| Table of Contents | Words: Alphabetical - Frequency - Inverse - Length - Statistics | Help | IntraText Library | ||
| Alphabetical [« »] 700 1 8 2 9 1 a 19905 á 5 a-y 7 a-yak 1 | Frequency [« »] ----- ----- ----- 19905 a 7592 az 4079 hogy 3775 nem | Móra Ferenc Tápéi furfangosok IntraText - Concordances a |
Kötet, Fejezet
19501 II, 4| belõle, a háborúban kitanulta a hóhérságot is, de nem szolgált 19502 II, 4| is, de nem szolgált neki a szerencse, hogy békében 19503 II, 4| Fogott egy kis bérletet a várostól, azon kínlódott 19504 II, 4| ki nem lakoltatták belõle a sok árendahátralék miatt. 19505 II, 4| mint jellegnek tekintette. A kapálást elvégezte helyette 19506 II, 4| helyette az asszony, meg a két serdültebb gyerek, õ 19507 II, 4| inkább lopásra adta magát. A mai világban ez se sokat 19508 II, 4| éjszakára kint felejtenek a tanyaudvaron, abban a hiszemben, 19509 II, 4| felejtenek a tanyaudvaron, abban a hiszemben, hogy a jó emberét 19510 II, 4| abban a hiszemben, hogy a jó emberét úgyse bántja 19511 II, 4| úgyse bántja senki.~Most jön a gondviselés szerepe, amely 19512 II, 4| szerencséjének eszközévé.~A tavaszon történt, ugyan 19513 II, 4| kistél volt, olvadoztak a havak a földeken, s egy 19514 II, 4| volt, olvadoztak a havak a földeken, s egy kis istenkísértéssel 19515 II, 4| Nem is sok istenáldás volt a munkánkon, nem találtunk 19516 II, 4| szegény emberek lehettek, míg a föld fölött jártak; egy-egy 19517 II, 4| egyebet nem vittek magukkal a föld alá. Õk maguk többet 19518 II, 4| vagyok szakmabeli - nem a verekedést értem, hanem 19519 II, 4| verekedést értem, hanem a csontokat -, de mondok, 19520 II, 4| odafönt Pesten, becsomagoltam a koponyákat meg a hosszú 19521 II, 4| becsomagoltam a koponyákat meg a hosszú csontokat. A csomagokat 19522 II, 4| meg a hosszú csontokat. A csomagokat aztán belegyömöszöltem 19523 II, 4| belegyömöszöltem egy zsákba, s a zsákot Antallal, a városi 19524 II, 4| zsákba, s a zsákot Antallal, a városi kocsissal beleágyaltattam 19525 II, 4| kocsissal beleágyaltattam a kocsisaroglyába.~Ez a csontszedés 19526 II, 4| beleágyaltattam a kocsisaroglyába.~Ez a csontszedés nem ezen a tájon 19527 II, 4| Ez a csontszedés nem ezen a tájon történt, messze innen, 19528 II, 4| már az ég alján vöröslött a nap, és mérges szelet sziszegett 19529 II, 4| szelet sziszegett vissza a földre. A bundában is vágta 19530 II, 4| sziszegett vissza a földre. A bundában is vágta a csontomat, 19531 II, 4| földre. A bundában is vágta a csontomat, s Antal egyetértett 19532 II, 4| egyetértett velem abban, hogy a csárdában, amely cifrapettyes 19533 II, 4| szürke macska, és nézett a napba azzal a különös titokzatossággal, 19534 II, 4| és nézett a napba azzal a különös titokzatossággal, 19535 II, 4| estefelé mindig fölvillan a legcivilizáltabb macskák 19536 II, 4| szemében is. Én addig, míg a magam ura voltam, bolondja 19537 II, 4| voltam, bolondja voltam a macskának, mivel azonban 19538 II, 4| macskának, mivel azonban a házamnépénél nem áll gráciában, 19539 II, 4| Azonban mindig könnyebb volt a lelkemnek, ha egy macskát 19540 II, 4| akkor mindig hazafiatalodtam a Daru utcába. Az öreg Gabó 19541 II, 4| Gabó ott minden éjszaka a lábamon aludt.~Kinyújtottam 19542 II, 4| lábamon aludt.~Kinyújtottam a kezemet az óltetõn gubbasztó 19543 II, 4| bolondka - törõdtem bele a kudarcba, és a csárda-ajtó 19544 II, 4| törõdtem bele a kudarcba, és a csárda-ajtó felé fordultam. 19545 II, 4| veszkõdjön vele - mondom. - A maguké?