| Table of Contents | Words: Alphabetical - Frequency - Inverse - Length - Statistics | Help | IntraText Library | ||
| Alphabetical [« »] 700 1 8 2 9 1 a 19905 á 5 a-y 7 a-yak 1 | Frequency [« »] ----- ----- ----- 19905 a 7592 az 4079 hogy 3775 nem | Móra Ferenc Tápéi furfangosok IntraText - Concordances a |
Kötet, Fejezet
1501 I, 1| hogy télen ne lehessen a kabát alá gombolni, vagy 1502 I, 1| alá gombolni, vagy nyáron a melles kék kötõ alá rejteni. 1503 I, 1| melles kék kötõ alá rejteni. A szûcsné racionalizmusa ugyanis 1504 I, 1| racionalizmusa ugyanis nem kedvezett a mûgyûjtésnek, s a kincseket 1505 I, 1| kedvezett a mûgyûjtésnek, s a kincseket mindig lopva kellett 1506 I, 1| udvaron lib-lábolva meglesni a kedvezõ pillanatot, amikor 1507 I, 1| föl lehetett velük osonni a padlásra, s beduggatni õket 1508 I, 1| padlásra, s beduggatni õket a titokõrzõ nádtetõbe. S ez 1509 I, 1| titokõrzõ nádtetõbe. S ez volt a magyarázata annak, hogy 1510 I, 1| magyarázata annak, hogy a szûcs mindig válla közé 1511 I, 1| körültekingetéssel szemlélõdött a kukucska-piacon, a tilosban 1512 I, 1| szemlélõdött a kukucska-piacon, a tilosban járó ember félelmével.~ 1513 I, 1| ember félelmével.~Ameddig a világ világ, az idealizmus 1514 I, 1| mindig lábujjhegyen fog járni a földi téreken.~~Ez egyszer 1515 I, 1| azonban olyan fönt hordta a fejét a foltozószûcs a ponyvára 1516 I, 1| olyan fönt hordta a fejét a foltozószûcs a ponyvára 1517 I, 1| hordta a fejét a foltozószûcs a ponyvára került kiskun antikvitások 1518 I, 1| antikvitások közt, mintha õ hajtaná a Göncöl-szekeret. Gõgös azért 1519 I, 1| üzletfeleknek, sõt azokkal a kacsintásokkal se maradt 1520 I, 1| kacsintásokkal se maradt adós, amiket a guggon ülõ menyecskék elvártak 1521 I, 1| ülõ menyecskék elvártak a népszerû szûcstõl. Csakhogy 1522 I, 1| népszerû szûcstõl. Csakhogy a kacsintásokban most nem 1523 I, 1| kimondhatatlan gyöngédség fénylett a barna szemekben, mint a 1524 I, 1| a barna szemekben, mint a vízbeesett nyári csillagokban.~- 1525 I, 1| engedjetek el minket - ragyogott a kérés a bokros szemöldökök 1526 I, 1| minket - ragyogott a kérés a bokros szemöldökök alól.~ 1527 I, 1| mosolygott barátságosan a kísértõkre, és ment elõre 1528 I, 1| céltudatosan, csörgetve pénzeit a kötõzsebben.~A sor végén 1529 I, 1| csörgetve pénzeit a kötõzsebben.~A sor végén állt meg, a ruhásoknál. 1530 I, 1| kötõzsebben.~A sor végén állt meg, a ruhásoknál. Kínálgatta ott 1531 I, 1| kék gatya, zöld lajbi, a szûcs elégedetlenül csóválta 1532 I, 1| szûcs elégedetlenül csóválta a fejét.~- Valami úri kalapot 1533 I, 1| úri kalapot láttam én itt a múlt hetekben, Mári néni - 1534 I, 1| hetekben, Mári néni - mondta a vastag öreg kofának, aki 1535 I, 1| valami ikráshal duzzadozott a rongy-óceánban.~- Úri kalap, 1536 I, 1| játszotta meg magát Mári néni a kereskedelem õs ösztönével. - 1537 I, 1| tán megvette már valaki?~A kofa szétcsapott a rongyok 1538 I, 1| valaki?~A kofa szétcsapott a rongyok közt, s kihúzott 1539 I, 1| amit maga se ítélt már a világ szeme elé valónak.~- 1540 I, 1| Mi az ára? - kapta föl a szûcs a kalapot.~- Másnak 1541 I, 1| ára? - kapta föl a szûcs a kalapot.~- Másnak tizenöt 1542 I, 1| atlacbélése volt ennek, ugyan a kerületje még most is megvan, 1543 I, 1| még most is megvan, csak a közepe esett ki.~A szûcs 1544 I, 1| csak a közepe esett ki.~A szûcs ürgette-forgatta a 1545 I, 1| A szûcs ürgette-forgatta a kalapot.~- Hát ezek a betûk?~- 1546 I, 1| ürgette-forgatta a kalapot.~- Hát ezek a betûk?~- Mind aranypapírból 1547 I, 1| az urak követet csinálni a kiskunok közt. De a kiskunok 1548 I, 1| csinálni a kiskunok közt. De a kiskunok nem hagyták Holló 1549 I, 1| hagyták Holló Lajost, meg a negyvennyolcat, s még a 1550 I, 1| a negyvennyolcat, s még a határból is kizavarták a 1551 I, 1| a határból is kizavarták a bárót. A szûcs is segített 1552 I, 1| határból is kizavarták a bárót. A szûcs is segített kergetni, 1553 I, 1| semmi hihetetlent, hogy a báró még a kalapját is elhagyta 1554 I, 1| hihetetlent, hogy a báró még a kalapját is elhagyta szaladás 1555 I, 1| Ha politikai múltja van a kalapnak, akkor a horpadásokat 1556 I, 1| múltja van a kalapnak, akkor a horpadásokat is meg lehet 1557 I, 1| bocsátani. Sõt, azok adják meg a becsét.