tévelygett ott a nyárfák alatt, s engem is 19424 II, 4| rongyos fiúcska sírdogált a libák után.~- Ki hajtotta 19425 II, 4| Ki hajtotta be õket?~- A végrehajtó urak.~Megkérdeztem 19426 II, 4| végrehajtó urak.~Megkérdeztem a végrehajtókat, azt mondják, 19427 II, 4| azt mondják, nyomon beszél a gyerek.~- Muszáj behajtani 19428 II, 4| árverésig kosztolni kell õket. A mai világban az árverés 19429 II, 4| eredménye is bizonytalan. Aztán a végrehajtási költségeket 19430 II, 4| szólt, mikor estetájt bejött a libákat kiváltani. Leszámolt 19431 II, 4| összekéringélni.~- Tessék.~A végrehajtó urak megcsóválták 19432 II, 4| végrehajtó urak megcsóválták a fejüket.~- Ez nem elég, 19433 II, 4| mondanám utána az asszonynak. A lényege ez volt:~- Az iskolabírság? 19434 II, 4| iskolabírság? Hát azt majd ülje le a kölyöknek az apja, aki létrehozta! 19435 II, 4| hogy akasztani köllene azt a szögény embört, aki gyerökkel 19436 II, 4| Tudok olyan parasztot is itt a környéken, akinek éppen 19437 II, 4| akinek éppen az idén szolgált a szerencse. Éppen ebben az 19438 II, 4| érdemelte meg, hogy rátegyék a nevét a kalendárium táblájára.~ 19439 II, 4| meg, hogy rátegyék a nevét a kalendárium táblájára.~Ehhez 19440 II, 4| kalendárium táblájára.~Ehhez a karrierhez nekem is van 19441 II, 4| fegyelmit kapok érte, ha eljár a szám. De tán mégis közhaszonra 19442 II, 4| elmondom. Kiderül belõle, hogy a gondviselés nem válogat 19443 II, 4| válogat az eszközökben. Még a városi úr is tehet jót a 19444 II, 4| a városi úr is tehet jót a szegény emberrel, igaz, 19445 II, 4| megkovácsolásában, Vincének hívták. A Földhözragadt nemzetségbõl 19446 II, 4| olyanformán, hogy ebben a tartományban a keresztapa 19447 II, 4| hogy ebben a tartományban a keresztapa sokkal jobban 19448 II, 4| sokkal jobban beleszámít a családba, mint a vérbeli 19449 II, 4| beleszámít a családba, mint a vérbeli rokon. Nagybátyával, 19450 II, 4| tartja az atyafiságot, de a keresztapa fõszemély minden 19451 II, 4| minden rendes családban. A Vince keresztapja pedig 19452 II, 4| jövendõmondó. Szerényen indult, a honoráriumot is csak naturáliákban 19453 II, 4| borocskában. Ahogy beletanult a mesterségbe, oltárt szerkesztett 19454 II, 4| mesterségbe, oltárt szerkesztett a tisztaszobájuk sarkában, 19455 II, 4| jövendõmondás elõtt meg is gyóntatta a benne hívõket, leginkább 19456 II, 4| már pénzben fizettette meg a stólát. Híres embereknek 19457 II, 4| csak úgy emlegették, hogy: a vén huncut. Kiprédikálta 19458 II, 4| rendkívül megszaporította a hallgatóságát. Most már 19459 II, 4| hallgatóságát. Most már nem fértek a hivõk a szobába, az udvaron 19460 II, 4| Most már nem fértek a hivõk a szobába, az udvaron kellett 19461 II, 4| itt történt, hogy egyszer a prédikátornak fehér galamb 19462 II, 4| prédikátornak fehér galamb szállt a vállára. Ezt mindeneknek 19463 II, 4| hallotta, hogy mit sugdosott a fehér galamb a szent ember 19464 II, 4| sugdosott a fehér galamb a szent ember szõrös fülébe. 19465 II, 4| amit õ. (Legfeljebb az a különbség volt köztük, hogy 19466 II, 4| különbség volt köztük, hogy a próféta kölessel szoktatta 19467 II, 4| kölessel szoktatta magához a galambot, õ meg csak polyvával.)~- 19468 II, 4| õ meg csak polyvával.)~- A Szentlélök Úristen azt nyilatkoztatta 19469 II, 4| kiválasztott püspöke.~Mohamedet is a galamb hozta bajba, a tanyai 19470 II, 4| is a galamb hozta bajba, a tanyai prófétát is. A rendõrök 19471 II, 4| bajba, a tanyai prófétát is. A rendõrök lefülelték, beletették 19472 II, 4| beletették az újságba, sõt a Csillagba is bekerült egy-két 19473 II, 4| egy-két esztendõre. (Ezt a csillagot nem az Isten teremtette, 19474 II, 4| többen megtérjenek benne. Ezt a szójátékot Jókai csinálta 19475 II, 4| szójátékot Jókai csinálta a Csillag-börtönre, mikor 19476 II, 4| ilyesmit belül is megismeri.)~A vajákos ember tekintélyét - 19477 II, 4| tekintélyét - idekint így hívják a kuruzslót - roppant megnövelte 19478 II, 4| amit odabent töltettek vele a városi urak. Miért tették 19479 II, 4| azért, mert féltek tõle a városi urak, mint Isten 19480 II, 4| lehet, gyónni is eljártak a tanyai püspökhöz. Ezt a 19481 II, 4| a tanyai püspökhöz. Ezt a címét többé nem vonta kétségbe 19482 II, 4| kínozta el lápisszal, mivel a beteg szemet, mint a tanult 19483 II, 4| mivel a beteg szemet, mint a tanult doktorok, csak ráolvasott 19484 II, 4| ráolvasott és beleköpött, mint a régi francia királyok, akik 19485 II, 4| tudtak orvosságot köpni, ha a korona a fejükön volt. Ezért 19486 II, 4| orvosságot köpni, ha a korona a fejükön volt. Ezért újra 19487 II, 4| volt. Ezért újra becsukták a püspököt, nem is egyszer, 19488 II, 4| attól egyre nagyobb lett a tekintélye, s természetesen 19489 II, 4| tekintélye, s természetesen a tekintéllyel a vagyona is. 19490 II, 4| természetesen a tekintéllyel a vagyona is. Mint egész jómódú 19491 II, 4| egész jómódú ember halt meg, a háború után, s a tanyán 19492 II, 4| halt meg, a háború után, s a tanyán még akkora temetést 19493 II, 4| láttak, mint az övé. Még a kiskunok földjérõl is jöttek 19494 II, 4| földjérõl is jöttek gyászkövetek a koporsóját kísérni.~Hát 19495 II, 4| koporsóját kísérni.~Hát ez a nagy sámán volt a keresztapja 19496 II, 4| Hát ez a nagy sámán volt a keresztapja Vincének. (A 19497 II, 4| a keresztapja Vincének. (A nevét, amely szinte álló 19498 II, 4| szinte álló szedés volt a szegedi lapokban, az ivadékaira 19499 II, 4| azonban nem hagyott egyebet a keresztnévnél, amelyet nyilván 19500 II, 4| szegény ember lett belõle, a háborúban kitanulta a hóhérságot