~Ezt nem azért kérdeztem, 19546 II, 4| azért kérdeztem, mintha a macska tulajdonjogi helyzete 19547 II, 4| volna. Csak éppen, hogy a szó több legyen vele. Jó 19548 II, 4| figyelmeztetett az ember. - Nem az a beszéd, hogy kié a macska, 19549 II, 4| Nem az a beszéd, hogy kié a macska, hanem az, hogy köll 19550 II, 4| pézér mög is nyúzom. Maga a városban pöngõért adhati 19551 II, 4| városban pöngõért adhati a bûrit, ha van fogalma hozzá.~ 19552 II, 4| tértem ki az üzlet elõl. A vállalkozó hasonló udvariassággal 19553 II, 4| udvariassággal megbillentette a sapkáját, és elballagott 19554 II, 4| sapkáját, és elballagott a kopasz jegenyék felé, amelyekrõl 19555 II, 4| amelyekrõl már kezdett csepegni a köd. Én pedig benyitottam 19556 II, 4| köd. Én pedig benyitottam a csárdába, Antallal együtt. 19557 II, 4| szolgálati ága van, mint nekem. A múzeum neki nem ügyköre. 19558 II, 4| múzeum neki nem ügyköre. A hivatali mulasztást egyedül 19559 II, 4| tudódott ki, mikor beértünk a múzeum elé, s nem volt mit 19560 II, 4| s nem volt mit leemelni a saroglyából. A zsák eltûnt 19561 II, 4| leemelni a saroglyából. A zsák eltûnt az õsök csontjaival 19562 II, 4| együtt. (Természetesen csak a csontokért vonhat felelõsségre 19563 II, 4| csontokért vonhat felelõsségre a fegyelmi választmány, ha 19564 II, 4| nem akarja nekem elnézni a dolgot. A zsáknak van leltári 19565 II, 4| nekem elnézni a dolgot. A zsáknak van leltári száma, 19566 II, 4| itt meg kellene rajzolnom a Vince alakját, amint hátán 19567 II, 4| Vince alakját, amint hátán a zsákkal szalad az estében 19568 II, 4| nehezemre úgy leírni, mintha a két szememmel láttam volna. 19569 II, 4| bizonyos, hogy csurgott a nyakából a félelem és a 19570 II, 4| hogy csurgott a nyakából a félelem és a remény verejtéke. 19571 II, 4| a nyakából a félelem és a remény verejtéke. Ilyen 19572 II, 4| prédája nem volt egész télen. A zsák nem túlságosan nehéz, 19573 II, 4| van. Gömbölyûségeket érez a hátával. Kenyerek volnának, 19574 II, 4| városi fehér cipók? Azokkal a szalonna is vele jár. Talán 19575 II, 4| árokpartig, ott lehasal a sárba. A zsákot hagyja fölülre, 19576 II, 4| árokpartig, ott lehasal a sárba. A zsákot hagyja fölülre, hogy 19577 II, 4| akkor itthon van. Kidugta a fejét az árokból, s csak 19578 II, 4| csak most veszi észre, hogy a gyöngés holdvilág is kisütött 19579 II, 4| történelmet írok, nem mesét. A történelemnek szavahihetõ 19580 II, 4| történelemnek szavahihetõ forrása a Vince felesége. Nem gyerekasszony 19581 II, 4| megállapodott ítéletû fehércseléd ez a Franci néni. S õ vitte szét 19582 II, 4| S õ vitte szét elõször a hírt a tanyák közt, hogy 19583 II, 4| vitte szét elõször a hírt a tanyák közt, hogy az ura 19584 II, 4| március 9-ére virradó éjszaka a lelkekkel viaskodott. A 19585 II, 4| a lelkekkel viaskodott. A napot azért tudja, mert 19586 II, 4| õ látott valamit, pedig a mécsest is meggyújtotta, 19587 II, 4| csak Vincét, ahogy ült a letört deszkákon - pedig 19588 II, 4| suttogta, és húzta szemére a dunnát, hogy ne lássa õket.~- 19589 II, 4| vannak ott, édös uram?~- A kísértõk. Hárman. A, hogy 19590 II, 4| uram?~- A kísértõk. Hárman. A, hogy zörgetik a csontjukat!~ 19591 II, 4| Hárman. A, hogy zörgetik a csontjukat!~Így ment ez 19592 II, 4| is olyan sárga volt, mint a kikerics, s nagyon fájlalta 19593 II, 4| kikerics, s nagyon fájlalta a derekát. A kezefején két 19594 II, 4| nagyon fájlalta a derekát. A kezefején két helyen is 19595 II, 4| Elõször azt gondolta, hogy a leszakadt ágydeszkák karcolták 19596 II, 4| karcolták meg, de az asszony a fejét csóválta.