~- Hm. Én úgy nézem, 1558 I, 1| Hm. Én úgy nézem, ez a kalap nem tíz krajcárt ér. 1559 I, 1| tiltakozott, sõt még tódította is a kalap jelességeit.~- Ilyen 1560 I, 1| bukfencet hányhat benne a szérûn.~Márton fizetett, 1561 I, 1| Márton fizetett, és vitte a kalapot. De hogy vitte, 1562 I, 1| Két ujja közé csippentve a szélét, hol a szívére tette, 1563 I, 1| csippentve a szélét, hol a szívére tette, hol messzire 1564 I, 1| ujjával törölgette bele a port.~De nemcsak a szûcs 1565 I, 1| bele a port.~De nemcsak a szûcs vitte a kalapot, hanem 1566 I, 1| De nemcsak a szûcs vitte a kalapot, hanem a kalap is 1567 I, 1| szûcs vitte a kalapot, hanem a kalap is a szûcsöt. Úgy 1568 I, 1| kalapot, hanem a kalap is a szûcsöt. Úgy sietett, hármat 1569 I, 1| egy nyomba, s befordult a keresztutcába, hogy rövidítse 1570 I, 1| hogy rövidítse az utat. A vasáros elõtt így is el 1571 I, 1| neki menni. Az még most is a boltajtót támogatta, de 1572 I, 1| fogadott, akinek jó fogás esik a fülin.~- Kicsi lesz az a 1573 I, 1| a fülin.~- Kicsi lesz az a kalap magának, Márton - 1574 I, 1| Márton - állította meg a szûcsöt.~- Á, hova gondol 1575 I, 1| szûcsöt.~- Á, hova gondol a tekintetes úr? - tiltakozott 1576 I, 1| úr? - tiltakozott ijedten a szûcs. - Úriembernek való 1577 I, 1| hát akkor kinek vette?~- A Ferenc fiamnak, a deáknak - 1578 I, 1| vette?~- A Ferenc fiamnak, a deáknak - buggyant könnybe 1579 I, 1| buggyant könnybe az öröm a foltozószûcs szemében. - 1580 I, 1| szemében. - Olvasta tán a tekintetes úr is az újságban, 1581 I, 1| hogy stipendiumot kapott a negyedik gimnáziumban.~- 1582 I, 1| negyedik gimnáziumban.~- A maga fia? - fanyalgott a 1583 I, 1| A maga fia? - fanyalgott a vasáros.~- Az enyim, igenis. 1584 I, 1| hozott az haza tegnapelõtt a bizonyítvánnyal, oda is 1585 I, 1| anyjának. No, gondoltam, ezt a nagy örömet megfizetjük 1586 I, 1| nagy örömet megfizetjük a gyereknek. Úri kalappal 1587 I, 1| Ezt lássa meg elõször, ha a szemit kinyitja a lelkem.~ 1588 I, 1| elõször, ha a szemit kinyitja a lelkem.~Szaladt is, de azért 1589 I, 1| lelkem.~Szaladt is, de azért a nagy-patika tükörablaka 1590 I, 1| Tíz lépés ide mindössze, a harmadik a kenyereskofák 1591 I, 1| ide mindössze, a harmadik a kenyereskofák sorában.~Már 1592 I, 1| sorában.~Már le is vette a maga tasla kalapját, mikor 1593 I, 1| ótemplom órája. Nyolcat ütött. A szûcs legyõzte az ördög 1594 I, 1| úri fiát!~~Úgy találta. A gyerek boldogan aludta a 1595 I, 1| A gyerek boldogan aludta a szalmavackon az elsõ vakációs 1596 I, 1| sápadt arcát hiába birizgálta a zsalugáter résein keresztül 1597 I, 1| zsalugáter résein keresztül a júliusi nap aranyseprûje.~- 1598 I, 1| Fercsikém! - állt oda a szûcs az ágy fejéhez, s 1599 I, 1| fejéhez, s gyöngéden megrázta a vánkos sarkát. - Fercsikém!~ 1600 I, 1| mozdult. Csak vánkostársa, a nagy fehér macska emelte 1601 I, 1| emelte fel gömbölyû fejét.~A szûcs most már a fiú vállát 1602 I, 1| fejét.~A szûcs most már a fiú vállát kezdte simogatni.~- 1603 I, 1| hallod?~Most már fölneszelt a gyerek. Álmos hunyorgással 1604 I, 1| hunyorgással nyitotta föl a szemét, amely barna volt 1605 I, 1| volt és aranypettyes, mint a szûcsé.~- Tessék?~A szûcs 1606 I, 1| mint a szûcsé.~- Tessék?~A szûcs letérdelt az ágy fejéhez, 1607 I, 1| fejéhez, úgy gügyögött föl a gyerekhez.~- Nézd-e, mit 1608 I, 1| kalap, látod-e?~Föltartotta a kalapot. A fehér macska 1609 I, 1| Föltartotta a kalapot. A fehér macska abbahagyta 1610 I, 1| Egérszagúnak érezhette. A gyerek tágra kerekedett 1611 I, 1| kerekedett szemmel nézte a kalapot.~- Mi ez? - kérdezte 1612 I, 1| milyen úr leszel benne. Mint a Tóth ügyvéd úr fia.~A gyerek 1613 I, 1| Mint a Tóth ügyvéd úr fia.~A gyerek fölült az ágyban. 1614 I, 1| szemét feketére futotta a düh, kioltva benne az aranyszikrákat.~- 1615 I, 1| Vigye innen - fakadt ki a suhanckor kegyetlenségével -, 1616 I, 1| Fercsikém - halkult el a szûcs hangja -, azt gondoltam... 1617 I, 1| Bánhedi báró viselte ezt a kalapot...~- Mondom, ne 1618 I, 1| belõlem maskarát - ripakodott a szûcsre az úri fia, s úgy 1619 I, 1| begurult az asztal alá.~A szûcs utána kuporodott, 1620 I, 1| fölemelte, megtörülgette a könyökével, és lehajtott 1621 I, 1| fejjel sompolygott ki vele a szobából. Halálos fájdalom 1622 I, 1| szobából. Halálos fájdalom volt a szemében, mikor odapillantott 1623 I, 1| akartam én neked, kisfiam.