~- Jelönése 19597 II, 4| látni Vince. Föl is hagyott a régi mesterséggel, mert 19598 II, 4| ezzel sokkal jobban jön ki. A nyáron már kifizette a régi 19599 II, 4| A nyáron már kifizette a régi árendákat, s ha az 19600 II, 4| Majd az asszony megmunkálja a gyerekekkel. Õ ilyesmivel 19601 II, 4| nagy vajákosa legyen ennek a tudománynak, amelynek egyetlen 19602 II, 4| négy-ötszáz esztendõ óta a fejetlen barát az ó-templom 19603 II, 4| omladékai alatt.~VI~Kérdem a házigazdámat, az erdõõrt, 19604 II, 4| erdõõrt, hogy van-e ebben a tartományban temetõ.~- Van - 19605 II, 4| õgyeleg mostanában.~Meglepett a dolog, mert úgy tudtam, 19606 II, 4| ezelõtt õgyelgett utoljára a földön. Azelõtt Nero császárnak 19607 II, 4| pedig Frigyes császárnak. Ez a császár akkoriban uralkodott 19608 II, 4| császár akkoriban uralkodott a mûvelt Nyugaton, mikor minálunk 19609 II, 4| Nyugaton, mikor minálunk a kutyafejû tatárok élték 19610 II, 4| tatárok élték világukat. A mûvelt Nyugat éppen õmiatta 19611 II, 4| õmiatta nem mozdíthatta értünk a kisujját se. Sok istentelenségébõl 19612 II, 4| az akkori pápa, hogy ez a császár az a valóságos ántikrisztus, 19613 II, 4| pápa, hogy ez a császár az a valóságos ántikrisztus, 19614 II, 4| írás beszél. Rosszabb még a kutyafejû tatárnál is, tehát 19615 II, 4| legelõször ezt kell kipusztítani a világból.~- Ez nem az lesz - 19616 II, 4| miután így lefordítottam neki a világtörténelmet az õ nyelvére. - 19617 II, 4| megjövendölte, hogy itt a világ vége.~Egy öregasszony 19618 II, 4| udvaron, az is belevegyeledett a beszédbe. Jussa volt hozzá, 19619 II, 4| hozzá, mert éppen õ volt az a bizonyos, akire a mezítlábas 19620 II, 4| volt az a bizonyos, akire a mezítlábas ántikrisztus 19621 II, 4| ráadta az ijesztet. Benézett a kerítésen, és egy ital vizet 19622 II, 4| nevében. Õ odaadta neki a vödröt, azt majd kiitta 19623 II, 4| elkezdett sopánkodni, hogy a szárazság miatt nem lehet 19624 II, 4| nem lehet szántani, s ha a jó Isten le nem tekint ránk, 19625 II, 4| Könyér lössz - bólintott a kopasz homlokú ember -, 19626 II, 4| hogy egy kis koporsót visz a hóna alatt. Hogy mi lehetett 19627 II, 4| Hogy mi lehetett abban a koporsóban, azt senki élõ 19628 II, 4| hogy mög tudta mondani a világ végit. Másoknak még 19629 II, 4| napján.~Nagyon rákívántam a prófétára, aki majdnem olyan 19630 II, 4| viseli ugyan magát, mint a népszövetség, de valószínûleg 19631 II, 4| kevesebb fizetést húz érte a népektõl. Most már elszántabban 19632 II, 4| hivatalos nyelvre tanították a szakiskolában. Növekszik 19633 II, 4| Mindjárt rengetegnek érzi magát a homoki erdõ, ha azt hallja, 19634 II, 4| fõnyiladéka van.)~Jól szolgált a szerencse, mert kitaláltam 19635 II, 4| kellett keresgélnem, ott ült a kis koporsón a vasfeszület 19636 II, 4| ott ült a kis koporsón a vasfeszület tövében.~Köszöntem 19637 II, 4| illemtan kívánja, én adtam föl a kérdést.~- No, mire végzi, 19638 II, 4| nézem.~- Van. Itt teröm a sömlyékben. Vadhagyma.~- 19639 II, 4| dúskál. Nem tudtam, hogy a vadhagyma is a világ javai 19640 II, 4| tudtam, hogy a vadhagyma is a világ javai közé számít.~- 19641 II, 4| Nem koporsó ez, kéröm. Ez a köszörûkûnek a vályúja vót 19642 II, 4| kéröm. Ez a köszörûkûnek a vályúja vót addig, még nem 19643 II, 4| még nem érvényösítöttem a küvet.~- Mit csinált vele?~- 19644 II, 4| küvet.~- Mit csinált vele?~- A pulinak a nyakába kötöttem, 19645 II, 4| csinált vele?~- A pulinak a nyakába kötöttem, mikor 19646 II, 4| kötöttem, mikor belehajítottam a csordakútba.~- Ejnye, ejnye, 19647 II, 4| annyi esze nem vót, hogy a vadhagymát is mög tudta 19648 II, 4| lett volna muszáj éppen a csordakútba dobni.~- Nem 19649 II, 4| kéröm. Kiveszött mán errül a csorda régön. Se kávája, 19650 II, 4| Se kávája, se vályúja mán a kútnak se.