~A tacskó visszazuhantotta 1624 I, 1| tacskó visszazuhantotta a fejét a vánkosra, és mormogva 1625 I, 1| visszazuhantotta a fejét a vánkosra, és mormogva húzta 1626 I, 1| és mormogva húzta magára a paplant.~~Az úri kalap nagyon 1627 I, 1| verõdött fel újra, mikor a szûcsék úri fia hazament 1628 I, 1| fehér csíkok ezüstellettek a fekete hajában, az Úristen 1629 I, 1| öreg foltozószûcs éppen a szõlõcskét permetezte. Olyan 1630 I, 1| Olyan uniformisban, amilyent a gáliccal való mûvelkedés 1631 I, 1| hitványos ingben, hátán a rézputtonnyal. Hanem a fején 1632 I, 1| hátán a rézputtonnyal. Hanem a fején keménykalap volt, 1633 I, 1| keménykalap volt, szép égkékszínû, a rákristályosodott méreg-permettõl. 1634 I, 1| kalapja van, édesapám - mondta a fehérfejû, fáradt fiú a 1635 I, 1| a fehérfejû, fáradt fiú a dereshajú, friss-szemû kis 1636 I, 1| friss-szemû kis öreg embernek.~A friss szemek szégyenlõs-szomorún 1637 I, 1| báróé volt, nem tudom már a nevét, követ akart az lenni 1638 I, 1| Nem mondta tovább, elment a másik pásztába, császárszilvát 1639 I, 1| pásztába, császárszilvát szedni a fiának, mert „tudom, fiam, 1640 I, 1| egyfajta szilvát szívelhetted”.~A fiú elõtt mintha hirtelen 1641 I, 1| magnézium-fény lobbant volna föl, a szeméhez kapott. Látta magát 1642 I, 1| szeméhez kapott. Látta magát a szalmavackon, kócos kis 1643 I, 1| az apja szemében frissnek a halálos fájdalmat, amely 1644 I, 1| öregedett. Nagy fájás nyilallt a szívébe, és abban a percben 1645 I, 1| nyilallt a szívébe, és abban a percben odaadta volna a 1646 I, 1| a percben odaadta volna a hátralevõ életét, ha tizennégyéves 1647 I, 1| harmincnyolc esztendeje ennek a júliusi reggelnek, sokszor 1648 I, 1| keservesebben, mentül közelebb érek a nagy ágyhoz, amelyikbe az 1649 I, 1| pedig az juttatta eszembe a vétkemet, hogy Halász Aladárné 1650 I, 1| úrasszony elküldte nekem a fiacskája arcképét. Drága, 1651 I, 1| egy-két araszttal nagyobb a vadember nevezetû anyaszomorítónál, 1652 I, 1| és - úri kalapban, amely a füleit is eltakarja a huncut 1653 I, 1| amely a füleit is eltakarja a huncut kis arcnak.~- Micsoda 1654 I, 1| ahogy az imposztor megjelent a verandán.~- Én most Móra 1655 I, 1| megyek ásatni.~- Ebben a kalapban?~- No hallod, egy 1656 I, 1| helyette megteszem én ezzel a vallomással. Tedd el, s 1657 I, 1| mint én, akkor érted meg a tanulságát:~- Akkor szeretnek 1658 I, 1| amiket mi adtunk, hanem a fájdalmakért, amelyeket 1659 I, 1| felködlik, mint hajnali kép a hosszú fasorban, de egész 1660 I, 1| de egész alakjában csak a matheseosz professzort látom, 1661 I, 1| sétálni az óraközi tízpercben a hársak alatt. Szürke ruhát 1662 I, 1| hordott és dinnyekalapot, de a kalapot a kezében hordta. 1663 I, 1| dinnyekalapot, de a kalapot a kezében hordta. Azzal ütögette 1664 I, 1| ütögette le séta közben a májusi sárga cserebogarakat. 1665 I, 1| tõlük, mikor lesz nyár, a számtanos kolléga a magánéletében 1666 I, 1| nyár, a számtanos kolléga a magánéletében is a realitás 1667 I, 1| kolléga a magánéletében is a realitás embere volt. Letörte 1668 I, 1| realitás embere volt. Letörte a fejét a cserebogárnak, lecsípte 1669 I, 1| embere volt. Letörte a fejét a cserebogárnak, lecsípte 1670 I, 1| cserebogárnak, lecsípte a lábait, meg a kemény szárnyfedõit 1671 I, 1| lecsípte a lábait, meg a kemény szárnyfedõit s ami 1672 I, 1| végzett, s ott szokta meg a cserebogarászást. Azt állította, 1673 I, 1| figyelmeztettem rá, hogy a kínai is élvezi a cserebogarat, 1674 I, 1| hogy a kínai is élvezi a cserebogarat, de elõbb megmártja 1675 I, 1| de elõbb megmártja abban a mártásos csészében, amit 1676 I, 1| mártásos csészében, amit erre a célra mindig a derekán hord, 1677 I, 1| amit erre a célra mindig a derekán hord, mikor szezonja 1678 I, 1| mikor szezonja van ennek a röpülõ csemegének.~- Látszik, 1679 I, 1| sokszor eszembe jut, mikor a különbözõ kultúrák értékérõl 1680 I, 1| nincs tanárkoromnak. Most a Röser-iskola esete eszméltetett 1681 I, 1| monarchiából odahordták a mindenünnen kikonzíliumozott 1682 I, 1| filozófiai alapon tartózkodtam a nevetéstõl, és Henri quatre-szakállt 1683 I, 1| eresztettem. (Szülõföldemen ugyan a demokrata kiskunok ma is 1684 I, 1| ha már úgyis benne vagyok a zárójelben, most elégítem 1685 I, 1| elviseltem szakállnak.)~A szakállviselésre azonban 1686 I, 1| komolyabb okom is volt, mint a nagy francia király iránt 1687 I, 1| nagyobb kamaszokat kell a scientia amabilis titkaiba 1688 I, 1| tették lehetõvé más módját a tekintély növelésnek, mint 1689 I, 1| tekintély növelésnek, mint a szakálleresztést.~Sajnos, 1690 I, 1| anyaggal van dolgom, amelyiknek a hét sing szakállú király 1691 I, 1| elõször széket, de mire a küszöbrõl fölértem a katedrára, 1692 I, 1| mire a küszöbrõl fölértem a katedrára, ifjú szívemben 1693 I, 1| ifjú szívemben megfagyott a vér. Most értettem meg elõször, 1694 I, 1| értettem meg elõször, mi az a rejtelmes Kréti és Pléti, 1695 I, 1| az ótestamentum emlegeti a hetiták és filiszteusok 1696 I, 1| süvítettek, vonyítottak a fiaim. Fogadták a vakmerõ 1697 I, 1| vonyítottak a fiaim. Fogadták a vakmerõ új tanárt. Õk is 1698 I, 1| csobban is, mint mikor a kecskebéka vízbe ugrik. 1699 I, 1| Az elsõ padból ugrott ki, a szélsõ gyereknek a szájából. 1700 I, 1| ugrott ki, a szélsõ gyereknek a szájából. Abból láttam, 1701 I, 1| édes fiam.~Rántott egyet a vállán, és fölállt.~- Jöjjön 1702 I, 1| fölállt.~- Jöjjön ki.~Most a mellénye alját rántotta 1703 I, 1| mellénye alját rántotta meg a birokra készülõ ifjú férfiak 1704 I, 1| Tessék - dülleszkedett rám a hangjával.~- Menjen föl, 1705 I, 1| Menjen föl, édes fiam, a katedrára.~Most már visszahõkölt, 1706 I, 1| kicsit erõsebbre fogtam a szót.~- Mondom, menjen föl 1707 I, 1| szót.~- Mondom, menjen föl a katedrára. Egy-kettõ!~Most 1708 I, 1| Most már én voltam felül. A gyerek megzavarodott, és 1709 I, 1| Elbátortalanodva lépett föl a katedrára.~- Úgy. Most üljön 1710 I, 1| helyemre, én meg ideülök a maga helyére. Így ni. No 1711 I, 1| helyére. Így ni. No most a katedráról köpjön le ide 1712 I, 1| katedráról köpjön le ide a padra.~A fiú lesütötte a 1713 I, 1| katedráról köpjön le ide a padra.~A fiú lesütötte a szemét, 1714 I, 1| a padra.~A fiú lesütötte a szemét, és a szája tátva 1715 I, 1| fiú lesütötte a szemét, és a szája tátva maradt.~- No, 1716 I, 1| készüljön olyan soká - pattogott a hangom. - Engem úgy szoktattak, 1717 I, 1| Engem úgy szoktattak, hogy a köszönést el kell fogadni. 1718 I, 1| Azért kértem meg magát erre a kis szívességre. Nem érti?~ 1719 I, 1| összekussadva vánszorgott le a katedráról.~- Tanár úr, 1720 I, 1| Tanár úr, kérem... - mozgott a szája hangtalanul.~Nem volt 1721 I, 1| de fenékig kiürítettem a gyõzelem kelyhét. A vállára 1722 I, 1| kiürítettem a gyõzelem kelyhét. A vállára tettem a kezemet.~- 1723 I, 1| kelyhét. A vállára tettem a kezemet.~- Hogy hívják magát, 1724 I, 1| magát, édes fiam?~Megmondta a nevét. Eléggé ismert ipszilonos 1725 I, 1| ismert ipszilonos név.~- Mi a maga apja?~Azt is megmondta. 1726 I, 1| Fõjegyzõ itt, meg itt, ebben a vármegyében.~Hitetlenkedõ 1727 I, 1| mosollyal csóváltam meg a fejemet.~- Ne mondja, édes 1728 I, 1| szelet játszottunk. Menjen a helyére.~Aztán én is a helyemre 1729 I, 1| Menjen a helyére.~Aztán én is a helyemre mentem, és elkezdtem 1730 I, 1| és elkezdtem magyarázni a gabonaüszög spóráiról, mert 1731 I, 1| Semmi bajom nekem többet a fiúkkal nem volt se ebben 1732 I, 1| ebben az osztályban, se a többiben. Egy hónap múlva 1733 I, 1| többiben. Egy hónap múlva a szakállam is levetettem, 1734 I, 1| Kenyérre kenhettem volna a fiaimat, ha már akkor is 1735 I, 1| nem lett volna köztem és a vaj között.~Azt persze egy 1736 I, 1| egy szóval se mondom, hogy a tudománnyal is olyan jóban 1737 I, 1| Nem nagyon lelkesedtek se a vízrendszerek, se a zygospórák 1738 I, 1| lelkesedtek se a vízrendszerek, se a zygospórák titkaiért, de 1739 I, 1| zygospórák titkaiért, de még a hasított csülkûek fogazata 1740 I, 1| fogazata se hozta õket lázba. A félév végi konferencián 1741 I, 1| voltam nagyon nekigyürkõzni a kaszálásnak. De mikor az 1742 I, 1| ötödiknél az igazgató megfogta a kezem.~- Pardon, kolléga 1743 I, 1| mért nem lehet?~- Kivan a percent, kérem - mosolygott 1744 I, 1| igazgató -, tetszik tudni, a percent. A többi már rossz 1745 I, 1| tetszik tudni, a percent. A többi már rossz hírbe hozná 1746 I, 1| intézetet.~- Hát persze, a percent - bólogattak az 1747 I, 1| szelleme. Már tudniillik azé a Haynaué, aki mérgében adott 1748 I, 1| mérgében adott amnesztiát a kötélreítélteknek.