~Torkán akadhatott 19651 II, 4| kútnak se.~Torkán akadhatott a vadhagyma, alig bírta kikrákogni.~- 19652 II, 4| bírta kikrákogni.~- Neköm is a tehenem vitték el elõször. 19653 II, 4| Jól mondom, ugye? Mikor a Boris möghótt.~Meg kellett 19654 II, 4| rendõri hír, amivel éppen csak a szó több: „Tûzhalál a becsületért.” 19655 II, 4| csak a szó több: „Tûzhalál a becsületért.” K. Mátyás 19656 II, 4| gazdálkodót falopáson érték a város erdejében, és letartóztatták. 19657 II, 4| Felesége annyira szívére vette a szégyent, hogy kétéves lányával 19658 II, 4| is égett.~- Én szödtem ki a csontjaikat a szénvonóval - 19659 II, 4| szödtem ki a csontjaikat a szénvonóval - hajtogatta 19660 II, 4| rúla, hogy nem én vótam a falopó, csak az ülletõ az 19661 II, 4| Fordulnak elõ ilyen esetek a világi életben. Csak nem 19662 II, 4| De hát akkor maga se erre a tájra való, ha alsótanyai? 19663 II, 4| kéröm. Elõször elvitték a tehenet. Aztán a disznót. 19664 II, 4| elvitték a tehenet. Aztán a disznót. Aztán mög mindönt 19665 II, 4| ért az? Möntül nagyobb vót a hátralék, annál többet fiadzott 19666 II, 4| is. Erre osztán kitöttek a tanyábul. No jó, mindég 19667 II, 4| tanyábul. No jó, mindég a magam szögénye vótam, de 19668 II, 4| Én most is éltem vóna, de a gazdát is ellicitálták. 19669 II, 4| világ van most mindönütt. A kúdúsnak annyit se vetnek, 19670 II, 4| vetnek, mint ezöknek elõtte a kutyának.~- Úgy nézem, itt 19671 II, 4| megtelepedett.~- Hát addig, még a vadhagyma ki nem fagy a 19672 II, 4| a vadhagyma ki nem fagy a fõdbül. Hozzá való könyér 19673 II, 4| akad, mert itt töhetõsebbek a népek, mint másfelé.~Nagy 19674 II, 4| arra, hogy itt tehetõsek a népek. Aztán azt is csak 19675 II, 4| tudnom, mennyire vagyunk a világ végéhez.~- Hát az 19676 II, 4| már hírét, bátya?~Behajtja a bicskát, amivel a vadhagymát 19677 II, 4| Behajtja a bicskát, amivel a vadhagymát hozzáporciózta 19678 II, 4| vadhagymát hozzáporciózta a kenyérhez. Most látom, hogy 19679 II, 4| annyit mond rá, megvonva a vállát:~- Fantáziásak a 19680 II, 4| a vállát:~- Fantáziásak a mostani népek.~A jó Isten 19681 II, 4| Fantáziásak a mostani népek.~A jó Isten nem veszi nekem 19682 II, 4| simogatóbb szemmel néztem a rongyos ántikrisztusra, 19683 II, 4| rongyos ántikrisztusra, mint a nevezetes császárokra néztem 19684 II, 4| Azon tûnõdtem, mi lesz, ha a vadhagyma elfogy. A borotva 19685 II, 4| ha a vadhagyma elfogy. A borotva vet-e véget egy 19686 II, 4| nem tartott életnek, vagy a fagy, valahol az árkok fenekén. 19687 II, 4| valahol az árkok fenekén. A jó Isten azonban nemcsak 19688 II, 4| jó Isten azonban nemcsak a császárok életét tartja 19689 II, 4| fegyveres pusztázó csörgött be a temetõbe. Rendõrök a tanyai 19690 II, 4| be a temetõbe. Rendõrök a tanyai központból.~- Gyerünk, 19691 II, 4| ántikrisztusnak. - Hát kend az a híres?~Aztán nekem magyarázták:~- 19692 II, 4| magyarázták:~- Rémítgeti a népeket mindönfelé. Pedig 19693 II, 4| akkor kezd el uralkodni a téli isten. A semlyékek 19694 II, 4| uralkodni a téli isten. A semlyékek még álmukban se 19695 II, 4| milyen szép! Persze, azért a másé is lehetett szép, nem 19696 II, 4| ember, aki azt hinném, hogy a más pipája nem szelelhet 19697 II, 4| gondoltam néha, hogy ezt a szép hosszú nyarat most 19698 II, 4| nyarat most nekem köszönhette a többi világ. Jupiter összefüttyentette 19699 II, 4| összefüttyentette az Olimpuszon a meteorológiai szakosztályt, 19700 II, 4| valamelyiktek?~Pán megvakarta a szarva tövit:~- Úgy gondolom, 19701 II, 4| lehet - simogatta Jupiter a szakállát. - Nem is lett 19702 II, 4| tudtok róla?