~- Bocsánatot 1749 I, 1| hogy én ne éljek ezzel a jogommal. Én a tárgyaimból 1750 I, 1| éljek ezzel a jogommal. Én a tárgyaimból nem buktatok 1751 I, 1| méltánytalanság, mindenkinek a jegyét följavítottam eggyel. 1752 I, 1| mondom, de kevés tanárnak a keze alól került ki annyi 1753 I, 1| munkásságomat? Ha már elkezdtem a vallomástételt, be is fejezem.~ 1754 I, 1| közben néz, akinek mondja a vicceit, s akinek, mikor 1755 I, 1| bosnyák szilvás-zsidónak a fia volt. Tenyérbõl etetett, 1756 I, 1| lenni kisrongyos koromban, a második gimnáziumban. Ami 1757 I, 1| Elkezdett szilvával kereskedni, a legõsibb szabadkereskedelmi 1758 I, 1| Egy majoros rajtakapta a szilvafáján a tízperces 1759 I, 1| rajtakapta a szilvafáján a tízperces szünetben, és 1760 I, 1| egész hozzámig kergette a sáros kocsiúton.~- Hát te 1761 I, 1| loptál, Sándor? - fogtam a két kezem közé a gyerek 1762 I, 1| fogtam a két kezem közé a gyerek fejét.~- Nem loptam - 1763 I, 1| loptam - merevítette dacosan a nézését a kis szilvás.~- 1764 I, 1| merevítette dacosan a nézését a kis szilvás.~- A fáról kergettem 1765 I, 1| nézését a kis szilvás.~- A fáról kergettem le - bizonyított 1766 I, 1| kergettem le - bizonyított a vádló -, csupa sár még most 1767 I, 1| csupa sár még most is a nadrágja.~- Az ám, Sándor - 1768 I, 1| magamtól. - Hát mitõl sáros a nadrágod?~- Elestem.~- Szegényke. 1769 I, 1| Arcra estél? - tettem föl a megtévesztõ kérdést.~- Igen.~- 1770 I, 1| akkor hogy van az, hogy a combodon belül sáros a nadrág? 1771 I, 1| hogy a combodon belül sáros a nadrág? Úgy, hogy a cipõddel 1772 I, 1| sáros a nadrág? Úgy, hogy a cipõddel fölvitted a sarat 1773 I, 1| hogy a cipõddel fölvitted a sarat a fára, aztán a nadrágoddal 1774 I, 1| cipõddel fölvitted a sarat a fára, aztán a nadrágoddal 1775 I, 1| fölvitted a sarat a fára, aztán a nadrágoddal lehorzsoltad. 1776 I, 1| elõlem.~Sándor elkullogott, a majorossal eszmét cseréltem, 1777 I, 1| üzletre egy rövid-szivart, s a következõ tízpercben már 1778 I, 1| megbékülten kaptam bele a szilvaországi kis ember 1779 I, 1| fölényesen mosolygott.~- Akkor a tanár úr nem jön vissza.~- 1780 I, 1| döbbentem meg.~- Azért, mert a tanár úr nélkül megél az 1781 I, 1| Sándornak igaza van, s bár ebbe a belátásba majd megszakadt 1782 I, 1| belátásba majd megszakadt a szívem, levontam a konzekvenciákat, 1783 I, 1| megszakadt a szívem, levontam a konzekvenciákat, és befejeztem 1784 I, 1| iskola lett, amelyben nem a paradicsomkertbõl elszabadult 1785 I, 1| elszabadult hangokkal köszöntik a tanárt, nem percent szerint 1786 I, 1| fõkönyve szerint szabják a mérleget. Sõt azt is meg 1787 I, 1| eljárást indítani, akiknek a bizonyítványát meghamisítottam. 1788 I, 1| képviselõ is - fájdalom, az a tökéletlenségük ma is megvan 1789 I, 1| Kalcinált szóda~Mindenkinek ad a sors fiatalkorában olyan 1790 I, 1| én fiatalságomnak az volt a felejthetetlen kalandja, 1791 I, 1| mindig átverejtékesedik a fejem alatt a kisvánkos.~ 1792 I, 1| átverejtékesedik a fejem alatt a kisvánkos.~Fiatal újságíró 1793 I, 1| Legalább olyan, amelyiknek a jövedelmébõl részletfizetésre 1794 I, 1| részletfizetésre megrendelhettem volna a Klasszikus Regénytárt. ( 1795 I, 1| Mindig kedveltje voltam a sorsnak, s mint szolíd és 1796 I, 1| hattól hétig, és azért kaptam a város pénztárából havi tíz 1797 I, 1| soha. Jól is sejtettem: a könyvet maga az iparoktatási 1798 I, 1| írta.~- Nono, hiszen nem a könyv a lényeg az inasiskolában, 1799 I, 1| Nono, hiszen nem a könyv a lényeg az inasiskolában, 1800 I, 1| az inasiskolában, hanem a fegyelem, a fegyelem! - 1801 I, 1| inasiskolában, hanem a fegyelem, a fegyelem! - adja a használati 1802 I, 1| fegyelem, a fegyelem! - adja a használati utasítást az 1803 I, 1| Fegyelmezni, fegyelmezni: ez a fõ! - mind ezt mondták a 1804 I, 1| a fõ! - mind ezt mondták a többi kollégák is. Voltak 1805 I, 1| Volt, aki megtapogatta a karomat, és aggodalmasan 1806 I, 1| aggodalmasan csóválta meg a fejét, mert vékonyallotta. 1807 I, 1| aki azt tapasztalta, hogy a sétapálcával is lehet boldogulni, 1808 I, 1| jóakarattal voltak hozzám, azok a méterrudat ajánlották. Tudniillik, 1809 I, 1| amint az osztályba belépek, a méterrudat kell találomra 1810 I, 1| távlatából visszanézve, a gyakorlatiasság pálmáját 1811 I, 1| gyakorlatiasság pálmáját a méterrudasoknak kell adnom. 1812 I, 1| fizetik nekem közpénzbõl a havi tíz koronát, hogy segítsek 1813 I, 1| Istennek embert teremteni abból a csordából, amit úgy hívtak, 1814 I, 1| kukorékolás, nyávogás fogadott, és a minden bûzök közt a leginfernálisabb 1815 I, 1| és a minden bûzök közt a leginfernálisabb emberbûz. 1816 I, 1| volt mindenféle szakmából, a szennynek, a testi-lelki 1817 I, 1| szakmából, a szennynek, a testi-lelki elhagyatottságnak, 1818 I, 1| testi-lelki elhagyatottságnak, a magától való és tenyésztett 1819 I, 1| hogy ne nyúljunk hozzá a „közismerethez”, mert attól 1820 I, 1| Egyszer vaktában kinyitottam a könyvet valahol: A szóda 1821 I, 1| kinyitottam a könyvet valahol: A szóda címû olvasmányra nyitottam. 1822 I, 1| egérképû inasra:~- No, olvasd!~A gyerek addig olvasott, hogy 1823 I, 1| gyerek addig olvasott, hogy a szóda legfinomabb fajtája 1824 I, 1| szóda legfinomabb fajtája a kalcinált szóda. Ezt aztán 1825 I, 1| és csak azért nem tört ki a nyelve szegénynek, mert 1826 I, 1| szegénynek, mert engem elfutott a düh.~- Milyen inas vagy 1827 I, 1| fiam?~- Szabóinas.~Hát a keserves poncius-pilátusát 1828 I, 1| poncius-pilátusát annak a m. kir. állami iparoktatási 1829 I, 1| esztétikát, politikát, de a kalcinált szódának a nevével 1830 I, 1| de a kalcinált szódának a nevével soha ebben az életben 1831 I, 1| kezdõdött az olvasmányunk, hogy „a legelsõ magyar ember a király”. 1832 I, 1| a legelsõ magyar ember a király”. Ahogy a végére 1833 I, 1| magyar ember a király”. Ahogy a végére értünk, vállon fogok 1834 I, 1| Mocskos, fehér kötõje s a derékmadzagján lógó fenõacél 1835 I, 1| fenõacél mutatták, hogy a vérben dolgozó iparral jár 1836 I, 1| olvastunk most, fiam?~- A királrul.~- Mit olvastunk 1837 I, 1| tudnád. Miféle ember az a király?~- A királ? A királ 1838 I, 1| Miféle ember az a király?~- A királ? A királ az királ. 1839 I, 1| az a király?~- A királ? A királ az királ. Az nem embör.~- 1840 I, 1| nem embör.~- Nem? Hát mi a csuda?~- A királ? A királ, 1841 I, 1| Nem? Hát mi a csuda?~- A királ? A királ, az csak 1842 I, 1| Hát mi a csuda?~- A királ? A királ, az csak egy katona.~ 1843 I, 1| alkotmánytanról. Majd tanítanak azt a buflifejûnek a katonaságnál.~ 1844 I, 1| tanítanak azt a buflifejûnek a katonaságnál.~A pragmatica 1845 I, 1| buflifejûnek a katonaságnál.~A pragmatica sanctio-ról is 1846 I, 1| éppen annyira, amennyire a tudomány komolysága megkívánja.) 1847 I, 1| megkívánja.) Megpróbáltam a nevezetes és költséges törvényt 1848 I, 1| nevezetes és költséges törvényt a gyerekeimnek elmagyarázni 1849 I, 1| gyerekeimnek elmagyarázni a maguk nyelvén. Aki nem aludt, 1850 I, 1| múlva egy hóka gyereknek a haját a gyulladásos szemébõl -, 1851 I, 1| egy hóka gyereknek a haját a gyulladásos szemébõl -, 1852 I, 1| tudod-e még, mirõl meséltem a múltkor?~Szelíd képû, csendes, 1853 I, 1| órát. Most is elásította a felelet felét, belepislogva 1854 I, 1| felelet felét, belepislogva a könyvbe:~- A... a ticáról.~- 1855 I, 1| belepislogva a könyvbe:~- A... a ticáról.~- Ne beszélj 1856 I, 1| belepislogva a könyvbe:~- A... a ticáról.~- Ne beszélj csacsiságokat, 1857 I, 1| csacsiságokat, te. Mi az a tica?~- Vagy izé... a cicáról.~- 1858 I, 1| az a tica?~- Vagy izé... a cicáról.~- Mi a mesterséged? - 1859 I, 1| Vagy izé... a cicáról.~- Mi a mesterséged? - emeltem föl 1860 I, 1| kisfiam, feküdj rá szépen a karodra, és aludj egyet 1861 I, 1| is azt hiszem, hogy ezért a bûnömért száz esztendõt 1862 I, 1| esztendõt elenged nekem a jó Isten a purgatóriumban. 1863 I, 1| elenged nekem a jó Isten a purgatóriumban. Viszont 1864 I, 1| lelkem tovább nyaggatni a pragma cicával egy tizenegy 1865 I, 1| az inasoktatást, kidobtam a tantervbõl a közismeretet, 1866 I, 1| inasoktatást, kidobtam a tantervbõl a közismeretet, és negyven 1867 I, 1| Ez is ért annyit, mint a méterrúd. Míg a többi osztályokban 1868 I, 1| annyit, mint a méterrúd. Míg a többi osztályokban egész 1869 I, 1| sátoralja gyerek körülüli a mesemondót.~Az ám, csakhogy 1870 I, 1| mesemondót.~Az ám, csakhogy a jurtában nincs vizsga, az 1871 I, 1| inasiskolában meg van. Úgy kívánja a törvény, hogy olyankor felüljön 1872 I, 1| hogy olyankor felüljön a katedrára egy iparoskeblû 1873 I, 1| honfitárs, és az számon vegye a tanítótól, mit adott tíz 1874 I, 1| aranylánca akkora, hogy megbírná a kútostorfát, s tán három 1875 I, 1| kútostorfát, s tán három háza is a Belvárosban, gyulladásos 1876 I, 1| hogy mérgesen nézzen rám a vizsgabiztos, és leszamarazzon 1877 I, 1| inasaimon keresztül.