~Hátul, ahol a nimfák, driászok, hamadriádok, 19703 II, 4| villámlik - aztán fújta a füstöt, amibõl a felhõk 19704 II, 4| aztán fújta a füstöt, amibõl a felhõk lesznek. (Sokan talán 19705 II, 4| pipának mindig kellett lenni a világon, mert másképp mivel 19706 II, 4| másképp mivel múlatták volna a régi öregek az idõt? Sõt 19707 II, 4| valami ámbrafélével tömeti a csibukját, s abból árad 19708 II, 4| csibukját, s abból árad a földre az, amit az emberek 19709 II, 4| ózonnak hívnak. Néha persze a torkára is szalad a füst, 19710 II, 4| persze a torkára is szalad a füst, s abból lesz a mennydörgés. 19711 II, 4| szalad a füst, s abból lesz a mennydörgés. Olyankor elfogyott 19712 II, 4| van szó, gyerekek, hogy ez a mi tökéletlen öreg szittyánk 19713 II, 4| akar karolni bennünket. A mi utolsó nagy fiunkról 19714 II, 4| körünkben, mert, mint tudjátok, a jó múltkoriban megint lekívánkozott 19715 II, 4| múltkoriban megint lekívánkozott a földre, szerencsét próbálni, 19716 II, 4| hogy egyszer megégette a kása a száját, hagyja a 19717 II, 4| egyszer megégette a kása a száját, hagyja a világot 19718 II, 4| a kása a száját, hagyja a világot menni a maga útján, 19719 II, 4| hagyja a világot menni a maga útján, úgyse lehet 19720 II, 4| mink is benne leszünk abban a regényben, ami õróla készül. 19721 II, 4| emlékezetünket, mikor már a kakas se kukorít utánunk. 19722 II, 4| mégse vigyáz magára, egyre a Kharon kutyája ugat ki belõle. 19723 II, 4| meleget, amin kibírja, még a teliben tart.~Hát ráhelyeselt 19724 II, 4| teliben tart.~Hát ráhelyeselt a gyülekezet arra, amit Jupiter 19725 II, 4| hogy én kegyesen bánjak a halhatatlanokkal e halandó 19726 II, 4| tudok kidûlõzni.)~Elõször a nagy víz mellett töltöztem 19727 II, 4| összeharácsoltam, azzal elmentem a nagy csöndbe. Az alföldi 19728 II, 4| Az alföldi erdõbe, amit a szelek ültettek a homokba, 19729 II, 4| amit a szelek ültettek a homokba, valamikor az ántivilágban, 19730 II, 4| Az okos emberek aztán, a városi urak, csináltak belõle 19731 II, 4| mint üzemnek. Nagy dolog ez a mai világban, mikor az üzemeknek 19732 II, 4| öreg kegyelmes pihente ki a fõispáni gondokat. Persze 19733 II, 4| gondokat. Persze õ azokkal a medvebõrös díványon is megfért, 19734 II, 4| beérnem, olyannal, amelyikben a vállával meg a derekával 19735 II, 4| amelyikben a vállával meg a derekával olvassa meg az 19736 II, 4| hány szál deszka tartja a száraz kukoricahajjal töltött 19737 II, 4| személyválogatás nélkül. Azt hiszem, a pogány isteneket szidni 19738 II, 4| panaszképp mondom, mert a nappalok kárpótoltak az 19739 II, 4| szót. Reggeltõl estig csak a fák zúgtak, gyereküket altató 19740 II, 4| altató fiatal anyák módjára a nyárfák, tempósan a tölgyek, 19741 II, 4| módjára a nyárfák, tempósan a tölgyek, otthonos duruzsolással 19742 II, 4| az akácok, elfogódottan a fenyvek, mint akik tudják, 19743 II, 4| õk csak jöttmentek ebben a tartományban. És vakogtak 19744 II, 4| tartományban. És vakogtak a bakcsók, vijjogtak a kékvércsék, 19745 II, 4| vakogtak a bakcsók, vijjogtak a kékvércsék, burrogtak a 19746 II, 4| a kékvércsék, burrogtak a vadgalambok. Ki-ki folytatta 19747 II, 4| vadgalambok. Ki-ki folytatta a maga mesterségét, anélkül 19748 II, 4| anélkül hogy beleszólt volna a másikéba. A varjak meg egyenesen 19749 II, 4| beleszólt volna a másikéba. A varjak meg egyenesen kedvemben 19750 II, 4| pipapucolóra volt szükségem. A tölgyek is jóval voltak 19751 II, 4| Mindig olyankor potyogtatták a kis makk-szakajtókat az 19752 II, 4| mikor már úgy belefájósodott a fejem a hõseimbe, hogy át 19753 II, 4| úgy belefájósodott a fejem a hõseimbe, hogy át akartam 19754 II, 4| át akartam õket engedni a hóhérpallosnak, mint minden 19755 II, 4| bonyodalmak megoldójának. Mire a kis szakajtókat kék plajbásszal, 19756 II, 4| amnesztiát adtam azoknak, akiket a gonosz császárok halálra 19757 II, 4| Sõt mint gavallér ember a szebb nembõl való hõsnõimet 19758 II, 4| iszalaglevélrõl csorgatott harmattal a pohárrá ékesített makkszakajtóból.~ 19759 II, 4| múlva azonban megváltozott a világ az én paradisómban. 19760 II, 4| hanem megjelentek benne a végrehajtók. A paraszt befejezte 19761 II, 4| megjelentek benne a végrehajtók. A paraszt befejezte a maga 19762 II, 4| végrehajtók. A paraszt befejezte a maga aratását, most jött 19763 II, 4| Félig-meddig hivatalos hely volt a szállásom, ott éjszakáztak 19764 II, 4| szállásom, ott éjszakáztak meg a végrehajtók is, akikrõl 19765 II, 4| teljesítették. Estetájt érkeztek be a hivatalos útjukról, nyolcra 19766 II, 4| nyolcra már körülfogták õket a kárhozottak. A végrehajtottak 19767 II, 4| körülfogták õket a kárhozottak. A végrehajtottak vagy a végrehajtandók. 19768 II, 4| kárhozottak. A végrehajtottak vagy a végrehajtandók. Mély árnyékba 19769 II, 4| maguktól. Sokat beszéltek. A hallgatag magyar paraszt 19770 II, 4| olyan beszédes, mint most. A sündisznó is hallgatag teremtése 19771 II, 4| Valamelyik tavaszon, mikor a Tisza kiöntötte õket egy 19772 II, 4| többet nem felejtem el azt a hangot.~Engem is kiöntött 19773 II, 4| az alföldi paraszt sírása a nyugalmam szigetérõl. Az 19774 II, 4| kibírhatatlanabb volt még a városi jajszónál is, másfelé 19775 II, 4| erdõmbõl. S így késtünk bele a köhögõs õszbe az isteneimmel 19776 II, 4| mert én is azt szürcsölök. A Földhözragadt Jánosok elébe 19777 II, 4| szegezni beesett szemüket a beíratlan kéziratpapíromról.~- 19778 II, 4| való vagy, vérünk vagy, a mi eresztésünk vagy: beszélj 19779 II, 4| azért, hogy nagyobb legyen a hatás, hanem hogy ne legyen 19780 II, 4| ne legyen olyan kegyetlen a tények brutalitása. Nem 19781 II, 4| egy-két színt vettem abból a forrásból, ahol az életem 19782 II, 4| csakhogy én édes vizet vehettem a számba. A mai földhözragadtnak 19783 II, 4| vizet vehettem a számba. A mai földhözragadtnak étele, 19784 II, 4| keserûség. Én is bukdácsoltam a hóban a csillagfényes téli 19785 II, 4| is bukdácsoltam a hóban a csillagfényes téli hajnalokon, 19786 II, 4| én hihettem, hogy elérem a csillagokat. Mit hihet a 19787 II, 4| a csillagokat. Mit hihet a mai egy-inges kis rongyos, 19788 II, 4| kis rongyos, akit apja, a béres, még a maga karrierjével 19789 II, 4| akit apja, a béres, még a maga karrierjével se biztathat?~ 19790 II, 4| karrierjével se biztathat?~Az a kérdés mármost, hogy én, 19791 II, 4| óta nincs hozzám bejárata a postának. Aki politikát 19792 II, 4| engem attól ne féltsen. A politikából én csak annyit 19793 II, 4| is tudom, hogy valamikor a jobbágyot a kuruc is fölakasztotta 19794 II, 4| hogy valamikor a jobbágyot a kuruc is fölakasztotta a 19795 II, 4| a kuruc is fölakasztotta a kéménybe, meg a labanc is, 19796 II, 4| fölakasztotta a kéménybe, meg a labanc is, aztán alágyújtottak, 19797 II, 4| füstölték, míg ki nem izzadta a sarcot. Akkor ezt hívták 19798 II, 4| s azt senki se köti föl a füstre. Most az a politika, 19799 II, 4| köti föl a füstre. Most az a politika, hogy: mindent 19800 II, 4| ilyen büszke nem lehetett a szegény ember, mint most, 19801 II, 4| ember, mint most, mert õ a sarkcsillaga mindenféle 19802 II, 4| szívû ember szinte félti a politikusokat, hogy mi lesz 19803 II, 4| annyira talpra tudják állítani a világot, hogy nem lesz benne 19804 II, 4| rá, hogy én is fölcsapjak a földhözragadtak pártfogójának. 