~Hiszen a szó köztünk maradjon, meg 1878 I, 1| érdemeltük. Ha Ali babát és a negyven rablót adhattam 1879 I, 1| volna föl vagy Aladdint és a xaxabarlangi lakatot, akkor 1880 I, 1| baj. De így bizony nemcsak a gyerekek ökögtek-bakogtak, 1881 I, 1| hanem nekem is égett mind a két fülem.~A váratlan fordulatot 1882 I, 1| égett mind a két fülem.~A váratlan fordulatot maga 1883 I, 1| váratlan fordulatot maga a vizsgabiztos provokálta 1884 I, 1| szerint elkapatta magát a hatalom által. Valamelyik 1885 I, 1| suszterinasommal számlát írattam a nagy táblára. Legnagyobb 1886 I, 1| éntõlem tanulta, de hát ahhoz a nagyhasú õmagasságának semmi 1887 I, 1| gyerek vagy - veregettem meg a fiú ragadós képét.~- Szamár 1888 I, 1| vagy - harsogott le ránk a tekintély a katedráról. - 1889 I, 1| harsogott le ránk a tekintély a katedráról. - Mért írtad 1890 I, 1| katedráról. - Mért írtad a májust kis m-vel? Még azt 1891 I, 1| Még azt se tudod, hogy a személneveket nagy betûvel 1892 I, 1| borbélyinast.~- Te tudod, mi az a kalcinált szóda, ugye? - 1893 I, 1| ugye? - néztem rá erõsen.~A gyerek rám bámult, de ahogy 1894 I, 1| gyerek rám bámult, de ahogy a szemem sarkával odavágtam 1895 I, 1| is kíváncsi voltam rá, mi a fütyülõ fülemülét lehet 1896 I, 1| Bravó! - hajolt elõre a katedráról a nagy ember. 1897 I, 1| hajolt elõre a katedráról a nagy ember. Tudtomra akarta 1898 I, 1| No most már írjuk föl a spiritusz vegyképletét. 1899 I, 1| vegyképletét. C2... Számmal írd a kettõt, te kófic.~A gyerek 1900 I, 1| írd a kettõt, te kófic.~A gyerek fölírta a C2-t, aztán 1901 I, 1| kófic.~A gyerek fölírta a C2-t, aztán rám nézett.~- 1902 I, 1| ahogy következik!~- D...~- A számot is mellé, ahogy következik!~- 1903 I, 1| F5 I6 ...~- Elég, mehetsz a helyedre - vágtam közbe, 1904 I, 1| féltem, ki fog derülni, hogy a kalcinált szóda tudósa nem 1905 I, 1| egészen biztos az ábécében.~A csatát megnyertem. A nagy 1906 I, 1| ábécében.~A csatát megnyertem. A nagy ember lejött a katedráról, 1907 I, 1| megnyertem. A nagy ember lejött a katedráról, és amennyire 1908 I, 1| nem kérem - tiltakozott a vizsgabiztosom - higgye 1909 I, 1| vizsgabiztosom - higgye el, a tálentom teszi az egészet.~ 1910 I, 1| hírével egyszerre telekürtölte a szakköröket, s mikor másnap 1911 I, 1| hozzám, hogy vonjam vissza a lemondásomat. De mivel hajthatatlan 1912 I, 1| vesztette el bennem.~Ezt a diplomát ma is õrzöm, mert 1913 I, 1| eltemettük. Követ nem akartunk a sírjára ültetni, mert azt 1914 I, 1| utolsó ítéletre mindenki a maga fejfájával jelenik 1915 I, 1| maga fejfájával jelenik meg a Jozsafát völgyében. Márpedig 1916 I, 1| hogy inkább nem menne el a föltámadásra, mint hogy 1917 I, 1| nem tenné.~Így aztán csak a szegényemberes fejfánál 1918 I, 1| fejfánál maradtunk. Annak a fölállítását a bátyánk követelte 1919 I, 1| maradtunk. Annak a fölállítását a bátyánk követelte jussul 1920 I, 1| magának, mint hármunk közt a legöregebb.~El is készült 1921 I, 1| legöregebb.~El is készült a fejfa idejére. Fekete Hajnal 1922 I, 1| mester. (De csak azóta, mióta a valutánk annyira az ördöge 1923 I, 1| annyira az ördöge lett, hogy a szegény embernek való pénzt 1924 I, 1| amivel tökéletesíthette magát a mesterségben.)~Elég az hozzá, 1925 I, 1| hozzá, hogy Pál remekelt a fejfával. Mindennek eleget 1926 I, 1| kötelessége lett volna. A bátyám csak azt kötötte 1927 I, 1| körül az apánk nevét. Ha a katona sírkövére kardot 1928 I, 1| sírkövére kardot faragnak, a papéra meg imádságos könyvet, 1929 I, 1| papéra meg imádságos könyvet, a szûcsmestert is megilleti 1930 I, 1| szûcsmestert is megilleti a foglalkozása címere. Annak 1931 I, 1| Annak pedig legalkalmasabb a rozmaring, ami nagyon szép 1932 I, 1| terem selyem-cérnából.~Hát a rozmaring benne volt a szerzõdésben, 1933 I, 1| Hát a rozmaring benne volt a szerzõdésben, s úgy rácselekedte 1934 I, 1| s úgy rácselekedte Pál a fejfára, mint a parancsolat. 