19805 II, 4| bolondságot, hogy fordíthatok a sorsukon valamit, csak a 19806 II, 4| a sorsukon valamit, csak a magam lelkén akartam könnyíteni. 19807 II, 4| Ekkora nyomorúságban, mint a mienk, már az is vigasz, 19808 II, 4| Mint mikor egyik koldus a maga baját egy pillanatra 19809 II, 4| megfelejtve, kezet nyújt a másiknak:~- Testvér, te 19810 II, 5| gyalogjáró szót szeretnék mondani a szabadság lényegérõl, amelyet 19811 II, 5| mindenki lát tisztán azoktól a bíborkárpitoktól, amiket 19812 II, 5| bíborkárpitoktól, amiket a hódolat és mámoros rajongás 19813 II, 5| hetekben eléje aggatott. A katekizmus a hitet valahogy 19814 II, 5| eléje aggatott. A katekizmus a hitet valahogy úgy határozza 19815 II, 5| azért, mert õ mondja. Ebben a stílusban szabadnak lennem 19816 II, 5| mindeddig ennyit jelentett a hit a tömegek és a szabadság 19817 II, 5| mindeddig ennyit jelentett a hit a tömegek és a szabadság a 19818 II, 5| jelentett a hit a tömegek és a szabadság a királyok számára, 19819 II, 5| a tömegek és a szabadság a királyok számára, és azért 19820 II, 5| elpusztulni és elrothadni, mert a németek elhitték Vilmos 19821 II, 5| hogy meg fogják hódítani a világot, és mert a királyoknak 19822 II, 5| hódítani a világot, és mert a királyoknak szabad volt 19823 II, 5| mert nekik úgy tetszett.~A hitrõl most nem beszélek - 19824 II, 5| hetébe értünk, és boldogok a tiszta szívûek, akik még 19825 II, 5| ma is el tudnak andalodni a betlehemi mezõk énekén - 19826 II, 5| ám világos ugye, hogy a mi szabadságunk, a háború 19827 II, 5| hogy a mi szabadságunk, a háború förtelmes boszorkányának 19828 II, 5| gyermeke, nem lehet azonos a királyok szabadságával? 19829 II, 5| mert nekem úgy tetszik. Ez a szabadság a kõkornak szabadsága, 19830 II, 5| tetszik. Ez a szabadság a kõkornak szabadsága, amikor 19831 II, 5| az õsember ott ütötte le a kõfejszéjével a másikat, 19832 II, 5| ütötte le a kõfejszéjével a másikat, ahol érte. Ez a 19833 II, 5| a másikat, ahol érte. Ez a szabadság, amely mindnyájunkat 19834 II, 5| tenne - nincs különbség a kettõ közt, a királyok az 19835 II, 5| különbség a kettõ közt, a királyok az õskor kegyetlen 19836 II, 5| értelmessége nélkül -, ez a szabadság az emberiség atomizálását 19837 II, 5| atomizálását jelentené, a társadalomnak a legapróbb 19838 II, 5| jelentené, a társadalomnak a legapróbb darabokra hullását, 19839 II, 5| háborúját mindenki ellen, a kultúrvilágnak vadonná válását, 19840 II, 5| farkasok marcangolják egymást. A forradalomból született 19841 II, 5| mindent, ami fogyasztja a boldogtalanságot és megsokasítja 19842 II, 5| illik fütyürészni, mikor a lélekválság harangját húzzák, 19843 II, 5| bokrétás kalappal menni a házba, ahol haldoklót virrasztanak. 19844 II, 5| sok szívet szorongat most a félelem amiatt, ami van, 19845 II, 5| félelem amiatt, ami van, és a forradalom sok õszinte híve 19846 II, 5| õszinte híve mögött is ott ül a gond sötét lovagja amiatt, 19847 II, 5| lesz. Én tudom azt, hogy a kálváriának sok stációja 19848 II, 5| mind végig kell járni ennek a fájdalmas generációnak, 19849 II, 5| vezekelnie kell, mert vétkes a háborúban, amelynek útjába 19850 II, 5| kedves, elpusztulhat még, és a saját életünk is füstté 19851 II, 5| életünk is füstté válhat a nagy tûzvészben, amelynek 19852 II, 5| nálunk boldogabb nemzedék éli a miénknél emberibb életét. 