1935 I, 1| rácselekedte Pál a fejfára, mint a parancsolat. De már a Szentlelket 1936 I, 1| mint a parancsolat. De már a Szentlelket a maga jószántából 1937 I, 1| parancsolat. De már a Szentlelket a maga jószántából faragta 1938 I, 1| jószántából faragta galambnak a rozmaringkoszorú fölé. Õ 1939 I, 1| némiképpen összeütközött a hitcikkelyekkel. Nem õ volt 1940 I, 1| volt benne hibás, hanem a régi fajta bankó, amit annyiszor 1941 I, 1| lerajzolt. Annyira vérévé vált a kétfejû sas, hogy akkor 1942 I, 1| sas, hogy akkor is ráment a keze, ha galambot akart 1943 I, 1| galambot akart szerkeszteni. A mûépítészek megmondhatják, 1944 I, 1| bele is nyugodtunk volna a dologba, hanem, úgy látszik, 1945 I, 1| porában se tudta szívelni a kétfejû sast, s addig járt 1946 I, 1| sast, s addig járt panaszra a jó Istenhez, míg eljárást 1947 I, 1| míg eljárást nem indított a kétfejû szárnyas ellen. ( 1948 I, 1| kétfejû sast is megütötte a ménkû. Nem is tudom, hogy 1949 I, 1| tiltakozni fog ellene, ha megírja a memoárjait.)~Az új fejfa 1950 I, 1| volna, csakhogy nem élhettem a jussommal. A forradalmak 1951 I, 1| nem élhettem a jussommal. A forradalmak alatt a félegyházi 1952 I, 1| jussommal. A forradalmak alatt a félegyházi temetõ messzebb 1953 I, 1| messzebb volt Szegedhez, mint a sarkcsillag. Egy fekete 1954 I, 1| nem faragják-e már valahol a saját fejfáját.~Így aztán 1955 I, 1| saját fejfáját.~Így aztán a második fejfát a húgom állíttatta. 1956 I, 1| Így aztán a második fejfát a húgom állíttatta. Diófából 1957 I, 1| rajta magyar címer. Mégpedig a teljes magyar címer. Nem 1958 I, 1| magyar címer. Nem muszáj azt a halottnak tudni, hogy az 1959 I, 1| kétharmadát elkártyáztuk a háború ferblijében.~- Szép 1960 I, 1| Eszík szomszéd - felelte a húgom.~Megijedtem én ettõl 1961 I, 1| szomszédnak egy dûlõben volt a szõlõje a mienkkel. Derék, 1962 I, 1| egy dûlõben volt a szõlõje a mienkkel. Derék, becsületes 1963 I, 1| Mindegy volt neki, hogy ki a kormány, akárki volt, õ 1964 I, 1| kormánypárti, mert az úri párt, és a szomszédot az urakhoz húzta 1965 I, 1| szomszédot az urakhoz húzta a szíve. (Ezt azzal is kifejezésre 1966 I, 1| kifejezésre juttatta, hogy a kukoricát is nadrágban kapálta.)~ 1967 I, 1| halálos-holtáig nem fogadta a köszöntését.~- Mondta is 1968 I, 1| köszöntését.~- Mondta is a szomszéd, hogy engesztelésnek 1969 I, 1| engesztelésnek szánta ezt a munkáját - magyarázta a 1970 I, 1| a munkáját - magyarázta a húgom. - Bizonyosan jólesik 1971 I, 1| szegény drágánknak, hogy a halóporában így megköveti 1972 I, 1| aki haragudott, hanem õ.~A múlt õszön aztán hírül adták 1973 I, 1| attól, hogy megereszkedett a föld, és meglazult benne 1974 I, 1| föld, és meglazult benne a fejfa.~Persze visszatettük 1975 I, 1| fejfa.~Persze visszatettük a fejfát, és jól megdömöcköltük 1976 I, 1| megdömöcköltük körülötte a földet. Nem ért az semmit. 1977 I, 1| De nem is kidõlve, hanem a harmadik sírra hajítva. 1978 I, 1| nem bírta tovább.~Legalább a húgom így magyarázta a dolgot, 1979 I, 1| Legalább a húgom így magyarázta a dolgot, de én biztos voltam 1980 I, 1| van itt szó. Arról, hogy a negyvennyolc még a sírban 1981 I, 1| hogy a negyvennyolc még a sírban se bocsát meg a hatvanhétnek.~ 1982 I, 1| még a sírban se bocsát meg a hatvanhétnek.~Engem aztán 1983 I, 1| így meg se lepett, mikor a tavaszon azt írták hazulról, 1984 I, 1| azt írták hazulról, hogy a télen valami akasztófáravaló 1985 I, 1| tûzrevalónak. Nem akarok senkit a hitébõl kiverni, de én nem 1986 I, 1| apám maga hajította bele a Csiribiri Eszík munkáját 1987 I, 1| Csiribiri Eszík munkáját a malom-tóba, amelyik a temetõ 1988 I, 1| munkáját a malom-tóba, amelyik a temetõ tövében termi a békát. 1989 I, 1| amelyik a temetõ tövében termi a békát. De hát elég errõl 1990 I, 1| gondolom. Mit lehet tudni, hogy a mennyországban hogy vannak 1991 I, 1| mennyországban hogy vannak mostanában a negyvennyolccal? Nem akarom 1992 I, 1| csinálom, mégpedig abból a kaszaszékbõl, amelyiken 1993 I, 1| esztendõn keresztül húsolta a bõrt.~Mikor fölhagyott a 1994 I, 1| a bõrt.~Mikor fölhagyott a szûcsmesterséggel, a kaszaszék 1995 I, 1| fölhagyott a szûcsmesterséggel, a kaszaszék kikerült az istálló 1996 I, 1| kikerült az istálló végibe, a pernyésgödör mellé. Kisdeák 1997 I, 1| koromban azon szavaltam a Talpra magyar-t. Nagydeák 1998 I, 1| elsõ szerelmem nevét. De a lírai motívumoktól eltekintve, 1999 I, 1| muzeális értéke is volt a kaszaszéknek, mint egy pusztuló 2000 I, 1| kérdeztem meg az apámtól a halála elõtt egypár esztendõvel:~-