19853 II, 5| állandóan azon dolgozott, hogy a céltalanságból rendet, a 19854 II, 5| a céltalanságból rendet, a zavarból szépséget, a kegyetlenségbõl 19855 II, 5| rendet, a zavarból szépséget, a kegyetlenségbõl emberséget, 19856 II, 5| hozzon ki. Hiszek abban a cselekvõ emberi jóakaratban, 19857 II, 5| emberi jóakaratban, amely a fejlõdésnek csakolyan hajtóereje, 19858 II, 5| csakolyan hajtóereje, mint a szerelem vagy az éhség, 19859 II, 5| rabszolgamunkát végeznek, de a nyílt rabszolgaság már megszûnt. 19860 II, 5| egymással az embereket, de a legyõzött ellenség koponyájából 19861 II, 5| ivóserleget. Még megbírságolják a parasztot, aki lelövi a 19862 II, 5| a parasztot, aki lelövi a nyulat, amit az Isten kizárólag 19863 II, 5| teremtett, de már nincs meg a törvény, amely pár száz 19864 II, 5| évvel ezelõtt jogot adott a földesúrnak, hogy köszvényes 19865 II, 5| ropognak az inkvizíció máglyái. A nemi erkölcsöt még sok barbár 19866 II, 5| tiszta, szelíd öröme van a meghitt családi otthonnak, 19867 II, 5| Mindennapi életünkben még sok a rút, a fonák, a fölösleges 19868 II, 5| életünkben még sok a rút, a fonák, a fölösleges szenvedés, 19869 II, 5| még sok a rút, a fonák, a fölösleges szenvedés, az 19870 II, 5| lehetõségei nyílnak meg számára a boldogulásnak, és ha egyelõre 19871 II, 5| boldogulásnak, és ha egyelõre a szocializmus a legmagasabb 19872 II, 5| egyelõre a szocializmus a legmagasabb pont, amely 19873 II, 5| Tagadom, hogy igaz volna a bibliai példázat, amely 19874 II, 5| bibliai példázat, amely a leomlott babiloni toronyról 19875 II, 5| babiloni toronyról szól: a torony áll, a torony épül, 19876 II, 5| toronyról szól: a torony áll, a torony épül, évezredek óta 19877 II, 5| talán hídul fog szolgálni a kihûlõ földrõl a testvércsillagzatokra.~ 19878 II, 5| szolgálni a kihûlõ földrõl a testvércsillagzatokra.~Aki 19879 II, 5| testvércsillagzatokra.~Aki a jövendõ opálos álmaival 19880 II, 5| jövendõ opálos álmaival a mai helyzet rémképeit állítja 19881 II, 5| egy újsághírrel felelek. A napokban olvastam, hogy 19882 II, 5| napokban olvastam, hogy a természet ereje, amelyre 19883 II, 5| csakoly közömbösek, mint a földi bolhákéi, valahol 19884 II, 5| földi bolhákéi, valahol a Behring-szoros körül új 19885 II, 5| vízsivatagaiból. Egyelõre még a körvonalak se látszanak, 19886 II, 5| körvonalak se látszanak, csak a jégárak örvénylése, a vizek 19887 II, 5| csak a jégárak örvénylése, a vizek remegése, a fölcsapó 19888 II, 5| örvénylése, a vizek remegése, a fölcsapó füst és a kavargó 19889 II, 5| remegése, a fölcsapó füst és a kavargó pára, a mélységek 19890 II, 5| füst és a kavargó pára, a mélységek morgása és harsogása 19891 II, 5| harsogása mutatja, hogy a kozmosz rettentõ görcsökben 19892 II, 5| görcsökben vajúdik. Abból a kontinensbõl, amivel most 19893 II, 5| most az emberiség és benne a magyarság vajúdik, egyelõre 19894 II, 5| vajúdik, egyelõre szintén csak a füstöket és lángokat látjuk, 19895 II, 5| füstöket és lángokat látjuk, a morgást és harsogást halljuk, 19896 II, 5| morgást és harsogást halljuk, a recsegést és reszketést 19897 II, 5| fogják bírni azok, akik a háborút elbírták, amelynek 19898 II, 5| háborút elbírták, amelynek a rémségei nagyobbak voltak 19899 II, 5| voltak és tovább tartottak. A komor hegytorlaszok, amelyek 19900 II, 5| hegytorlaszok, amelyek köztünk és a végleges kialakulás közt 19901 II, 5| átkéklik az ég, és átzöldellik a jövendõ napsütött vetése. 19902 II, 5| jövendõ napsütött vetése. És a hegytorlaszokról ki fog 19903 II, 5| káprázatok voltak, mint a felhõk - az igazság, valóság 19904 II, 5| mögöttünk van: az ég kékje és a mezõ zöldje. Erre szegezzük 19905 II, 5| mezõ zöldje. Erre szegezzük a szemünket minden förgetegben,